Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-29 / 74. szám

4 Kelet-Magyaroruág 1991. március 29. Göncz Árpád megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) szereti. Az embereknek a leg­több gondot a struktúravál­tással járó nehézségek okoz­zák, s a 40 évi védettség után képtelenek megküzdeni a munkanélküliség fenyegető veszélyével. Az állam felada­ta, hogy legyen mozgástér, akkor az ember megoldja sa­ját életét. Vaján a Vay Ádám múze­um parkjában lévő Rákóczi- szobornál folytatódott Göncz Árpád programja. A fejede­lem születésének közelgő 315. Ebéd közben A nagymúltú Koronában terítettek ebédhez a köztársasági elnök, és a helyi közélet vezető személyiségei számára. Göncz Árpád jobbján foglalt he­lyet Mádi Zoltán, Nyíregyhá­za polgármestere, s termé­szetes, hogy a munkaebéd során beszélgettek is. A ven­dég láthatóan jókedvű volt. Utóbb a polgármestertől tudtuk meg, Göncz Árpádot a délelőtti program hangolta jókedvre: személyeden arról győződhetett meg: Nyíregy­házán nincsenek pártcsatá­rozások : az önkormányzat, a városháza ügyei rendben vannak, törvényességi óvásra szükség nem volt; eddig tisztességesen és gyorsan tu­dott megegyezni a megye és a város. Mindezek — az or- szág sok helyén tapasztalha­tó feszültségek közepette — méltán számítottak kellemes híreknek az elnöki út első napján. Miközben felettébb ízlett a finom nyírségi gombócle­ves . . . (m.) Nagy cserkeszen zott az államfő. az 1950-os forradalom után elítéltekkel és családtagjaikkal találko­évfordulójának megünneplé­ssé tárogatók hangjaival vette kezdetét, majd a köztársaság elnöke mondott ünnepi beszé­det. Rákócziról, a rendkívüli ál­lamférfiról szólt, aki nem volt népvezér, de ismerte a hazát, a magyar valóságot. Modern követelményt fogal­mazott meg, amikor azt mondta: a néptől kell előbb kérni, hogy később adni tud­junk neki. Felismerte ki az, aki az értékeket termeli, aki adni tud és ki az, akinek va­lóban igényei vannak. Felis­merte a függetlenség követel­ményét, meglátta, hogy az Európában támadt űrben Ma- gyarországnak reális esélyei vannak függetlensége kivívá­sára. A fejedelem alkalmas volt a társadalmi kompro­misszumok megkötésére. Melléállt a nemesség, min­denki másnál korábban je­lentékeny szabadságot adott a jobbágyoknak. Benne volt a magyar történelem progresz- szív vonulatában. II. Rákóczi Ferenc felis­merte, hogy a jogfosztottak- nak jogot kell adni, tisztában volt a polgárosodás jelentősé­gével. Első volt, aki pénzki­bocsátással, a bíráskodás megszervezésével, a közteher­viselés elvének megfogalma­zásával egy modern ország építéséhez fogott. Több volt, mint egy szabadságharcos, egyike a történelem legna­gyobb államférfiainak. Végezetül szubjektiven szólt néhány szót a múzeum­ról, ahol Molnár Mátyás ide­jében hónapokat töltött. Nagy élményei között említette azokat a napokat. amikor százával érkeztek biciklivel, busszal a gyerekek, hogy megismerjék azt a múzeumot amely ugyan nem a Rákóczi - emlékek legnagyobb gyújtó- helye. de a Rákóczi-kultvsz központja volt. Lehet, hogy ennek a múzeumnak nem a gyűjtés, nem az ásatás lesz a fő munkaköre, az a fontos, hogy ezután is a hagyomány, a magyar önazonosság meg­ismerésének központja le­gyen. A fejedelem szobrának ko­szorúzását követően a Rá- kóczi-teremben Nagy Csaba tárogatóművész mutatta be Kuruc-kori küzdelmek köl­tészete című hanglemezét Béres Ferenc Liszt-díjas ki­váló művész közreműködésé­vel. Ezután kiállítás nyílt Tiszai Nagy Menyhért felső- bodrogközi festőművész és református lelkész munkái­ból. A köztársaság elnöke ma őrben iskolát avat. ellátogat a mátészalkai színházba, és a bútorgyárba. <b. j-> Egyházi vezetők társasága ban a köztársasági elnök. Pénz, pénz, pénz MÁTÉSZALKÁN nem szü­letett meg a város költségve­tését megalkotó rendelet a képviselő-testület március 27-i ülésén. A testületek működési gya­korlatában szokatlan és jog­gal elgondolkodtató módon a részleteket illetően meg­egyezett, az előterjesztés egé­szére vonatkoztatva ezzel szemben megoszlott a képvi­selők véleménye. A furcsa, enyhén fogalmazva ellent­mondásos helyzet azt ered­ményezte, hogy 29-én, pénte­ken az önkormányzat újra tárgyalja a nemcsak fontos, hanem meglehetősen sürgős témát, hiszen a költségvetés nem kevesebb, mint a város működésének kereteit hiva­tott megteremteni. A NYÍRBÁTORI önkor­mányzat csütörtökön szű­kös költségvetést szavazott meg. A testület úgy döntött, hogy szeptemberben ú.ira visszatér az addigi teljesí­tésre, s ha lesz miből, korri­gálja azt. Fontos szempont az intézmények zavarcalan működtetése és az, hogy a szociális támogatásokra le­gyen pénz. A lehetőséget a bevetelek növelésétől, a szi­gorú takarékosságtól és az esetleges vállalkozásoktól várják. Az 1991-es évben semmiféle beruházást nem terveznek, legfeljebb a folya­matban lévők befejezését. Egyedül a vezetékes gáz­program és a szennyvízhá­lózat további kiépítése való­sulhat meg, de ez is kizáró­lag lakossági társulási for­mában. Válasz egy aggódó édesanyának Hasznos (átmeneti) távoliét TISZTELT SZERKESZTŐ­SÉG! A Kelet-Maeyarország 1991. március 28-i számában egy aggódó édesanya levelét közölték, aki becsapva érzi magát, mert fiát távolra ve­zényelték. Kéri, hogy a lap­ban írjunk egy-két biztató sói t, hogy gyermekét vissza fogják-e hozni a megye terü­letére. A kérésnek örömmel teszünk eleget és kérjük en­nek a közlését. TISZTELT ÉDESANYA' Megértem a szülői aggódást, levelét köszönettel veszem, se- gítö szándékúnak tartom. A bevonult fiatalokkal mi min­den esetben közöljük, milyen céllal, milyen időtartamra és hova vezényeljük őket. Talán gyermeke ezt nem fejtette ki pontosan levelében, de éppen az Ön jogos felvetése arra késztetett, hogy a jövőben mi átvállaljuk ennek a közlését és ugyanúgy, mint a civil ru­hával küldött levelet, a jövő­ben megírjuk azt is, ha elve­zényeljük valahová a bevonuló fiatal katonát. A határőrség feladatrendsze­re szükségessé teszi, hogy kü­lönböző szakemberek végezzék a sokszor nagyon bonyolult te­vékenységet a munka folya­mán. A híradókózpontban ka­tona ül, kiskatona vezeti az adott alegység élelmezését, ke­zeli a raktárakat, gépjármüvet vezet. főz. objektumot őriz. útlevelet kezel, műszereket al­kalmaz. beteg társait ápolja, szolgálati állatokat, lovakat, kutyákat gondoz, őrzi a határt és nem is sorolom tovább. F feladatok ellátására egy he­lyen. itt Nyírbátorban nem le­het felkészíteni a kiskatoná- kat. A kiképzőbázisok meg­osztott feladatrendszerrel mű­ködnek az ország területén. Míg mi a gépjárművezetésre a speciális jármüvek vezetésére készítjük fel a fiatalokat, ad­dig másutt kiképezik a lová­szokat, híradókat, útievé’keze- lőket. Katonáink alapkiképzést — általában egy hónapot — és egy rövid szakkiképzést tölte­nek el más kiképzőbázisokon, utána visszakerülnek hozzánk és itt végzik immár szakem­berként a mindennapi munká­jukat. Siklósra küldtünk ka­zánfűtői tanfolyamra hét kis- katonát, hiszen nekünk szük­ségünk van ilyen képzettségű és felkészültségű emberekre is. Ha civil életbe akarja ezt vala- ki elvégezni, a tanfolyam díja 6 ezer forintnál több. Talán megéri a két hónap távoliét, hiszen erről hivatalos végzett­séget tanúsító okmányt kap. amit leszerelés után is hasz­nálhat. Az utazás tudom, hogy na­gyon költséges, nagy teher a szülőknek. Eskü után és most az ünnepekre, vagy az azt kő­vető hét végén is minden újonckatonát hazaengedünk és mi vállaljuk az utazási költsé­geket, hogy ez ne a szülőket terhelje Megértem aggodalmát és tu­dom, elszomorító a távoliét. De higgye el, az a levél, amit tőlünk kapott, „mindent meg­teszünk azért, hogy pótoljuk a családi otthon melegét . . ." — nem üres frázis, nem ko­molytalan ígéret. Mi ezt őszin­tén írtuk és meg is teszünk minden tőlünk telhetőt valóra váltásáért. Kérjük, nyugodjon meg, gyermeke szolgálati ideje na­gyobb részét, a hátralévő 10 hónapot itt tölti a megyében és egy szakmával gyarapodva, fizikailag és emberileg meg­erősödve tér majd haza a szü­lői házba. Tisztelettel: Seres József alezredes kerületparancsnok Moszkvai tüntetés Moszkvában összetűzések nélkül zajlott le az ellenzé­ki erők mintegy százezresre becsült csütörtöki tüntetése, amelyre a kormány tilalma ellenére és példátlan mére­tű rendőri készültség mel­lett került sor. A pajzsok­kal és gumibotokkal felsze­relt rendfenntartó erők vé­gül is megakadályozták a tüntetők bejutását a város- központba. Incidens, rend­bontás vagy összecsapás nem történt. „Elmeid nemzetedet!” — Ezt a Bessenyei-gondola- tot választotta ifjú tanár korában egyik tanulmánya mottójául. Egy hónappal ezelőtt még ott volt Bes­senyei sírjánál, a bölcsész­költő halálának 180. évfor­dulójára emlékezők kö­zött. Alig pár hete még meleg, baráti hangú le­vélben köszöntötte egykori Kossuth-diák tanítványát, nyíregyházi tárlata meg­nyitása alkalmából.-Most, 1991. januárjában töltötte be 86. életévét. Ebből több mint egy fél évszázadot Nyíregyházán töltött, hiszen az újvidéki, majd pesti tanulmányok után 1930-ban a nyíregy­házi Kossuth Gimnázium tanára lett. S már a kö­vetkező évben országos je­lentőségű kiadvánnyal tet­te le névjegyét a Besse- nyei-kutatással foglalkozó irodalomtörténészek aszta­lára. Itt, városunkban je­lentette meg — a diákjai közreműködésével — Bes­senyei addig kiadatlan verseit: Kisebb költemé­nyek címmel. Ez az 500 példányban megjelent kis kötet ma már könyvritka­ságnak számít. A sikeres kezdet után egyre inten­zívebben foglalkozott a szabolcsi filozófus-író munkásságával. Pár év múlva előbb a Szabolcsi Szemlében, majd külön­nyomatként is megjelen­tette Bessenyei Hunyadi tragédiáját. Közben folyamatosan je­lentek meg cikkei Besse­nyei vígjátiékáról. lírai költészetéről, bécsi életé­ről, történelemszemléle­téről. Feldolgozta a Besse- nyei-kultusz történetét, tisztázta Bessenyei és a szabadkőművesség kapcso­latát, s 1941-ben kiadta a máig jól használható Bes- senyei-repertóriumot. Bes­senyei műveinek és maga­tartásának kutatása és népszerűsítése mellett fog­lalkozott Balassi, Kölcsey, Széchenyi, Ady Endre ér­tékelésével is. A Protes­táns Tanügyi Szemlében nevelési kérdéseikről érte­kezett, többek között Lu­ther szelleme az iskolai nevelésben címmel. Egyik kezdeményezője volt váro­sunkban a népfőiskolái mozgalomnak. Szerkesztője lett a városunk mindmá­ig egyetlen irodalmi folyó­iratának. a Bessenyei Társaság által 1934—44. között kiadott Szabolcsi Szemlének. Számos cikke váltott ki országos vissz­hangot. Természetesen egyik motorja volt váro­sunk történelmi múltú iro­dalmi egyesületének: a Bessenyei Körnek. Előbb titkári és szakosztályveze­tői, majd a főtitkári posz­ton dolgozott a rá jellem­ző rendkívüli energiával. Egyik kezdeményezője volt annak is, hogy Bes­senyei hamvaii 1940-től a nyíregyházi temetőben nyugosznak. A történelem tragikus fordulatai után azonban nem folytatta tovább a tanári pályát. Másik dip­lomáját hasznosítva gyógy­szerészként dolgozott Nyír­egyházán. Figyelmét azon­ban nem vonta meg a Bessenyeivel kapcsolatos dolgokról. Ott volt a Bes­senyei Társaság 1987-es alakuló ülésén, ahol a közgyűlés egyhangúlag a Társaság tiszteletbeli tag­jának választotta. Első volt a Bessenyei-kutatók között, aki 1988-ban meg­kapta a Bessenyei Emlék­érmet. Ha egészsége engedte — eljött rendezvényeinkre.. Legutóbb még részt vett a Bessenyei kritikai ki­adás 3. kötetének nyíregy­házi premierjén. Belohorszky tanár úr szi­ve megszűnt dobogni. De szelleme, munkái, példa­mutató tanári, szerkesztői és kutatói munkássága ve­lünk marad. Hamvai itt pihennek majd ebben a szabolcsi földben, amelyhez halálá­ig ragaszkodott. — Most is közel Bessenyeihez. Dr. Bánszki István Elismerés a közlekedés segítőinek Kibővített ülést tartott március 28-án Nyíregyhá­zán a megyei közlekedés­biztonsági tanács. A mun­kában részt vett Kaiano- vics László rendőr ezre­des, az Országos Közleke­désbiztonsági Tanács tit­kára is. Torgyán telefonja HfR: Elmarad Vásárosna- ményban az a kisgazda- párti nagygyűlés, amely­nek előadója dr. Torgyán József lett volna. ŰJABB HfR: A nagygyűlés nem Tor­gyán József miatt marad el. HlRHÁTTÉR: Tegnap reggel háromne­gyed nyolckor csörgött szerkesztőségünkben a te­lefon, s Torgyán József je­lentkezett Elmondta: Szerdán Kiskunhalason volt. de lakásán egész nap csörgött a telefon, s feleségétől azt tudakolták hívei: miért mondta le az előadást, miért nem jön Vásárosnaményba? Sze­retné, ha a kisgazdapárt tagjai, továbbá mindazok, akik szerették volna meg­hallgatni előadását meg­tudnák: nem ő mondta le a nagygyűlésen való rész­vételt hanem Lakatos Jó­zsef a kisgazdapárt tag­ja és mind» bizonnyal a vásárosnaményi szervezet ö szívesen vállalkozott az előadásra, szívesen is uta­zott volna Vásárosnamény­ba, nem tehet róla, hogy nem találkozhat a párt tagjai vaL Tehát nem 6 a hibás. Aki hallani szeretné, áp­rilis 7-én 14 órakor a nyírbátori sportcsarnok­ban meghallgathatja. (b. j.) Az elmúlt évben végzett munkát Fülöp János rendőr alezredes, a megyei KBT titkára értékelte. Többek közt elmondta, hogy me­gyénkben 28 százalékkal nőtt a személyi sérülések­kel járó közúti balesetek száma, örvendetes, hogy a halálos balesetek száma va­lamelyest csökkent. A szovjet, lengyel és román turisták gyakran megszeg­ték a közlekedési szabá­lyokat, ők okozták az ösz- szes baleseteik tíz százalé­kát. Kitüntetéseket, jutalmakat adtak át az eredményesen dolgozó aktivistáknak. El- ismertést kapott Bátyi Sán­dor, Bodács János, Gulácsi- né dr. Fekete Magdolna, Kovács Lajos, Szirmai Béla, Tóth Sándor, Vincze Péter, Bátori József, Jászai István és Tóth Istvánná. A KBT a középiskolák 'között legjobbnak értékelte a Bánki Donét Szakközép- iskola tevékenységét, az ál­talános iskolák kategóriájá­ban első lett a levelek! is­kola, a városi kategória legjobbjának bizonyult a Fehérgyarmati 3. sz. Álta­lános Iskola, az óvodák közt legjobbnak értékelték a nyíregyházi 19. sz. óvodát. Elnat városunk legjelentősebb Bessenrei-kutatúja Meghalt Belaharszky taaár hr

Next

/
Thumbnails
Contents