Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-05 / 54. szám

VJ7 ?7 Parttalan március 15-e A magyar nép legnagyobb ünnepe, március 15. váljon a pártok politizálásától függet­len, valódi nemzeti ünneppé. Ennek a gondolatnak a je­gyében állapodott meg a hat parlamenti párt azokban az elvekben, amelyek az idei és az elkövetkezendő márrius 15-i megemlékezéseket vezé­relni fogják. Az ötpontos megállapodást az aláírók hét­főn Budapesten sajtótájékoz­tatón ismertették. A központi, budapesti ren­dezvényekén eszerint kizáró­lag közjogi méltóságot viselő személyiségek, és nem párt­képviselők beszélnek majd, a pártok saját nevükben nem szerveznek semmilyen külön megemlékezést és felkérik tagjaikat, hogy országszerte ebben a szellemben, nemzeti, s ne pártzászlók alatt vo­nuljanak ünnepelni. A fővá­rosi megemlékezések a ha­gyományos helyszíneken zaj­lanak : a Kossuth téren, a Mú­zeumkertben, a Petőfi-szo- bornál, a Batthyány—Nagy Imre-örökmécsesnél és a Bem-szobornál. Uj búsa Mátészalkán Próbavágást végeztek a Szabolcs Húsipari Válla­lat mátészalkai leányvál­lalatánál március 4-én. Az új Stork—Nijhuis BV. hol­land berendezéssel április 8-tól óránként 15 marha levágását, valamint fel­dolgozását végezhetik el a húsipari dolgozók. Ké­pünkön a bőrelőfejtés pil­lanata. (Harasztosi Pál felv.) Pénteken tartotta zárszám­adó közgyűlését a nyírteleki Dózsa Termelőszövetkezet. A vezetés a tagságnak szép eredményről tudott beszá­molni: az 1990-es évet közel tizenhárommillió forint nye­reséggel zárták. A jól gaz­dálkodó ágazatok közül ki­emelkedett — a tizenötmil- liós aszálykár ellenére — a növénytermesztés, a sertéste­nyésztés és az elmúlt évben létrehozott kereskedelmi te­vékenység. Az eredmények kedvező alakulásában nagy szerepe volt az érdekeltségi rendszer átalakításának Pél­dául a tavaly életre hívott Grátisz Cipő Kft. több nyere­séget termelt a tizenegy hó­nap alatt, mint az elmúlt négy évben összesen. Jól jár tak a tsz dolgozói is, hisz év végén különböző jogcímen háromhavi jövedelmet kap­tak meg. Hétfőn délután röviddel két óra után — 275 képviselő részvételével — megkezdődött az Or­szággyűlés plenáris ülése. Az ülés kezdetén az elnöklő Szabad György bejelentette: a húsvéti ünnepekre tekintettel az Országgyűlés március 25. és április 3. között szünetet tart, és — a bi­zottsági tanácskozásokat követően — április 8- án kerül sor a szünet utáni első plenáris ülésre. Napirend előtt kért szót Oláh Sándor, a Független Kisgazdapárt főtitkára, aki a parlamentáris demok­ráciát fenyegető veszé­lyekre hívta fel képvise­lőtársai figyelmét. Hang­súlyozta a szélsőséges irányzatoktól való elha­tárolódás fontosságát, s kijelentette: a Kisgazda- párt a jövőben mindent el­követ, hogy saját tagjai so­rában ne legyenek olyanok, akik e szélsőséges áramla­tokhoz csatiakoznak. Szavaira reflektálva Kővár László (Fidesz) leszögezte: frakciójuk szintén aggoda­lommal szemléli a magyar parlamenti demokráciát fe­nyegető veszélyeket, ám azok forrását másutt látják, mint a kisgazdák. A fiatal demok­raták képviselője rámutatott: szerintük a parlamentáris demok­ráciát éppen az fenye­geti, ha egyes pártveze­tők — például a kárpót­lási törvény kapcsán — Június végéig 48 millió fo­rint értékű munkát kell a SZÁÉV építőinek elvégezni­ük Fehérgyarmat központjá­ban a 42 lakásos épületnél. A fagyszabadságról visszatért munkások most a ,,B” és „C” jelű épületek padlástéri elvá­lasztó falait építik. Az épület első felébe pedig már költöz­nek a lakók, s a földszinti banki rész belső szerelési, teljesíthetetlen vágyakat keltenek a társadalom széles rétegei­ben, vagy ha tevőlegesen részt vesznek a törvénysértő, önkényes földfoglalásokban. Az Országgyűlés úgy hatá­rozott, hogy nem tűzik napi­rendre azt a szabaddemokra­ta indítványt, melyben négy képviselő javasolta: a kárpót­lási törvény vitáját függesz- szék fel, határozzák meg a kárpótlás alapelveit, s a kor­mány — immár a privatizá­ciós elképzelésekkel össz­hangban — május 31-ig nyújtsa be újra a törvényja­vaslatot. Az SZDSZ képviselői azzal indokolták önálló indítvá­nyukat, hogy a kárpótlási törvényter­vezet felett egy hónapja zajló vita mind ez idáig nem vezetett az alapvető koncepció tisztázásához. Éppen ezért a szabadde­mokrata frakció tagjai úgy vélték: a privatizációs tör­vénnyel összekapcsolva le­szakipari munkái is elkészül­nek március 30-ra. Mivel a „D” jelű épület földszintjén közel 20 üzlethe­lyiség talált vevőre, velük egyeztettek a tervezők, s egyéni kívánalmaiknak meg­felelően igyekeznek átalakí- kitani a helyiségeket. Megtörtént az új kazánház kialakítása. S megmaradt a famatuzsálem az épület nyi­tott terén. hetne konszenzusos megol­dást találni a kárpótlás mi­kéntjére. Nem kapta meg a szüksé­ges számú szavazatot Tor- gyán József önálló indítvá­nya sem, amely sürgőséggel kérte napirendre tűzni az 1945 és 1963 közötti törvény- sértő elítélések felülvizsgála­tát. Jóllehet, a kárpótlási tör­vénytervezet általános vitá­jában számos képviselő je­lezte hozzászólási szándékát, a kora esti órákban kis híján félbeszakadt a tervezet tár­gyalása. Becker Pál (MDF) ugyanis élt képviselői jogá­val, ügyrendi javaslatával az általános vita befejezését in­dítványozta. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője a felvetést azzal utasította vissza, hogy a kisgazdapárti képviselők tel­jes körűen még nem fejthet­ték ki véleményüket. A plé- num az ezt követően elren­delt mintegy félórás szünet után döntött a kérdésben. Az elnöklő Szűrös Mátyás fel­hívta a képviselők figyelmét, hogy a Házbizottság az álta­lános vita folytatása mellett van, a házszabályok szerint azonban ügyrendi javaslat esetén az Országgyűlésnek vi­ta nélkül kell döntenie. A szavazás végül is minimális különbséggel dőlt el. A vita lezárása mellett 101 képviselő szavazott, folytatása mellett 83 kép­viselő voksolt, 20-an tar­tózkodtak. A további két államtitkári szavazattal együtt összesen 105-en ellenezték a vita be­rekesztését. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ezen a héten soha vissza nem térő lehetőség előtt áll. A megye gazdasági fejlődésében érdekelt szer­vek, szervezetek, intézmé­nyek, szövetségek összefo­gásával lehetőség nyílhat egy döntően megyén kívü­li forrásokból finanszíro­zott vállalkozásélénkítő esz­közrendszer kiépítésére. A Magyar Vállalkozásfej­lesztő Alapítvány (MVFA) az Európai Gazdasági Közösség által finanszírozott PHAI^E program keretében pályáza­tot hirdetett regionális hatá­sú vállalkozásélénkítő köz­pontok létrehozására. A március 9-ig beérkező pályázatok közül egy zsűri kiválaszt 3—6 régiót, ame­lyek lehetőséget kapnak ar­ra, hogy az MVFA módszer­tani és pénzügyi segítségével Magyarul tanul fp a pápa (2. oldal) kidolgozzák a vállalkozói központ működésére vonat­kozó üzleti terveket. Az üz­leti tervek közül választják ki azt a három régiót, ame­lyek először kapnak lehetősé­get a — nagy részben s PHARE-program által finan­szírozott — vállalkozói köz­pont megszervezésére. Megyénk fejlődése szem­pontjából hosszú távon is meghatározó jelentőségű kér­dés, hogy bekerülünk-e a há­rom projektbe, hiszen min­den valószínűség szerint ez az első három régió kapja majd a legnagyobb és leg­komplexebb pénzügyi, szak­mai segítséget. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyének — kellő mértékű megyei össze­fogás esetén — most nagyon jó esélye van, hogy bekerül­jön az első három projektbe, (Folytatás a 4. oldalon) Épülő belváros Gyarmaton. Sorban Fehérgyarmaton Görögországba sem kell vízum hónapban. Szólt a Szaúd- Arábiával, illetve Albániával fejlesztendő kapcsola/tolkról, valamint többek között ar­ról, hogy a japán császárit is hazánkba várjuk. A magyar—szovjet kisha- tárfongalcum újraindításával kapcsolatos hírekkel össze­függésben Herman János a következőkre tért ki: 1990. augusztus 13-án a szovjet fél hivatalosan bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggesz­ti az 1989. január 23-án lét­rejött magyar—szovjet meg­állapodást. Ez az egyezmény a határ menti településeken lakó állampolgárok egysze­rűsített határátlépését tette lehetővé. Annak ellenére, hogy a szovjet döntés vissza­lépést jelent, azért a kisha- tárforgallom teljes mértékben nem szűnt meg. Ennek ma­gyarázata az, hogy a szovjet fél nem helyezte hatályon kívül az 1985-ös megállapo­dást. Így a felfüggesztés óta is az ez év januárjáig terje­dő időszakban a kishatár.for­galom keretében mintegy 12 ezer magyar és 51 ezer szov­jet állampolgár utazott. A magyar Külügyminisztérium (Folytatás a 4. oldalon) Aktivizálni kívánjuk kap­csolatainkat Bulgáriával, s ennek jegyében Jeszenszky Géza külügyminiszter már­cius 7-én Bulgáriába uta­zik — jelentette be a Kül­ügyminisztérium sajtótájé­koztatóján Herman János. A szóvivő kitért arra is, hoigy a magyar diplomácia vezetője hamarosan román partnerével is találkozik, de valószínűleg nem ebben a Hatvanéves Gorbacsov A szovjet televízió főmű- soridőben sugározta azt a 45 perces dokumentumfil- met, amelyet Mihail Gorba- csovról készítettek Az első elnök címmel. Az érzelmi elemeket hatásosan kidom­borító, de politikai indítta­tástól sem mentes mű az el­nök 60. születésnapjának másnapján került bemuta­tásra. XLVIII. évfolyam, 54. szám ÁRA: 6,10 FORINT 1991. március 5., kedd Elhúzódik a kárpótlási törvény vitája Személyeskedő vita a Parlamentben Lehetőség megyénknek j A magyar—szovjet kishatárforgalomról Zárszámadás Nyírteleken Lakás, bank, bolt a vállalkozásélénkíléshez! I

Next

/
Thumbnails
Contents