Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-17 / 89. szám

Kelet-Magyarország ’ 1991. április 17. Gorbacsov Japánban Japán és a Szovjetunió rendszeressé teszi a legma­gasabb szintű párbeszédet és azon munkálkodik, hogy alapvető fordulat történjék a kétoldalú viszonyban. Ebben állapodott meg Mikail Gor­bacsov szovjet államfő és Kaifu Tosiki japán minisz­terelnök az első tárgyalási fordulón. Gorbacsov kedden érkezett a japán fővárosba, ahol több alkalommal tár­gyal Kaifuval a két ország közötti évtizedes feszültségek feloldásáról. Beszélni róla kevés (Folytatás az 1. oldalról) lül van azoknak a száma, akiket a statisztika nem je­gyez, mert nem voltak még alkalmazásban. tehát nem veszíthették ei a munkahe­lyüket. munkát viszont nem találnak. Üjabban a munka­nélküliség már nemcsak a képzetlenéket éri utói, me­gyénkben immár háromszáz diplomás munkanélküli van. Nagy figyelem kísérte Szalay Júlia szociológus, a Magyar Tudományos Aka­démia Szociológiai Inté­zete szakértőjének előadá­sát, amelyben egyebek kö­zött kifejtette: a robbanás­veszélyes helyzetet a társa­dalom egyre kisebb mérték­ben képes elviselni, kezelni, be kellene következnie egy rendszerváltozásnak a társa­dalombiztosításban, és át kellene gondolni az egész szociálpolitikai rendszert, ami messze túl van az anyagi kér­déseken. Megfogalmazták a tanács­kozás résztvevői azokat a ki­törési pontokat — vállalkozá­sok. új munkahelyek terem­tése — amelyek segíthetnek a nehéz helyzetbe jutott em­bereken. Külön figyelmeztet­tek, milyen veszélybe kerül­tek a szegénységbe sodródott fiatal szülők gyermekei. Somló koalíció? Kisebbségi kormányzás? Kormányválság? Kárpótlási törvény - svédcsavarral Miként vélekednek megyénk képviselői? Bár egy svédcsavarral visszakerült a kárpótlási törvény hétfőn az Országgyűlés asztalára, két felszólaló után mégis­csak elnapolták a részletes vitát, hogy a határozathozatalnál már figyelembe vehessék az Alkotmánybíróság állásfoglalá­sát. Hogyan ítélik meg a képviselők az elnapolás tényét és mit várnak, vagy nem várnak attól a helyzettől, ha nem a koalíciós pártok megállapodása szerinti törvény születik? Vezethet-e ez a koalíció felbomlásához, kisebbségi kormány­záshoz, esetleg kormányválsághoz? DR. SZENDREY LÁSZLÓ (MDF): — Rendszeresen járok falu­gyűlésekre, s mivel mezőgazda- sági jellegű vidékről van szó, ott egyetlen és kizárólagos té­ma a kárpótlási törvény, illetve annak elmaradása, hiánya. Egy­értelműen bennünket, képvise­lőket tesznek felelőssé, hogy nincs, hogy lassan és bátorta­lanul nyúlunk e témához. Tehát, minél hamarabb meg kell al­kotni a törvényt, de össze kell egyeztetni a törvényességgel. A késedelem haszonnal is járt, le­tisztultak korábban zavaros dol­gok, de a további késedelem pótítikai károkkal járt. — Az Alkotmánybíróságról mint politikus azt mondom, a személyi számok eltörlésével gátjává vált az átalakulási fo­lyamatnak. Ez több milliárd kárt okoz. Jogászként azt mondom, egy országban akkor van rend, ha az alkotmányos jogszabályo­kat megtartják az emberek. Korábban nem nagyon nézték, hogy valami Alkotmányba üt­közik-e vagy sem. De nagy ve­szélyt jelent az, ha az Alkot­mány normaszabállyá változik. Akkor azt kell megvizsgálni, hogy miért alaptörvény. — Ha a kisgazdapárt kilép a kormánykoalícióból, a frakció egésze nem fogja követni, jelen­tős része továbbra is támogatná a mostani kormányt. A kisgazda- párt jobboldali szárnya nem fog kormányválságot okozni, de kérdezem én, mit ér el a kis­gazdapárt azzal, ha kilép a koa- lícióból? Hogyan valósítaná meg programját ellenzékben vagy semlegesként? Egy ilyen lépés miatt kétségessé válik a kisgaz­dapárt jövője. MÁDI LASZLÖ (FIDESZ) : — fVti támogatjuk az SZDSZ- nek azt a kezdeményezését, amely 52 képviselő aláírásával a törvénytervezet megvizsgálását kezdeményezte az Alkotmánybí­róságnál. Egyértelmű szerin­tünk, hogy a kárpótlási tör­vény elfogadása egy olyan lavi­nát indít el a tulajdonviszo­nyokkal kapcsolatban, ami be­láthatatlan következményekkel járhat és ezen az úton követke­zetesen nem lehet végigmenni. Gondolok itt az egyházi vagyo- noktól kezdve millió más va­Amikor mindenki leült az egyperces néma gyász után, Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kért szót. Csak né­hány mondatot mondott, de minden bizonnyal megdo­bogtatta a szíveket, hiszen egy 38 éves fiatalember ment el örökre épp egyéves évfordulóján a szabad választá­soknak, a dátumhoz köthető rendszerváltásnak, amely, sajnos, nem hozta közelebb egymáshoz a parlamenti pár­tokat. Nem örültek, nem ünnepeltek a Varsói Szerződés megszűnésekor, s nemigen fogják megtenni az utolsó szovjet katona kivonulásakor sem. Pedig valamennyien ^zt akarták. Talán a gyász, Csengey Dénes halála képes lesz arra, amire a közös öröm nem volt az. . . Türelem mondta: „annál is inkább vállaltam e felszólalást, mert 1990. március 21-én én is sokat munkálkodtam azért, hogy leüthessük Lö- vőpetriben az első karót, bár tudtam, hogy ezzel a karóütéssel hihetetlen fe­szültséget fogok gerjeszteni a régi és az új világ har­cán. Számoltam ezzel, de tudtam és most is vallom, hogy nincs más út, magán- tulajdon nélkül nincs piac- gazdaság”. Végezetül ismét türelem­re intette az új fehértóiakat, a szabolcsiakat és minden település lakóit, ott is, ahol már földfoglalás volt, hogy az alkotmányos jogokkal éljenek. Nem lehet egyet­len másodpercre sem fel­függeszteni az Alkotmányt — mondta —, mert amiért küzdöttünk és harcoltunk, röpke pillanat alatt sem­mivé lehet. B. J. gyonig, de a kornak, az idő­nek a kijelölése Is teljesen ön- kényes és esetleges. Jól látszik már, hogy az egyházi vagyon, amiről most nyújtottak be „tör­vénytervezetet, más időpontra helyezte a hangsúlyt, mint a földtulajdon-viszonyokat ren­dezni kívánó tervezet. — Mi alapvetően egy működő­képes mezőgazdaságot szeret­nénk elérni, amely alapvetően olyan tulajdonosokra épít, akik­nek tapasztalatuk és ambíció­juk van a föld művelésében és a reprivatizációs logikában ez az elvárás nem érvényesül. — Ezt a törvényt a kormány állította fel, de szerintem nem kellően végiggondoltam és nem kellően megalapozottan és bár nyilvánvalóan feles törvényről van szó (tehát a koalíció egy­magában megszavazhatja), mivel ez hosszú távon rendelné a tu­lajdonviszonyok kérdését, min­denképpen egy minél szélesebb konszenzust kellett volna terem­teni, hogy hosszú távon meg­nyugtató megoldásra tudjunk jutni. Ez nagyon hiányzott és jórészt ez az oka annak, hogy a parlament nem képes ellátni mindazokat a funkciókat, amik rá hárulnak; nem képes gyor­san, ütemesen sok-sok törvényt meghozni, amely mind a gazda­sági életben, de más területeken is létkérdés lenne. SESZTÄK LÁSZLÓ (KDNP) : — Az Alkotmánybíróság fela­data és kötelessége, hogy az Al- kotmány megtartása fölött őr­ködjék. De azt egy veszélyes folyamatnak tartanánk, ' ha minden készülő törvénynél an- nak elfogadása előtt hangoztat­ná fenntartásait, mert ezáltal a törvényalkotást lehetetlen hely­zetbe hozhatná. Mi azzal az ál­lásponttal értünk egyet, hogy az Alkotmánybíróság a törvényter­vezeteket lehetőleg vagy előző- leg, vagy a törvény elfogadása után véleményezze, ne törvény- alkotás közben. — Hogy az Alkotmánybíróság döntése milyen negatív követ- kezményekkel járhat a koalíció­ra, azt én előre nem tudom megjósolni, mert nem tudom, hogy az Alkotmánybíróság mennyire, milyen mértékben és egyáltalán, alkotmányellenesnek fogja-e találni. Ha csak lényeg­telen dolgokban találja a terve­zetet alkotmányellenesnek, ez utólag a kisgazdák számára is elfogadható lenne. Amennyiben viszont a kormánypárti megál­lapodást alapvetően megkérdő­jelező döntést hoz, ez új prece­denst teremt nemcsak" a kisgaz­dák, hanem a koalíció részére azáltal, hogy ezt a törvényt a kormány napirendre tűzte, a kormánypártok pedig megálla­podtak és azt jónak tartják. Tu­lajdonképpen egy ilyen döntés­sel az egész kormányprogramot hozhatná kínos helyzetbe az Al­kotmánybíróság és ez nemcsak kisgazdaügy, hanem az egész kormányt érinti, s így a kár­pótlási törvényen túlmutató ki­hatásai is lehetnek, a kormány egész eddigi koncepciója felbo­rulhat. Balogh József Csillagok, sávok, emberek, tájak (3.) Ballai, a szőnyeg király A KM munkatársainak amerikai útibeszámolója Los Angeles előkelő negyedében a Glendale-ben, — Hollywood szomszédságában a hegyoldalban elegáns épü­let. A garázs előtt, az út szélén négy gépkocsi. Közülük egy Chevrolet és egy Cadillac. A lakás tulajdonosa Mike Ballai, azaz Ballai Mihály, akihez hivatalosak voltunk kali­forniai tartózkodásunk egyik estéjén, ahogy itt mondják, partira. Ballai úr életútja olyan, mint megannyi társáé, akik 1956-ban hagyták el az or­szágot. A régmúlt, ma már meg­szépült, de szavaiból érződik, kemény időket éltek át an­nak idején négy társával, akikkel együtt. keltek útra. Ideérkezésüik után egy sze­rény albérleten kívül nem­igen futotta másra. Ma is jól emlékszik arra, amikor madzagra kukorieaszemet fűztek, azzal fogták ki a kö­zeli tóból a vadkacsát. Há­rom órán át főzték, mégis olyan rágós maradt, alig tud­ták megenni. Mihály bácsi élettársa nem kis büszkeséggel vezet végig bennünket a lakáson. Az intarziaberakásos szoba­bútorok, a plüss ülőgarnitú­rák, a franciaágyas hálószo­bák, melyekhez külön fürdő­szobák tartoznak, — a kád szélén telefonnal — lenyűgö­zően A hatalmas hal egyik sarkában bár, amely mi vi­szonyaink között beillene ki­sebb vendéglátóegységnek, a<nnál is inkább, mivel csa­polt sörrel is szolgál. Másik részében a konyha, felszerel­ve mindenféle elektromos herkentyűvel, amely a házi­asszony szolgálatára áll. Kö­zépen táncparkettet is kiala­kítottak, amikor vendégeket hívnak — mindig magyaro­kat — akár nyolcvanan is kényelmesen szórakozhassa­nak. Egy zsidó ismerőse taná­csára helyezkedett el egy szőnyegkereskedőnél, aki ar­ra bíztatta, hogy tanulja ki a szakmát. Munka mellett is­nek -tartották, erről tanús­kodnak azok a neki dedikált fényképek, amelyeket világ­hírű sztároktól kapott, mint': Frank Sinatra, vagy Tony Curtis, akinél dolgozott. Mun­kája révén szépen gyarapo­dott, üzleteiket nyitott, • majd üzleteket. irodaépületeket építtetett, ezeket bérbe adta. Mihály bácsitól is. — az itt élő magyaroktól — is azt hal­lottuk, hogy aki dolgozni sze­ret és jó ötlete van. az itt érvényesülni tud. De ez most- már otthon is így van — te­szi hozzá. Mike Ballai (balról) és Molnár István a Magyar ház veze­tője kólába járt, három és fél éven keresztül. Kora reggel­től késő estig dolgozott, pad­lószőnyegeket ragasztott (itt nem alkalmaznak parkettát). Jó kezű ügyes mesterember­A tulajdonos egyik gépkocsijának rendszáma a nevét vise­li. Egyezség, alku, sérelem (Folytatás az 1. oldalról) korlátozódik, s funkcióját függetlenítik a szakszerve­zettől. Nemsokára meg kell majd válnunk a munkakönyvünk­től is, mert jelenlegi tartal­mában — hasonlóan a sze­mélyi igazolványhoz — sze­mélyiségi jogokat sért. S azt, Közösség a baloldali értékekért Tanuló és dolgozó fiatalok baloldali ifjúsági közösséget hoztak létre kedden Nyíregy­házán. A pártoktól független szervezet alapító tagjai sze­rint a KISZ utódszervezetei nem vállalják fel a baloldali értékeket, nincs igazán ifjú­sági érdekvédelem, s ezt az űrt szeretnék betölteni. Nem pártoskodni akarnak, csak erőteljesebben politizálni. Napjaink gazdasági-társadal- mi válsága leginkább a fia­talokat sújtja élethelyzetük­nél fogva, számtalan megol­datlan kérdés van az okta­tás, a munkahelyteremtés, a lakáselosztás terén. Mivel if­júsági szervezet nem vesz részt közvetlenül az önkor­mányzat munkájában, az if­júságpolitikai céloknak meg­felelően több sorsfontosságú témában szeretnék eljuttatni véleményüket képviselőkön keresztül az önkormányzat­hoz, illetve önálló akciókon keresztül a közvéleményhez. hogy ki hol és hány évig dolgozott, a társadalombizto­sító fogja nyilvántartani. Lassan hozzászokhatunk ahhoz a gondolathoz is, hogy ha a munkahelyen bármilyen problémánk, vitás ügyünk, kérésünk akad, azzal az üzemi tanácshoz lehet for­dulni. Ez egy új intézmény lesz, s minden tíz főt megha­ladó munkáltatónál létre kell hozni, még a magánmunkál­tatónál- rt-nél és a kft.-nél is. Az üzemi tanács tagjait a dolgozók választják, akik a közösség védelmében véle­ményt nyilvánítanak, konzul­tálnak az érintett felekkel. A Munka Törvénykönyv egyelőre még készülőben van, de reméljük, hogy való­ban betölti majd a munka­jog alapvető funkcióját: a dolgozó egyén védelmét. S olyan garanciákat is ad — leghatékonyabban talán a nyilvánosság eszközével — melyek által biztonságban érezheti magát az ember, s végre nyugodtan és rendesen dolgozhat. (bojté) Hosszú idő óta a munkáról beszélünk, közben kiderül, hogy Ballai Mihály már nyolc éve nem dolgozik. Ak­kor egy súlyos műtéten esett át, amely után nem sokan bíztak a felépülésében. Most a bérbe adott épületeinek jö­vedelméből él — ami ottani viszonyok között sem kis bevétel. Szabad idejében sem tétlenkedik az udvaron, az úszómedence mellett teraszt, épít, ahonnan a fél város pa­norámája tárul a szemlélő elé. Nagy munka árán a hegyoldalt teraszosan alakít­ja ki, eddig több mint száz alma, körte, barackfát és örökzöldet ültetett el. Nagyon büszke saját termésű citrom- jára- amelyből egész évben jut az asztalra. Ebből mi is elfogyasztottunk hármat, a háziasszony jóvoltából készí­tett koktélban, amelyet jól megbolondít teguillával, az itteniek kedvelt italával. Va­csora után még meg kellett kósolni a hazai ízek szerint készített kolbászt is. Vendéglátónk szabad ideje másik részét a Los Angeles-i Magyar Ház alelnöki minő­ségében tölti. A házban rendszeresen találkoznak az itt élő magyarok, megtár­gyalják a világ eseményeit, a magyar változásokat. De nem csak ők találkoznak, elláto­gatnak ide a hazai államfér­fiak, mint Antall József, Je­szenszky Géza, és most ápri­lisban várják Demszki Gá­bor főpolgármestert. Ballai Mihály életében a nők is fontos szerepet töltöt­tek be. Ezt ma is büszkén vallja. Első felesége egy né­met származású hölgy volt, akitől két gyereke született. Ma már felnőtt önálló embe­rek, idősebbik fia sheriff, a kisebbik építész. Válásuk másfél millió dol­lárjába fájt. Második alka­lommal már óvatosabb volt, hat nap után kiderült, hogy nem egymáshoz valók a vá­lasztottjával. Jelenlegi tár­sával, a magyar származású jugoszláv hölggyel jól meg­értik egymást. Nem ígértek örök hűséget, lehet, hogy ez tartós kapcsolatuk titka. (Következik: kadéka) Elek Emil A múlt sza­4 Kézfogás? Rendkívüli ügyben kért napirend előtt szót kedden reggel Szűcs M. Sándor és nemcsak képviselőtársai­nak figyelmét kérte, hanem ' a tv-nézőkét, a rádióhallga­tókét is. Apropót a hétfői újfehértói földfoglalás szol­gáltatott, amely félelmetes volt. A képviselő drámai szavakkal ecsetelte, hogyan zárták el személykocsikkal a joggal elégedetlen embe­rek a Rábák előtt az utat. Ilyenkor óhatatlanul végig­gondolja az ember: feszült időben egy piciny szikra is robbanást okozhat —. mondta a képviselő. Kérte az ország lakossá­gát, az évtizedeken át ki­fosztott parasztokat: adja­nak még egy rövid időt a parlamentnek. Egy, de leg­feljebb két hétről van szó, ennyi talán elég lesz a tör­ténelmi, sorsfordító tör­vény megszületéséhez. El-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents