Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. április 20. Kisvárdán a város központjában társasház-építéshez korlátozott számban még lehet jelentkezni. Ugyanitt üzlet és irodahelyiség kialakítására is sor ke­rül, az igényeket a jelentkezés sorrendjében tudjuk ki­elégíteni. Jelentkezni lehet Kisvárdán, Mátyás király út 107. Az első megbeszélés, ismertetés: április 22-én, hétfőn 14 órakor lesz a volt Költségvetési Üzem iro­dájában. (1717) MINI MILITARY MAXI VÁLASZTÉK! Már két helyen várjuk vásárló­inkat: a művelődési központ épületében és a Luther- ház sarkán (ABC bejárata mellett) lévő Military üzle­teinkben. Választékunk: — katonai terepruhák (gyerekméret is!), felszerelések, kiegészítők. — Tőrök, kések — Na és még... — Tudja, mit? JÖJJÖN ÉS NÉZZE MEG! (95024) Közúti etika K edves nyugati autósok és motorkerékpárosok! Szívből sajnálom önö­ket. Ugyanis természetes vágy: amit megveszünk, ki­próbáljuk. De ettől maguk megfoszttattak. A járművük­be hiába Öltek horribilis ösz- szeget, annak száguldását csak néhány pillanatig élvez­hetik, mert abban egy gya­logos, vagy egy szocialista relációból beszerzett, s eléjük kerülő gépkocsi mindig meg­akadályozza. Bármennyire is szomorú. mi cammogásra kárhozottak vagyunk többen, s bocsássa­nak meg, hogy vagyunk, élünk. Értsék meg: létezésük célja nem az önök bosszan­tása. Kérve kérjük, mivel a levegőben nem járhatunk, le­gyenek ránk tekintettel, a kocsijuk, motorjuk lóerejét és rakétagyorsulását tartsák féken. A „nekünk mindent szabad” magatartásukat a törvények és a közlekedési szabályok még most talán nem méltányolják. (C3.) egyezés után a Magyar Kirá­lyi Honvédség középfokú ok­tatási intézményeket hozott létre (pl. Kőszegen). A II. vi­lágháborút követően nem szervezték újjá e létesítmé­nyeket egészen 1953-ig. Ak­kor 5 évig működött, majd ismét megszüntették. Bizonyára sokakban felve­tődik a kérdés, szükség volt (van)-e ilyen intézmények­re? A katonai vezetők szerint egyértelműen igen a válasz. Azért van szükség katonai középiskolákra, kollégiumok­ra, mert itt másfajta szak­mai tudásra van szükség, mélyeknek legalábbis az alapjait — szerencsésebb a főiskola előtt megszerezni. — Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy az esetlegességre bíz­zuk, kit veszünk fel a kato­nai főiskolákra — hangsú- -| lyozta a vezérőrnagy. — Épp az említett igények vezettek el odáig, hogy 1972-iben újra indították a középiskolai képzési rendszert. A városoknak is jól jött Végül a tervezett 16 he­lyett anyagi és egyéb okok miatt csak 10 helyen alakí­tották ki a kollégiumi rend­szert, eleinte a felvételi mérce is magas volt. A kol- légisták a szállás és ellátás mellett ruhát, zsebpénzt kaptak (és kapnak), tanul­mányaikat az adott település középiskolájában végzik, az anyagiakat, a feltételeket a honvédség biztosítja a mai napig is. A városok sem jár­tak rosszul a „katonaj élői­tekkel”. hiszen a hadsereg révén épültek nem egy he­lyen tornatermek, vagy léte­sültek más beruházások. A kollégiumi hálózat javí­tott az utánpótlás-nevelésé­ben is, hiszen a végzett diá­koknak töfbb mint fele to­vábblépett a katonai főis­kolára, kialakultak bennük a hivatásérzet csírái, a pá­lya iránti elkötelezettség alapvető elemei. így ezek az intézmények betöltötték — a kor követelményei szerint — funkciójukat. Kevesebben jelentkeztek Persze azért számos prob­lémával is szembe találták magukat az „utánpótlás ne­velői”. A kezdetben magasra állított mércét lejjebb kellett szállítani, a közép-, de külö­nösen a főiskolákra időnként kénytelenek voltak olyano­kat is felvenni, akiket szí­vük szerint elutasítottak voi- na . ,. Erősen jelentkezett ugyanis a „civil élet” elszívó­hatása, kevesebben jelent­keztek a közép- és főisko­lákra. Ékes példája ennea, hogy a nyíregyházi katonai kollégiumban az idén is — a jelek szerint—már csak két első osztályt indítanak a korábbi hárommal szemben. Az országban a 10-ből mára már csak 6 kollégium ma­radt, nem minden visszhang nélkül szűnt meg a közel­múltban a szolnoki vagy a balassagyarmati. Emellett jelzés értékű az is, hogy a tiszthelyettes-képző szakkö­zépiskolák, melyek érettsé­git is adnak, főleg a szak­képzettség miatt jobb ütán- pótlás forrássá váltak. Éppen a hatékony szakem­berképzés, s a szakmai tu­dás és tekintély visszaszei- zése a célja a katonai okta­tás új alapokra helyezésének, melyről következő számunK- ban írunk. Kovács Denes (Következik: Elitképzést sze­retnének.) Nem olcsó, de biztonságos! Tóborok, üdültetés, munkalehetőség Piacérett a paprika- és paradicsompalánta! A zsenge nö­vények hidegfóliás edzése a kiültetés előtt Nyíregyházán Lukácskó László kistermelő fóliaházában. (Trifonov Éva) Csúcsforgalom a „tavaszi” úton. (B. A. feiv.) A minisztériumban Scher- rer János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség kiképzé­si főcsoportfőnök-helyettese, Kábái Imre ezredes, a MH tanintézeti főnökének helyet- tese, és Czimmer István ez­redes, a kollégiumi főigazga­tó adott tájékoztatást la­punknak. Mór a kiegyezés utón... A jelen és a jövő helyzete nem érthető eléggé a múlt ismerete nélkül, szükséges tehát kissé visszamenni az időben. A katonai kollégium intézménye annak a felisme­résnek nyomán jött létre, hogy meg kell oldani a had- sereg káderutánpótlásának kérdését. Már az 1867-es ki­Mint megtudtuk, a szigli­geti tábor a Baláton-partról mintegy hatszáz méterre van (a strand is!), gyönyörű a rálátás a tóra, s a hat-tíz ágyas „kőhazakban” jók az elhelyezés feltételed. És nem túl magasak a részvételi költségek sem! Az élelme­zésért — táborozónként — napi százhuszonöt forintot kell fizetni, ehhez jön még a százforintos strandbérlet, s az oda-visszautazási költség. Persze, ha hozzávesszük még a zsebpénzt, a kisebb-na- gyobb programok önköltsé­gét, szép kis summa kereke­dik ki! Arról, hogy végül is ki fog táborozni, a tanuló iskolája dönt. A szülőket joggal foglalkoz­tatja: kik vezetik a tábort, milyen lesz a tanári felügye­let, mennyire lesznek bizton­ságban csemetéik. Békési Elemér elmondta: pályázatot írtak ki három táborvezetői .„státuszra”. A pályázóknak röviden le kell írni elképzeléseiket a tábor­ban szervezendő programok­ról. s szándékúikat április 30-ig írásban kell jelezniük a polgármesteri hivatal hu­mán irodájának. Feltétel: a vállalkozó személynek legyen pedagógus végzettsége és ak­tív pedagógiai gyakorlata. A ,pályázatnak tartalmaznia kell a munkahely javaslatát is. A két hétig tartó mun­káért négyezer-kileneszáz fo­rint nettó bért. ingyenes el­látást és útiköltség-térítést tudnak adni. Turnusonként hat pedagó­gus jelentkezésére is számi­Különös kegyetlenséggel Különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vá­dolták a varsánygyürei Jóni Bélát. Ügyében tegnapelőtt hozott ítéletet a megyei bí­róság. Jóni a helyi kocsmában iszogatott, estefelé rosszul lett és kiment az udvarra. Ott szóváltásba keveredett egy ötvenéves varsánygyürei férfival. Ahogy bementek, kezet fogtak és kibékültek. Ügy tűnt, hogy szent a béke, egymástól függetlenül to­vább iszogattak és beszélget­tek. Valamivel később szinte egyidőben hazafelé indultak. A sértett utolérte Jónit és szemrehányást tett neki az udvaron történt incidens mi­att. Ez nem tetszett Jóninak, s nemtetszését néhány ököl­csapással juttatta kifejezésre. A szerencsétlen ember már a földön feküdt, amikor az emberi mivoltából kivetkő­zött vádlott az arcába tapo­sott, majd elővette a kését és addig szúrkált, amíg a kés hegye letört. (Az orvosszak­értő 25 szúrást számolt...) A sértett még élt, de hörgött; ezért Jóni fűvel és papírral betömte a száját. A körzeti orvos hiába hívott mentőt, beállt a halál. A megyei bíróság Jóni Bé­lát 12 év fegyházra ítélte, 10 évre eltiltotta a közügyektől, s elrendelte az alhokolelvo- nó kezelését. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott enyhítésért felleb­bezett, ügyvédje három nap gondolkodási időt kért. (n. 1.) Széchenyi Lesz-e Széchenyiről tör­vény? — kérdezi cikke címében Bartha Szabó Jó­zsef (Népszabadság, 1991, ápr. 6.), majd jelzi, hogy a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára a legnagyobb magyar érde­meit az Országgyűlés jogi formulába szándékozik foglalni. Azt is megjegy­zi, hogy akadnak ellenzői az elképzelésnek a képvi­selők között, mert akkor „hasonló törvények meg­alkotására lenne szükség például Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor évfordulóin is". Mindebből arra lehet következtetni, hogy a cikkíró rosszul emlékszik, avagy tavaly még nem olvasta a Népszabadságot. Az elmúlt évben ugyanis Kölcsey születésének 200. évfordulója alkalmából egy kisgazdapárti képvi­selő már előterjesztett egy, a Himnusz alkotójá­nak érdemeit méltató tör­vényjavaslatot, de ahogy ez éppen a Népszabadság­ban olvasható (1990. szept. 11.), a T. Ház nemhogy elfogadta volna, de magát az indítványt sem vette fel a megtárgyalandó té­mák közé. Precedens tehát van, és nem a Széchenyi-törvény- javaslat révén teremtődne meg, ahogy azt Bartha Szabó véli. Ennek ellené­re lehet, hogy mégis tör­vény lesz a tervezetből, hiszen a Kölcsey-emlékbi- zottság annak idején csak névleg létezett, s gyakor­latilag hivatalos állami tá­mogatás nélkül a Kölcsey Társaság szervezte, ren­dezte, finanszírozta az egész országban (sőt azon kívül is, a romániai Sződemeteren) az évfor­duló rendezvényeit, a Széchenyi-emlékbizott- ságban viszont állami és kulturális életünk legje­lentősebb személyiségei foglalnak helyet, így nyil­ván kitágulnak a lehető­ségek mindenféle értelem­ben. Már csak az az elgon­dolkodtató, miért szorgal­mazzák többen ezt a tör­vényt. Széchenyinek vau-e szüksége rá, aki enélkül is a legnagyobb magyar, vagy a soksor kisszerű vi­tákba bonyolódó, szemé­lyeskedő purparlékba ve­sző Országgyűlésnek? Hamar Péter Katonaiskolák jövője (1.) Közeledik a nyári szünidő, megindult a tervezgetés az iskolákban is. Tanárt, diákot és szülőt egyaránt érdekel: hol, milyen lehetőségek vannak táborozásra, viszonylag ol­csó üdülésre, vagy egyszerűen csak a nyári napok la­zább, mégis rendezett viszonyok közötti eltöltésére. Nyír­egyházán, a polgármesteri hivatalban érdeklődtünk Békési Elemérnél: milyen kínálatokról, megoldásokról tud. Szigliget ebben az évben is várja Nyíregyháza felsőtago­zatos általános iskolásait. Az üdültetést (táboroztatást hét turnusban szervezik) június 17-től augusztus 18-ig, turnu­sonként száz-száz gyerek részvételével). A csoportok nyolonaponként váltják egy­mást, s így összesen hétszáz tanuló üdültetését lehet meg­oldani. tanak. Ök saját iskolájuk­ban jelezzék: be akarnak kapcsolódni a munkába. Ki­választásukról a leendő tá­borvezető ill. munkáltatójuk állapodik meg. Díjazásuk: nettó háromezer-hatszáz fo­rint, plusz ellátás és útikölt­ség-térítés. Ismét lesz nyári napközis tábor is Nyíregyházán, nyolc héten keresztül, a sóstói Kul­turpark területén. Ez a for­ma június 17-től augusztus 9-ig „üzemel” (szomba­tok és vasárnapok kivételé­vel). Nyári munkát vállaló pedagógusok jelentkezését várják ezzel kapcsolatban is. A kéthetes szolgálatért öt­ezer ^kétszáz forint nettó bért fizetnek. A vállalkozási szán­dékról április 20-ig kell ér­tesíteni — levélben vagy sze­mélyesen — a Kulturpark irodáját. (Cím: Sóstófürdő, Biaha L. sétány 41.) (kállai) A tárgyalóteremből Tudással a marsallbotin A Magyar Honvédség — mint ismeretes — szervezeti változásokon megy át napjainkban. Ezek érintik a katonai oktatás kérdéseit is. Nyíregyházán is van katonai kollégi­um, ezért érdeklődtünk a Honvédelmi Minisztériumban a tervekről, a változásokról, hiszen több megyénkben fiatalt is érint esetleges átszervezése, ne adj’ Isten: megszüntetése.

Next

/
Thumbnails
Contents