Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-05 / 54. szám

1991. .március 5 Kelet- Magyarország 7 Kedvencünk, a káposzta Magvetés és palántanevelés A káposztafélék egyik legismer­tebb képviselője a fejes káposzta, az emberiség egyik régi, kedvelt zöld­ségnövénye. Felhasználása sokolda­lú, hiszen nyersen, főzve, vagy tartó­sítva egész évben fogyasztható. Igen sok fehérjét, szénhidrátot és vitami­nokat tartalmaz. Friss állapotban a káposztában 40—50 mg C-vitamin található száz grammonként. Asvá- nyi só összetétele is igen harmonikus­nak mondható. A vörös káposzta a fejes káposzta egyik sajátos változata, amelyet első­sorban salátaként kedvelnek. A ká­posztaféléket magvetéssel, palántane­veléssel szaporítjuk. A palántanevelés időtartama A—6 hét. A magvetés idejét ezért úgy kell megválasztani, hogy a kiültetés tervezett időpontjára a palán­ták készek legyenek. A rövid tenyészidejű, korai fajták magját fóliasátorban melegágyba, feb­ruár közepén, március elején célszerű elvetni. A gondos gazda a palántaneve- lő ágyások magtakaró földjét szaksze­rűen fertőtleníti: 50—60 g/m2 TMTD felhasználásával. Ha a magtakaró föld fertőtlenítése elmaradt volna, úgy Dithá- ne M-45 0,2%-os oldatával, vagy Zineb plusz Chinoin Fundazol 50 WP oldatá­val (0,5% + 0,1%-os töménységű permet- levek kombinációjával), a palántaágya­kat közvetlenül vetés után ajánlatos beön­tözni. A kezelést 2,5 liter/m2 oldat dozi- rozásával kell elvégezni. Nem szabad elfelejtkezni a tavaszi káposztalégy kártételéről sem. A ta­vaszi káposztalégy a talajban bábként Váltás kérdőjellel A szatmári térségben hagyomá­nya van a szarvasmarhatartásnak. Hosszú időn keresztül úgy tűnt, a sertés nagyobb hasznot kínál, az alacsony felvásárlási árak azon­ban váltásra késztetik a gazdákat. Fehérgyarmaton Kerekes István, illetve apósáék a legnagyobb ser­téstartók közé tartoztak. Ebben az évben marhahizlalásra adták fejü­ket. Háztól, s gazdaságoktól vásárolt kisborjúkat nevelnek. Szeretnék hinni, ez nemcsak „próba” lesz, de szerencsével és haszonnal fejeződik be az istállók hasznosítása. M. K. telel át. Rajzásuk rendszerint március végén veszi kezdetét és május végéig tart. A nőstények tojásaikat a növények gyökémyaki részére, a talaj repedései­be vagy a talaj felszínére rakják. A tojá­sokból kikelő nyűvek a föld alatti szár- részen kezdenek hámozgatni, majd be- hatolnak a szárba, és abban lefelé hala­dó járatokat készítenek. A lárvák e fer­tőzött szárrészekben rendszerint cso­portosan találhatók. A kifejlett nyűvek a talajban, ritkáb­ban a növényekben bábozódnak. Ta­pasztalt kertészek megfigyelései sze- rint a lárvák 18—22 napig, a bábok pedig 15 napig fejlődnek. Egy nemze­dék kifejlődéséhez mintegy 5 hétre van szükség. Évente 3 nemzedékük alakul ki, illetve követi egymást. A védekezés alapja a helyes agrotechnika, elsősor­ban a vetésváltás betartása, tehát ugyanarra a területre káposzta után más káposztaféle ne kerüljön! A palántákat ne ültessük mélyre, ne legyenek úgynevezett ülő, „rövidszá­rú” növényeink. A talajfertőtlenítést, a palántaágyásokban vetés előtt, a teljes „magágyfelületen”, vagy közvetlenül kelés után sorkezelés formájában vé­gezzük el. Kedvező védő hatást érhe­tünk el BASUDIN 5 granulátummal 3—3,5 g/négyzetméter illetve 1,5—2 g/folyóméter, dózisok alkalmazásával, kiszórásával. Jelentősen megnő a növényvédő S7.er hatékonysága, ha a kezelést köve­tően, mérsékelt beöntözést is végzünk. A talajfertőtlenítés elmaradása esetén, kelés után ROVLINKA 3 D-vel talaj­porozást hajthatunk végre: 2—2,5 g/ m2 szer kiszórásával vagy EKALUX 25 EC 0,15%-os töménységben törté­nő kipermetezésével. A peronoszpóra a növényeket már 2—4 leveles korától veszélyeztetheti. Az első tünetek megjelenésekor 0,3%- os ORTHOCID vagy 0,3%-os ZINEB kipermetezésével védekezzünk, a munka- és balesetvédelmi óvó rend­szabályok szigorú betartásával. Dr. Széles Csaba Márciusban időszerű Kertészkedök a kiskertekben Március a kertészkedőknek sok munkát ad. Mindenekelőtt már­cius közepéig illik befejezni a gyü­mölcsfák metszését, a gallyak elta­karítását, hogy a gazda elvégez- hesse a kora tavaszi lemosó per­metezést. (Felvételünk egy vajai házikertben készült az almafák metszéséről) Aki gyümölcstermesztésen kívül zöldségfélékkel is foglalkozik, an­nak jó tudni, hogy Gergely-napkor, március 12-én már kiültetheti a ko­rai karalábét és elő lehet készíteni a karfiolnak a talajt. Az almafákkal ellentétben az őszibarackfák termő­Az előcsíráztatott korai burgo­nyát március 20. előtt, amíg a föld kellően fel nem melegszik, nem célszerű kiültetni. A gyümölcsfák tavaszi ültetését március 25-ig fe­jezzük be és, akinek virágoskertje is van, az hozzáláthat a rózsafák, bok­rok kibontásához a téli takaróból, megkezdhető a metszés. A futóró­zsáknál inkább csak a ritkítás szűk- séges. Március végén kiültethetők a teleltetett muskátlitövek, szabad földbe kerülhet a dália. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SERES ERNŐ Ne az árat, a minőséget A kerti szerszámokra már szükség van Lassan már negyven esztendeje, hogy megvettem az első metszőolló­mat. Véletlen volt. Mármint az, hogy az ötvenes évek elején, Nyír­egyházán, a Bethlen Gábor utcai hajdani kis kertészeti boltban rá­akadtam egy hamisítatlan Kunde- márkára. Zsebemhez mérve borsos volt az ára, mégis megvettem. És azóta is ez az első metszőollóm. Került az idők során 5—6 más is, de olyan „kezes” egy sem volt, mint ez a Kunde. Használat előtt most is, mint minden esztendőben előve­re metszését március közepén kell elvégezni. Ekkor a gazda már jól követheti a rügyberakódást, figye­lembe veheti az elhalt részeket, az esetleges fagykárt. Márciusban a hónap második fe­lében elvégezhetjük a tavaszra ter­vezett gyümölcsfák ültetését. A ri­biszke, a málna, a köszméte és a szeder telepítésének az ideje a me­leghozó Sándor-, József-, Benedek- napok. A jó gazda ekkor permetezi a kajszi és őszibarackfákat, de a man­dula, cseresznye és meggyfákat is. Farmerképzés Az agrárpiaci rendtartás A Westsik Vilmos Farmer Nép­főiskola február 23-án megtartott foglalkozásán, a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület és a MAE agrárgazdasági szakosztályának közös rendezésében az agrárpiaci rendtartásról volt szó. Kurucz Miklós a Földművelé­sügyi Minisztérium főmunkatár­sa előadásában többek között elmondta a földművelésügyi kor­mányzat öt fő területen kívánja koordinálni a mezőgazdasági ter­melést. Ezek az árképzés, az inter­venciós alapok képzése, a kvóta- rendszer, az importtilalmak, az ex­portrendezés. Az FM kiemelt feladatának tekinti, hogy minden mezőgazda­sági terméknek megfelelő ára legyen. Legyenek garantált mini- málárak és legyenek maximált árak. Ez utóbbi különösen a feldolgo­zott termékeknél fontos. Az inter­venciós alapok képzésénél, illet­ve az intervenciós beavatkozások­nál alapvetőek a termeléspolitikai, piaci termelő és ipari kereskedel­mi szempontok. A tejjel a tehenet... M i a tej? Az egykori szlogen szerint a tej „erő és egészség”. A tejdemonst­rációtól számítva a tej „erős szegénység”. A tejtüntetés, az ingyentejosztás Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium előtt január végén volt és az eltelt egy hó­napban, nem történt semmi érdem­leges, azon kívül, hogy különböző fórumokon tart a szócsata. Valami­féle akadémikusi vita bontakozott ki arról, hogy a tejválságért ki a felelős. Vannak akik a gondok okozóját a tejiparban, a tejipar monopolhelyze­tében látják és még azt is megkérdő­jelezik, hogy a tejtüntetés kinek az érdekében történt. Hangoztatják, hogy egy demonstrációval nem le­het egyszerre háromféle érdeket is kifejezni: történetesen a termelői, feldolgozói és fogyasztói érdekeket. Nincs érdekazonosság, mert a ter­melő drágán szeretné eladni áruját, a tejipar viszont olcsón akar felvásá­rolni és nagy haszonnal értékesíte­ni, a fogyasztó egyértelműen csak olcsó tejet, tejterméket akar, mert jö- vedelméből nem képes a drága árut megfizetni. Az országos vitában mi nem aka­runk úgy részt venni, hogy frázisokat, meg nem alapozott ada­tokat. véleményeket hangoztas­sunk. Ami tény, az tény. A tejipar va­lóban élvezi monopolhelyzetét még akkor is, ha itt a megyében is létezik és működik más tejfeldolgozó üzem, tehát van versenytárs. Azt sem vitatjuk, hogy a tejipar nagy létszámával, eszközállományával, drágán, nagy rezsivel dolgozik és a vásárlónak a tej és tejtermék árában mindezt meg kell fizetnie, sőt fizet a termelő is, hiszen a felvásárlási árak nem a kínálatnak és keresletnek megfelelően alakulnak, hanem dik­táltak. így van ez akkor is, ha tudjuk, hogy a tejipar most a piaci kényszer hatására, a fogyasztás mérséklő­dése miatt az eladatlan készletek okán alkalmazza a szabályozott fel­vásárlást és alkalmazza az új fizeté­si módot. Lehet-e változtatni a meglé­vő gondokon úgy, hogy az érdekek sem a termelőknél, sem az iparnál, sem a fogyasztóknál ne szenvedjenek csorbát? Szakembe­rek szerint van mód a változtatásra, egyrészt a privatizációval, monopol­helyzet mérséklésével, megszűnte­tésével, másrészt a termelők köz­vetlen támogatásával. Alapvetően ez az utóbbi a legfontosabb. A leg­sürgősebb feladat most az, hogy a tehéntartó gazdák, legyen az nagy­üzem, vagy kisüzem, olyan hely­zetbe kerüljenek, hogy ne a tehe­nészet felszámolásán, hanem a tehénállomány megtartásán gon­dolkodjanak, ehhez azonban biztos és megfelelő áruértékesítés­re van szükség. Támogatás nélkül ez viszont nem megy. Garancia szükséges ahhoz — bárki részéről, de alapvetően a mi­nisztérium részéről — hogy a tehén­tartó, mint vállalkozó, nem megy tönkre abban, hogy tehenet tart, te­jet fej. Tehát termel vagy termelni akar. Ezen most kell elgondolkodni és nem holnap, vagy holnapután, amikor késő lesz. A mai tejbőség, holnaputánra tejszűkévé válhat. A megoldás a tejválságból való kive­zető út, ezek szerint a termelőknél kezdődik. Ma ott van a legnagyobb baj és gond, értük kellene leginkább szót emelni és nem a tejipar mono­polhelyzetével borzolni a kedélye­ket. Ha a politika, ezen belül a gaz­daságpolitika, oda hat, hogy ne vágják ki a tejelő teheneket. Ha megmarad atejtermelés jelenlegi és a jövőbeni alapja, akkor a tejkérdés megoldódik. A tej és tejtermék elsődlegesen népélelmezési cikk és mint ilyen alapvetően fontos. Most a tejválság- gal veszélybe került a termelő és a fogyasztó. Nehéz helyzetben van a feldolgozóipar is. Egyesfek szűk lá­tókörűen a válságkezelést abban látják, hogy szűnjön meg a tejipar, vágjunk ki 150 ezer tehenet és ezen kívül is vannak elképzelések. Nem így hangzik, de alkalmazható erre egy régi közmondás,, Ne öntsük ki a tejjel a tehenet is.” S. E. Az agrárpiaci rendtartás kiala­kítása és működtetése a piacgaz­daságban alapvetően fontos. Mindaddig, amíg a mezőgazdasá­gi termelés rendtartása nem felel meg a mai viszonyoknak a gondok megoldására, a feladatok pontos meghatározására nem lesz lehetőség. szem, szétszerelem, a vágókés dom­ború oldalán finom kővel kiélezem, megolajozom, összerakom. Korántsem valami magafitogtató bevezetésnek szántam az eddig leír­takat, hanem annak érzékeltetésére, hogy a jó szerszám áldás a kertész­kedő ember kezében, legyen az metszőolló, ásó, sarabolókapa vagy más használati eszköz, kisebb gép. Még nem késő, hogy ezeket a kéz alá való eszközöket átvizsgáljuk. Az ollót, kacorkést, ágfűrészt, tavaszi oltásokhoz a szemzőkést kiélezzük. A görbe-suta, nehéz vagy éppen túl könnyű szerszámnyelet kicseréljük, ásót, kapát és más talajmunkához való szerszámot rendbe tegyük, ha kell lezsírozzuk-olajozzuk. — Bor­zasztó, ha a munka kezdetén vesz- szük észre, hogy a háti permetező- gépünk nem működik. Nyugodtab- bak lehetünk, ha ezt is rendbe tettük. Említettem metszőollómat, meg az árát. És ezzel talán már „súgtam” is: ha a kertészkedő embernek kézi szerszámra van szüksége, ne az árát nézze, hanem a minőségét, az alkal­masságát, mert a jó szerszám barát, a rossz, embemyúzó bosszúság. Samu András Kertbarátok borversenye Februártól március elejéig tar­tott a kertbarátszövetséghez tar­tozó klubokban a helyi borver­seny. Több helyről is kaptunk tudósítást. Nagyecseden 30 kertbarát mé­rettette meg a háziversenyen borát és a szigorú zsűri négy arany-, négy ezüst- és két bronz érmet osztott ki. Felvételünkön az egyik aranyérmes gazda Szabó Mihály veszi át Majzer Antaltól a zsűri elnökétől az oklevelet. (A képet Baján Erzsébet készítette.) Aranyérmes bofa volt még Szabó Sándornak, Tarosa Gyulának és Nyíri Sándornak. A négy ezüstér­met Gábor István, Murguly Sán­dor, Szűcs Bálint és Kanizsai Sándor kapták. A bronzérmes borok tulajdonosai Ozsváth Sándor és Somfalvi István. A zsűri a nagy- ecsedi gazdák boráról úgy nyilat­kozott, hogy azok jól kezeltek, al­koholfokuk, ízük, zamatuk, illatuk, színük igazolták a jó minőséget. A nyíregyházi központi kertba­rátklub és a nyíregyházi vasutas kertbarátklub február végén közö­sen rendezte meg az idei borver­senyt. A vasutas kertbarátok kö­zül Nagy Sándor két bora kapott aranyérmet. Aranyérmes lett Szakács Mihály és Kőhegyi Imre bora is. Ezüstérmes Csujna Já­nos és Gyüre Miklós bora. Bronz­érmet fehér és vörösbor kategó­riában négypn kaptak. Osván János, Rácz Péter, Kőhegyi Imre és Gyüre Miklós. A nyíregyházi központi kertba­rátklub borászai közül fehérbor ka­tegóriában aranyérmet nyert Csa­tári Tibor, Kárpátfalvi László, Tö­rök Pál, Mari Mihály és Horváth Dezső. Ezüstérmes bora volt Föl- desi Vass Jánosnak, Csatári Ti­bornak, Varga Andrásnak és Mari Mihálynak. Bronzérmet Földesi Vass János, Marakuczi István, Majzer Antal és Papp Tibor kap­tak. Vörösbor kategóriában arany­érmes bora volt Mari Mihálynak. Ezüstfokozattal jutalmazták Kár­pátfalvi László borát, bronzfoko­zatot kapott Tőrük Pál bora. A központi kertbarátklub tagjai gyümölcsboraikat is versenyez­tették. Ebben a kategóriában aranyérmet nyert Vass János, Papp Tibor, Géczi Ferencné és Nagy Béla. A megyei borversenyt a kertba­rát szövetség és a nyíregyházi kertbarátklub március 8-án rende­zi Nyíregyházán a TESZ székhá­zában (Luther u. 6.) délután 7 órától. A megyei versenyen a kertbarát- klub-tagok díjnyertes borai vesz­nek részt. A borverseny ezúttal műsoros baráti találkozó is. A műsorban Simor Ottó, Csorba Ilona és Horváth István lépnek fel

Next

/
Thumbnails
Contents