Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

1991. április 13. II Kelet­A nM|Jj2P0ríiZ2£! HÉTVÉGI MELLÉKLETE Tetőtől talpig virágban HÁZTARTÁS inden csupa virág — állapíthatjuk meg, yf ha felidézzük a tavaszi, nyári divattren- jJV{_ deket. A tervezők már tavaly meg­mondták, virágos rét lesz az öltözé­künk 1991-ben. És ettől talán a kedvünk is virágo­sabbá válik. A textiltervezők nem tétováztak, kreáltak ne­künk nagy rózsás, tulipános, orchideás, pipacsos, iboiyás kelméket. Kontúrosan kirajzolódnak a fel­ismerhetően biológiai jegyekkel ékes virágok, vagy sejtelmes, fantázia szülte növények indáz­nak a kelmén. Láthatunk mezei csokrokat, csere­pes és vázás virágot. A növények olykor élénk elevenséggel pompáznak, máskor könnyedén feloldódva egymásba folynak, akvarellhatást kelt­ve. És ha már virágok, akkor természetesen nem lehetnek mellékesek a színek. A legritkább, hogy egy-két színt és árnyalatait használnák a tervezők — talán azért, hogy a tavaly oly divatos, egyszínű ruhákat divatjamúltnak ítéljük. Amilyen színes egy mezei vagy kerti csokor, olyan sok színben pom- pázók az anyagok. Mintha vége lenne az örökös kockás kosztümök, kabátok divatjának, a manö­kenek virágos kosztümöket, pelerineket terítenek magukra. Virágos sálakkal, kalapokkal. Az már csak természetes, hogy a cipők is virágos texti­lekből nyomott velúrokból készülnek, leginkább a kabát, a ruha mintáját ismételve meg. S mit tegyen az, aki nem engedheti meg magá­nak, hogy egész ruha- (és cipő-) tárát virágosra cserélje. Nos, néhány ötletteí nekik is szolgálha­tunk. Egy új blúzt, trikót mindenki vásárol tavasz­ra, nyárra. Ez legyen apró vagy nagy mintás, de mindenképpen virágos. Tanácsos beszerezni egy tarka-virágos muszlinsálat. Sok háztartásban még őrzik a nagymama 30-as évekbeli muszlinkendő­jét vagy -blúzát. Ezeket akár eredeti funkciójuk­ban vagy átszabva, de egy sálnak átvarázsolva bizonyára hordhatják a felserdült unokák. Felvirágozhatjuk frizuránkat, cipőnket (cipö- klipsszel, rátűzött textilvirággal), és applikálha­tunk, varrhatunk, esetleg hímezhetünk is virágot a tavalyi blúzra, szoknyára. Díszíthetjük a nyári ruha kivágását selyemszalagból formált virágfü­zérrel, egy-egy nagy művirággal. A textilvirágot elkészíthetjük házi­lag is. Veszünk egy öt centiméter széles, huszonöt centi hosszú se­lyemszalagot, az egyik hosszanti oldalát nagy öltésekkel férceljük, majd összehúzzuk. Tetszés sze­rinti formára igazítjuk, és egyen­ként vagy a több hasonló módon elkészített művirágot füzérben a ruhára varrjuk. Dekoratív hatást érünk el vele. (km) és virágos a cipő is ^ Mikor jó a marhahús? Virágos a ruha, Az egészben sült vagy a fel­szeletelve sütött marhahúsételek elkészítéséhez ajánlott módsze­rek: — Előnyös, ha a sütés előtt néhány nappal a húst előfűsze­rezzük, száraz páccal meghint­jük, majd mustárral vékonyan bekenjük, és kevés olajban meg­forgatjuk, hogy a fűszerektől jó ízt kapjon, és az olaj puhítsa a rostjait. — Az egészben sült bélszínt, hátszínt (angolosan készítve) a sütés kezdetén forró zsírban minden oldalán átsütjük, hogy szép piros, ropogós kéreg kép­ződjék a felületén. Ezután a forró zsírral együtt középmeleg sütő­be helyezzük elkészültéig. — A félig sült (angolos) húso­kat középmeleg sütőben sütjük. Túl forró sütőben a hús és a zsír is megég, a túl langyosban pedig a hús elázik. — A félig sült (angolos) hú­Mona Lisa hamis mosolya , három évvel ezelőtti kiállítás volt az első. A Párizsban történt, s a megnyitóra Erzsébet királynő Rolls Roys kocsival érkezett. A nyitány stílusos volt: sem a ki­rálynő, sem az autó nem volt eredeti. A tárlaton hamisítvá­nyokat vonultattak fel. Az akko­ri gyűjtemény azonban gyér előzménye a mostani, milánói kiállításnak; a hamisítók tehát lépést tartanak a fejlődéssel. A mintegy 20 ,,eredeti” Mona Lisa-kép mellett mintegy 300 különféle műalkotás és 1000 megszólalásig eredeti tárgy bomlasztotta a látogatók való­ságba vetett hitét. Márkás élel­miszerek, világhírű futballcsa­patok állandó pályabelépői, karórák, gyógyszerek, bundák, különféle luxuscikkek sorakoz­tak a tárlókban. Itt voltak a gyil­kosok is: Spanyolországban 700 ember halt meg a mérgező anyagból hamisított étolajtól. Olaszországban 22 áldozata volt a metanolból készített „bor"-nak. Nigériában ellen­őrizhetetlenül sokan fejezték be az életet a gyógyszerhamisít­ványok szedése következté­ben. A valóság torz képe volt e kiállítás, súlyosbítva azzal a reális adattal, miszerint a világ­kereskedelemben 5 százalék a hamisítványokból származó forgalom. sokba, a frissen sült marhaszele­tekbe a villát nem szabad be­szúrni, mert a hús nedve elfolyik. — Az angolosra sütött (belül nyers) hússzeleteket egyáltalán ne, a félangolosra sülteket csak enyhén verjük ki húsverő kala­páccsal. — Az egybe-, félig sült (ango­los) bélszínt vagy hátszínt fel- szeletelés után, a tálaláskor so­hase öntsük le pecsenyelével, hanem öntsük mellé, hogy a ró­zsaszínű hús jobban érvényesül­jön. A felsorolt húsokhoz tálalás­kor ketchupöt, Worcestert és mustárt adhatunk. A párolt marhahúsételek ké­szítésekor a következő szem­pontokra legyünk tekintettel: — Elengedhetetlen, hogy a párolás megkezdése előtt a hús­darabokat (például marhafartöt) és a hússzeleteket (például a rostélyost, a felsálszeletet) elő­zőleg forró zsírban kissé elősüs­sük, „megfuttassuk", és csak ezután kezdjük meg a párolást. — A főzésre szánt marhahús­részeket nagyobb darabokra vágva, előbb jól megmosva főz­zük a levesbe. A csonthúst 10— 12 cm-es széles csíkokra vág­juk, a csontokkal együtt, és így főzzük meg. ?< — Az apró húsokból készült ételek (gulyás, pörkölt, tokányfé- lék stb.) elkészítésének alapvető szabálya, hogy mindig rövid lé­ben, fedő alatt, saját gőzükben, zsírjukban pároljuk. A megpörkö- lődéstől a hozzáadott csontlével vagy vízzel óvjuk meg. Ez az el­járás hozza létre a jó ízhatáso­kat. Idegesség ellen: ecetes zokni! Ideges természetű? Könnyen fel­mérgesedik, vagy esetleg állan­dóan idegességtől szenved? Ha igen, nem szükséges ezt az állapo­tot egyszerűen tudomásul venni. Idegesség ellen sok mindent tehet az ember. Az idegességnek sok jele van. Belső nyugtalanság, alvászavarok. Az ideges ember kevésbé strapabí­ró, és stresszhelyzetben gyakran elveszti önkontrollját. Az ideges­ség következménye a lámpaláz, az ingerlékenység, a félelemérzet, és a szélsőséges hangulati ingadozá­sok. Ami még rosszabb: az ideges­ség megterheli és károsítja a kü­lönböző szerveket, elsősorban a gyomrot, a szívet, a vérkeringést, az emésztést. Sokszor fejfájásról, szédülésről, feledékenysegröl és ok nélküli fáradtságérzetröl pa­naszkodnak az érintettek. Az idegességet kiváltó okok nem egykönnyen vagy pedig egyáltalán nem változtathók meg. Hajszolt életrimusunk is hozzájárul a tüne­tek kialakulásához. Viszont sok mindent tehetünk, hogy legalább egyhítsük a következményeket. Növeli az idegességet a mozgás­hiány, valamint a túl sok feketaká- vé (napi 3-4 csészénél több), az al­kohol- és nikotinfogyasztás. De a túlzott húsfogyasztás és a kevés friss növényi táplálék is az ideges­panaszok kiváltó oka lehet. Itt kell keresni a megoldást. Fogyasszunk naponta 2-3 teáskanál mézet. A méz kifejezetten Idegnyugtató ha­tású, és friss energiát ad, hogy könnyebben átvészeljük a stressz­helyzeteket. Nagyfokú idegességnél húzza­nak fel „ecetes zoknit”: fél liter vi­zet keverjünk össze 6—8 evőkanál ecettel, ebbe áztassunk be egy pár gyapjúzoknit (lehetőleg térdzo­knit), nedvesen húzzuk fel, és ta- karjuk be lábunkat kendőkkel. így pihenjünk egy óra hosszat. Több órára megnyugszanak az idegek. Jót tesz a meleg ülőfürdö is. 15 percig üljünk meleg vízbe, majd al­sótestünket hideg vízzel öblítsük le. Ettől még a legnagyobb ideges­ség is enyhül. Ha rendszeresen veszünk ilyen ülöfürdöt, hosszú távú javulást is észrevehetőnk. A fürdő után kipihentnek érezzük ma­gunkat. Fürdősót is használha­tunk: a fenyő vagy a levendula nyugtató hatású. V. Zs. r OTTHONUNK Rend a konyhában A gyógynövények segítenek A mi éghajlati viszonyaink kö­zött a tél és tavasz közötti idős­zak időjárása igen változatos. Hol havazik, hol melegen süt a nap, vagy hideg szél fúj, máskor az eső esik. Ezért ebben az időszakban nagyon sokan meg­fáznak. Amikor az első kaparást érezzük torkunkban, vagy pedig szüntelenül tüsszentünk, hol fá­zunk, hol pedig izzadunk, és me­legünk van, ajánlatos azonnal el­kezdeni a megelőző kúrát. Ilyen­kor ugyanis még jó eshetőség van arra, hogy házi szerekkel, gyógynövényekkel kikúráljuk magunkat. így a megfázás nem hatalmasodik el rajtunk, nem kell nehéz gyógyszerekhez folya­modni. Náthánál igen hatásos a ka- millás inhalálás. Két evőkanál kamillavirág-teát öntsünk le egy liter forrásban lévő vízzel. Fejün­kre borítsunk egy törülközőt, és így hajoljunk a gőzölgő tál fölé, a gőzt mélyen lélegezzük be szán­kon és orrunkon keresztül. A gyógyszertárakban recept nélkül kapható orrkenőccsel kenjük be orrunkat. Ez csökkenti a gyulla­dást, és fertőtlenít. Torokfájásnál a hideg vizes borogatás (óránként cserélendő) régen bevált házi szer. Már a meghűlés első jelénél gargalizáljunk összehúzó és hu­rutoldó, például kamillából és zsályalevélből készült gyógy- teákkal. Ha 150 kiló lett... A konyhai munkákhoz nagy segítséget nyújt a szervezettség, a jól meggondolt rend a különbö­ző folyamatok sorában. Rajzos példánk 3 méter hosszú falra szerveződött, és jól példázza a helyes sorrendet a beépített bú­torok között. Éspedig: lerakófelü­let, mosogató, munkalap, főző­rész, munkaasztal. Az első lera­kófelület alatt elhelyezhetjük a hűtőszekrényt, a mosogató alatt a szeméttartót és a tisztítóesz­közöket. A munkaasztal alatt rejthetjük el az apróbb konyhai gépeket: kávéőrlőt, turmixgépet, azokat, amelyeket ritkábban használunk. Az asztal fiókjába az evőeszközök kerülnek. A fő­zőrész alatt természetesen a sütő van; az utolsó, kis lerakófe­lület alatt — ha nincs külön kam­L alakba rendezni, sőt, két szem­ben lévő oldalon elhelyezni is. Sok külfáldi példa van a kony­ha és a lakószoba összekapcso­lására, sőt, nálunk is akad már ilyen változat. Ez a módszer azonban a hagyományos, ma­gyaros konyha esetében nem alkalmazható! Az erősen fűsze­res ételek kiszellőztethetetlenül beivódnak a nappali légterébe, függönyeibe, bútoraiba. Tehát csak szagelszívóval felszerelt, és nem túl fűszeres, vegetáriá­nus koszton élő családok épít­sék egybe a konyha és a szoba légterét. A lecsupaszított konyhaséma természetesen kiegészül apró, gyakran használt tárgyakkal, gépekkel. A konnektorhoz a ká­véfőző, a pirító csatlakozik, a Három olvasói levélből idézek, amelyekből három különböző élet­sors tárul elénk. Közös problémát vetnek fel azonban ezek a levelek, mindhárom a kényszeres evésről, a bulimiáról szól „Nagyon kiegyensúlyozott, 20 éves házasságban élek, 8 szép gyermekünk van, kényelmes la­kásunk. Kérdezheti, akkor mi a gond velem. Kényszeres evő vagyok, ha örömöm, ha bánatom van, eszem. Még negyven év alatti vagyok és 150 kiló. A fér­jem, a családom ezt soha nem teszi szóvá. Ö azt mondja, hogy így imád, de engem zavar, hogy megfordulnak utánam az utcán”. „Magam sem tisztelem mind­azért, melyeket leírok. Nem tudok rendesen enni. A baj az, hogy nem az éhségérzetem, hanem a min­denkori idegállapotom szabályozza az étkezésemet Ha tele vagyok feszültséggel, tömöm magam, míg rosszul nem leszek. Másnap a hí­zástól való félelemben koplalok, ez megint rosszulléthez vezet. Hat éve képtelen vagyok ezen változ­tatni. Amennyire meg tudom ítélni, az alkoholizmus mechanizmusá­hoz hasonlít az egész. Egyetlen példa: nyáron egyetemistaként bí­rósági gyakorlaton vettem részt. Egész nap annyi „mocsokkal” volt dolgom, hogy hazafelé menet az első utam a fűszerboltba vezetett, ahol vettem egy tábla csokit, és remegő kézzel még a boltban ki­bontottam.” Idézet egy harmadik levélből; Gimnazista koromban éltem át életem első és ez ideig utolsó nagy szerelmét. A nagy csalódás után elkezdtem enni és tanulni. Mások vizsgaidőszakban lefogy­tak, én meghíztam. Betegesen falánk vagyok. A család ezért szekíroz, összefognak, és meg­tervezik az étrendemet, mindenki azon munkálkodik, hogyan le­hetne engem lefogyasztani. A telkemmel senki sem törődik!” Abban az esetben, ha orvosi vizsgálatokkal kizárható annak a lehetősége, hogy az elhízás hátte­rében nem hormonális elváltozás van, az ideges, kényszeres evést szinte mindig pszichikai ártalom, stressz idézi elő. Igen gyakran kell pszichológus vagy pszichiáter se­gítségével korábbi életszakaszokat felderíteni, és megtalálni a rende­zetlen csomópontokat. Nemritkán kora gyermekkori szeretetkapcso- lat milyenségére kell fényt deríteni, és segíteni a páciensnek abban, hogy ennek hiányát feldolgozza. Esetleg később bekövetkezett stresszhatás, trauma idézheti elő, amelyet a személy nem képes egyedül feldolgozni. Sokát segíthet a család is, tapintatos, megértő magatartásával, az étrend átalakí­tásával. Súlyos gond ez a szenvedő alanynak és a környezetének egy­aránt. Azon túl, hogy embertársai felfigyelnek rá, szégyellj magát, rosszul érzi magát a bőrében, még az életesélyei is nagymértékben csökkennek a bulimiában szenve­dőknek. A nagy súlyfelesleg az összes zsigeri, belső szervet és a vázrendszert is megterheli. Az első levélírónál az a lehető­ség is fennáll, hogy a nyolc gyer­mek születése olyan gyorsan kö­vette egymást, hogy a terhességek közötti szünetekben nem volt ideje regenerálódni a szervezetének, így minden újabb terhességet jókora súlyfelesleggel kezdett. Ezen túl­menően a nyolc gyerek felnevelése nem kis idegi terheléssel is járha­tott, melyet evéssel próbált enyhí­teni. Mindhárom levélírónknak aján­lom, hogy kérjék szakember segít­ségét. Elengedhetetlenül fontos egy nagyfokú elszántság, állhata­tosság, akaraterő a segítséget kérő részéről és egy feltétlen hit és biza­lom a kezelést végző személy felé. Keressék meg a megfelelő szak­embert. Pszichológiai tanácsadók­ban dolgozó pszichológust, kórhá­zakban pszichiátert, és több ter­mészetgyógyász működik ered­ményesen ezen a területen is. Igen jó eredményeket lehet elérni hipnó­zis segítségével is. Tudomásom szerint Miskolcon, a Szentpéteri kapu úti kórház idegosztályán dol­gozik olyan orvos, aki eredménye­sen használja ezt a gyógymódot. Kissné Szabó Gabriella pszichológus ránk — élelmiszereket tárolha­tunk. A fölső szekrénysor alatt kap helyet a szagelszívó és a munkafelületet megvilágító lám­pa, esetleg fénycső. A fedett polcrendszerbe kerülnek, felülre az edények és az asztalneműk, azaz a tálaló edények, tányérok, poharak. Ez' a legegyszerűbb séma. Ennél minden háztartás­ban több vagy más polcszekrény is van. Ritka az „egyvonalú” konyha, a munkafolyamatokat a helyiség formája szerint lehet U, közbülső falfelületre a kések, merítőkanalak akaszthatok. A törlőruhák az alsó ajtókra felsze­relt tartórúdra kerülhetnek. A konyhát is ugyanúgy kell „belak­ni”, mint a szobát: a használat­ban derül ki igazán, hogy mi az, amit gyakran használunk, mi az, ami kell ugyan, de ritkán, s ezért elkerülhet a polc mélyére. T. A. Beépített konyhabútorok sorrendje 12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents