Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-19 / 91. szám

1991. április 19. Kelet-Magyarország 3 M a kétségkívül három országnak van meghatározó szerepe a vi­lág gazdasági fejlődésében: az Amerikai Egyesült Államoknak, Né­metországnak és Japánnak. Sokan Amerikát tartják a megváltónak, Kö­zép- és Kelet-Európa megsegítőjének, pedig — és ez kevéssé ismert — egy főre jutó adósságállománya jóval több mint Magyarországé. Más egyéb kö­zött a dollárnak a világgazdaságban elfoglalt különleges helyzetével ma­gyarázható, hogy ennek ellenére az amerikai gazdaság — itt-ott megmu­tatkozó válságjelenségei ellenére — vi­rágzik. Németországnak a vártnál is nagyobb nehézséget jelent keleti terü­leteinek felzárkóztatása. Japán így egyedül áll a világban olyan országként, amelynek erős tő­kekihelyezési kényszere van. üzletem­berei nagy szorgalommal járják a vi­lágot, keresik a legkedvezőbb tőkebe­fektetési lehetőségeket. A létrejött ve­gyes vállalatok és a sikeres üzletköté­sek ellenére sem lehetünk elégedettek a japán tőke beáramlásának eddigi ütemével. Ezt ismerte fel a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasá­gi Kutató Intézete, amikor néhány más szerv (Japán nagykövetség, Magyar— japán Baráti Kör) együttműködésével a közelmúltban megrendezte a magyar japanológusok első tanácskozását. A tanácskozás célja a közös gondol­kodás elindítása volt, ahol magyar és Fehér mezőben piros kör japán gazdasági, pénzügyi, műszaki, művelődési és más szakemberek is­mertették a hazai japanológia helyze­tét. Érdekesség, hogy a II. világhábo­rúig mintegy 1000 komoly publikáció jelent meg hazánkban Japánról, majd három évtizedes csend után, az utolsó tizenöt évben fordult ismét az érdek­lődés a felkelő nap országa felé. Az utóbbi időben figyelemre méltó elem­zést mintegy 40 magyar szerző adott erről a minden szempontból különle­ges országról. A Magyar—Tapán Baráti Kör 1987- et követő megalakulása után sorra alakulnak a vidéki szervezetek is (Debrecen, Dunaújváros, Győr, Szé­kesfehérvár, Szolnok). Közülük talán a legsikeresebben a szolnoki csoport dolgozik. Szolnokon — már nem elő­ször — sikeres „Japán Napok”-at ren­deztek április elején, ahol nemcsak előadások hangzottak el, hanem a leg­híresebb japán cégek árubemutatót, kiállítást és tanácsadást is szerveztek. Talán még nem lennénk késésben, ha hatodikként az országban Nyíregyhá­zán is megalakulna a baráti kör, ami elindítója lehetne a Japán iránti ér­deklődésnek és a gazdasági kapcso­latok gerjesztésének. Ebben a japánok valószínűleg minden segítséget meg­adnának. Az eléggé ismert, hogy a japán em­berek csaknem 100 százaléka középis­kolát végzett, így szinte mindenki tud angolul, de az is természetes, hogy mindenki szeret a saját nyelvén kom­munikálni. Iskolarendszerű japán nyel­vi képzés ismereteim szerint csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Külkereskedelmi Fő­iskolán folyik, középiskolában nem. N éhány évvel ezelőtt egy pécsi középiskolában az országban egyedül kínai nyelvet kezdtek tanítani, igen nagy érdeklődés köze­pette. Talán merésznek tűnik a felve­tés, de nem tartom teljesen elképzel­hetetlennek, hogy a vidék egyik leg­jobb középiskolájával büszkélkedő vá­rosunkban japán nyelvet oktassanak. Ügy vélem, ebben a személyi és tár­gyi feltételek is gyorsan megteremt­hetők, a szervezést kellene magunkra vállalni. Japán nemcsak a jelen, ha­nem a jövő országa is. Nyíregyháza pedig tett már eddig is néhány várat­lan, de utólag helyesnek bizonyult lé­pést. Hajnal Béla Bennünket szolgáló törvénykönyv Garantált érdekvédelem Szokatlan bemutatkozással kezdődött a napokban egy tanácskozás. Rábaközi András, a Munkaügyi Minisztérium jogi osztályának vezetője már csak múlt időben beszélhe­tett a beosztásáról, ugyanis felmondott, mert nem értett egyet az új Munka Törvénykönyv tervezetével. Felmondá­sának bővebb okairól is szó lesz többek között az alábbi beszélgetésben. — Már 1980-ban felvetődött az új Munka Törvénykönyv gon­dolata. Miért kellett rá ennyi évet várni? — Tulajdoniképpen 1979- ben volt egy törvénymódosí­tás, amelyre azonban azt mondta Kádár János: „Nem ezt vártuk elvtársak.” Meg­kezdődött tehát akkor egy új törvény alkotása, amelyet 4—5 éven belül terveztek ha­tályba léptetni. Aztán meg­alakultak a vállalati taná­csok, kezdett átalakulni a tulajdonosi részvétel, s erre hivatkozva nem foglalkoztak tovább a törvénymódosítás­sal. A rendszerváltás révén merült fel egy új törvény igénye. A keretszerződéses szabályozás bevezetésével, a kollektív szerződések tartal­mának felszabadításával, a kollektív viták intézményé­nek megteremtésével elin­dult 1989-ben egy folyamat, amely az új törvény meglé­tét tette szükségessé. nyiben jelent előrehaladást a tervezet? — Újdonság a tervezetben az információhoz való jog. az előmenetelhez való állampol­gári jog. a pihenéshez való jog. Vagyis a munkaválla­lóknak valamennyi intézke­désről tudniuk kell, illetve képességeik alapján bármi­lyen munkakört betölthet- nek. Pozitívum a kétfokú bí­rói eljáráshoz való jog ki­fejlesztése az alkotmánynak megfelően. Meg keLl még em­lítenem az írásbeliség bővü­lését, a fegyelmi felelősség kérdését, a minimális szintű végkielégítést. A szabadságot életkor szerint szabályozza a tervezet emett mértékben. ják. Munkavállalói oldalról ez elfogadhatatlan. Végül szerintem az üzemi tanácsok létrehozásával a szervezeti érdekvédelem gyengülni fog. A szakmával szembe kerül­tem. mert a tervezettel nem értek egyet. Mivel még pa­rancsuralmi szisztémák él­nek, nem lehet ellentmonda­ni, ezért felmondtam. Szak- szervezeti összefogással kel­lene elérni, hogy ezek a hát­rányos pontok ne léphesse­nek majd érvénybe. Népi vitával Kétlábbal ne Veszélyes pontok — Milyen irányelvek jellem­zik a tervezetet? — A liberálisabb, polgár- jogias szabályozás a cél a hatósági szabályozás helyett. Ezzel függ össze a kollektív szerződések szerepének növe­lése. valamint az, hogy a gazdálkodói területen a tör­vény végrehajtása során ne szülessen kormány- és mi­niszteri szintű rendelet. A törvény tulajdonképpen a legveszélyesebb pontokban tartalmaz garanciákat a dol­gozói érdekek védelmében. Ezzel párhuzamosan fontos szerepet kap a tervezetben a szervezeti érdekvédelem, az üzemi tanácsok kifejlesztése, a szakszervezeti jogok átala­kítása. — A most még érvéuyben lévő törvényhez képest meny­— ön szerint vannak-e a ter­vezetnek veszélyes pontjai, amelyek révén a munkaválla­lók kerülnének hátrányos hely­zetbe? — A munkaviszony meg­szüntetése című fejezet egyik pontját nagyon veszélyesnek látom. A tervezet szerint a munkaviszonyt mind a két fél felbonthatja írásban, nincs indoklási kötelezettség. Ha ezt így fogadná el az Or­szággyűlés, a főnök két láb­bal rúghatná ki a riválisait, kizárt a jogorvoslat. Még na­gyobb veszély az, hogy meg­szűnik a munkáltatónál hosz- szabb ideje példamutatóan dolgozó, a nagycsaládosok, a nyudíjikorhatár előtt állók, a gyermeket egyedül nevelők védelme — ha hagynánk. A betegek, a katonák védelme csak azért marad meg, mert az nemzetközi kötelezettség. — Az előbbi ponttal nem értek egyet, ez felmondásom egyik oka. A lemondásom másik oka az. hogy gondat­lan károkozás esetén a dol­gozó hathavi fizetését levon­— Lesz-e lehetőség arra, hogy a szakszervezeti tagok megismerkedjenek a tervezet­tel? — Hamarosan közzéteszik a tervezetet, mert az a cél, hogy népi vita alakuljon ki a mindenkit érintő törvény­ről. Az elképzelések szerint a Szakszervezeti Gazdasági és Elméleti Kutató Intézet ha tás vizsgálatót végez majd a tervezettel kapcsolatban. Ha ez valóban megtörténik, akkor példanélküli lenne az utóbbi évek jogalkotási gya­korlatában. Így meglenne a lehetőség a népi véleményal­kotásra. M. Magyar László Naponta adunk hírt erdő- és fasorirtásról. A szakemberek véleménye szérint, ha ez így folytatódik, megyénk fáit szinte teljesen kipusztítják. Szomorú bizonyítékát tapasz­taltam ennek, mikor nemrégi­ben Rakamaz és Tokaj között a Tisza árterületén jártam. A holtágakat, tocsogókat övező fűzfák nagy részét — melyek átmérője meghaladta a kar vas­tagságot — levagdosták. Megrémített ez a vandál, sem­mit sem kímélő pusztítás. A tüskök méter magasak, mert a kényelmes favágónak nem aka- ródzott lehajolni. A gallyak szerte-széjjel, bedobálva a víz­be, szétszórva a réten. „Szedje össze, akinek útban van.” S va­lóban kínlódik a horgász, gyűj­töget a kaszálótulajdonos, csak a tolvaj nem érez lelkiismeret- furdalást. Ami igazán megdöbbentő: lát­szik, nem bizonytalan baltacsa­pásokkal vagy kézifűrésszel vé­gezték a „munkát”, hanem Stihl-lel és teherkocsikkal. Nem helytálló az a feltételezés sem, hogy a rászorulók vitték el. Nem vagyok szakértője a fáknak — számomra az élet zöldjét, a tiszta levegőt jelen­tik —, de annyit tudok, a népi­esen fiefának emlegetett fa fel­használási területe, tüzelőértéke nem túl magas. Vajon mégis mire fel ez a pusztítás? Elég a szerzés öröme? A tulajdonviszo­nyokban beállt bizonytalanság: a közfegyelem lazulása? Akkor már gyerünk, essünk neki! Az ártér nem senki földje, an­nak is van gazdája: a termelő- szövetkezet, a vízügy. Hol van­nak a kerülők, mezőőrök? Ha el kell majd esetleg számolni, hogy néznek majd a volt tulaj­donosok szemébe? Már csak a lelkiismeretre, a jó érzésre lehet apellálni, mert a fadöntögetőkhöz úgysem jut el az ember hangja. Ne tegyük tönkre a jövőnket, de legalább védjük meg, amíg lehet értéke­inket! (dankó) Városabb tőle a város Lesz-e bíróság Vásárosnaményban? A beregi embernek ma, ha peres ügye van, buszra kell szállnia. Aztán Naményban még egyre, hiszen bíróság legközelebb csak Kisvárdán van. Egyelőre. Már tavaly elkészült az a tanulmány- terv, amely a vásárosnamé- nyi régi városháza átalakí­tásának, felújításának lehe­tőségeit vizsgálja. Az önkor­mányzat azonban a szüksé­ges pénz tízmillió feletti ré­szével rendelkezett csak. Ez adta az ötletet. Ha az Igazságügyi Minisztérium állja a költségek nagyobbik részét, akkor megkapja az épületet. Bíróság felállításá­ra, amely ugyan már volt a városban, de a járások eltör­lésével megszűnt. Hogy miért nem lett in­kább városháza a Városhá­za? A polgármester és húsz fős apparátusa úgy döntött, hogy a volt pártház épülete a létszámnak elegendő, az ügyfélfogadásra alkalma­sabb, s fenntartása sem ke­rül annyiba, mint a műem­lék épületé. A minisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy kül­ső megjelenésében, a hom­lokzattól kezdődően a tető- szerkezeten át a legkisebb nyílászáróig minden eredeti formájában kerüljön felújí­tásra. A munkát a helyi költség- vetési üzem már szívesen kezdené, de késik a minisz­térium döntése, no meg a pénze. A kérdés jelenleg az, kettő vagy több bíró székel­jen Naményban, hiszen mun­kája lenne akár négynek is bőven. Számukhoz mérten kell ugyanis a tárgyalóter­meket kialakítani. Az épü­letben kap helyet majd az ügyészség is, s hogy a jelen­leg ott lévő szolgáltatók, pár­tok közül ki marad, az az új tulajdonos döntésétől függ majd. Az önkormányzat remé­Váci Mihályra emlékeznek Nyíregyházán, a 8. sz. ál­talános iskola 1990 szeptem­berében vette fel Váci Mi­hály nevét, mivel a Nyírség költője a környező tanyabok­rokban tanított. A rozsrét- bokori iskola diákönkor­mányzata úgy döntött, hogy minden évben Váci Mihály halálának évfordulója heté­ben „Váci-hetet” rendez, amely során gyűjtőmunká­val, szavalóversennyel emlé­keznek a tanulók a megye- székhely szülöttjére. Az első Vaci-hetet a napokban tar­tották meg, illetve a hét zá­rásaként ma 17 órakor a névadó emléktábláját avat­ják fel az iskolában. jmjmicsoda időket élünk. Mm/M Olvasom egy hirde­tésben, hogy a test­ápolószalon masszírozó nő­ket keres. írva van; erköl­csi bizonyítvány szükséges. Miről? Talán arról, hogy a hölgy úgy istenigazából még soha nem masszírozott. Akkor mitől lett gyereke? — Maga csak ne élcelöd- jék ezzel — int le hű szom­szédom a Stohanek. — Az az erkölcsi bizonyítvány igen is nagyon kell. Maga itt és most el sem tudja képzelni, hogy a masszíro­zás az egy bizalmi állás. Egy masszírnő teszem azt nem lehet, indiszkrét. Hát mekkora botrány lenne ab­ból, ha egy masszírnő kife­csegné, hogy Kovácsnak szőrös a háta. Szabónak vastag a hája és az a piper- kőc Suhajda, aki örökké ráhajt a nőkre, valójában impotens. Igen is kell az az erkölcsi bizonyítvány ... Amit a Stohanek mond, tisztelet a kivételnek most logikus. Meg kell hogy védjük magunkat az erköl­csi fertőtől. Főleg most, hogy kaszinótagok. is lehe­tünk. Mert bár nehéz a helyzet, de annyira nem. hogy ne legyen újra nemze­ti kaszinónk. Kérdem a szomszédot, látta a híradót? — Mit benne? — Azt a tudósítást amely szerint a nemzeti polgárka­szinó újraéled. Káprázatos képsorokat mutattak az urakról, úrhölgyekről. Drá­Erkales ga ruhák mégdrágább ék­szerek, csillogás, villogás. Mit szól hozzá? — Mit szóljak? Hol van ne­kem arra pénzem, hogy ka­szinózzak. Azonkívül n ka­szinótagsághoz két ajánlóra lesz majd szükség, akik igazolják, hogy úriember vagyok és fedhetetlen er­kölcsű. Apropó. Ha mégis úgy adódna, hogy kaszinó- tagságra vágynék, maga igazolhatná az erkölcsö­met. — Hát persze, én aztán tudom, hogy maga nem volt se zöldséges maffiavezér, se benzinkútas rablóbanda­tag. Viszont rendszeresen lopta a gyárból a vörös zo­máncfestéket. — Csakhogy az ötágú csillagot ne tudják újra­festeni. Részemről az poli­tikai tett volt. A vörös fes­téket mint a kommunizmus elleni tiltakozásomat, a vi- kendtelken a kerítésre ken­tem. — És kirúgták érte? — Na ugye. így váltam politikai üldözötté. Erköl­csileg tehát tiszta vagyok. Lenne még mit monda­nom, de nem zaklatom a viselt dolgaival a jó szom­szédom. Szervírozom szá­mára a feketekávét, a ku­pica kisüstit és megkérde­zem mit csinál délután? — Van egy húszasa? — Van, de mi köze hoz­zá? — Elmehetnénk a pip só­ba. Mibe? — Hát a pip sóba. Ügy írják, hogy peep, de úgy mondják, hogy pip. Érti már? Egy húszasért benéz az ember egy kisablakon és lát egy pucér lányt. — És? — Mit és. Ha csini a ba­ba• akkor bérletet váltok •.. Na tessék. És még ez akar nemzeti kaszinó tagja lenni. Micsoda időket élünk! Seres Brnő nyei szerint júniusig meg­születik a végső döntés. Az építkezés elindításához hat­millió forint is elegendő lenne, a többit szívesen hi­telezik. De az már biztos, hogy ebben az évben nem lesz bíróság Vásárosnamény­ban, legfeljebb januártól in­dulhat az ügyfélfogadás. S akkor a beregi ember nyu­godtan ülhet buszra, a jószá­gok nem maradnak éhen estére, sőt még vásárolni is marad ideje. László Gézáné, a sóstói kultúrpark napközis és ifjú­sági táborának vezetője kért arra bennünket, járjunk utá­na annak, valóban megvon­ják-e a gyerekektől a ked­vezményes úszójegyet, ami 15 forinttal olcsóbb a rendes na­pi belépőnél. A legilletéke­sebbet, a nyíregyházi fürdő vezetőjét Pék Jánost keres­tük meg. — Három éve a megyei ta­nács művelődési és sportosz­tálya kérésére kedvezményt adtunk az olyan fürdőlátoga­tó diákoknak, akik az úszás­oktatási program keretén be­lül érkeztek. Ez a kedvez­mény csak azokra a diákok­ra vonatkozott, akik tanév­ben, iskolai tantervbe, óra­rendbe beépített időben ke­resték fel fürdőinket, 'niszen nekünk koordinálni kellett azt, mikor melyik iskola me­lyik osztálya veheti igénybe szolgáltatásainkat. Azokat a bizonyos jegyeket a megyei tanács vásárolta meg tőlünk, az iskolák pá­lyázatokat nyújtottak be, s ennek megfelelően a megyei tanács szétosztotta köztük a jegyeket, természetesen ol­csóbban, mint ahogy tőlünk vette. Az utóbbi időben azon­ban az eredeti elképzeléstől kissé eltért ez az akció. Már nem csak az úszások­tatásra használták fel á je­gyeket. hanem strandolásra, fürdőlátogatásra, s nem csak a tanévben, hanem nyáron is. A másik ok, ami miatt megszűnt a kedvezmény, az az önkormányzat pénzügyi gondjai. Ha találnak erre ke­retet, akkor természetesen folytatjuk. László Gézánénak azt tu­dom ajánlani, hogy ha meg­vesz ezer darab strandbelé­pőt, akkor erre húsz százalék kedvezményt tudunk biztosí­tani Jómagam pedig arra szeretnék választ kapni, va­jon a polgármesteri hivatal tervez-e valamilyen intézke­dést. amellyel az átmenő te- hergépjármű-forgalmo-t kor­látozza a szerkezetileg nem ilyen rendeltetésű utak állag- megóvása érdekében? (tapolcai) Megvonják a kedvezményt?

Next

/
Thumbnails
Contents