Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-12 / 85. szám

1991. április 12. Kelet-Magyarország 3 Ahol a polgármester angolul is beszél Menekvés madai mádra Zajlik az élet Nyírmadán. Sok rossz, és néhány egészen jó, friss hírrel fogadják az újságírót a nagy­községben. Rossz, hogy a vártnál is több a munka­nélküli, Jó, hogy április 10-én új üzemmel gazdago­dott a település. A tsz terven felül termel dohányt, ezzel enyhíti a munkanélküliséget. Űjabban olcsón, 15 forintért mérik a tejet a helybelieknek. Egy vállal­kozó hamarosan maszek pékséget nyit. A polgármes­ter április második felében felmegy a népjóléti mi­niszterhez, mert sok embernek tejre és kenyérre sincs pénze: minisztériumi segítséggel ingyenkonyhát akar­nak nyitni. Minderről részletesebb in­formációt akarunk. Először bekopogunk az állami gaz­daság főkönyvelőjéhez, Pa- licska Jánosnéhoz, aki har­minckét éve dolgozik itt. A gazdaság mindig meghatáro­zó volt a nyírmadaiak életé­ben. Mi a helyzet most ? A tapasztalt asszony két beszé­des számmal kezdi a válasz­adást. Mondja, hogy régen nyolcszáz dolgozója volt a gazdaságnak, most három- száznyolcvan a létszám. S jelenleg száz munkanélkülit tartanak nyilván. Nehéz a gazdaságnak talpon marad • ni. Nehéz többek közt azért is, mert a bankkamat negy- ven-negyvenkét százalék, s még így is nehéz hitelhez jutni. Rugalmas átszervezés A kiútkeresésről, a jobbító intézkedésekről is tájékoztat a főkönyvelőasszony. Sorol­ja, hogy kisebb, rugalma­sabb egységekre akarnak át­szerveződni. Külön egység lesz hamarosan a barabási és a tiszaszalkai kerület, kü­lön a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdészet. A tej a régi rendszer szerint szinte eladhatatlanná vált, ezért márciustól a gazdaság­ban fejt tejet a község la­kóinak a bolti 21 forint he­lyett 15 forintért adják. Meghirdették a borjak el­adását, jöttek és jönnek is a vevők. A traktorokat hama­rosan eladják, elővásárlási joguk lesz a traktorosoknak, illetve a. gazdaság dolgozói­nak. (Ök majd bérmunká­ban szántanak az állami gaz­daságnak.) Már elköszönni készülünk, amikor a fal melletti vitrin­ben szebbnél szebb kalapo­kat pillantunk meg. Palics- káné magyarázattal szolgál: a kalapgyártó melléküzem- ág megszűnt, a szovjet piac befuccsolása miatt. Mégis biztató hírrel búcsúzunk: egy külföldi cég idén meg akarja venni a gazdaság egyik raktárépületét, és ott munkahelyteremtő konzerv­üzemet akar létrehozni. A nyírmadai Béke Tsz el­nöke, Mudri Barnabás ép­pen telefonál érkezésünk­kor. Akaratlanul is halljuk, hogy a helyi sertésüzem igazgatójával beszél, éppen tápnak való búzát és kuko­ricát ajánl neki eladásra. Az igazgató válasza: májusig valahogy megvalósul a ser­tésüzem privatizációja és csak aztán lehet szó üzlet­ről. Telefon után belép a titkárnő és jelenti, hogy megjött a Budapesti Sörár­pa Termelési Rendszer üz­letkötője, árpát akar ven­ni .. . Asszonyok segélyen Az elnök arról szól, hogy tél elején százötven asszonyt el kellett engedni munkanél­küli-segélyre, de ők április elsején visszajöttek, s me­legágyaknál dolgoznak, facse­metéket ültetnek. A vetéste­rület nem csökkent — említi hangsúllyal az elnök —, de sok a bizonytalanság. Az biz­tos, hogy az idén jó felvevő­piaca lesz a dohánynak, ez­ért a múlt évihez képest negy­ven százalékkal növelik a dohányterületet. Gond, hogy a frissen nyírt 140 mázsa gyapjút nem tudják eladni, s a ládaüzem sem kapott még erre az éyre külső megrende­lést. A tsz messze földön híres nikecell üzemének vezetője, Farkas Kálmán is elkeserítő­eket mond. A felére apadt létszámmal negyven százalék­kal csökkentették a termelést, mert az építkezések megtor­panása érezteti hatását. Az üzem egy nagy kérdőjel... A polgármester dolgozószo­bájában éppen Pukler József vállalkozói elölt tárgyal. Nem titkolja, sőt érthető módon a nyilvánosság elé tárja, sütő­üzemet szeretne nyitni a he­lyiek és a környékbeliek ke­nyérellátásának javítása mi­att is. Korszerű olasz gépe­ket vesz a pékségbe, de nem elég a pénze, s Nyíregyházán sajnos sehol nem kapott el­fogadható hitelt. Hangsúlyoz­za: nem adta fel, hamarosan a Budapest Banktól kér köl­csön egy bizonyos összeget. A leendő maszek pék tá- voztával Kása Barnabás pol­gármester így folytatja: „Tá­mogatjuk a pékség létrehozá­sát, amely húsz helyi ember­nek teremt munkalehetősé­get”. Azt is megtudjuk a pol­gármestertől, hogy az önkor­mányzat a helyi üzemekkel egyeztetve keresi a kiutat e nehéz gazdasági helyzetből. Egy fűrészüzemet is szeretné­nek a községbe. Fő a feje a polgármesternek amiatt is, hogy a nagyközség 4800 lakója közül 1800 cigány. Néhányuk- nak most ideiglenes munkát adott a tavaszi nagytakarí­tásnál, de az idei szociális se­gélykeret hamarosan kime­rül ... Ingyenkonyha a cigányoknak Már nem a múlttal foglal­kozunk — mondja Kosa Bar­nabás, a jövő érdekében cse­lekszünk. Angol nyelvtudáso­Kifligyártó gépsor Űj süteménygyártó gépsort helyeztek üzembe a Nyírbátori Kenyérgyárban. A gép segítsé­gével naponta 40 ezer kiflit és 20 ezer zsemlét gyártanak, (elek) mat is felhasználva külföldi üzletemberekkel is tárgyal­tunk. Hamarosan a cigányok szószólójával felmegyek a Népjóléti Minisztériumba, tá­mogatást kérek ingyenkonyha létrehozásához. Éppen ittjártunk idején kezdődik az új csigafeldolgo­zó üzem műszaki átadása. Nagy Sándorné üzemszervező végigkísér a szépen felújított eddig kihasználatlan épüle­ten: — A MANTAR török­magyar kft. ide hozza feldol­gozni az éti csigát, innen vi­szik majd exportra. Április végétől száz-százötven dolgo­zó — főleg nő — talál itt megélhetést. A helyiek keresnek és ta­lálnak gyógymódokat. A tel­jes gyógyuláshoz azonban központi segítség kell... Nábrádi Lajos Minden fát kivágnak? A szerdal számunkban in­dult rovatunkban a namé- nyi polgármester kifogá­solta, hogy miért vágják ki a fákat a 11-es út mentén? Válaszol Szamos István üzemeltetési csoportvezető a Közúti Igazgatóságtól. — Először is az túl tág fogalom, hogy vágják a fákat a 41-es úton. Ez^ olyan, hogy elmentem vi­lággá, s nem tudom hol járok. Vásárosnamény közelében a 48-as számú kilométernél egy hosszú ívben a közlekedés biz­tonsága érdekében való­ban fakitermelés folyik. Erre azért került sor, hogy a közlekedők szá­mára a látótávolság meg­felelő legyen. Ezen a te­rületen a kivágott nö­vényzet helyére újakat nem telepítünk. De más helyen a kiszáradt, elöre­gedett fákat pótoljuk, bár ebben a pénzszűke világ­ban ilyen célra egyre ke­vesebb jut. Egyébként egyetlen fát sem vágunk ki csak úgy, hogy neki­esünk egy fasornak, mert minden esetben az erdő- felügyelőség engedélye kell. — Az ön kérdése követ­kezik. — A nyakunkon a nyá­ri szünet. Az önkormány­zatok, az ifjúsági szerve­zetek gondolkodtak-e már azon, hogy hova tegyük a gyerekeket, mert a szü­lők szabadsága nem há­rom hónapra szól, s a nagymamák se érnek rá mindig? (bojté) Edison, a híres amerikai feltaláló agg korábban már majdnem egészen megsike- tült. Egyik barátja megkér­dezte tőle, miért nem pró­bálkozik meg egy elektro­mos hallókészülék feltalálá­sával. — Túl sok a dolgom — fe­lelte Edison. — Általában az emberek sok időt pazarolnak arra, hogy mások beszédét hallgassák. Ha volna egy ilyen hallókészülékem, a fe­leségem egész nap csak ve­lem akarna beszélni! Szélirány és sebességregisztrálás az Országos Meteoroló­giai Szolgálat nyíregyháza-sóstói állomásán. Az óránként leolvasott adatokból számkulcs alapján rádión jelentik Ké­kestető főállomásnak az időjárási tényezők változását. Minitőzsde kellene Kalács is, tanács is HÁROMSZÁZMILLIÓ FORINT A TÉT. Körülbe­lül ennyit nyerhet el maxi­málisan megyénk május vé­gén a Magyar Vállalkozás­fejlesztési Alapítványtól, amelyhez az összeget az Eu­rópai Közösség a PHARE- program keretében adja. Az 1,5—2 milliárd forintot hat régióra koncentrálva kívánják szétosztani és eb­be a megyénk is beletarto­zik, mivel elfogadták a megyei PRIMOM Vállalko­zásélénkítő Alapítvány pá­lyázatát. A hat nyertes régió mindegyike neves kül­földi szaktanácsadó cégek segítségével állítja össze azt az üzleti tervet, amelynek elfogadása után nyílik ki a pénzes zsák. Április 16-án az angol Lancashire Enterprises plc. nevű szaktanácsadó válla­lattól négy szakember ér­kezik Nyíregyházára egy hónapra, hogy a PRIMOM Alapítvány szakembereivel közösen elkészítsék az üzleti koncepciót. öt külföldi szaktanácsadó cég pályázott erre a munkára, amelyből a már említett angol és egy ír céget tartottak legjobb­nak. Az előbbieké hajszállal jobb és olcsóbb volt, így ők lettek a nyertesek. Érde­kesség, hogy két éve az an­gol cég egyik szakembere már volt Nyíregyházán és kapcsolatot alakított ki az akkor még megyei tanács berkeiben működő INN- FORG-iirodával. Pályázatuk­ban írták is az angolok, hogy megyei ismeretséggel rendelkeznek és az INN- FORG-irodára kívánnák tá­maszkodni. Az itteni tar­tózkodás költségei részben a PHARE-programikeretet terheli, részben a megyei­eket. A megyei önkormány­Balzac, az ismert író egy alkalommal 20 ezer frankot akart kölcsönvenni egy bank­tól. — Ekkora összeghez kezes­re van szükség — mondja a tisztviselő. — Kezesre? Honnan ve­gyek én ilyet? — Hát nincs egyetlen jó barátja sem? — Egy van — válaszol Bal­zac —, de most ö nem tud eljönni, mert éppen javítják a cipőjét! (t. é.) zat irodahelyiséget ad, ezen kívül számítógépes technikát adnak számukra, tolmácsot, gépkocsit. A PRIMOM Alapítvány ku­ratóriumának néhány tag­ja 3—4 napókra autóhasz­nálat! lehetőséget ajánlott fel, de ez egyelőre kevés, hasonló segítséget, felaján­lást még várnak. A TERVEZETT 300 MIL­LIÓBÓL várhatóan hitelt kaphatnák vállalatok, vál­lalkozók, lesz a megyében decentralizált garanciaalap, és vissza nem térítendő tá­mogatás is. Utóbbi összeg elnyerérésére április 16-ig továbbra is várják a vál­lalkozók pályázatait. Eddig 15 ötlet érkezett be, ame­lyek a legkülönbözőbb terü­leteket érintik. Néhány ön- kormányzat is elküldte pá­lyázatát, de ez egyelőre kevés, hiszen valamennyi megyében lévő várost egy vállalkozói irodahálózattal kívánnak összekötni. Eze­ket a pályázatokat angolul lefordítva a száktanácsadó cégnek átadják, amely majd meghatározott ütemterv sze­rint járja körbe a megyei vállalatokat, termelőszövet­kezeteket, érdekvédelmi szerveket, bankokat, vállal­kozókat és eljutnák a nem­rég megalakult fálent Ma­nager Clubba is, amelybe eddig 25-en léptek be. Egy hónap után teszik le azt az üzleti tervet, ame­lyet előbb a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapít­vány, majd a PHARE-szak- értők bírálnak el. Kovács István, a PRIMOM Alapít­vány INNFORG-irodájá- nak ügyvezetője elmondta, hogy a nyíregyházi volt orosz laktanya (ezt az ala­pítvány kapta hasznosí­tásra, és inkubátorház lét­rehozását tervezik benne) tanulmányterve készen van, ha az első ütemre megkap­ják a pénzt, a kivitelezési munkára azonnal meghirde­tik a pályázatot. AZ ANGOL SZAKEMBE­REK megérkezéséig az iroda várja az ötleteket és megyei szaktanácsadó cégek jelentkezését, akik csatla­koznának az adatbank­jukhoz. Ez az információ- halmaz lehetőséget ad egy termék- és terménybörze működtetéséhez, amellyel kapcsolódni lehetne egy esetlegesen kialakuló mini­tőzsdéhez is. Máthé Csaba Nagy emberek, kis történetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents