Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-19 / 91. szám
1991. április 19. Kelet-Magyarország 3 M a kétségkívül három országnak van meghatározó szerepe a világ gazdasági fejlődésében: az Amerikai Egyesült Államoknak, Németországnak és Japánnak. Sokan Amerikát tartják a megváltónak, Közép- és Kelet-Európa megsegítőjének, pedig — és ez kevéssé ismert — egy főre jutó adósságállománya jóval több mint Magyarországé. Más egyéb között a dollárnak a világgazdaságban elfoglalt különleges helyzetével magyarázható, hogy ennek ellenére az amerikai gazdaság — itt-ott megmutatkozó válságjelenségei ellenére — virágzik. Németországnak a vártnál is nagyobb nehézséget jelent keleti területeinek felzárkóztatása. Japán így egyedül áll a világban olyan országként, amelynek erős tőkekihelyezési kényszere van. üzletemberei nagy szorgalommal járják a világot, keresik a legkedvezőbb tőkebefektetési lehetőségeket. A létrejött vegyes vállalatok és a sikeres üzletkötések ellenére sem lehetünk elégedettek a japán tőke beáramlásának eddigi ütemével. Ezt ismerte fel a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézete, amikor néhány más szerv (Japán nagykövetség, Magyar— japán Baráti Kör) együttműködésével a közelmúltban megrendezte a magyar japanológusok első tanácskozását. A tanácskozás célja a közös gondolkodás elindítása volt, ahol magyar és Fehér mezőben piros kör japán gazdasági, pénzügyi, műszaki, művelődési és más szakemberek ismertették a hazai japanológia helyzetét. Érdekesség, hogy a II. világháborúig mintegy 1000 komoly publikáció jelent meg hazánkban Japánról, majd három évtizedes csend után, az utolsó tizenöt évben fordult ismét az érdeklődés a felkelő nap országa felé. Az utóbbi időben figyelemre méltó elemzést mintegy 40 magyar szerző adott erről a minden szempontból különleges országról. A Magyar—Tapán Baráti Kör 1987- et követő megalakulása után sorra alakulnak a vidéki szervezetek is (Debrecen, Dunaújváros, Győr, Székesfehérvár, Szolnok). Közülük talán a legsikeresebben a szolnoki csoport dolgozik. Szolnokon — már nem először — sikeres „Japán Napok”-at rendeztek április elején, ahol nemcsak előadások hangzottak el, hanem a leghíresebb japán cégek árubemutatót, kiállítást és tanácsadást is szerveztek. Talán még nem lennénk késésben, ha hatodikként az országban Nyíregyházán is megalakulna a baráti kör, ami elindítója lehetne a Japán iránti érdeklődésnek és a gazdasági kapcsolatok gerjesztésének. Ebben a japánok valószínűleg minden segítséget megadnának. Az eléggé ismert, hogy a japán emberek csaknem 100 százaléka középiskolát végzett, így szinte mindenki tud angolul, de az is természetes, hogy mindenki szeret a saját nyelvén kommunikálni. Iskolarendszerű japán nyelvi képzés ismereteim szerint csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Külkereskedelmi Főiskolán folyik, középiskolában nem. N éhány évvel ezelőtt egy pécsi középiskolában az országban egyedül kínai nyelvet kezdtek tanítani, igen nagy érdeklődés közepette. Talán merésznek tűnik a felvetés, de nem tartom teljesen elképzelhetetlennek, hogy a vidék egyik legjobb középiskolájával büszkélkedő városunkban japán nyelvet oktassanak. Ügy vélem, ebben a személyi és tárgyi feltételek is gyorsan megteremthetők, a szervezést kellene magunkra vállalni. Japán nemcsak a jelen, hanem a jövő országa is. Nyíregyháza pedig tett már eddig is néhány váratlan, de utólag helyesnek bizonyult lépést. Hajnal Béla Bennünket szolgáló törvénykönyv Garantált érdekvédelem Szokatlan bemutatkozással kezdődött a napokban egy tanácskozás. Rábaközi András, a Munkaügyi Minisztérium jogi osztályának vezetője már csak múlt időben beszélhetett a beosztásáról, ugyanis felmondott, mert nem értett egyet az új Munka Törvénykönyv tervezetével. Felmondásának bővebb okairól is szó lesz többek között az alábbi beszélgetésben. — Már 1980-ban felvetődött az új Munka Törvénykönyv gondolata. Miért kellett rá ennyi évet várni? — Tulajdoniképpen 1979- ben volt egy törvénymódosítás, amelyre azonban azt mondta Kádár János: „Nem ezt vártuk elvtársak.” Megkezdődött tehát akkor egy új törvény alkotása, amelyet 4—5 éven belül terveztek hatályba léptetni. Aztán megalakultak a vállalati tanácsok, kezdett átalakulni a tulajdonosi részvétel, s erre hivatkozva nem foglalkoztak tovább a törvénymódosítással. A rendszerváltás révén merült fel egy új törvény igénye. A keretszerződéses szabályozás bevezetésével, a kollektív szerződések tartalmának felszabadításával, a kollektív viták intézményének megteremtésével elindult 1989-ben egy folyamat, amely az új törvény meglétét tette szükségessé. nyiben jelent előrehaladást a tervezet? — Újdonság a tervezetben az információhoz való jog. az előmenetelhez való állampolgári jog. a pihenéshez való jog. Vagyis a munkavállalóknak valamennyi intézkedésről tudniuk kell, illetve képességeik alapján bármilyen munkakört betölthet- nek. Pozitívum a kétfokú bírói eljáráshoz való jog kifejlesztése az alkotmánynak megfelően. Meg keLl még említenem az írásbeliség bővülését, a fegyelmi felelősség kérdését, a minimális szintű végkielégítést. A szabadságot életkor szerint szabályozza a tervezet emett mértékben. ják. Munkavállalói oldalról ez elfogadhatatlan. Végül szerintem az üzemi tanácsok létrehozásával a szervezeti érdekvédelem gyengülni fog. A szakmával szembe kerültem. mert a tervezettel nem értek egyet. Mivel még parancsuralmi szisztémák élnek, nem lehet ellentmondani, ezért felmondtam. Szak- szervezeti összefogással kellene elérni, hogy ezek a hátrányos pontok ne léphessenek majd érvénybe. Népi vitával Kétlábbal ne Veszélyes pontok — Milyen irányelvek jellemzik a tervezetet? — A liberálisabb, polgár- jogias szabályozás a cél a hatósági szabályozás helyett. Ezzel függ össze a kollektív szerződések szerepének növelése. valamint az, hogy a gazdálkodói területen a törvény végrehajtása során ne szülessen kormány- és miniszteri szintű rendelet. A törvény tulajdonképpen a legveszélyesebb pontokban tartalmaz garanciákat a dolgozói érdekek védelmében. Ezzel párhuzamosan fontos szerepet kap a tervezetben a szervezeti érdekvédelem, az üzemi tanácsok kifejlesztése, a szakszervezeti jogok átalakítása. — A most még érvéuyben lévő törvényhez képest meny— ön szerint vannak-e a tervezetnek veszélyes pontjai, amelyek révén a munkavállalók kerülnének hátrányos helyzetbe? — A munkaviszony megszüntetése című fejezet egyik pontját nagyon veszélyesnek látom. A tervezet szerint a munkaviszonyt mind a két fél felbonthatja írásban, nincs indoklási kötelezettség. Ha ezt így fogadná el az Országgyűlés, a főnök két lábbal rúghatná ki a riválisait, kizárt a jogorvoslat. Még nagyobb veszély az, hogy megszűnik a munkáltatónál hosz- szabb ideje példamutatóan dolgozó, a nagycsaládosok, a nyudíjikorhatár előtt állók, a gyermeket egyedül nevelők védelme — ha hagynánk. A betegek, a katonák védelme csak azért marad meg, mert az nemzetközi kötelezettség. — Az előbbi ponttal nem értek egyet, ez felmondásom egyik oka. A lemondásom másik oka az. hogy gondatlan károkozás esetén a dolgozó hathavi fizetését levon— Lesz-e lehetőség arra, hogy a szakszervezeti tagok megismerkedjenek a tervezettel? — Hamarosan közzéteszik a tervezetet, mert az a cél, hogy népi vita alakuljon ki a mindenkit érintő törvényről. Az elképzelések szerint a Szakszervezeti Gazdasági és Elméleti Kutató Intézet ha tás vizsgálatót végez majd a tervezettel kapcsolatban. Ha ez valóban megtörténik, akkor példanélküli lenne az utóbbi évek jogalkotási gyakorlatában. Így meglenne a lehetőség a népi véleményalkotásra. M. Magyar László Naponta adunk hírt erdő- és fasorirtásról. A szakemberek véleménye szérint, ha ez így folytatódik, megyénk fáit szinte teljesen kipusztítják. Szomorú bizonyítékát tapasztaltam ennek, mikor nemrégiben Rakamaz és Tokaj között a Tisza árterületén jártam. A holtágakat, tocsogókat övező fűzfák nagy részét — melyek átmérője meghaladta a kar vastagságot — levagdosták. Megrémített ez a vandál, semmit sem kímélő pusztítás. A tüskök méter magasak, mert a kényelmes favágónak nem aka- ródzott lehajolni. A gallyak szerte-széjjel, bedobálva a vízbe, szétszórva a réten. „Szedje össze, akinek útban van.” S valóban kínlódik a horgász, gyűjtöget a kaszálótulajdonos, csak a tolvaj nem érez lelkiismeret- furdalást. Ami igazán megdöbbentő: látszik, nem bizonytalan baltacsapásokkal vagy kézifűrésszel végezték a „munkát”, hanem Stihl-lel és teherkocsikkal. Nem helytálló az a feltételezés sem, hogy a rászorulók vitték el. Nem vagyok szakértője a fáknak — számomra az élet zöldjét, a tiszta levegőt jelentik —, de annyit tudok, a népiesen fiefának emlegetett fa felhasználási területe, tüzelőértéke nem túl magas. Vajon mégis mire fel ez a pusztítás? Elég a szerzés öröme? A tulajdonviszonyokban beállt bizonytalanság: a közfegyelem lazulása? Akkor már gyerünk, essünk neki! Az ártér nem senki földje, annak is van gazdája: a termelő- szövetkezet, a vízügy. Hol vannak a kerülők, mezőőrök? Ha el kell majd esetleg számolni, hogy néznek majd a volt tulajdonosok szemébe? Már csak a lelkiismeretre, a jó érzésre lehet apellálni, mert a fadöntögetőkhöz úgysem jut el az ember hangja. Ne tegyük tönkre a jövőnket, de legalább védjük meg, amíg lehet értékeinket! (dankó) Városabb tőle a város Lesz-e bíróság Vásárosnaményban? A beregi embernek ma, ha peres ügye van, buszra kell szállnia. Aztán Naményban még egyre, hiszen bíróság legközelebb csak Kisvárdán van. Egyelőre. Már tavaly elkészült az a tanulmány- terv, amely a vásárosnamé- nyi régi városháza átalakításának, felújításának lehetőségeit vizsgálja. Az önkormányzat azonban a szükséges pénz tízmillió feletti részével rendelkezett csak. Ez adta az ötletet. Ha az Igazságügyi Minisztérium állja a költségek nagyobbik részét, akkor megkapja az épületet. Bíróság felállítására, amely ugyan már volt a városban, de a járások eltörlésével megszűnt. Hogy miért nem lett inkább városháza a Városháza? A polgármester és húsz fős apparátusa úgy döntött, hogy a volt pártház épülete a létszámnak elegendő, az ügyfélfogadásra alkalmasabb, s fenntartása sem kerül annyiba, mint a műemlék épületé. A minisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy külső megjelenésében, a homlokzattól kezdődően a tető- szerkezeten át a legkisebb nyílászáróig minden eredeti formájában kerüljön felújításra. A munkát a helyi költség- vetési üzem már szívesen kezdené, de késik a minisztérium döntése, no meg a pénze. A kérdés jelenleg az, kettő vagy több bíró székeljen Naményban, hiszen munkája lenne akár négynek is bőven. Számukhoz mérten kell ugyanis a tárgyalótermeket kialakítani. Az épületben kap helyet majd az ügyészség is, s hogy a jelenleg ott lévő szolgáltatók, pártok közül ki marad, az az új tulajdonos döntésétől függ majd. Az önkormányzat reméVáci Mihályra emlékeznek Nyíregyházán, a 8. sz. általános iskola 1990 szeptemberében vette fel Váci Mihály nevét, mivel a Nyírség költője a környező tanyabokrokban tanított. A rozsrét- bokori iskola diákönkormányzata úgy döntött, hogy minden évben Váci Mihály halálának évfordulója hetében „Váci-hetet” rendez, amely során gyűjtőmunkával, szavalóversennyel emlékeznek a tanulók a megye- székhely szülöttjére. Az első Vaci-hetet a napokban tartották meg, illetve a hét zárásaként ma 17 órakor a névadó emléktábláját avatják fel az iskolában. jmjmicsoda időket élünk. Mm/M Olvasom egy hirdetésben, hogy a testápolószalon masszírozó nőket keres. írva van; erkölcsi bizonyítvány szükséges. Miről? Talán arról, hogy a hölgy úgy istenigazából még soha nem masszírozott. Akkor mitől lett gyereke? — Maga csak ne élcelöd- jék ezzel — int le hű szomszédom a Stohanek. — Az az erkölcsi bizonyítvány igen is nagyon kell. Maga itt és most el sem tudja képzelni, hogy a masszírozás az egy bizalmi állás. Egy masszírnő teszem azt nem lehet, indiszkrét. Hát mekkora botrány lenne abból, ha egy masszírnő kifecsegné, hogy Kovácsnak szőrös a háta. Szabónak vastag a hája és az a piper- kőc Suhajda, aki örökké ráhajt a nőkre, valójában impotens. Igen is kell az az erkölcsi bizonyítvány ... Amit a Stohanek mond, tisztelet a kivételnek most logikus. Meg kell hogy védjük magunkat az erkölcsi fertőtől. Főleg most, hogy kaszinótagok. is lehetünk. Mert bár nehéz a helyzet, de annyira nem. hogy ne legyen újra nemzeti kaszinónk. Kérdem a szomszédot, látta a híradót? — Mit benne? — Azt a tudósítást amely szerint a nemzeti polgárkaszinó újraéled. Káprázatos képsorokat mutattak az urakról, úrhölgyekről. DráErkales ga ruhák mégdrágább ékszerek, csillogás, villogás. Mit szól hozzá? — Mit szóljak? Hol van nekem arra pénzem, hogy kaszinózzak. Azonkívül n kaszinótagsághoz két ajánlóra lesz majd szükség, akik igazolják, hogy úriember vagyok és fedhetetlen erkölcsű. Apropó. Ha mégis úgy adódna, hogy kaszinó- tagságra vágynék, maga igazolhatná az erkölcsömet. — Hát persze, én aztán tudom, hogy maga nem volt se zöldséges maffiavezér, se benzinkútas rablóbandatag. Viszont rendszeresen lopta a gyárból a vörös zománcfestéket. — Csakhogy az ötágú csillagot ne tudják újrafesteni. Részemről az politikai tett volt. A vörös festéket mint a kommunizmus elleni tiltakozásomat, a vi- kendtelken a kerítésre kentem. — És kirúgták érte? — Na ugye. így váltam politikai üldözötté. Erkölcsileg tehát tiszta vagyok. Lenne még mit mondanom, de nem zaklatom a viselt dolgaival a jó szomszédom. Szervírozom számára a feketekávét, a kupica kisüstit és megkérdezem mit csinál délután? — Van egy húszasa? — Van, de mi köze hozzá? — Elmehetnénk a pip sóba. Mibe? — Hát a pip sóba. Ügy írják, hogy peep, de úgy mondják, hogy pip. Érti már? Egy húszasért benéz az ember egy kisablakon és lát egy pucér lányt. — És? — Mit és. Ha csini a baba• akkor bérletet váltok •.. Na tessék. És még ez akar nemzeti kaszinó tagja lenni. Micsoda időket élünk! Seres Brnő nyei szerint júniusig megszületik a végső döntés. Az építkezés elindításához hatmillió forint is elegendő lenne, a többit szívesen hitelezik. De az már biztos, hogy ebben az évben nem lesz bíróság Vásárosnaményban, legfeljebb januártól indulhat az ügyfélfogadás. S akkor a beregi ember nyugodtan ülhet buszra, a jószágok nem maradnak éhen estére, sőt még vásárolni is marad ideje. László Gézáné, a sóstói kultúrpark napközis és ifjúsági táborának vezetője kért arra bennünket, járjunk utána annak, valóban megvonják-e a gyerekektől a kedvezményes úszójegyet, ami 15 forinttal olcsóbb a rendes napi belépőnél. A legilletékesebbet, a nyíregyházi fürdő vezetőjét Pék Jánost kerestük meg. — Három éve a megyei tanács művelődési és sportosztálya kérésére kedvezményt adtunk az olyan fürdőlátogató diákoknak, akik az úszásoktatási program keretén belül érkeztek. Ez a kedvezmény csak azokra a diákokra vonatkozott, akik tanévben, iskolai tantervbe, órarendbe beépített időben keresték fel fürdőinket, 'niszen nekünk koordinálni kellett azt, mikor melyik iskola melyik osztálya veheti igénybe szolgáltatásainkat. Azokat a bizonyos jegyeket a megyei tanács vásárolta meg tőlünk, az iskolák pályázatokat nyújtottak be, s ennek megfelelően a megyei tanács szétosztotta köztük a jegyeket, természetesen olcsóbban, mint ahogy tőlünk vette. Az utóbbi időben azonban az eredeti elképzeléstől kissé eltért ez az akció. Már nem csak az úszásoktatásra használták fel á jegyeket. hanem strandolásra, fürdőlátogatásra, s nem csak a tanévben, hanem nyáron is. A másik ok, ami miatt megszűnt a kedvezmény, az az önkormányzat pénzügyi gondjai. Ha találnak erre keretet, akkor természetesen folytatjuk. László Gézánénak azt tudom ajánlani, hogy ha megvesz ezer darab strandbelépőt, akkor erre húsz százalék kedvezményt tudunk biztosítani Jómagam pedig arra szeretnék választ kapni, vajon a polgármesteri hivatal tervez-e valamilyen intézkedést. amellyel az átmenő te- hergépjármű-forgalmo-t korlátozza a szerkezetileg nem ilyen rendeltetésű utak állag- megóvása érdekében? (tapolcai) Megvonják a kedvezményt?
