Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-07 / 56. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. március 7 Hasznos, veszélyes, megoldatlan A guberáló maffiáknak megéri Nem tudom, érdemes-e mifelénk arról gondolkodni, mi lenne, ha az injekciós tűket, az olajos flakonokat külön gyűjtenénk, mert veszélyesek a természetre és ránk, mi lenne, ha ami hasznosítható, az is külön kukát kapna minden háztartásban? Nem tudom, érdemes-e ott erről beszélni, ahol még azt is szinte lehetetlen megszervezni, hogy ne a kertek aljába ássák el a szemetet, avagy ne az erdők eldugott zugaiba az építési törmeléket? :— A kép még ennél is lehangolóbb. A megye hulladéktárolóinak a fele nem felel meg a közegészség- ügyi előírásoknak! Aki ekép riogat, Illés Lajos, a Környezetvédelmi Felügyelőség megbízott vezetője és Novákné Utas Zsuzsa hulladékgazdálkodási csoportvezető. Sem a lerakóterület kiválasztása, sem a hulladék kezelése nem megfelelő több helyen! — Ezt hogyan értsem? — Konkrét példát említve, Máté szál kén, Vásárosnaményban, Csengerben a szeméttelep az előírtaknál jóval közelebb esik a vízmű- kutakhoz. Jön egy eső, s ki tudja, mi mindent most be a talajvízbe, onnen pedig a rétegvízbe. Illetve mi tud- juk, hisz a felszín alatti készletek felügyelete a mi feladatunk. Nem egy telep még be sincs kerítve, a szél szabadon nyargalászva szerteszét hordja a legfelső réteget. (Ahogy Újfehértónál tette például jó néhány hónappal ezelőtt, amikor a négyes főutat szegélyező fasor díszelgett eképpen. szerz.) Gyűjtjük, lerakjuk és kész! Jöhetnek a guberálók! — Mert ők tudják mekkora kincs rejtőzik a szemétben, jobban mondva a hulladékban. Nem véletlen, hogy egész maffiák alakulnak, akik már csak dolgoztatnak. A „rezes bandák”. Nekik kell, másnak nem, úgy látszik! — Ne higyje, hogy csak a szükség viszi rá az embert, hogy megnézze tüzetesen, ki mit dob ki! Épp a jobb módú országok, a jobb módú emberek érzik úgy, hogy nem engedhetik meg maguknak a pazarlást! Például Dánia. Minden háztartásban három kuka. Egybe kerül a festékes, higí- tós, olajos flakon, lejárt szavatosságú gyógyszer. Ezt ritkábban szállítják el. Az utcán áll a másik kettő. Az egyiken a körkörös nyíl jelzi, újra hasznosítható. Papír, fém, műanyag. A másik az égethető szemét. Mindegyik a maga helyére kerül. A veszélyes a tárolóba, vagy hatástalanításra, a másik további válogatás után feldolgozóhelyre, a többi az égetőbe. Mindenből lehet valamit nyerni. Ha mást nem, energiát. Ehhez kell az emberi kultúra bizonyos fejlettsége. Például az, hogy az egyén megfelelően gyűjtse a háztartásban feleslegesnek bizonyuló dolgokat, s amit a kukások nem visznek el, azt néhanapján zsákokba csomagolva maga vigye el a regionális te- lepre. Az ötlet tetszik, csak nem megoldható. S ha még sikerülne is, nem ez a végleges megoldás. Ez a vélemény már máshol, a másik oldalról, a város másik végén, a közterület-fenntartó vállalat igazgatói irodájában hangzott el, Soltész József szájából. — Na és hol szelektálunk? A háztartásban? Jó. Kiteszünk, mondjuk a Jósaváros minden utcájában megfelelő konténereket, amennyire épp telik. De mivel bírom rá az embereket, hogy azokat úgyis használják, ahogy kell?! Mivel teremthetek érdekeltséget? Mondjam azt, hogy ha nem vegyesen, hanem szelektíven gyűjtőd a hulladékot, fizetési kedvezményt adok?! Hát mit lehet en- gedni abból a 44 forint per hónapból?! S amikor úgy ezren lehetnek, akik még ezt sem tudják kifizetni, hát még az emeltet! A másik út, válogassunk a telepen. Bizonyos anyagokat ma is kiszedünk és hasznosítunk. Ha többet akarunk, ahhoz egy rendszert kellene építeni. De addig minek, míg senkinek nem kell a kiszelektált nyersanyag? Rendszert építeni, amikor a szeméttelepek negyedéhez még rendes út se vezet? törmeléket, a festékes dobozt a telepre, az eztán is fogja. A többiek csak akkor, ha már igazi piaci viszonyok uralkodnak ebben a szakmában is. Addig hiába írja le százszor maga, hogy, mint hulladék még a vajasdoboz is veszélyes, mert olajat tartalmaz. Senki se figyel rá. De ha nem viszik el a kukáját, mert ilyesmit is beledobott, na majd akkor. Van végleges megoldás? — A szelektálás mellett is szükség van égetőművekre. Volt arról szó, hogy egy német cég idetelepít egyet. Az egész megyének elég lett volna. Egyetlen feltételük az volt, hogy a kapacitás egyharmadában az általuk hozott szemetet égessük el. Ami elfogadható ajánlat, azzal a kikötés- sei, hogy eközben semmiféle környezetszennyezést nem követünk el. De a dolog nem ezen bukott meg. A környezetvédelmi törvényeink nem engedik meg a hulladék beszállítását az országba. Pedig technika és tőke behozatala nélkül maradunk ott, ahol eddig voltunk. No igen. A saját szemetünkben. Tapolcai Zoltán HAGYOMANVORZO RENDEZVÉNYEK Amiről nem mondhatunk le Megyénk joggal dicsekedhet néhány olyan nyári kulturális rendezvénysorozattal, amely az országos, sőt a nemzetközi érdeklődés fókuszába került. Közismert viszont, hogy az ínséges időket a kultúra sínyli meg leginkább. Három városban annak jártunk utána, hogy az új ön- kormányzat hogyan foglalt állást, fenn tudják-e tartani a nemzetközi hírnévre szert tett hagyományos nyári programjukat. Bár a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozata komoly terheket ró a városra, természetesen nem mondhat le a település a rangos koncertekről. Ez nemcsak a nyírbátori lakosok véleménye, hanem a városi önkormányzaté is — hallottuk Petróczki Ferenc polgármestertől. Az idei zenei napok szervezésére megkülönböztetett figyelmet fordítanak, hisz jubilálnak: a 25. rendezvénysorozat lesz az idei. (A koncerte- ken közreműködő zenei tábor pedig 15. alkalommal nyílik meg.) A pápai látogatás is a megyére irányítja a figyelmet, s az épp abban az időben rendezendő koncertek iránt is bizonyára nagyobb lesz az érdeklődés. A Nyírbátori Zenei Napok július 29-én kezdődnek a Svájci Ifjúsági Zenekar koncertjével. A tervek szerint az idén tizenegy hangverseny lesz. Régi jó szokás szerint nemcsak Nyírbátor zenekedvelő közönségét örvendeztetik meg, hanem Nyírmihálydi- ban, Nagykállóban, Vállajon, Debrecenben, Hajdúdorogon is várja majd koncert a zene barátait. Kisvárdán a Magyar nemzetiségi kisebbségi színházi fesztivál mellett természetesen nem maradnak el a népszerű várszínházi esték sem. A városi önkormányzat mindkét kulturális hagyomány ápolását felvállalta, és minden lehetséges eszközzel támogatja — tudtuk meg Oláh Bertalantól, a város polgármesterétől. — Szerencsére a fesztivál egyre több segítőre talál, így anyagilag is támogatja a miniszterelnöki hivatal kisebbségi titkársága, a Soros, az Illyés és az Eötvös Alapítvány is. A Magyar nemzetiségi kisebbségi színházi fesztivál május 30Tehát teljesen elveti az ötletet?!-— Ezt egy szóval sem mondtam! Nem véletlenül adtunk le megrendelést a Fémmunkás Vállalatnak három konténerre, amelyekbe üvegféléket gyűjtünk majd a város különböző pontjain. De ha ezekbe is beledobálnak mindenfélét, akkor nem értünk el vele semmit. Aki eddig is vette a fáradtságot, s mivel egy köbméterig ingyen teheti, maga vitte a A tárgyalóteremből Furikázás civilben Ittasan, jogosítvány nélkül, lopott teherautót vezetett. így lehet összefoglalni a nyírtéti Bede Béla bűnét. A lopásban és a kocsikázásban bűntársa volt a sényői Tóth József. A két fiatalember a napkori diszkóban szórakozott hajnali fél kettőig. Gyalog hazafelé tartva elfáradtak, ezért elhatározták, hogy gépkocsit lopnak és azzal folytatják útjukat. Az egyik napkori ház előtt állt egy pótkocsis IFA-te- herautó, az ajtaja nyitottnak látszott. A fiúk benéztek és örömmel tapasztalták, hogy a teherautó gazdája jóhiszeműen (vagy inkább felelőtlenül) az indítókulcsot a kocsiban hagyta. Bede ugyan nem rendelkezik gépjárművezetői engedéllyel, de beindította az IFA-szerel- vényt és bő tíz kilométert vezetett, ekkor a gépkocsi motorja lefulladt... A Nyíregyházi Városi Bíróság Bede Bélát tizenkettőezer forint pénzbüntetésre ítélte. Tóth Józsefet ötezernégyszáz forint pénzbüntetésre ítélték, de mivel ő sorkatona (!), a pénz kifizetését egy év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős. tói június 3-ig tart. Fő védnökének Göncz Árpád köztársasági elnököt kérték fel. A fesztiválon Romániából öt, Szlovákiából és Jugoszláviából kettő-kettő, Kárpát- aljáról pedig egy magyar nyelvű társulat vesz részt. A bemutatónak nemcsak a kisvárdaiak örülhetnek, hanem többek között Nyíregyházán, Mátészalkán, Vásárosnamérty- ban, Záhonyban is lesz előadás. A Kisvárdai várszínházi esték sorozata hagyomány szerint június 1-től szeptemberig tart, az önálló nyári színtársulat mellett a kecskeméti, a debreceni és egy pesti társulat is meghívást kapott. A nyíregyházi városi önkormányzat is úgy döntött, hogy változatlanul megszervezi a sóstói Nemzetközi éremmüvészed és kisplasztikái alkotótelepet. Már csak azért is, mert az idén a 15. jubileumához érkező tábor Nyíregyháza és a megye számára is olyan értéket hozott létre — mintegy ezer, a vendéglátásért itthagyott művészi alkotást —, amely tulajdonképpen a Városi Galéria gyűjteményét is megalapozta. Az idén egyébként április 29-én kezdődik az alkotótelep, amelyre a korábbi évekhez hasonlóan 12—13 művészt hívtak meg. A magyar művészek mellett cseh, román, litván, bulgár és osztrák alkotó tölt.. majd hat hetet a táborban. (bodnár) Legyen ellenszer A társadalom foglalkoztatási politikája tétlenségre kárhoztatja a fiatalokat. Az ország ezzel a saját sírját ássa. Közép- és felsőfokú végzettséggel alig tudnak elhelyezkedni a pályakezdők. S milyen segítséget kapnak? Segélyt, ami a mindenkori minimálbér 75 százaléka, folyósításának maximális időtartama hat hónap. Ezt követően semmi, de örülhetnek, mert eddig ez sem volt. — Dr. Szabó Irén, az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés tagjának előadása Nyíregyházán az Érdekvé- delmi Akadémia előadássorozatának legutóbbi rendezvényén hangzott el, ahol a fő téma a foglalkozta- táspolitika volt. A munkanélküliség növekedését számos olyan tényező idézi elő, melyet a nehézség ellenére is kénytelen a társadalom végigvinni. Ilyen lesz a privatizáció, a termék- szerkezetváltás, de a munkaerő alakulására döntő befolyást gyakorol az egykori szocialista piac ősz- szeomlása is, hiszen a keleti kapcsolatokra számos vállalat, ágazat szakosodott. Az új csődtörvény ha- tályba lépése is csak fokozni fogja az elbocsátott emberek létszámát. A kormány tíz-ti zenkét százalékos munkanélküliségre számol az elkövetkezendő két-három évben. Ez körülbelül hatszázezer embert jelent, amit túl optimista becslésnek tart dr. Szabó Irén, a foglalkoz- tatási problémák szakértője. Véleménye szerint a munkanélküliséget a kisvállalkozások erősítésével lehetne enyhíteni. A gazdasági talpon maradáshoz viszont önmagá- bah ez kevés. Szükség van a külföldi tőkére, s például Szabolcs-Szat- már-Bereg éppen olyan megye, ahol gyöngyszemet találhat az ízig- vérig vállalkozó tőkés ember. (bojté) Kockázatosabbá tenni az elkövetést Bűnüldözőkkel sokszemközt Az emberek félnek, a társadalom védekezni próbál, a rendőrség igyekszik megakadályozni a közrend felbomlását, megfékezni a bűnözés növekedési ütemét. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat fogalmaztak meg a téma alapos ismerői azon a tájékoztatón, amelyet a BM Sajtó-, Közművelődési és Tájékoztatási Titkársága rendezett Budapesten újságírók számára a napokban. A társadalom, amelyben kitermelődik a bűnözés, természetes módon termeli ki az „ellenanyagot”, a jelenség ellenszerét is. Ennek konkrét megnyilvánulása többek között a biztonsági háttéripar — biztonság- technikai berendezések, eszközök A találkozó szakértő vendégei — dr. Kacziba Antal rendőr ezredes az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztály vezetője, dr. Bacskó János, a BM Rendőrségi és Határrendészeti Főosztály alosztályvezetője és dr. Balatoni István r. ezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi helyettese — tájékoztatóikban ijesztő, megdöbbentő képet festettek a bűnözés alakulásáról és a bűnüldözés mindennapi nehézségeiről. A bűnözés növekedése olyan társadalmi jelenség, amelyre élénken reagál az állampolgár, az önkormányzat és remélhetőleg minél előbb az ország törvényhozó testületé is. Amennyire ellentmondásos volt a legutóbbi időkig a lakosság és a rendőrség egymáshoz való viszonya, annyira kezd egyre inkább érezhetővé válni a társadalmi összefogás a bűnüldöző szervekkel a közbiztonság javítása érdekében. Olyanok is vannak, akik amolyan katasztrófa-prognózisként, egyenesen bűnügyi-közbiztonsági válság bekövetkezésétől tartanak, a szakembereknek azonban — szerencsére — ettől eltérő a véleményük. I BÚTORASZTALOS szakmunkásokat képeznek Nyíregyházán a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalat Lujza utcai telepének tanműhelyében. Képünkön Sápi László másodéves tanuló egyengető gyalugépen dolgozik. (Trifonov Éva) fejlesztése, gyártása, forgalmazása — valamint a különböző közösségek önvédelmi csoportjai- nak létrejötte. Ez utóbbi szerveződéseket kezdetben bizonyos fanyalgással fogadták a hivatásos bűnüldözők, de mára belátták: nincsenek abban a helyzetben, hogy ne lennének ráutalva az állampolgári kezdemé- nyezésekben megnyilvánuló segítőkészségre. Egyáltalán: mit tehet a rendőrség a válság elkerülése, a bűnözés visz- szaszorítása érdekében? Alkotmányos, illetve jogszerű keretek között kezelni a helyzetet, mozgósítani és egyidejűleg megtanítani a lakosságot a tőlük elvárható legelemibb védekezésre, és legfőképp- kockázatosabbá tenni a bűnözési az elkövetők számára. Eközben végrehajtani a testület belső átszervezését, amellyel hatékonyabbá tehetik tevékenységüket a jövőben. Minél eredményesebb a bűncselekmények felderítése, nyilvánvalóan annál kockázatosabb az elkövetés. Reményekre jogüáító adat, hogy például a felderített rablások számaránya a lesújtónak .mondható a 6 százalékról a közelmúltban 27 százalékra emelkedett. A közbiztonság állapota aggasztó, a rendőrség technikai felkészültsége nem éri el az elvárható színvonalat, személyi állománya csak nagy nehézségek leküzdése árán képes kezelni a helyzetet. Úgy — ahogy. Ennek ellenére már vannak biztató jelek: elsősorban a bűnözés elleni társadalmi összefogás szükségességének felismerése, a bűn- megelőzés fokozódó szervezése, és a bűnüldözői tevékenység gyökeres átalakítását célzó intézkedések. A már megindult folyamatokban döntő jelentősége lesz a rendőrségről szóló, alkotmány erejű törvény elfogadásának, ami egyelőre sok más, hasonlóan fontos.jpgszabály- lyal együtt még várat magára. R.J.
