Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-28 / 73. szám

1991. március 28. Kelet-Magyarország 3 Kidobott élotok ; Akik a földből élnek j Eris szakszervezetet Külön hangsúlyozom, hogy nincs még munkanélküli- segély-alapítványunk és sztrájk-alapítványunk. Cé­lunk, hogy még ez év első felében mindkettő megle­gyen. Bízom abban, hogy meg is lesz, a privatizációk­tól függetlenül. □ A föld privatizációját illetően hogyan foglal állást az országos vezetőségük? — Elhamarkodottnak tart­juk a kárpótlást. Mindenek előtt a gazdaságot kellett volna helyre billenteni. Jó volna, ha a mezőgazdasági ágazatot jövedelmezővé ten­nék. A Falurádióban gyak­ran hallani, hogy a terme­lők, a szövetkezetiek és a kistermelők egyaránt levág­ják az állataikat, nem vet­nek, fákat vágnak ki a jöve­delmezőség hiánya miatt. A kormánynak nagy a felelős­sége a jövedelmezőség meg­teremtésének terén. Ezt a fe­lelősséget nem lehet az előző kormányokra hárítani A kártalanítás az emberek mintegy tíz százalékát érin­tené és kilencven százalé­kuknak kárt okozna. A ke­vésbé jövedelmezően terme­lők újabb kárt szenvedné­nek, s ez nagy társadalmi feszültséget szülne. A privatizáció ugyan el­indult, de téved, aki azt hi­szi, hogy a nyugati tőke máris nagy ütemben áramlik be a magyar mezőgazdaság­ba. Főleg Szabolcsba nem fognak majd tolakodni a tő­kések, ahol még mindig hi­ányzik az igazi infrastruktú­ra. Az új szövetkezeti tör­vény bizonyára kimondja majd, hogy a téeszekben a jövőben is biztosítani kell a szervezkedés jogát. Mi is kértük, hogy biztosítva le­gyen. Azt szeretnénk, . ha mind a téeszekben dolgozók, mind a magánvállalkozóknál dolgozók megélnének a fő- munkaidejükből Szakmai szakszervezetünk egyébként mindenkinek ingyenes szak­tanácsokat ad a föld privati­zációjával kapcsolatban. [] Kikre számíthat a jö­vőben a szakmai szakszer­vezetük, lesz-c tömegbázi­suk? — Az utóbbi hónapokban sok minden változott, de a mi taglétszámunk jelentősen nem csökkent. A jövőben még inkább szükség lesz erős szakszervezetre. A farmerok és a nagyobb földvagyor.nal rendelkezők nem, de az álta­luk foglalkoztatottak tagjai lehetnek szakszervezetünk­nek. Ezeknek az emberek­nek érdekük is lesz, hogy erős szakszervezet védje az érdekeiket. Kapcsolatunk van német, svéd, osztrák és holland szakmai szakszerve­zettel. Anyagi segítséget is kapunk nyugatról, ennek fel- használásától is vonzóbb le­het szakszervezetünk. N. L. A késlekedő földtörvény, az egyre több önkényes földfoglalás, a privatizáció, a csődbe jutott állami gaz­daságok, tsz-ek igen csak megnehezítik a szakszerve­zeti munkát. Az útkeresés időszakát élik a szakszer­vezeti vezetők, de tenger­nyi gondjukat úgy tűnik, csak nyugati segítséggel tudják megoldani. A témá­ról beszélgettünk Czirmai Tiborral, a Mezőgazdasági Erdészeti Es Vízügyi dolgo­zók Szakszervezeti Szövet­ségének főtitkárával, aki az elmúlt napokban megyénk­ben járt O Hogyan határozza meg őrnek az összetett és me­gyénkben különösen fon­tosnak tartott szakmai szakszervezetnek a helyét és szerepét? — Nem titkoljuk, hogy te­rületi, vidéki bázist kere­sünk. A fej lett nyugati or­szágokban a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének is figyelemre méltó jogosít­ványai vannak. Meggyőződé­sem, hogy a szerkezetváltás mielőbb nálunk is végbe­megy, s a döntési szintek legfelülröl egy kicsit lejjebb, legalulról egy kicsit feljebb kerülnek. Nem mindenben a képviselők fognak majd dön­teni, más för-umok is lesz­nek, demokratikus államok­ban ez így szokás. Az érdek- ■'édesem mellett a szakérte­lemre helyezzük újabban a hangsúlyt Már működik egy ötfős szakértői csopoi tunk, jogász és közgazdász is van a csoportban. Szakértelemmel végzett munkánkhoz partnereket ke­resünk. Az rájj szakminisztert nem rég kerestem meg. Né­hány dologban sikerült meg­állapodnom vele. Az Agrár Kamarával is szoros kapcso­latot alakítottunk ki, az úgy­nevezett keret kollektív szer­ződést például közösen ké­szítjük el. , , . Egészségügyi program Gyarmaton Pályázat műszerekért A közelmúltban rendkí­vüli ülést tartott Fehér- gyarmat város önkor­mányzata. Ezen a korfui.? vezetője céltámogatásra vonatkozó fejlesztési prog­ramot nyújtott be a pol­gármesterhez. A kórháziak a megyei szakfőorvosokkal Is véle­ményeztették javaslatukat. A főorvosi karral egyezte­tett műszerigény beszerzé­séhez a városkörzet polgár- mesteri hivatalainak segít­ségére is szükség lesz. Fon­tossági sorrendben az OLYMPUS-család műszerei 3 milliós költsége a legje­lentősebb. Ezzel a kor kö­vetelményeinek megjelelő műszerek segítenék a bel­gyógyászok gyors diagnózi­sát, szöveti mintavételt. s vérzéseknél therápüás be­avatkozásra is mód nyílna. A kórházi kezelés eseten­ként elkerülhető. így költ­ségmegtakarító hatása van. A sorban komplett ke­rékpár ergometer, külső programozható pacemaker, illetve cardiológiaí vizsgá­lófej következik; egy fél adminisztrátori állás béré­vel. A laboratórium maiűszer- állománya az 1970-es szántén van. A klinikai kémiai analizátor, illetve a caagnlo- méter másfél milliójával együtt az igényelt bárom kategória együttes műszer­igénye az ÁFÁ-val együtt 6,7 millió forint. Az 1990. évi 104. törvény 1. $. (ÍJ bekezdés értelmében az el­nyert pályázók to százalé­;;oe állami céltámogatást kapnak. A 60 százalékot azonban a nemléted költ­ségvetésből az önkormány­zatnak kell hiteleznie, il­letve kifizetnie. Mivel a szoros határidő miatt halaszthatatlanná vált a döntés; így minden megnyi­latkozás jelentőséggel bírt. A testület a pályázat to­vábbítását javasolta; ab­ban a hitben, hogy a pályá­zat elfogadása esetén a ’i sadalombiztosító In­tézet támogatása sem marad el M. K. Ara nyeső a nyíregyházi Luther-ház felett. Suttogó betonból ópülne Kezdetben volt a lelkesedés, a remény és bizakodás, majd a józan ébredés: jó lenne, de lehet, hogy mégsem lesz déli autópálya Magyarországon. Pedig a Zalaeger­szegtől Vásárosnaményig haladó sztráda a tíz legsze­gényebb megye életében hozhatna fellendülést, s a ter­vek szerint Barabásnál lépné át a határt. — Én optimista vagyok. Mi­re a mai első osztályosok a hatodikba lépnek, az autósok már használhatják a pályát — vág egyenesen a közepébe Szűcs M. Sándor, Szabolcs- Szatmár-Bereg képviselője, aki a közeli napokban Bereg­szászon járt, s ott Nagy Pé­terrel, a Co-Nexus Kft. ve­zetőjével is találkozott, aki épp az útépítéshez szükséges kővásárlást szervezte — meg­vett egy egész beregszászi he­gyet. Az autópálya vállalkozás­ban épülne. — folytatja Szűcs M. Sándor. — Az érdeklődés igen nagy, a megyei önkor­mányzatok és a nagyobb vá­rosok folyamatosan jelzik csatlakozási szándékukat. Mi­re a parlament végez a kon­cessziós törvénnyel, az autó­pálya-építők is helyzetbe ke­rülnek. Alom vagy valóság? Az autópálya terve élénken foglalkoztatja a képviselőket, bár mint kiderül a hozzáál­lások különbözőek. Olykor frakción, s megyén belül sem teljes az egység. — A nyomor és a szegény­ség szüli a legszebb álmokat, s ilyen csodálatos álomnak tartom én á déli autópálya Co-Nexus Kft. általi gyors megépítését is — fogalmaz djr. Takács Péter szabolcsi képvi­selő. — Ahhoz, hogy Magyar- ország úthálózata 2000-re az 1990-es európai szintet elér­je, 230—250 milliárd forintra lenne szükség, az inflációt leszámítva is. Erre vonatko­zóan a Közlekedési és Hír­közlési Minisztérium szak­emberei két tervet is ismer­tettek velünk, ebben azonban a déli utópálya, mint kéteze­rig megvalósítható terv nem szerepel. — A déli autópálya ügyét személy szerint is felvetettem Siklós Csaba miniszternek, s ő felhatalmazott annak köz­lésére, áprilisban Olaszor­szágban tárgyal a magyar autópálya építéséről, a kül­földi,, főleg olasz tőke bevo­násáról. Az olaszok számára az építés a szovjet piac meg­közelítése szempontjából is igen lényeges. E tárgyalás eredménye várhatóan az lesz, hogy a hármas út nyomvona­lát követően tovább épülne az autópálya Polgár és Bereg- surány között, érintené Ti- szavasvárit és Nyíregyházát, majd Vásárosnaményt, illet­ve Beregsurány irányában közelítené meg Kárpátalját. — Mikorra lehet a tervből valóság az ön véleménye sze­rint? — Májusra dől el, meg- 1 épül-e az említett szakasz, s ha igen, mikor. Az autópálya­építés rendkívül drága ne- | künk mégis mindent el kell követnünk, hogy a reális el­képzelés megvalósuljon. Ak­kor cselekszünk helyesen, ha nem kergetünk álmokat. Kár lenne a kállói reptérhez ha­sonló ötlettel ámítani és be- csapni a megye lakosságát. A vásárosna- ményi Var- sányhús Kft. hús- és húster­mékei szerte a megyében s a megyén kívül Borsod megyé­ben is közked­veltek. Képün­kön : készül a kolbász a hús­véti ünnepek­re. (vincze) Tiz megye érdekel — A déli autópálya gondo­lata nem ismeretlen a Köz­lekedési és Vízügyi Miniszté­rium előtt — fogalmaz Rajkai Zsolt, minisztériumi állam­titkár. — Szükségünk van rá, nemcsak hazai, nemzetközi szempontok miatt is. A gaz­daság fejlődése szinte köve­telményként állítja megépí­tését, hiszen kettős funkciója is lenne egyszerre, gazdasági és politikai. Ahol autópálya avagy vasút épül, lendületes fejlődés kezdődik, s erre nemcsak a tíz megyének, az egész országnak szüksége len­ne. Annál szomorúbb a tény, hogy Magyarország sem most, sem pedig az elkövetkező tíz évben nem tud erre lényeges összeget áldozni. A pálya csakis koncesszióban épülhet meg. A tárca meg is tette a szükséges lépéseket. Gondot az okoz, hogy a vállalkozóik által bekért forgalmi adatok nem támasztják alá az autó­pálya gazdaságos üzemelte­tését. Elismerem, ördögi kör ez, hiszen ha nincs pálya, nincs forgalom sem. s ha len­ne autópálya, jelentős mér­tékben megnövekedne az or­szág déli részének forgalma is. Nem a mi zsebünkből — A közlekedési tárca ré­széről eddig igen pozitív volt a hozzáállás — közli Nagy Péter, a Co-Nexus Rt. mér­nöki iroda debreceni igazga­tója, aki egyben a részvény- társaság műszaki vezérigaz­gató-helyettese is. S hogy miért eddig? Nagy Péter szerint jó a kérdés. Mert mostanában mintha sű­rűsödnének a vállalkozás előt­ti akadályok. A 140 milliár­dos beruházás költségeihez az államtól egyetlen fillér sem szükséges, hiszen, a vál­lalkozók minden kiadást vál­lalnak. Közöttük van a fran­cia állam — állami garanci­ával, több izraeli és japán cég, amerikai, olasz és kana­dai vállalkozók. Közülük nem egy akár a teljés költséget is hajlandó lenne állni. — A befektetés fedezeté­vel, a pénzzel nincs gond, az máris együtt van — mondja Nagy Péter. — Az államtól mindössze a lehetőség, egy külön törvényre lenne szük­ség, hiszen az ügy van akko­ra horderejű, hogy megérde­melje ezt. Nagyon várjuk a koncessziós törvényt is, amelynek keretein belül a Pályaépítő Kft., amely tulaj­donképpen tíz megye önkor­mányzata — lehetőséget kap­na. Politikamentes. üzleti vállalkozás a mienk, mely­nek hasznát a legelmaradot­tabb megyék is élvezhetnék. Messzemenően figyelembe vettük a környezetvédelmi szempontokat is, az autópá­lya a legmodernebbnek szá­mító, úgynevezett suttogó be­tonból épülne ... Pénz tehát lenne, elkészül­tek az előzetes megvalósítha­tósági és gazdaságossági ta­nulmányok is, s ha a jelzői szabadot mutat megkezdőd­het a munka. 1995—r96-ta már használatba is vehet­nék a pályát az autósok. Hasznukból részesülnének az önkormányzatok is. Hogy az országról már ne is ejtsünk szót... Kovács Éva Sokszor az az édesem. volna még mit tanulnia a nőstény állatoktól. Leg­alábbis anyai ösztönök te­kintetében. Mert én Bég olyat se kntyáréi, se Bács­káról, se tehénről nem hal­lottam, hogy saját szántáét kihajította volna az i m li I az akadályozná nevezett ál­latokat eme Icttikbca, hogy nem szoktak a lépcsőm» s záshoz. Megdöbbenve hallom a mint nap 'olyán’nökról. akik szó és kérdezés nélkül egész egyszerűen kidobják mag­zatjaikat ax emeletről. Le­hetőleg nem egyet, hanem kettőt-hármat. A gyerekek súlyos — nyitván örök éle­tükre maradandó —sérülé­sekkel kórházba ktrítork. az anyjuk ügyében pedig megindítják az „agy kirizs- gálasát”. Nem tudom. Bit kellene ezen vizsgálni. Jí« okot találhat egy anya ar­ra, hogy saját gyermekei életének kioltását dire ki­terveli. Biztos i lainzd joli ; nekik is nehéz gyermekko­ruk volt, a férjük akármi­lyen tróger, nehéz a megél­hetés. nincs pénz; lelki vál­ságba kerültek, kütoltz az életük stb.. stb. Úgy látszik, a saját éle­tüket azért annyira azég­KWobjálThát IS* után pillanatnyi etmezavam hi­vatkozva élnek nyugodtan tovább. Mert, persze, éhtar- zavar ez a javából- Hisz gyilkolni ’ kT vm^képe*?> "* A gyermekét megyuaiai joga van mindenkinek, fel­nevelni kötelesség, S la ez utóbbi feladattal — amely egyébként szerencsére a nők döntő többségének erő­met okoz — megbirkózni képtelen, adja őket inkább árvaházba. Egy ilye® gyer­meknek megváltás, ha anyai szeretet nélkül, de legalább biztonságban né fel (XL Pénz van, törvény kellene

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents