Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-19 / 65. szám
4 Kelet-Magyarország 1991. március 19. Kárpátalja: igen Kárpátalján már vasárnap ismertté vált az aznapi népszavazás és közvélemény-kutatás eredménye A lakosság a vártnál is nagyobb aktivitást tanúsított, hiszen a szavazásra jogosultaknak több mint 80 százaléka járult az urnákhoz. A népszavazásban részt vett csaknem 694 000 ember közül 416 456-an igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartják-e a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének mint az egyenjogú szuverén köztársaságok olyan megújított föderációjának a fenntartását, melyben nemzetiségre való tekintet nélkül teljes mértékben garantálják az emberek jogait és szabadságjogait. Még többen, 130 519- en mondtak igent a népszavazással párhuzamosan megejtett közvélemény kutatás azon kérdésére, hogy a szovjet szuverén államok szövetségében maradjon-e Ukrajna. Ukrajnában még kérdéses, hogy a köztársaság lakossága a szövetségi rendszer fenntartása mellett foglalt-e állást. A helyi szavazási bizottság vezetője hétfőn a televíziónak elmondta, hogy Kijev- ben a szavazóknak mindösz- sze 44,6 százaléka szavazott igennel a szövetség jövőjére. Az illetékes mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy Ukrajna más körzeteiben, ahonnan végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, az igen szavazatok aránya meghaladja az 50 százalékot. A szövetséges köztársaságoknak a Szovjetunióból történő kilépéséhez a szovjet törvények szerint kétharmados szavazati többség szükséges. Rendelet a munkaszüneti napokról A kormány módosította a Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló MT rendelet vonatkozó szabályát. Az új rendelkezés szerint munkaszüneti napok: január 1. (Üjév), március 15. (nemzeti ünnep), húsvéthétfő, május 1. (munka ünnepe), augusztus 20. (nemzeti és hivatalos állami ünnep), október 23. (nemzet! ünnep), december 25—26. (karácsony két napja). Párizs: Bemutatták a Chanel-cég 91 '92 őszi-téli divatkellékeiéit. A képen a Karl Lagerfeld tervezte egyik modell. A kárpótlás «argójára Gondolom, sokan elfogadják azt az érvelést, hogy egy olyan döntést, amely évtizedekre meghatározza életünk alapvető kereteit, minél nagyobb támogatással. lehetőség szerint konszenzussal kell hozni. Mi ennek jegyében cselekedtünk, amikor a tulajdonviszonyokat évtizedekre meghatározó privatizációt és földtörvényt kétharmados szavazataránnyal kívántuk eldönteni. Hogy miért lett volna erre feltétlenül szükség? — Azért, mert egy „feles” törvényt a kormánykoalíció párt- jai az ellenzékkel való egyeztetés nélkül meghozhatnak. Ám az ..uralmuk” néhány éven belül (vagy előfordulhat, hogy még hamarabb — nem mintha ezt én személy szerint akarnám) megszakadhat. befejeződhet, s akkor egy teljesen új kormány, teljesen más elvek alapján teljesen más rendelkezést hozhat. Paradox módon akár újraoszthatja a már egyszer kiosztott földeket. Szerintünk nem lenne szerencsés ez az eset, hiszen a tulajdonviszonyoknak évtizedekre stabilaknak kell lenniük, hogy az emberek élete ne boruljon fel máról holnapra. . . Sajnos ez a remény már kútba esett, s a földtörvény sorsa, s a tulajdon- viszonyok jövője teljes egészében a kormánypártok felelőssége lett. Mivel a döntés tavaly nyáron született, így az ellenzék azóta várja, hogy a törvényjavaslat mihamarabb beterjesztésre kerüljön, s legyen már vége az áldatlan kötélhúzásnak az MDF és a Kisgazdapárt között. S persze abban is reménykedtünk, hogy az 50%-os döntés ellenére Országgyűlési hétköznapok Módosít a képviselő Olyan törvényjavaslat fekszik az országgyűlési képviselők asztalán, amely — a felszólalásokat, a módosító javaslatokat és a tárgyalásra fordított időt tekintve — rekordot jelent a T. Házban: a kárpótlásról szóló törvényjavaslat. Az Országgyűlés sajtóirodáján megkértük a módosító javaslatok jegyzékét, s kiválasztottuk megyénk képviselőinek beadványait. A hivatalos megnevezés szerint „A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról” szóló törvényjavaslathoz 82 módosítás érkezett. Ez sokkal több paragrafust érint, hiszen például a Vargáné Piros Ildikó (Agrárszövetség) által beadott 1710. számú dokumentum tizenegy ‘gépelt oldalán 16 különböző javaslatot indokolt. A legérdekesebb felvetések: Részesülhessenek a kárpótlásból a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek is. A törvénytervezetben megfogalmazott sérelmeket ugyanis szövetkezetek is elszenvedtek, például amikor az állami kisajátítási eljárás során a szövetkezet nem élhetett a bírói jogorvoslat lehetőségével. A törvény- tervezet szövegezése azt sugallja, mintha a földtulajdonban a sérelmeket a szövetkezetek okozták volna. Ez teljesen hamis beállítás — fogalmaz a képviselő, — Az eredeti változat szerint a volt földtulajdonosokkal szemben csak a szövetkezeteknek kellene a földkiadás során helytállni. holott lehetséges, hogy a volt tulajdonos törVérty által előírt módon, földhivatali határozattal kötelezően megváltott földjét időközben a szövetkezettől az állam kisajátította és állami tulajdonba vette. A törvényjavaslatban hivatkozott társadalmi igazságérzei megköveteli, hogy a lehetséges kárvallottak körébe a szövetkezetek is bekerüljenek — hangsúlyozta a szatmári képviselő. A sok javasolt módosításban szó van még egyebek között a kincstárjegyek értékállóságáról, határidőkről, s arról, hogy a kiadható földek köréből egyértelműen ki kell zárni a szövetkezetek közös használatában lévő de a tagok tulajdonát képező földeket. Jó előre kell megállapodni abban is, hogy* a várható viták miként rendezhetők, hiszen nem biztos, hogy mindenki elfogadja a számára kijelölt földet. A képviselőnő azt ajánlja: megegyezés hiányában a kezelő, illetve a szövetkezet és jogosultak több mint felének szavazatával maguk közül választott képviselőikből továbbá egy. mindkét fél bizalmát bíró harmadik személyből álló bizottság döntsön. A parlamenti vitát nemcsak az aprólékos, minden szempontra kiterjedő véleménycsere jellemzi. Maguk a módosítások is változnak, már menet közben is. Mezey Károly szabolcsi MDF- 1 képviselő például február 4-én 1724. szám alatt bejegyze-ttv-já- vásiáúát február ll-én már átdolgozva, kiegészítve 1767. szám ala'tt .hyújtptta be. Javaslata többek között arra vonatkozik, hogy a. térhíőföld tulajdon mellett an- nialk műveléséhez szükséges felszerelések megszerzésére is fel lehessen használni a kárpótlási jegyeket. A képviselő szerint ugyanis a volt kisparaszti birtok- tulajdonosok jelentős része nem rendelkezik a föld megműveléséhez szükséges eszközökkel. Emiatt sokan lehetnek, akik szeretnének földet művelni, de kárpótlási jegyüket mégsem fogják termőföldre váltani, mert nem képesek előteremteni a földműveléshez szükséges eszköztárat. A képviselő azt is javasolta, hogy ne egy, hanem három hónapon belül lehessen benyújtani a kárpótlási jegy iránti kérelmet. Az egyhónapos határidő — amely az eredeti javaslatban szerepel — kevés, mert 30—40 év távlatából nem mindig egyszerű a jogosultságot igazoló iratok beszerzése. Figyelembe kell venni azt is, hogy sok volt tulajdonos külföldön él. Ilyen rövid idő aLatt nyilvántartó hivatalaink nem lesznek képesek eleget tenni a jogosultak igényeinek. Dr. Mezey Károly azt is javasolta, hogy a helyi ön- kormányzathoz, illetve a megyei kárrendezési hivatalhoz is lehessen benyújtani kérelmeket. Torgyánt leváltották Nem szavaztak bizalmat Torgyán Józsefnek a kisgazdapárti képviselőcsoport tagjai hétfői ülésükön. így a frakcióvezető kénytelen megválni e tisztétől. Mint Oláh Sándor, az FKgP főtitkára elmondta: a frakció zárt ülésén 18-an szavaztak Torgyán József mellett, míg 22-en arra adták le vok- sukat, hogy távozzon a frakció éléről. Arról, hogy a jövőben ki tölti be a Kisgazdapárt frakcióvezetői tisztét, a főtitkár egyelőre nem tudott felvilágosítást adni. Litván letartóztatás Szovjet katonák hétfő hajnalban letartóztatták, majd — minden jel szerint moszkvai közbelépést követően — a nap folyamán szabadon engedték a litván védelmi miSzabadra állított jelző Beszélgetés Puskás Istvánnal, Mátészalka állomásfnnökável A 200 km óra sebességgel száguldó, kocsinként 68—110 millió Ft-ba kerülő luxusszerelvények, a Nyíregyháza— Bécs közötti közvetlen járat, a kereskedő vasút kicsit álomnak tűnik a rosszul fűtött, felszaggatott ülésű vasúti kocsik, s a gondokkal küzdő MÁV valósága mellett. Ám Puskás Istvánnal, Mátészalka nemrég kinevezett állomásfőnökével új munkaköre révén a közeljövőről, a jelenhez igazodó szemléletváltásról beszélgettünk. — öt pályázó közül ön kapott bizalmat. Az eltelt néhány hét alatt nem érezte-e, hogy ellenfelei ellenségeivé váltak? — A pályázók mindegyike középvezetői beosztásban dolgozik: forgalmi, illetve kereskedelmi állomásíőnök- helyettesként, oktatólisztként valamint számviteli vezetőként. Fontosnak tartom hatáskörük és felelősségük fokozottabb érvényesülését. A MÁV olyan vállalat, ahol a szolgálati helyek mozíaksze- rű kapcsolata vezet eredményre. S mi valamennyien ennek megvalósítását vállaltuk fel. — Harminc- éve szolgálja a vasutat'. Ezalatt dolgozott ko- ’cfcíi-qidezőként, , átmenesztő- kénl, támaszként, s megismerkedett a vezetői feladattal is. A körzeti üzemfőnökséghez képest mennyiben jelent változást a mostani, új megbízatás? — Fontos feladatunk a kidolgozásra kerülő, illetve részben kidolgozott, területileg lebontott „MÁV 2000” felzárkózási koncepció elfogadtatása, végrehajtása a feltételek függvényében. A nemzeti vasút fejlődése sarkalatos pontja a változásnak. Magyarország a kelet—nyugati iranzitutak középpontjában fekszik. Ha okos hitel- politikából származó jelentős befektetéssel nem emeljük európai szintűre, akkor leggazdaságosabb, valutatermelő bevételi forrásainkűehető- ségeit veszíthetjük el. A személyszállítás területén az új koncepció tervei szerint a 200 km ó sebességű szerelvényekkel csatlakozhatunk a nyugat-európai kocsiparkegyesülésekhez. — Milyen fejlesztéseket terveznek Mátészalka területén? — A régi felvételi épület rekonstrukciójával párhuzamosan szükséges lenne a gázfűtés teljes kiépítése, a peronok gépi takarításának megoldása. Távlati cél az önkormányzattal való konzultáció alapján a jelenlegi „repüiő- híd” vonalában megépítendő gyalogos aluljáró Nagyobb jelentőségű a hűtőház melletti 7 vágányos vasút—közút kereszteződés felüljáró^ megoldása. Bár olcsóbb lenne a Ságvári út meghosszabbításaként kiépített útiál kiiktatni. — Tervez-e létszámcsökkentést? — November óta létszám- felvételi tilalom van a vasútnál. A mátészalkai állomás területe is igényel átszervezést, de ennek mértéke nem számottevő. — A jelentős áremelkedés miatt várható-e a vasúti szolgáltatás iránti kereslet csökkenése? — Egy ország közlekedése vasút nélkül elképzelhetetlen. Nagy tömegű áru szállítása esetén gazdaságos és biztonságos. A közúti közlekedéssel ellentétben környezetkímélő. Az emelkedő árakat kedvezményekkel próbálja ellensúlyozni a MÁV. A nyugdíjaskedvezmény pl. 30 milliart Ft-ba kerül, melyet az állam rákényszerít a vasútra, de cserében semmit nem ad. Ezért szükséges az új vasúti törvény megalkotása, mely rendezi az állam és a MÁV néha ellentmondásokat szülő viszonyát. A nemrég Mátészalkára látogatott közlekedési miniszter, Siklós Csaba optimizmusával kívánunk hitet és erőt Puskás Istvánnak az állomásfőnöki feladathoz. A munkásfórumon stílusosan megfogalmazott hasonlat szerint. „Mi nem vakvágányon állunk, hanem biztos, boldog jövő előtt. Szabadra kell állítani a jelzőt az emberi gondolkodás előtt.” Literáti Márta nisztert. Audrius Butkevici- ust az OMON nevű, különleges rendeltetésű szovjet belügyi egység egyik alakulata a gépkocsijából hurcolta el éjfél után Vilnius központjában. A litván kormány egy szóvivője a Reuter brit hírügynökségnek elmondta: a „feketesapkások” illegális fegyverbirtoklás gyanúja címén tartóztatták le a litván védelmi minisztert. Utólag azt állították, hogy a miniszter autóját az egység „véletlenszerűen” állította meg. azért csak kikérik a mi véleményünket is, s hatpárti egyeztetés lesz az ügyből. Csalódnunk kellett. (Hozzá kell tennem, hogy nem először.) A másik kérdés a törvény (je- - len esetben a kárpóUási -törvény — hisz ez rendezi most a földtulajdon sorsát) tartalma. Abban az alapvető kiindulópontban, hogy a földek jó részét minél hamarabb magántulajdonba kell adni, minden párt egyetértett. Ami megválaszolatlan kérdés, az az, hogy milyen úton, milyen eszközökkel kívánjuk-ezt a célt elérni. Vajon csak a kárpótlás technikája lehet a megoldás, s ha nemcsak az. akkor vannak-e rendelkezésünkre álló egyéb eszközök? Nos. a FIDESZ szerint nem a kárpótlás eszközén keresztül kell eljutni a mindany- nyiunk által elismert célhoz, annál is inkább, mert ezt sem az igazságossági, sem a jogszerűségi, de különösen a gazdaságos- sági okfejtések nem támasztják alá. (Mellesleg egy országos kiterjedésű reprezentatív minta7 végzés alapján a válaszolók mindössze 20('ü-a!! szavazott a kárpótlás elvére!) Annál is inkább problémás a kárpótlás gondolata, mert azt következetesen lehetetlen keresztülvinni az élet minden területén, s akkor a méltányolat- lanabbul hátrányt szenvedettek joggal panaszkodhatnak diszkriminációra. Mindannyian tudjuk, hogy a kárpótlás kapcsán a . legégetőbb . kérdés a föld. Azt azonban kevesen sejtik, hogy a jelen törvényjavaslat 2'3 részben azoknak juttatná a földet, akik már nem élnek régi lakóhelyükön, hanem többnyire városokban és nem mezőgazdasági munkával keresik kenyerüket. Szerintünk minél gyorsabban privatizálni kellene, ám nem az immár sokszor ellenőrizhetetlen és azóta gyökeresen megváltozott múltbeli viszonyokból, hanem sokkal inkább a jelen körülményekből kellene kiindulnunk. S csak olyan mértékben szabad terhelni az ország költségvetését, s az emberek már eddig is kizsigerelt pénztárcáját, ameddig az országnak elviselhető. Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy ma kárpótolnunk csak mások rovására lehet. Ehelyett mi csak szimbolikus jóvátételt tartunk a jelen körülmények között elfogadhatónak, s azt is szociális szempontok figyelembevételével kívánjuk szétosztani. Viszont nem tartjuk jónak a kárpótlással kiosztott földek gondolatát, amely a jelenlegi tsz-tagokat igencsak hátrányosan érintené. Szerintünk a mezőgazdaságban már régen meg kellett volna tenni a megfelelő lépéseket a földtulajdon vonatkozásában, mégpedig a jelenleg mezőgazdasággal foglalkozók, zömében falvakban élők érdekei szerint. Emellett azonban jutott volna föld azoknak is. akik most akarnak belevágni a farrnergaz- dálkodásba. Sajnos, ugyanakkor • a kormánypártoknak — miután majd egy éve bújnak ki a döntés felelőssége alól — nem nagyon akaródzik megmondani, hogy a jelen törvényjavaslat alapján csak jövőre, a ’91—’92-es gazda-•. sági évre lehet majd munkához kezdeni, s elvetni a magot. Szerintünk erre lett volna egyszerűbb, gyorsabb, s az ország érdekeit jobban figyelembe vevő megoldás is. Mádi László országgyűlési képviselő FIDESZ
