Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-18 / 90. szám
91. április 18. Kelet-Magyarország 11 BEMÜHE $m,W nv.ügd.í.ifl.siaknfl.k-szfl.niü.k, Virágzik a jézusszíve Házhoz jön a friss ebéd Cégénydányádon A mai ebéb grízgaluskaleves, borsófőzelék és finom fa- sirt. Rózsika. a főszakács a mai napon 270 adag ebéd elkészítésében irányította a csapatot. Főztjüket az óvodásokon, iskolásokon kívül a falu öregjei is rendszeresen fogyasztják. Sok embert foglalkoztat Kinek jár a hadi kártalanítás? Segítség az önkormányzatoktól 4 derékfájásról A derékfájás idős kórján igen gyakori panasz, szenvedhetnek tőle nők és érfiak, szellemi és fizikai iolgozók, még aktívak fagy már nyugdíjasok. Ha i betegség súlyosabb tornában jelentkezik, nem- :sak keresőképtelenné, ;gyes esetekben akár mozgásképtelenné is válhat /alaki, s nejn ritka az sem, hogy hosszabb-róvi- iebb időre ágynak esik. \ derékfájás különböző >kokból. különböző betegségek miatt jöhet létre. A íiindulási pont néha sönnyebben, máskor nehezebben állapítható meg, s ebből az is következik, hogy olykor szakvizsgálatok egész sora szükséges i pontos kór megállapításához. 5 hogy mitől fájhat a derekunk? Többféle ok miatt. Nagyon gyakori, hogy nehéz teher emelése közben vagy épp egy rossz mozdulat miatt a leréktájon hirtelen nyilait) fájdalom keletkezik. Ilyenkor az izomzat vagy a csigolyák ízületeinek szalagjai meghúzódnak, s ez okozza a kellemetlen érzést. Súlyosabb esetben a csigolyák közötti porckorong is sérülhet, ennek bizony súlyosabb következményei is lehetnek. Ez a fajta fájdalom főképp olyanoknál fordul elő, akik nem szoktak a fizikai munkához, s edzés nélkül fognak az erejüket meghaladó feladathoz. A derékfájás egy lassú folyamat eredményeképp is kialakulhat. Főképp olyankor, amikor a gerinc különböző ízületi betegségeihez, vagy a csont és porc elváltozásaihoz társul. Okozhatják különféle vírusbetegségek is, melyek a deréktáji izomzatot támadják meg. Ilyenkor általában más izomfájdalmak is fellépnek, s az állapotot láz kísérheti. (Gyakran érzünk ilyesmit, például influenza esetén ) Járhatnak derékfájással a belső szervi gyulladásos betegségek is. A vese, hasnyálmirigy, vagy az epehólyag fájdalma kisugározhat a derékba anélkül, hogy maga a derék valóban beteg lenne. A derékfájás gyógyítása, no és gyógyulása is épp a fenti változatosságok miatt különböző, nemcsak időtartamban, gyógyszerezésben is változó lehet. Ezért is nehéz válaszolni az orvosoknak azokra a kérdésekre, melyeket a rendelőkben a betegek legtöbbször feltesznek: Meddig fog ez fájni, doktor úr? Attól függ, milyen kezelésre van szükség. Amennyiben a fájdalmat belső elváltozás vagy gyulladás okozza, azt kell megszüntetni. Ez természetesen orvosi, szakorvosi feladat. Reumás eredetű elváltozásoknál, rándulásoknál jó szolgálatot tesznek a fájdalomcsillapítók, a különböző kenőcsök, és bedörzsölőszerek, jó hatású lehet az iszappakolás, a fürdőzés, a különböző fizikoterápiás beavatkozás, rövidhullám és az ultrahang. Minden esetben fontos a pihenés, a derék kímélése. A cégénydányádi öregek körében a házi szociális gondozás a legnépszerűbb gondoskodási forma. Nem véletlenül. Saját otthonukban élhetnek, gondját viselhetik a háznak és a jószágoknak, az állami segítséget a napi friss ebéd, a szociális gondozónők segítsége jelenti. A faluban összesen 25 kapun kopogtatnak delente a csurig rakott ételhordókkal. Csorvási Lajosné egyike azoknak, akiknek biciklijén négy-öt ételhordó indul rendeltetési helyére. m ízletes ebédek — Hogy ízlik-e az ebéd az öregeknek? Általában igen. Bár van egy idős néni, már 91 éves, ő a leves miatt gyakran reklamál. Rendre megkérdezi: mondd mán, jányom, ezek csak egyféle levest tudnak főzni? Pedig a többiek szerint is az ebéd ízletes, nyugodtan megeheti bárki — mondja Csorvási- né. A minőség ellen ritkán, a térítési díj ellen viszont gyakrabban van kifogás. Bár az összeg valójában kevés, van, akinek ez is megterhelő. A legalacsonyabb 4,60, a legmagasabb pedig 22,80 ebédenként, attól, függően, mennyi az öregek jövedelme. Tardi István egyetlen fillért sem fizet, pedig naponta két személyre viszi az ebédet. Míg vár az ételhordóra, nézegeti az udvar fáinak rügyeit, szemmel láthatóan elmélyül gondolataiban. — Beteg a feleségem, már 78 éves. Nincs, aki gondunkat viselje, jó ideje rászorulunk a segítségre. — Nekem ízlik az étel, egyébként sem vagyok válogatós. Nyugdíjas vagyok, leszázalékolt, nem tudom, mi lenne velünk, ha az önkormányzat nem segítene. Tardi Istvánnak gyermeke nincs, de szemmel láthatóan megbékélt e ténnyel. Azzal vigasztalja magát, hogy bár öröme így nem lehet, bánata se sok akad. — Van, aki már a kapuban vár delente, s nemcsak _azért, mert az étel hiányzik, hanem azért is, mert alig akad, akivel beszélgetni tudna. Megmondom őszintén, olyat is látok, aki nyugodtan megfőzhetne magának, de jobban szereti a készet kézhez kapni. Nem is a főzés itt a legnagyobb probléma — így Csorvásiné —, hanem az, hogy kijönnének-e a pénzükből az öregek. Drágul — az élelmiszer... Páji Ferencné élelmezésvezető sorolja: hatan ingyen hordják az ebédet, a díjakat az önkormányzat állapítja meg. Igaz, mostanában mintha növekedne az ebédet lemondok száma, mert a faluban elterjedt a hír, az illetékesek felülvizsgálják 'a havi jövedelmet, s annak alapján állapítják meg újra az ebédért fizetendő összeget. A félelem jogtalan. Az illetékesek nem annyira felülbírálni, mint inkább igazságossá tenni szeretnék a jelenlegi helyzetet. Céljuk, hogy minden rászorulóhoz eljusson az állam segítsége, akkor is, ha erre egyre kevesebb a rendelkezésre álló összeg. Idősek otthona A falut járva az ember csak ámulhat. Az új házak gyönyörűek — a legigényesebb városokban is megállják helyüket —, de e sorok írójának szívéhez sokkal közelebb állnak a régiek. Azok, amelyeknek napfényes tornáca előtt öreg szőlőlugasok venyigéi várják a metszőollót, azok, amelyeknek kertjében évtizedek óta minden nyár elején kivirágzik a jézusszíve. A polgármesteri hivatal Illetékesei szerint bentlakásos idősek otthonára Cégénydányádon igen csekély az igény. Az öregek nem szívesen hagynák el otthonukat. Sok idős embert foglalkoztat manapság a különféle kárpótlások ügye. A földdel kapcsolatos témákkal most nem foglalkozunk, arra egy későbbi időpontban térünk vissza, természetesen akkor, ha a parlament végre döntést hoz e tárgyban. Ezúttal arra kerestük a választ, kinek jár hadi kártalanítás? Ügy gondoljuk, a kérdés azért sem haszontalan, mert a hadifoglyok, internáltak, s egyéb sérelmeket elszenvedők joggal szeretnének még életükben méltó kártalanításban részesülni. Izsfl József, a köztársasági megbízott területi hivatala hatósági osztályának főelőadója segített a válaszadásban. Elmondta: a hadi kártalanításról az 1990-ben megjelent, 65/90 III. 25. Minisztertanácsi rendelet rendelkezik. A törvény „az egyes személyek személyes szabadságát korlátozó intézkedések hatálya alatt állt egyének társadalombiztosítási és munkajogi helyzetéről” ad részletes tájékoztatást. A rendelet vonatkozik az 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizetben fogvatartot- tak, azaz internáltak sorsáról; az 1945. január elseje és ’53. december 31. között tartózkodási helyéről, illetve az ország egyes részeiből kitiltottak és az ország más helyén rendőrhatósági felügyelet alá helyezettekről — azaz a kitelepítettekről, azokra, akiket Magyarországon, illetve onnan elhurcolva szovjet politikai hatóság, illetve szovjet katonai bíróság politikai okokból elítélt, s akik büntetésüket részben, vagy egészben a Szovjetunióban töltötték le; polgári személyként, katonaként, vagy leventeként munkavégzés céljából, vagy hadifogság címén a II. világháborúval összefüggésben a Szovjetunióba hurcoltak, illetve ott hadifogságba eshettek — ez volt a „málenkij robot”; internálás, illetve kitelepítés céljából őrizetbe vettek, akkor is. ha a kitelepítésre, internálásra nem került sor; vonatkozik azokra, akiket az 1956. évi 31. számú törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartottak — csak részben tartoznak ide az 56-osok. A törvény meghatározza azt is, hogy a fenti körbe tartozók ténylegesen milyen kárpótlást kaphatnak. Részletesen szól arról, kiket nem lehet a fenti törvény alapján kárpótlásban részesíteni, s rendelkezik a kárpótlás folyósításának módjáról is. Segíti az ügyintézést a BM Titkárságának nemrég megjelent közleménye, amely egy adatlapot is tartalmaz. Célja, hogy az érintettek pontos, részletes adatokat szolgáltatva mihamarabb elégtételhez jussanak. A köztársasági megbízott területi hivatalának főelőadója elmondta azt is: a hadi kártalanítást igénylők számára a helyi önkormányzatok nyújtanak segítséget, az idős embereknek hozzájuk kell fordulniuk. Az ott kitöltött adatok alapján kérhetik a Kárpótlási Hivataltól a jogosultságot. Ez azonban még nem jelent kárpótlást, ehhez az is kell, hogy a törvényben felsorolt sérelmeket a szükséges dokumentumok, vagy élő személyek segítségével a kártalanítást igénylő igazolja. Tétova léptek, tűzpiros tulipánok. A kisunoka világkörüli útra indul a virágágyások között. Még jó, hogy rögtön a nyomában ott a nagymama, aki nemcsak az ismeretlentől félti, a szeszélyes tavaszi széltől is óvja... Gyula bácsi monológja rjiudja kedves, én 1918- I ban önként álltam be katonának. Nem tagadom, szerettem azt az életet. Sajnos, nem tartott soká, hiszen fogoly lettem, az olaszországi Roverettá- ba, majd Milánóba kerül tem. 1919-ben jöttem haza. egy év múlva pedig csendőrnek álltam. Nyíregyházán végeztem el a csendőr- tanfolyamot. Tanultunk mi ott mindent, aminek a mai rendőrök is hasznát vehetnék. Szolgálati szabályzatot, önvédelmet, nyomozási tudnivalókat.. . mindent, amit kellett. Akkoriban becsülete volt a csendőröknek, jól megfizették a munkánkat. Rövidesen főtörzsőrmester, majd őrsparancsnok lettem. Szolgáltam Fehérgyarmaton, Besztercén, Szászle- kencén és Nagydemeteren. Azt kérdezi, szerintem félték-e annak idején az emberek a csendőröket? Ajaj, de még mennyire! Ha mi az utcán megjelentünk, a kerítéstől minden ember a háza felé indult... De a rendes embernek nem volt mitől félnie, a bűnözők meg csak hadd féljenek...! Aki engem a régiekből ismert, azt mondhatom, mind szeretett. A mostaniak? Hát azok közömbösek, szinte alig is ismernek• nem tudják ki voltam, ki vagyok. Nem is köszönnek az utcán. A múltkor is jön szembe egy fiatalember, azt se mondja, bakfitty. Kérdezem tőle: fiam, téged a szüleid nem tanítottak meg köszönni? Csak nézett rám, kerekedett a szeme. Azóta előre üdvözöl. Ilyen egyszerű. Kilencvenegy éves vagyok, de még jól bírom magam. A legidősebb embernek számítok Gyarmaton. A nyugdíjam 7055 forint, ebben a hat évig tartó hadifogság és az internálás is benne van. A csendőrködés, hiába csináltam évtizedekig, nem számít a nyugdíjamba. öt hónapja írtam is emiatt a Belügyminisztériumnak egy levelet. Azóta se jött meg a válasz. . . * * * Pásztor Gyula fehérgyarmati lakos ma a nyugdíjasotthonban él. A legöregebb, de társai szerint a legderűsebb közöttük. Adomái, történetei sokszor csalnak nevetést az arcokra. Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA
