Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-19 / 65. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. március 19. Kárpátalja: igen Kárpátalján már vasárnap ismertté vált az aznapi nép­szavazás és közvélemény-ku­tatás eredménye A lakosság a vártnál is nagyobb aktivitást tanúsított, hiszen a szavazásra jogosul­taknak több mint 80 százalé­ka járult az urnákhoz. A népszavazásban részt vett csaknem 694 000 ember közül 416 456-an igennel válaszol­tak arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartják-e a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének mint az egyenjogú szuverén köz­társaságok olyan megújított föderációjának a fenntartá­sát, melyben nemzetiségre való tekintet nélkül teljes mértékben garantálják az emberek jogait és szabadság­jogait. Még többen, 130 519- en mondtak igent a népsza­vazással párhuzamosan meg­ejtett közvélemény kutatás azon kérdésére, hogy a szov­jet szuverén államok szövet­ségében maradjon-e Ukrajna. Ukrajnában még kérdéses, hogy a köztársaság lakossága a szövetségi rendszer fenn­tartása mellett foglalt-e ál­lást. A helyi szavazási bizott­ság vezetője hétfőn a televí­ziónak elmondta, hogy Kijev- ben a szavazóknak mindösz- sze 44,6 százaléka szavazott igennel a szövetség jövőjére. Az illetékes mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy Ukrajna más körzeteiben, ahonnan végleges adatok még nem állnak rendelke­zésre, az igen szavazatok aránya meghaladja az 50 százalékot. A szövetséges köztársasá­goknak a Szovjetunióból tör­ténő kilépéséhez a szovjet törvények szerint kétharma­dos szavazati többség szük­séges. Rendelet a munkaszüneti napokról A kormány módosította a Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló MT rendelet vonatkozó szabályát. Az új rendelkezés szerint munkaszüneti napok: január 1. (Üjév), március 15. (nem­zeti ünnep), húsvéthétfő, má­jus 1. (munka ünnepe), au­gusztus 20. (nemzeti és hiva­talos állami ünnep), október 23. (nemzet! ünnep), decem­ber 25—26. (karácsony két napja). Párizs: Bemutatták a Chanel-cég 91 '92 őszi-téli divatkel­lékeiéit. A képen a Karl Lagerfeld tervezte egyik modell. A kárpótlás «argójára Gondolom, sokan elfogadják azt az érvelést, hogy egy olyan döntést, amely évtizedekre meg­határozza életünk alapvető kere­teit, minél nagyobb támogatás­sal. lehetőség szerint konszenzus­sal kell hozni. Mi ennek jegyé­ben cselekedtünk, amikor a tu­lajdonviszonyokat évtizedekre meghatározó privatizációt és földtörvényt kétharmados szava­zataránnyal kívántuk eldönteni. Hogy miért lett volna erre fel­tétlenül szükség? — Azért, mert egy „feles” tör­vényt a kormánykoalíció párt- jai az ellenzékkel való egyezte­tés nélkül meghozhatnak. Ám az ..uralmuk” néhány éven belül (vagy előfordulhat, hogy még hamarabb — nem mintha ezt én személy szerint akarnám) meg­szakadhat. befejeződhet, s akkor egy teljesen új kormány, telje­sen más elvek alapján teljesen más rendelkezést hozhat. Para­dox módon akár újraoszthatja a már egyszer kiosztott földeket. Szerintünk nem lenne szeren­csés ez az eset, hiszen a tulaj­donviszonyoknak évtizedekre sta­bilaknak kell lenniük, hogy az emberek élete ne boruljon fel máról holnapra. . . Sajnos ez a remény már kútba esett, s a földtörvény sorsa, s a tulajdon- viszonyok jövője teljes egészé­ben a kormánypártok felelőssé­ge lett. Mivel a döntés tavaly nyáron született, így az ellenzék azóta várja, hogy a törvényja­vaslat mihamarabb beterjesztésre kerüljön, s legyen már vége az áldatlan kötélhúzásnak az MDF és a Kisgazdapárt között. S persze abban is reménykedtünk, hogy az 50%-os döntés ellenére Országgyűlési hétköznapok Módosít a képviselő Olyan törvényjavaslat fekszik az országgyűlési képviselők asz­talán, amely — a felszólalásokat, a módosító javaslatokat és a tár­gyalásra fordított időt tekintve — rekordot jelent a T. Házban: a kárpótlásról szóló törvényjavaslat. Az Országgyűlés sajtóirodáján megkértük a módosító javasla­tok jegyzékét, s kiválasztottuk megyénk képviselőinek beadvá­nyait. A hivatalos megnevezés szerint „A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az ál­lampolgárok tulajdonában igaz­ságtalanul okozott károk kárpót­lásáról” szóló törvényjavaslat­hoz 82 módosítás érkezett. Ez sokkal több paragrafust érint, hiszen például a Vargáné Piros Ildikó (Agrárszövetség) által be­adott 1710. számú dokumentum tizenegy ‘gépelt oldalán 16 kü­lönböző javaslatot indokolt. A legérdekesebb felvetések: Részesülhessenek a kárpótlás­ból a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és szakszövetkezetek is. A törvénytervezetben megfo­galmazott sérelmeket ugyanis szövetkezetek is elszenvedtek, például amikor az állami kisa­játítási eljárás során a szövetke­zet nem élhetett a bírói jogor­voslat lehetőségével. A törvény- tervezet szövegezése azt sugallja, mintha a földtulajdonban a sé­relmeket a szövetkezetek okoz­ták volna. Ez teljesen hamis beállítás — fogalmaz a képvise­lő, — Az eredeti változat sze­rint a volt földtulajdonosokkal szemben csak a szövetkezetek­nek kellene a földkiadás során helytállni. holott lehetséges, hogy a volt tulajdonos törVérty által előírt módon, földhivatali határozattal kötelezően megvál­tott földjét időközben a szövet­kezettől az állam kisajátította és állami tulajdonba vette. A tör­vényjavaslatban hivatkozott tár­sadalmi igazságérzei megkövete­li, hogy a lehetséges kárvallottak körébe a szövetkezetek is beke­rüljenek — hangsúlyozta a szat­mári képviselő. A sok javasolt módosításban szó van még egyebek között a kincstárjegyek értékállóságáról, határidőkről, s arról, hogy a ki­adható földek köréből egyértel­műen ki kell zárni a szövetke­zetek közös használatában lévő de a tagok tulajdonát képező földeket. Jó előre kell megálla­podni abban is, hogy* a várha­tó viták miként rendezhetők, hiszen nem biztos, hogy min­denki elfogadja a számára kije­lölt földet. A képviselőnő azt ajánlja: megegyezés hiányában a kezelő, illetve a szövetkezet és jogosultak több mint felének szavazatával maguk közül vá­lasztott képviselőikből továbbá egy. mindkét fél bizalmát bíró harmadik személyből álló bizott­ság döntsön. A parlamenti vitát nemcsak az aprólékos, minden szempontra kiterjedő véleménycsere jellem­zi. Maguk a módosítások is vál­toznak, már menet közben is. Mezey Károly szabolcsi MDF- 1 képviselő például február 4-én 1724. szám alatt bejegyze-ttv-já- vásiáúát február ll-én már át­dolgozva, kiegészítve 1767. szám ala'tt .hyújtptta be. Javaslata töb­bek között arra vonatkozik, hogy a. térhíőföld tulajdon mellett an- nialk műveléséhez szükséges fel­szerelések megszerzésére is fel lehessen használni a kárpótlási jegyeket. A képviselő szerint ugyanis a volt kisparaszti birtok- tulajdonosok jelentős része nem rendelkezik a föld megművelésé­hez szükséges eszközökkel. Emi­att sokan lehetnek, akik szeretné­nek földet művelni, de kárpót­lási jegyüket mégsem fogják ter­mőföldre váltani, mert nem ké­pesek előteremteni a földműve­léshez szükséges eszköztárat. A képviselő azt is javasolta, hogy ne egy, hanem három hó­napon belül lehessen benyújtani a kárpótlási jegy iránti kérelmet. Az egyhónapos határidő — amely az eredeti javaslatban szerepel — kevés, mert 30—40 év távlatából nem mindig egy­szerű a jogosultságot igazoló iratok beszerzése. Figyelembe kell venni azt is, hogy sok volt tulajdonos külföldön él. Ilyen rövid idő aLatt nyilvántartó hi­vatalaink nem lesznek képesek eleget tenni a jogosultak igé­nyeinek. Dr. Mezey Károly azt is javasolta, hogy a helyi ön- kormányzathoz, illetve a megyei kárrendezési hivatalhoz is lehes­sen benyújtani kérelmeket. Torgyánt leváltották Nem szavaztak bizalmat Torgyán Józsefnek a kisgaz­dapárti képviselőcsoport tag­jai hétfői ülésükön. így a frakcióvezető kénytelen meg­válni e tisztétől. Mint Oláh Sándor, az FKgP főtitkára elmondta: a frak­ció zárt ülésén 18-an szavaz­tak Torgyán József mellett, míg 22-en arra adták le vok- sukat, hogy távozzon a frak­ció éléről. Arról, hogy a jö­vőben ki tölti be a Kisgaz­dapárt frakcióvezetői tisztét, a főtitkár egyelőre nem tu­dott felvilágosítást adni. Litván letartóztatás Szovjet katonák hétfő haj­nalban letartóztatták, majd — minden jel szerint moszk­vai közbelépést követően — a nap folyamán szabadon en­gedték a litván védelmi mi­Szabadra állított jelző Beszélgetés Puskás Istvánnal, Mátészalka állomásfnnökável A 200 km óra sebességgel száguldó, kocsinként 68—110 millió Ft-ba kerülő luxussze­relvények, a Nyíregyháza— Bécs közötti közvetlen járat, a kereskedő vasút kicsit álomnak tűnik a rosszul fű­tött, felszaggatott ülésű vas­úti kocsik, s a gondokkal küzdő MÁV valósága mel­lett. Ám Puskás Istvánnal, Mátészalka nemrég kineve­zett állomásfőnökével új munkaköre révén a közeljö­vőről, a jelenhez igazodó szemléletváltásról beszélget­tünk. — öt pályázó közül ön ka­pott bizalmat. Az eltelt néhány hét alatt nem érezte-e, hogy ellenfelei ellenségeivé váltak? — A pályázók mindegyi­ke középvezetői beosztásban dolgozik: forgalmi, illetve ke­reskedelmi állomásíőnök- helyettesként, oktatólisztként valamint számviteli vezető­ként. Fontosnak tartom ha­táskörük és felelősségük fo­kozottabb érvényesülését. A MÁV olyan vállalat, ahol a szolgálati helyek mozíaksze- rű kapcsolata vezet ered­ményre. S mi valamennyien ennek megvalósítását vállal­tuk fel. — Harminc- éve szolgálja a vasutat'. Ezalatt dolgozott ko- ’cfcíi-qidezőként, , átmenesztő- kénl, támaszként, s megismer­kedett a vezetői feladattal is. A körzeti üzemfőnökséghez ké­pest mennyiben jelent válto­zást a mostani, új megbízatás? — Fontos feladatunk a ki­dolgozásra kerülő, illetve részben kidolgozott, területi­leg lebontott „MÁV 2000” felzárkózási koncepció elfo­gadtatása, végrehajtása a feltételek függvényében. A nemzeti vasút fejlődése sar­kalatos pontja a változásnak. Magyarország a kelet—nyu­gati iranzitutak középpontjá­ban fekszik. Ha okos hitel- politikából származó jelentős befektetéssel nem emeljük európai szintűre, akkor leg­gazdaságosabb, valutaterme­lő bevételi forrásainkűehető- ségeit veszíthetjük el. A sze­mélyszállítás területén az új koncepció tervei szerint a 200 km ó sebességű szerelvé­nyekkel csatlakozhatunk a nyugat-európai kocsipark­egyesülésekhez. — Milyen fejlesztéseket ter­veznek Mátészalka területén? — A régi felvételi épület rekonstrukciójával párhuza­mosan szükséges lenne a gáz­fűtés teljes kiépítése, a pero­nok gépi takarításának meg­oldása. Távlati cél az önkor­mányzattal való konzultáció alapján a jelenlegi „repüiő- híd” vonalában megépítendő gyalogos aluljáró Nagyobb jelentőségű a hűtőház mel­letti 7 vágányos vasút—közút kereszteződés felüljáró^ meg­oldása. Bár olcsóbb lenne a Ságvári út meghosszabbítása­ként kiépített útiál kiiktatni. — Tervez-e létszámcsökken­tést? — November óta létszám- felvételi tilalom van a vasút­nál. A mátészalkai állomás területe is igényel átszerve­zést, de ennek mértéke nem számottevő. — A jelentős áremelkedés miatt várható-e a vasúti szol­gáltatás iránti kereslet csökke­nése? — Egy ország közlekedése vasút nélkül elképzelhetet­len. Nagy tömegű áru szállí­tása esetén gazdaságos és biztonságos. A közúti közle­kedéssel ellentétben környe­zetkímélő. Az emelkedő ára­kat kedvezményekkel próbál­ja ellensúlyozni a MÁV. A nyugdíjaskedvezmény pl. 30 milliart Ft-ba kerül, melyet az állam rákényszerít a vas­útra, de cserében semmit nem ad. Ezért szükséges az új vasúti törvény megalkotá­sa, mely rendezi az állam és a MÁV néha ellentmondáso­kat szülő viszonyát. A nemrég Mátészalkára látogatott közlekedési mi­niszter, Siklós Csaba opti­mizmusával kívánunk hitet és erőt Puskás Istvánnak az állomásfőnöki feladathoz. A munkásfórumon stílusosan megfogalmazott hasonlat sze­rint. „Mi nem vakvágányon állunk, hanem biztos, boldog jövő előtt. Szabadra kell ál­lítani a jelzőt az emberi gon­dolkodás előtt.” Literáti Márta nisztert. Audrius Butkevici- ust az OMON nevű, különle­ges rendeltetésű szovjet bel­ügyi egység egyik alakulata a gépkocsijából hurcolta el éjfél után Vilnius központjá­ban. A litván kormány egy szó­vivője a Reuter brit hírügy­nökségnek elmondta: a „fe­ketesapkások” illegális fegy­verbirtoklás gyanúja címén tartóztatták le a litván vé­delmi minisztert. Utólag azt állították, hogy a miniszter autóját az egység „véletlen­szerűen” állította meg. azért csak kikérik a mi vélemé­nyünket is, s hatpárti egyeztetés lesz az ügyből. Csalódnunk kellett. (Hozzá kell tennem, hogy nem először.) A másik kérdés a törvény (je- - len esetben a kárpóUási -törvény — hisz ez rendezi most a föld­tulajdon sorsát) tartalma. Abban az alapvető kiindulópontban, hogy a földek jó részét minél hamarabb magántulajdonba kell adni, minden párt egyetértett. Ami megválaszolatlan kérdés, az az, hogy milyen úton, milyen eszközökkel kívánjuk-ezt a célt elérni. Vajon csak a kárpótlás technikája lehet a megoldás, s ha nemcsak az. akkor vannak-e rendelkezésünkre álló egyéb esz­közök? Nos. a FIDESZ szerint nem a kárpótlás eszközén ke­resztül kell eljutni a mindany- nyiunk által elismert célhoz, an­nál is inkább, mert ezt sem az igazságossági, sem a jogszerűsé­gi, de különösen a gazdaságos- sági okfejtések nem támasztják alá. (Mellesleg egy országos ki­terjedésű reprezentatív minta7 végzés alapján a válaszolók mindössze 20('ü-a!! szavazott a kárpótlás elvére!) Annál is inkább problémás a kárpótlás gondolata, mert azt következetesen lehetetlen ke­resztülvinni az élet minden te­rületén, s akkor a méltányolat- lanabbul hátrányt szenvedettek joggal panaszkodhatnak diszkri­minációra. Mindannyian tudjuk, hogy a kárpótlás kapcsán a . legégetőbb . kérdés a föld. Azt azonban ke­vesen sejtik, hogy a jelen tör­vényjavaslat 2'3 részben azoknak juttatná a földet, akik már nem élnek régi lakóhelyükön, ha­nem többnyire városokban és nem mezőgazdasági munkával keresik kenyerüket. Szerintünk minél gyorsabban privatizálni kellene, ám nem az immár sokszor ellenőrizhetetlen és azóta gyökeresen megválto­zott múltbeli viszonyokból, ha­nem sokkal inkább a jelen kö­rülményekből kellene kiindul­nunk. S csak olyan mértékben szabad terhelni az ország költ­ségvetését, s az emberek már eddig is kizsigerelt pénztárcá­ját, ameddig az országnak elvi­selhető. Nem szabad ugyanis elfelejte­nünk, hogy ma kárpótolnunk csak mások rovására lehet. Ehelyett mi csak szimbolikus jóvátételt tartunk a jelen kö­rülmények között elfogadható­nak, s azt is szociális szempon­tok figyelembevételével kívánjuk szétosztani. Viszont nem tartjuk jónak a kárpótlással kiosztott földek gondolatát, amely a jelen­legi tsz-tagokat igencsak hátrá­nyosan érintené. Szerintünk a mezőgazdaságban már régen meg kellett volna tenni a megfelelő lépéseket a földtulajdon vonat­kozásában, mégpedig a jelenleg mezőgazdasággal foglalkozók, zömében falvakban élők érdekei szerint. Emellett azonban jutott volna föld azoknak is. akik most akarnak belevágni a farrnergaz- dálkodásba. Sajnos, ugyanakkor • a kor­mánypártoknak — miután majd egy éve bújnak ki a döntés fe­lelőssége alól — nem nagyon akaródzik megmondani, hogy a jelen törvényjavaslat alapján csak jövőre, a ’91—’92-es gazda-•. sági évre lehet majd munkához kezdeni, s elvetni a magot. Sze­rintünk erre lett volna egysze­rűbb, gyorsabb, s az ország ér­dekeit jobban figyelembe vevő megoldás is. Mádi László országgyűlési képviselő FIDESZ

Next

/
Thumbnails
Contents