Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-17 / 89. szám

1991. április 17. Kelet-Magyarország 11 LÉT Nem múlik el nap, hogy a posta ne hozna dühös, kétkedő, vagy szomorúan beletörődő hangú levele­ket olvasóinktól. Tárgyuk mind ugyanaz: lehetetlen megélni a balkáni mérté­ket is alig elérő fizetések­ből az európai színvona­lat már megütő árak miatt. A Központi Statisz­tikai Hivatal szerint feb­ruárban egy átlag magyar polgár hatezer-négyszáz­ötven forintból meg tudott élni, s még lencselevesre és sertésvagdaltra is fu­totta neki. Ha valóban van ilyen ember, biztosan bűvész lehet, vagy hajléktalan. Nem tudjuk ugyanis el­képzelni, hogy a méreg­drága albérleti, vagy la­kásbérleti díj, a fűtés­számla, áramköltség, víz- fogyasztás árának kifize­tése után marad pénz tej­re, kenyérre, zöldségre és tésztára — létünk örökös újratermelésére. Vagy van egy valódi Magyarország és egy statisztikai Magyar- ország; amolyan Patyom- kim-birodalom, festett ku­lisszákkal, amelyek mö­gött a kézzelfogható nyo­mor didereg? Havonta kevesebb, mint hétezer forint vagy silány, de rendszeres étkezésre és zsugorimódon öltözködés­re, vagy pedig a la\ás fenntartásának költségei­re elég. A kettőre együtt semmiképp. Mi volna a megoldás? Emeljük a létminimum statisztikai összegét? A számokkal nem lakik jól az ember. Osszunk ruhát, ingyen ebédet? Az csak néhány emberen segít rö­vid időre. Inkább azt kel­lene végre megcsinálni, amiről annyi sokat beszél­tünk már: munkaalkal­mat adni, az árakhoz sza­bott fizetéssel. Nem kö- nyöradományt, alamizs­nát — demokratikusan egyenlő jogokat adni, le­hetőséget a tisztességes megélhetéshez. Gyalogos: menekülj! Eddig se voltunk híresek mintaszerű közlekedési mo­rálunkról, a nyugati orszá­gokban azt tartották rólunk, hogy nálunk kezdődik a Bal­kán. Sajnos, ennek a nézet­nek az igazságát úton-útfélen megtapasztalom. Eddig csak bosszankodtam a közlekedési kultúrálatlanság nehezen gyógyítható betegségében szenvedő honfitársaim miatt- de a múlt hét szerdája óta már rettegek a testi épsé­gemért. Az történt, hogy épp siettem át a nyíregyházi Or­szágzászló téren lévő zebrá­nál, amikor a Szarvas utca felől bekanyarodott egy, mi­nibuszhoz hasonló teherautó. Vezetője mintha nem vett volna észre — a hátam mö­gött terhes kismama jött, ko­csiban tolta kisgyermekét — teljes gázzal robogott felénk. Láttam az arcát, rezzenetlen volt, félelmetes. És félelme­tes, amit művelt. Tőlem és a kismamától két lépésre a fékre lépett, aztán csikorgó gumikkal átkormányozta a teherkocsit a köztünk lévő három méternyi résen, és közben a szeme se rebbent. Elhűltem, ha a kismama megijed, és elengedi a gye­rekkocsit...! Még szerencse, hogy rémületében görcsösen kapaszkodott bele. Ez az em­ber számomra még félelme­tesebb mint az, aki ugyanezt szórakozásból műveli, és fé­kezés közben vigyorog. Mert amíg arról tudom, hogy nem akar elgázolni, megsebesíte­ni, csak ostoba és veszélyes módon szórakozik; addig er­ről látom, hogy a gyalogostól várja, meneküljön, mert ő az erősebb. Szeretném figyel­meztetni gyalogostárssaimat, ugorjának el inkább az ilyen erőszakos vezető autója elől, mert vagy nem tanulta meg, vagy már elfelejtette, hogy valamikor a közlekedők tes­ti épségének megvédésére ta­nították az autósiskolában. Dr. Kerekes Aladárné Borbánya Tárulj, sorompó! A nyíregyházi Tokaji úti sorompóval kapcsolatban szeretnék javaslatot tenni. Piacnapokon, főleg szomba­tonként, amíg a repülőtértől a Jókai térig kocsival beé­rünk, fél óra is eltelik csúcs­időben. És akkor még nem beszéltünk a benzinfogyasz­tásról, a füstről, amit az au­tók okoznak. Javasolnám, hogy a pótsorompót nyissak szélesebbre, hogy ott lega­lább a személygépkocsi-for­galom meginduljon. így a MEZŐGÉP Vállalat épülete után már meg lehetne for­dulni, nem kellene kerülőkkel szlalomozni. És ezzel elér­nénk azt, hogy az állatvásár- ra tartók is ezen a mellék- útón tudnának várakozni a sorompó után, nem pedig a forgalmas Tokaji úton. Itt megállni tilos is és nagyon veszélyes. Sokszor már négy órakor ott várunk a nyitásra. Hanyu Frigyes Nyíregyháza, Sátor utca Zsákba­macska Májusban lesz a lányom eskövője. Bár kiskeresetű család vagyunk, úgy döntöt­tünk, vásárolunk egy külföl­di divatmagazint, hogy a leg­újabb módi szerint varrat­hassunk esküvőre ruhát. Én el is mentem több pavilon­hoz, az 1. sz. Postahivatal mellett lévő hírlapboltban is voltam, de sehol nem nézhet­tem meg a drága divatlapo­kat. Nem azért, mert sajnál­ták tőlem, hánem mert nej­lonfóliába csomagolva kap­ják, úgy is kell visszaadniuk, ha nem kél el. Megdöbbentő számomra ez a kereskedői fo­gás, mert a vevő nem fog látatlanban megvenni két­száz, vagy négyszáz forintos divatlapot, hanem igenis sze­retné megnézni, mit vásárol Én csalódottan otthagytam a divatlapokat, nem kell zsák­bamacska. Azt hiszem így nagyon kevés drága újságot fognak eladni. Budapesten úgy csinálják, hogy minden divatlapból kitesznek egy mutatványszámot szabásmin­ták nélkül, hogy lássa az ol­vasó, mit kínálnak neki. Kovácsné Szaniszló Olga Nyíregyháza, Kertváros Kocsma a boltban Örülök annak, hogy van­nak vállalkozók, nem mesz- sze tőlünk, a nyíregyházi Széchenyi utcán nyílt is egy mini-ABC, reggelente ide té­rek be tejért és kifliért. Az utóbbi időben, sajnos, azt ta- tapasztaltam, hogy a vállalko­zói szellem nem ismer határt, mert a lenti helyiséget is át­alakították üzlethelyiséggé, talán a vevők jobb és gyor­sabb kiszolgálásáért, de egy­hamar kocsmává vált. Nem tudok a helyiségbe bemenni, ott férfiak és nők helyben fogyasztják a pálinkát, sört, külsejük gyakran elriasztó. Részemről ezt nagyon sajná­lom, és biztosan sajnálják azok is, akik velem együtt — megriadva a helyben italo­zóktól — más kisboltot fog­nak keresni maguknak. Egy nyugdíjas Nyíregyháza — Szerkesztői üzenetek Jogászszemmel Társasházi közös költségek Rakoncza Györgyné kisvárdai olvasónk tizenhárom társával együtt garázsépítö szövetkezet keretében ga­rázst épített. A garázs átadása után megkapták a számlát (részszámlát), de ugyanekkor nyilatkozniuk kellett, hogy bevezettetik-e a villanyt garázsaikba. Mi­után mindegyikőjüknek szüksége volt elektromos áram­ra, igent mondtak. A hálózatra kapcsolás meg­történt, ennek számlája mel­lé a garázstulajdonosok sze­mélyenként huszonhat ezer forintos „végszámlát" kap­tak, ez tartalmazta a Titász számláját is. Olvasónk és társai azt sérelmezik, hogy az utóbbi számlában nem csupán a villanyszerelés költ­sége szerepel, hanem egyéb — a korábbi számlában is feltüntetett — költségnöve­kedés. Segítséget kérnek a számla jogosságának megál­lapításához, ugyanis a garázs- szövetkezet már közvetlen letiltás formájában kívánja a tartozást behajtani tőlük. A garázsépítő közösségnek van egy képviselője, akinek jogában áll, hogy a kivitele­zés költségeit tartalmazó számlákat — esetleg szakér­tők bevonásával — ellenőriz­ze. Amennyiben a szövetke­zet által közölt összeg téves, akkor az közös megegyezés­sel korrigálható, illetve ha az építtetők nem értenek egyet a számlán feltüntetett összeggel, akkor a bíróságtól kérhetik a ténylegesen fize­tendő összeg, illetve az ere­deti vállalkozási szerződés­ben foglaltak és a megvaló­sulás közötti különbözet jo­gosságának megállapítását. Cs. P. nyíregyházi olva­sónk egy OTP-társasház kö­zös képviselője. A tavalyi víz- és csatornadíj-emelés miatt a társasház közgyűlé­se úgy döntött, hogy a havi víz- és csatornadíj száz- nyolcvan forint személyen­ként. Azonban a lakásokban a lakók igazi számát több tulajdonostárs nem vallotta be, és felszólításra sem haj­landó igazolni. A közös kép­viselő azt szeretné tudni, ho­gyan hajthatják be ezektől a társtulajdonosoktól a tarto­zásukat. A másik kérdése pedig az, hogy azoky a ga­rázstulajdonosok, akik 'nem a házban laknak, kötelesek-e közös költséget fizetni. A társasház-tulajdonosok közös költségeinek fizetéséről az 1978. évi 11. tvr. rendel­kezik. így olvasónk első kér­désére egyszerű a válasz: a társasház közös képviselőjé­nek közölnie kell minden tu­lajdonostárssal — tulajdoni arányának, illetve a. lakás­ban lakó személyek számá­nak megfelelő közös költsé­get, amit havonta kell fizet­ni. Amennyiben ezzel az ősz- szeggel valamelyik tulajdo- nostárs nem ért egyet, úgy annak módosítását kérheti írásban a közös képviselőtől, elutasító válasz esetén pedig végső fokon a területileg il­letékes bíróságtól. Amennyiben a tulajdonos- társak elfogadják a közölt összeget, ám nem fizetnek, akkor a közös képviselőnek kill a nem fizető társakkal szemben a bíróságtól fizetési meghagyás kiadását kérni a tartozás behajtására. A garázstulajdonosok ese­tében a közös költség fizeté­sének nincs akadálya akkor, ha a garázsoknak külön hely­rajzi számuk van (külön tu lajdoni aránnyal szerepel­nek), mert akkor a tulajdoni hányadra eső összeget ki kell számolni és ezt a fizetendő összeget közölni kell a ga­rázsba lajdonosokkal, akik azt kötelesek megfizetni. Ha a garázsok nem szerepelnek önálló tulajdoni hányaddal, akkor a garázsokra eső tu­lajdoni hányadoknak meg­felelően módosítani kell a társasházi alapító okiratot (ezt az ingatlan-nyilvántar­tásba is be kell jegyezni), és utána lehet a közös költség fizetéséről dönteni. Termé­szetesen az eljárással össze­függő költségek viseléséről a garázstulajdonosokkal elő­zetesen meg kell állapodni. Dr. Kovács Mihály GOMBORDIK JÓZSEFNÉ. Fehérgyarmat: Barátnője terhességi-gyermekágyi se­gélyének megállapításánál az előző évi bruttó keresete az irányadó. Vagyis, ha most fog szülni, akkor az 1990-es évi bruttó bére alapján ál­lapítják meg a segélyt. A gyermekgondozási díjnál — amely valószínűleg 1992-től illeti meg — az ez évi brut- tú bére lesz irányadó. .,ELVONÓKÚRA” jeligéjű olvasónknak. Nyíregyháza: örömmel olvastuk sorait, és csak helyeselhetjük elhatá­rozását. Odahagyni egy szép feleséget, két gyermeket az italért — igazán rossz csere lenne. Amíg a család a jö­vőt nyújtja önnek, az alko­hol mocsárba süllyeszti, s tudja, a mocsár beszippant­ja. elnyeli áldozatait. Je­lentkezzen a körzeti orvo­sánál. BABICSNÉ. Tiszavasvári: Megértjük felháborodását, ön ad kölcsön, segít a baj­ban. az adós elfelejt fizet­ni. s akkor még önnek kell közölnie a végrehajtóval, mit foglalhat le? Ez több, mint logikátlan; de a végrahajtási eljárásban hivatalból tény­leg nem derítik föl az adós körülményeit. A végrehaj­tást kérőnek kell megnevez­nie azokat az ingóságokat, ingatlanokat, amiket a vég­rehajtási eljárásba be lehet vonni. Csak a végrehajtónál tehet szorgalmazni a még be nem hajtott követelésre a foglalást és az árverést. KOVÁCS KÁLMÁN, Nyír­bátor: A nyugdíjkorhatár betöltése után továbbra is azt a nyugdijat folyósítják, amit előzőleg rokkantság címén megállapítottak ön­nek. Erről külön értesítést küldeni nem kell, mert a megállapító határozatban ez szerepel. F. J.. Szamossályi: A CSÉB 150-es biztosítás meg­szűnik. ha a tag összesen három havi díj fizetésével elmarad. Kellemetlen, és bal- szerencsés az ön esete, java­soljuk, kössön újra ilyen biztosítást, ám az visszame­nőleg nem érvényes. Villanófényben Bölcső és koporsó A hamvaiból újraéledő főnixmadár Legendája a természet örök körforgását szimbolizálja. En- jiek a folyamatosságnak azonban megvan a maga törvénye. Ebbe nyúlt bele durva kézzel az em­ber. amikor eltérítette tízezer éves medrükből a folyó­kat, lacsapolta a mocsarakat, felégette a buja őserdő­ket, a mezőkön, szelíd ligetek helyén gyártelepeket, lakóvárosokat emelt. Rablógazdálkodással sivatagot csinált a szántókból. Füstölgő gyárkéményekkel, égő olajkutak lángjával áldoz modern módra Gaianak. A fejlődés jelszavával, pénzéhesen pusztítja és gyilkolja a természetet: saját léiének feltételét. A Földön az utolsó háromszáz évben több mint kétszáz emlős- és madárfaj halt ki például, és az INCN, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió több száz veszélyeztetett fajt tart számon. Mindez azt jelenti, ráeszmélt az ember, hogy ez a kék bolygó, ami bölcsője volt, koporsója lehet, ha to­vábbra is így bánik a természettel. A világhírű Nobel- díjas természettudós Konrad Lorenz a civilizált embe­riség nyolc halálos bűne közül harmadikként tartja számon az élettér elpusztítását. Bár nálunk van már hagyománya a természetvédelemnek, mi magyarok csak áliatkertben láthatjuk az egykor honos állatokat és nincs már lápi ibolyánk, törpe vajvirágunk, s né­pünk dalokban megénekelt oly sok kedves növénye! E megye, szűkebb pátriánk még az ország érintetle­nebb területeihez tartozik, de a szűziesen szép tájakat ugyanúgy fenyegeti az oktalan rombolás, hanyag nem­törődömség, vagy „csupán” a szemetelés, mint néhány éve. A természetóvás mozgalma gyermekcipődén ti­peg. viszont az ökológiai bomlást már előkészítettük. Felelősséggel tartozunk megyénkért. Ezért oldalunkon új rovatot indítunk, Környezetünk címmel. Ebben ter­mészetbarát olvasóink észrevételeit, környezetvédelem­mel kapcsolatos leveleit szeretnénk közölni Nem a tu­datos, jó célú természeíátalakítás, hanem a rombolás ellen tiltakozunk. Mert nagyon igaza van a hires in­dián mondásnak: Ha kivágtad az utolsó fát és meg­mérgezted az utolsó folyót, rá fogsz jönni arra, hogy a pénzt nem lehet megenni. KÖRNYEZETÜNK Szeretnék a Tisza folyó védelmében szólni. Nagyon elterjedt az a szokás, hogy végig a Tisza-parton üdülő­házakat emelnek. Kivágják a fákat, feltúrják a földet, kerítést építenek, villanyosz­lopot emelnek az építkezésig még érintetlen területen. A Tiszának vannak egészen lenyűgöző részei is, de ha ez így halad, a folyó mentén csak üdülőházak sora fogja várni a természetbarát em­bereket. Mondjuk, hogy ne túlozzuk el, mert még nem olyan súlyos a helyzet, de minél hamarabb, annál jobb megakadályozni a szertelen építkezést. Igaz, vannak eny­hítő körülmények, mint pél­dául a kompjáratok, a halte­lepítés és a hídlábaknál fel­gyülemlő gallyak folyamatos eltakarítása... Ám sajnos ez édeskevés az üdvösséghez, és az embernek nem kerül fá­radságába, hogy rossz dolgo­kat is felsoroljon. Közülük egy, a hidak karbantartása. A tivadari híd felújítását el­kezdték, de befejezni nem sikerült. A híd peremét ugyan letisztogatták, de hogy lefessék, vagy esetleg az utat kijavítsák, erre már nem fu­totta. Sajnos. Látják, ilye­nek vagyunk mi, emberek, saját magunk alatt vágjuk a fát, magunknak csináljuk a rosszat. És ez csak apró tö­redéke annak, amit az em­ber művel a Földön. Kovács Krisztina Kisar, Petőfi u. 16. sz. Kevesebb is elég A nyíregyházi Orosi úti Shell benzinkút az úiabb lé­tesítmények közé tartozik, nagyon hasznos, enyhíti a többi benzinkút zsúfoltságát Kezdetben volt a 40-es ke- verékű kútoszlopon kívül az 50-es is. (Már az 1977-es, 14 éves Trabantomhoz is ez az utóbbi, olajszegényebb keve­rék az előírás.) Ha 50-es ke­veréket töltenek a Trabant­ba, amelynek porlasztója és gyújtása tökéletes és a mo­tor már üzemmeleg, kevésbé füstöl, mint négyütemű test vérei hasonló idős korukban, meglehetősen kopott motor­ral. Most. amikor már egyre inkább ügyelnek a termé­szetre, környezetünkre, nem mindegy, mennyi olaj füst kerül a levegőbe. Egyes ada­lékok — például az ameri­kai Energy Release — alkal­mazása esetén már 100 : 1 benzin—olaj keverék az elő­írás, a nyíregyházi Shell pe­dig még az 50-est is meg­szünteti, mert azt a kútoszlo­pot állítólag egy újabb, , Váe környéki töltőállomásukra szállították át. Jelenleg is látható az a pirosra festett vashordó, amely az egykori 50 :1 keveréket szolgáltató kútoszlop helyén tátongó lyu­kat fedi. U. G. Kótaj Az oldalt összeállította; TÓTH M. ILDIKÓ LIAZ TEHERGÉPKOCSIK. Típus; 110—053 PÓTKOCSIVAL IS. Megrendelhető 2 hetes szállítással. Kedvező ár! ÉRDEKLŐDNI: Lesovics Miklós Pálháza, Sport u. 4. Tel.: 69. (94968)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents