Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-21 / 67. szám

1991. március 21. Kelet-Magyarország Életük kész regény... Visszapillantó Kinek jár kiegészí­tés gyermekszülés után? Legutóbbi oldalunkon a rend­szeres szociális járadékról adtunk információt. A szerkesztőségbe, valamint a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóságra érkezett levelek és telefonok tanúsága szerint nem haszontalanul, hiszen a tud­nivalók azokhoz is eljuthattak, akik egyébként nem tájékozódhatnak az új intézkedésekről, lehetősé­gekről. A témához — épp a tanulságok miatt — most újra visszatérünk. Amint azt korábban is leírtuk, a rendszeres szociális járadék meg­állapításához egyik feltételként a rokkantsági járadékhoz szükséges szolgálati idő felének kell meglen­nie. Újdonság, hogy e szolgálati idő a jogszabály szerint a 1968 előtt született gyermekek számá­val arányosan növelhető. Fontos tudnivaló, hogy a jog­szabály csak azokra vonatkozik, akiknek nyugdíját, illetve szociá­lis járadékát 1991. január 1-jétől állapították meg. Az új rendelke­zés előnyeit tehát kizárólag azok élvezhetik, akik a fenti időponttól mentek nyugdíjba, illetve kapnak rendszeres szociális járadékot. Nem vonatkozik így azokra, akik a fenti időnél korábban is nyugdíjasok voltak. A gyermekek születését szüle­tési anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Lényeges tudnivaló, hogy a szülések csak azok számára je­lentenek előnyt, s egyben nyug­díjkiegészítést, akik a törvényben előírt munkaviszonnyal is rendel­keznek. A szülések önmagukban még nem jogosítanak a kiegészí­tésre. Jár a gyermek utáni kedvez­mény a nem élő gyermek után is. A szülésekkel járó kiegészítés iránti igényt a megyei társada­lombiztosítási igazgatóság nyugdíjosztályára, Nyíregyháza, Széchenyi utca 2. szám alá címez­ve kell beküldeni. Unják már a sok vitát A hatalmas postástáska mé­lyéről újabb és újabb ezresek kerülnek elő. A legkevesebb ötezer, a legtöbb majdnem nyolc­ezer, ami egy-egy címzetthez vándorol. A fehérgyarmati idő­sek klubjában épp nyugdíjosz­tás van. Kovács Gyula kézbesítő nemcsak pénzt ad, mindenkihez van egy-egy kedves szava is. — Mindenkit ismerek, azt is tudom, kinek mikor van öröme vagy gondja. A nyugdíjat vala­mennyi idős ember nagyon vár­ja, már jó előre tudják, melyik napon jövök. Nem akarnak nyűgnek látszani... Kovács Gyula négy éve hordja a postát a gyarmatiaknak, így vannak hát ismeretei arról, ho­gyan élnek, milyen gondokkal bajlódnak az itteni öregek. Mint Megjött a nyugdíj, fogynak az ezresek. Tésztatanácsok a nagymamáktól Milyen a jó mazsoláskalács? Gyúrt tésztához, kalácshoz a sót oldjuk fel vízben. Ne szór­juk közvetlenül a lisztbe. A mazsolát, mielőtt a tésztá­ba szórjuk, forró vízben mos­suk meg. Utána forgassuk meg kevés lisztben. így nem süllyed le, és szépen, egyenletesen oszlanak el a szemek. A piskóta annál finomabb lesz, minél gyorsabban kever­jük ki. Azonnal süssük, mert a légbuborékok hamar eltávoz­nak, s akkor nem lesz könnyű a tészta. A vajat kikeverés előtt nem szabad felolvasztani, csak gőz fölött lágyítani. A tészta kidolgozásához a tejet vagy a vizet soha ne egy­szerre. hanem apránként adjuk hozzá a liszthez, s azonnal keverjük. így lesz csomómen­tes. Élesztős tésztához mindig friss élesztőt és langyos tejet használjunk. Általában fél ki­logramm liszthez 1 dekagramm élesztő szükséges. A habfelverést mindig las­san kezdjük, s fokozatosan gyorsítsuk. Ha már kemény a hab, és még tovább verjük, összeesik. Könnyebben tudjuk felver­ni a habot, ha a tojásfehérjébe kevés citromlevet, vagy csi­petnyi porcukrot teszünk. Sütéshez a sütőt mindig elő kell melegíteni, különben a tészta lapos lesz. Ha a megsült tészta odara­gad az edényhez, tartsuk né­hány percig az edényt gőz fölé, vagy az egészet burkoljuk be —rövid időre—nedves kony­haruhába. A tortatésztát mindig csak akkor vágjuk ketté, ha már teljesen kihűlt. Ha sütésnél a tészta alul még nyers, de felül már megsült, akkor borítsunk rá papírt, így nyugodtan süthetjük tovább— fenn nem ég meg. mondja, legnehezebb azok sorsa, akik egy nyugdíjból élnek ketten, no meg azoké az öregeké, akik gyermekeikkel laknak egy fedél alatt. Általános tünet, — s persze nem csak Gyarmaton, hogy a fiatalok, a gyermekek reggeltől estig dol­goznak, így aztán sem idejük, sem pedig türelmük nincs idős szü­leikhez. Mint a legtöbb beszélge­tésből kiderül, az öregek talán nem is veszik ezt zokon, legtöbben mentegetik, a rohanástól féltik gyer­mekeiket, akiknek még csak je­lenlétükkel sem akarnak gondot okozni, számunkra a legkisebb mértékben is terhére válni. — Egyedül lakom — kezdi a bemutatkozást Török József né, Juliska néni — a gyermekeim rendesek, csak nagyon sokat dol­goznak, nem akarok a terhűkre lenni. Itt, a magamfajták között nem unatkozom, nagyon is jól érzem magam. Nyaranta nem jövök, olyankor Székesfehérváron vagyok a lányomnál, vigyázok az uno­kákra. Juliska néni népes családot tudhat magáénak. Öt gyermeke, tíz uno­kája, tizenegy dédunokája van, de legbüszkébben talán a hathónapos ükunokát emlegeti. Hogy emlékszem a múltra? — mosolyog rám Juliska néni. Elme­sélni is sok lenne! Most kellett volna nekünk is születni! A mai fiatalok nem is tudják, mit szén-, védték a magunkfajta öregek. Húsz éves voltam, fiatalasszony, pici gyermekkel. Kora reggel elmen­tem az erdőre egy hát fáért, de déli tizenkettőre már a mezőn volt az ebéd! Étel mellett szállást is... A gyarmati idősek otthona nem csak teljes ellátást, szállást is ad a rászorulóknak. Igaz e szolgálta­tásnak főleg télen van sikere, amikor a fűtés, a napi gyaloglás alól men­tesülnek azok, akik éjszakára is az egykori kastélyban maradnak. A hetvenöt éves Tóth Ilona közéjük tartozik. Alapító tag, kezdettől idejár. — Hol lennék másutt? — néz rám párás tekintettel. Nincs csalá­dom, csak egy testvérem, egyedül vagyok. Egy év szünet után kezdte újra a klubtagságot, s most örül, hogy ismét barátok között lehet. — Tíz év özvegység után férj­hez mentem, de elváltunk. Nem vagyunk már fiatalok, mindketten ingerültek, idegesek voltunk. A mi korunkban nincs már az ember­nek türelme egymáshoz... Erzsiké néni a fiával lakik egy udvaron, mégis magányos. — Egész nap dolgoznak, ha meg este hazajönnek, kell nekik a pihe­nés, kis idő, hogy végre együtt legyenek. Nem akarok zavarni, így való­jában egész nap magamban va­gyok. Itt meg elvárrogatok, be­szélgetünk, járok még a nyugdí­jasklubba is! A gyarmati idősek otthona ösz- szesen harminckét lakót tart nyil­ván. Közülük jelenleg hatan alsza­nak benn. Naponta háromszori étkezésért egy ember fizet teljes térítési díjat, a legtöbben fizeté­sükről függően a költségek húsz­negyven százalékát fizetik. A bent- alvók költsége további húsz forint naponta. Segített a szövetkezet — Mi nemcsak kifogástalan el­látást, értelmes, szórakoztató prog­ramokat is szeretnénk nyújtani — mondja Varga Kálmánná, aki 1987 óra az otthon vezetője. Mint mondja, legnagyobb sike­re a kézimunkának van, s ebben több munkahely, közöttük is ki­emelkedő módon a helyi ruhaipari kisszövetkezet segíti az öregeket. Legfőbb szórakozás mégis a televízió, melynek műsorait nem­csak kíváncsian nézik, gyakran kri­tizálják is az öregek. — Unjuk már a sok vitatkozást, szeretnénk több vidám, szórakoz­tató filmet — mondja egyikük. Szép, romantikus, szerelmes fil­met akarunk — egészíti ki mási­kuk. Legalább nézzük... Kovács Éva Fokozatosan kezdődik A lábfájásról Öngyógyítás helyett kórházi kezelés Bár fiataloknál is gyakran elő­fordul, a lábfájás mégis inkább az idős kor betegsége. Leggyakoribb a derékbetegsé­gekhez társuló alsó végtagi fájda­lom, az úgynevezett ülőidegzsá- ba, melyet a deréki csigolyák el­változásai, illetve meszesedése okoz, de gyakran hibáztatható a csigolyák közötti porckorongok kóros elváltozása is. Ez a beteg­ség általában fokozatosan kezdő­dik, s napok alatt éri el a fájdalom csúcspontját. Akad példa arra is, hogy külö­nösen egy rossz mozdulat, vagy nagyobb teher emelése után egyet­len pillanat alatt hatalmasodik el. A fájdalom rendszerint a derék egyik oldalán kezd' -uik, a comb hátsó felszínén a térdhajlatba su­gárzik, súlyosabb esetben egészen a lábujjakig hat. A fájdalom éles, hasító, csípőmozgásokra erősen fokozódik. A panasz hetekig, sőt hónapokig is eltarthat, függően attól, hogy valójában milyen ge­rincbetegség okozza. Fizikoterá­pia. fájdalomcsillapítók, kenőcsök, és reuma elleni gyógyszerek nyújt­hatnak segítséget. A betegség ke­zelése mindenképpen orvost igényel. Gyakori panasz az alsó végtagi ízületek gyulladásos betegsége is. Az ízület megduzzad, bőrpír je­lentkezhet, az ízületi résben fo­lyadék szaporodik. Súlyosabb esetekben akár járóképtelenségig is fajulhat a dolog. A kezelés attól függ, mi okozza valójában az el­változást. Kenőcsök, gyógyszerek, olykor injekciók segítenek, súlyos esetben akár sebészi beavatkozás­ra is sor kerül. Gyakori a panasz az ízületek­ben végbemenő porcelváltozások és reumás betegségek miatt. Ilyen­kor fizikoterápia, ultrahang, rö­vidhullám, iszappakolás és fürdő­kezelés nyújt segítséget. Az erek betegségeinek egyike az érszűkület, mely eleinte csak járáskor, később a végtag terhelé­sekor jelenkezik. A beteg úgy érzi, mintha lábszárának izmai fájná­nak. A panasz pihenés után szű­nik, majd ismételten jelentkezik. Kezelésében az értágítók játsza­nak fő szerepet. A korszerű eljárá­sok mellett súlyosabb esetekben műtét is szóbajöhet. A visszerek gyulladása is gyak­ran okoz panaszt. A fájdalmas, vörös színű, bőr alatti csomók főképp a boka, a lábszár és a comb felső felszínén keletkeznek. A mély visszerek gyulladása komoly fáj­dalmat okoz, melyhez duzzadás és vizenyő is csatlakozik. A visz- szérbetegség szigorúan orvosi, il­letve kórházi kezelést igényel, súlyos hiba az öngyógyítés, a ha­logatás, hiszen a betegségnek komoly szövődményei is lehetnek. Öregfiúk E zeket az asszonyokat tel­jesen megbolondította a tavasz! Na persze nem úgy, ahogy most a fiatalok közül legtöbben gondolnák! Csudát! Ahogy kisütött a nap, bekö­szöntött a jó idő. rögtön nekikezd- tek a munkának. Leszedték a füg­gönyt, felhajtották a szőnyeget, szidolozzák tán még az egérlyu­kat is. Nem bírnak magukkal, pedig anélkül a takarítás nélkül is van bajuk elég. Reggelente csak nyög­nek, szuszognak, dől belőlük a panasz. „Itt fáj, ott szúr, szédülök, meg melegem is van.” Mégsem fémek a bőrükben, itt a tavasz, jön a húsvét, ha törik, ha szakad, nekik a felfordulás kell. Hát nekünk meg ez nem kell. Fő a nyugalom. Mi majd itt szé­pen elnapozgatunk, elbeszélge­tünk, otthon úgy is csak láb alatt lennénk. Akartunk segíteni, de van egy pont, amikor nem lehet. Elleszünk itt, amíg ismét hely­reáll a rend. Nem fog sokáig tartani. Csak amíg megjön az unoka. Mert hogy neki nálunk mindent sza­bad. Cipővel az ágyra mászni, lekváros kenyeret meg csokolá­dét a szobában megenni, mál­naszörpöt a konyhakőre csöpög- tetni. Legjobb lenne talán ne­künk is unokának lenni... Attól még ugyanígy sütkérezhetnénk itt a napon, no meg otthon is, csak ott a szeretetben. Nem is lenne rossz... Egyetértünk, fiúk...? AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KOVÁCS ÉVA £> 00 pp , ~p ' imiMMK ®SKU!0 ^v^q^íiflSQkrigií^szgTiiük­X X

Next

/
Thumbnails
Contents