Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-21 / 67. szám
1991. március 21. Kelet-Magyarország Életük kész regény... Visszapillantó Kinek jár kiegészítés gyermekszülés után? Legutóbbi oldalunkon a rendszeres szociális járadékról adtunk információt. A szerkesztőségbe, valamint a megyei társadalombiztosítási igazgatóságra érkezett levelek és telefonok tanúsága szerint nem haszontalanul, hiszen a tudnivalók azokhoz is eljuthattak, akik egyébként nem tájékozódhatnak az új intézkedésekről, lehetőségekről. A témához — épp a tanulságok miatt — most újra visszatérünk. Amint azt korábban is leírtuk, a rendszeres szociális járadék megállapításához egyik feltételként a rokkantsági járadékhoz szükséges szolgálati idő felének kell meglennie. Újdonság, hogy e szolgálati idő a jogszabály szerint a 1968 előtt született gyermekek számával arányosan növelhető. Fontos tudnivaló, hogy a jogszabály csak azokra vonatkozik, akiknek nyugdíját, illetve szociális járadékát 1991. január 1-jétől állapították meg. Az új rendelkezés előnyeit tehát kizárólag azok élvezhetik, akik a fenti időponttól mentek nyugdíjba, illetve kapnak rendszeres szociális járadékot. Nem vonatkozik így azokra, akik a fenti időnél korábban is nyugdíjasok voltak. A gyermekek születését születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Lényeges tudnivaló, hogy a szülések csak azok számára jelentenek előnyt, s egyben nyugdíjkiegészítést, akik a törvényben előírt munkaviszonnyal is rendelkeznek. A szülések önmagukban még nem jogosítanak a kiegészítésre. Jár a gyermek utáni kedvezmény a nem élő gyermek után is. A szülésekkel járó kiegészítés iránti igényt a megyei társadalombiztosítási igazgatóság nyugdíjosztályára, Nyíregyháza, Széchenyi utca 2. szám alá címezve kell beküldeni. Unják már a sok vitát A hatalmas postástáska mélyéről újabb és újabb ezresek kerülnek elő. A legkevesebb ötezer, a legtöbb majdnem nyolcezer, ami egy-egy címzetthez vándorol. A fehérgyarmati idősek klubjában épp nyugdíjosztás van. Kovács Gyula kézbesítő nemcsak pénzt ad, mindenkihez van egy-egy kedves szava is. — Mindenkit ismerek, azt is tudom, kinek mikor van öröme vagy gondja. A nyugdíjat valamennyi idős ember nagyon várja, már jó előre tudják, melyik napon jövök. Nem akarnak nyűgnek látszani... Kovács Gyula négy éve hordja a postát a gyarmatiaknak, így vannak hát ismeretei arról, hogyan élnek, milyen gondokkal bajlódnak az itteni öregek. Mint Megjött a nyugdíj, fogynak az ezresek. Tésztatanácsok a nagymamáktól Milyen a jó mazsoláskalács? Gyúrt tésztához, kalácshoz a sót oldjuk fel vízben. Ne szórjuk közvetlenül a lisztbe. A mazsolát, mielőtt a tésztába szórjuk, forró vízben mossuk meg. Utána forgassuk meg kevés lisztben. így nem süllyed le, és szépen, egyenletesen oszlanak el a szemek. A piskóta annál finomabb lesz, minél gyorsabban keverjük ki. Azonnal süssük, mert a légbuborékok hamar eltávoznak, s akkor nem lesz könnyű a tészta. A vajat kikeverés előtt nem szabad felolvasztani, csak gőz fölött lágyítani. A tészta kidolgozásához a tejet vagy a vizet soha ne egyszerre. hanem apránként adjuk hozzá a liszthez, s azonnal keverjük. így lesz csomómentes. Élesztős tésztához mindig friss élesztőt és langyos tejet használjunk. Általában fél kilogramm liszthez 1 dekagramm élesztő szükséges. A habfelverést mindig lassan kezdjük, s fokozatosan gyorsítsuk. Ha már kemény a hab, és még tovább verjük, összeesik. Könnyebben tudjuk felverni a habot, ha a tojásfehérjébe kevés citromlevet, vagy csipetnyi porcukrot teszünk. Sütéshez a sütőt mindig elő kell melegíteni, különben a tészta lapos lesz. Ha a megsült tészta odaragad az edényhez, tartsuk néhány percig az edényt gőz fölé, vagy az egészet burkoljuk be —rövid időre—nedves konyharuhába. A tortatésztát mindig csak akkor vágjuk ketté, ha már teljesen kihűlt. Ha sütésnél a tészta alul még nyers, de felül már megsült, akkor borítsunk rá papírt, így nyugodtan süthetjük tovább— fenn nem ég meg. mondja, legnehezebb azok sorsa, akik egy nyugdíjból élnek ketten, no meg azoké az öregeké, akik gyermekeikkel laknak egy fedél alatt. Általános tünet, — s persze nem csak Gyarmaton, hogy a fiatalok, a gyermekek reggeltől estig dolgoznak, így aztán sem idejük, sem pedig türelmük nincs idős szüleikhez. Mint a legtöbb beszélgetésből kiderül, az öregek talán nem is veszik ezt zokon, legtöbben mentegetik, a rohanástól féltik gyermekeiket, akiknek még csak jelenlétükkel sem akarnak gondot okozni, számunkra a legkisebb mértékben is terhére válni. — Egyedül lakom — kezdi a bemutatkozást Török József né, Juliska néni — a gyermekeim rendesek, csak nagyon sokat dolgoznak, nem akarok a terhűkre lenni. Itt, a magamfajták között nem unatkozom, nagyon is jól érzem magam. Nyaranta nem jövök, olyankor Székesfehérváron vagyok a lányomnál, vigyázok az unokákra. Juliska néni népes családot tudhat magáénak. Öt gyermeke, tíz unokája, tizenegy dédunokája van, de legbüszkébben talán a hathónapos ükunokát emlegeti. Hogy emlékszem a múltra? — mosolyog rám Juliska néni. Elmesélni is sok lenne! Most kellett volna nekünk is születni! A mai fiatalok nem is tudják, mit szén-, védték a magunkfajta öregek. Húsz éves voltam, fiatalasszony, pici gyermekkel. Kora reggel elmentem az erdőre egy hát fáért, de déli tizenkettőre már a mezőn volt az ebéd! Étel mellett szállást is... A gyarmati idősek otthona nem csak teljes ellátást, szállást is ad a rászorulóknak. Igaz e szolgáltatásnak főleg télen van sikere, amikor a fűtés, a napi gyaloglás alól mentesülnek azok, akik éjszakára is az egykori kastélyban maradnak. A hetvenöt éves Tóth Ilona közéjük tartozik. Alapító tag, kezdettől idejár. — Hol lennék másutt? — néz rám párás tekintettel. Nincs családom, csak egy testvérem, egyedül vagyok. Egy év szünet után kezdte újra a klubtagságot, s most örül, hogy ismét barátok között lehet. — Tíz év özvegység után férjhez mentem, de elváltunk. Nem vagyunk már fiatalok, mindketten ingerültek, idegesek voltunk. A mi korunkban nincs már az embernek türelme egymáshoz... Erzsiké néni a fiával lakik egy udvaron, mégis magányos. — Egész nap dolgoznak, ha meg este hazajönnek, kell nekik a pihenés, kis idő, hogy végre együtt legyenek. Nem akarok zavarni, így valójában egész nap magamban vagyok. Itt meg elvárrogatok, beszélgetünk, járok még a nyugdíjasklubba is! A gyarmati idősek otthona ösz- szesen harminckét lakót tart nyilván. Közülük jelenleg hatan alszanak benn. Naponta háromszori étkezésért egy ember fizet teljes térítési díjat, a legtöbben fizetésükről függően a költségek húsznegyven százalékát fizetik. A bent- alvók költsége további húsz forint naponta. Segített a szövetkezet — Mi nemcsak kifogástalan ellátást, értelmes, szórakoztató programokat is szeretnénk nyújtani — mondja Varga Kálmánná, aki 1987 óra az otthon vezetője. Mint mondja, legnagyobb sikere a kézimunkának van, s ebben több munkahely, közöttük is kiemelkedő módon a helyi ruhaipari kisszövetkezet segíti az öregeket. Legfőbb szórakozás mégis a televízió, melynek műsorait nemcsak kíváncsian nézik, gyakran kritizálják is az öregek. — Unjuk már a sok vitatkozást, szeretnénk több vidám, szórakoztató filmet — mondja egyikük. Szép, romantikus, szerelmes filmet akarunk — egészíti ki másikuk. Legalább nézzük... Kovács Éva Fokozatosan kezdődik A lábfájásról Öngyógyítás helyett kórházi kezelés Bár fiataloknál is gyakran előfordul, a lábfájás mégis inkább az idős kor betegsége. Leggyakoribb a derékbetegségekhez társuló alsó végtagi fájdalom, az úgynevezett ülőidegzsá- ba, melyet a deréki csigolyák elváltozásai, illetve meszesedése okoz, de gyakran hibáztatható a csigolyák közötti porckorongok kóros elváltozása is. Ez a betegség általában fokozatosan kezdődik, s napok alatt éri el a fájdalom csúcspontját. Akad példa arra is, hogy különösen egy rossz mozdulat, vagy nagyobb teher emelése után egyetlen pillanat alatt hatalmasodik el. A fájdalom rendszerint a derék egyik oldalán kezd' -uik, a comb hátsó felszínén a térdhajlatba sugárzik, súlyosabb esetben egészen a lábujjakig hat. A fájdalom éles, hasító, csípőmozgásokra erősen fokozódik. A panasz hetekig, sőt hónapokig is eltarthat, függően attól, hogy valójában milyen gerincbetegség okozza. Fizikoterápia. fájdalomcsillapítók, kenőcsök, és reuma elleni gyógyszerek nyújthatnak segítséget. A betegség kezelése mindenképpen orvost igényel. Gyakori panasz az alsó végtagi ízületek gyulladásos betegsége is. Az ízület megduzzad, bőrpír jelentkezhet, az ízületi résben folyadék szaporodik. Súlyosabb esetekben akár járóképtelenségig is fajulhat a dolog. A kezelés attól függ, mi okozza valójában az elváltozást. Kenőcsök, gyógyszerek, olykor injekciók segítenek, súlyos esetben akár sebészi beavatkozásra is sor kerül. Gyakori a panasz az ízületekben végbemenő porcelváltozások és reumás betegségek miatt. Ilyenkor fizikoterápia, ultrahang, rövidhullám, iszappakolás és fürdőkezelés nyújt segítséget. Az erek betegségeinek egyike az érszűkület, mely eleinte csak járáskor, később a végtag terhelésekor jelenkezik. A beteg úgy érzi, mintha lábszárának izmai fájnának. A panasz pihenés után szűnik, majd ismételten jelentkezik. Kezelésében az értágítók játszanak fő szerepet. A korszerű eljárások mellett súlyosabb esetekben műtét is szóbajöhet. A visszerek gyulladása is gyakran okoz panaszt. A fájdalmas, vörös színű, bőr alatti csomók főképp a boka, a lábszár és a comb felső felszínén keletkeznek. A mély visszerek gyulladása komoly fájdalmat okoz, melyhez duzzadás és vizenyő is csatlakozik. A visz- szérbetegség szigorúan orvosi, illetve kórházi kezelést igényel, súlyos hiba az öngyógyítés, a halogatás, hiszen a betegségnek komoly szövődményei is lehetnek. Öregfiúk E zeket az asszonyokat teljesen megbolondította a tavasz! Na persze nem úgy, ahogy most a fiatalok közül legtöbben gondolnák! Csudát! Ahogy kisütött a nap, beköszöntött a jó idő. rögtön nekikezd- tek a munkának. Leszedték a függönyt, felhajtották a szőnyeget, szidolozzák tán még az egérlyukat is. Nem bírnak magukkal, pedig anélkül a takarítás nélkül is van bajuk elég. Reggelente csak nyögnek, szuszognak, dől belőlük a panasz. „Itt fáj, ott szúr, szédülök, meg melegem is van.” Mégsem fémek a bőrükben, itt a tavasz, jön a húsvét, ha törik, ha szakad, nekik a felfordulás kell. Hát nekünk meg ez nem kell. Fő a nyugalom. Mi majd itt szépen elnapozgatunk, elbeszélgetünk, otthon úgy is csak láb alatt lennénk. Akartunk segíteni, de van egy pont, amikor nem lehet. Elleszünk itt, amíg ismét helyreáll a rend. Nem fog sokáig tartani. Csak amíg megjön az unoka. Mert hogy neki nálunk mindent szabad. Cipővel az ágyra mászni, lekváros kenyeret meg csokoládét a szobában megenni, málnaszörpöt a konyhakőre csöpög- tetni. Legjobb lenne talán nekünk is unokának lenni... Attól még ugyanígy sütkérezhetnénk itt a napon, no meg otthon is, csak ott a szeretetben. Nem is lenne rossz... Egyetértünk, fiúk...? AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KOVÁCS ÉVA £> 00 pp , ~p ' imiMMK ®SKU!0 ^v^q^íiflSQkrigií^szgTiiükX X
