Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-19 / 65. szám

Kelet-Magyarország 1991. március 19. Ott, túl a rácson (1.) Ülnek és dolgoznak Börtön. Még a szó hallatán is megrázkódik az ember. Elektro­mos zárral működő ajtók, fegyveres örök, rácsok tömkelegé, nem éppen úri társaság... Mégis. Vajon hányán gondolkoztak már el azon, milyen lehet a rács túloldalán? Nem mintha vágyna oda valaki, de... Más világ, ha nem is másvilág. Alkalmi és „törzsven­dégekkel”. tek? Vannak-e fegyelmezési gond­jaik? — A munkahelyen ritkán, az ösztönzőrendszer ugyanis féken tartja őket, úgy vélem, nevelési szol- gálatunk jól dolgozik. Az elítéltek fele ,,törzs gárdatag”, vissza-vissza kerülnek intézetünkbe. Az előzetes­ben lévőkkel van több probléma — talán sajátos helyzetükből adódóan. —A felügyelők kapcsolata a fog- vatartottakkal? — Alkalmanként tiszteletlen magatartás miatt kell az utóbbiakkal szemben fellépni, a hivatalos sze­mély elleni erőszak nem jellemző. Inkább az elítéltek bántalmazzák néha egymást. Riportsorozatunkban ebbe a kü­lönös intézménybe kalauzoljuk el olvasóinkat a szavak és a képek se­gítségével. Bemutatásában, a benti élet pillanatképeinek felvillantásá­ban börtönőrök, felügyelők, és el­ítéltek segítettek. Hisz ők tudják iga­zán, mi van a rács mögött. Börtön és gyár A nyíregyházi büntetésvégrehaj­tási intézet — miképp a többi — nemcsak „gyűjtőhely”, de munka­hely is az elítéltek, s esetleg az előzetes letartóztatásban lévők szá­mára. Akik dolgoznak, a Sátorai- jaújhelyi Fehémeműgyár nyíregy­házi telephelyének munkásai egy­ben. Mindezt Pásztor Andrástól tu- dom, aki börtönparancsnok és telep­helyvezető egyszemélyben. — Az utóbbi időben intézetünk változásokon ment keresztül — mondta — mert emelkedett az előze­tes letartóztatásban lévők száma, így kevesebb elítéltnek jut hely. A munkát végzők száma is csökkent, hiszen a törvény szerint az előbbiek kötelező jelleggel nem foglalkoztat­hatók, így már csak egyműszakos munkarend van. — Mennyire szoros a kapcsolat az intézet és a telephely között? — Szoros, hiszen a munkára nevelés, az egyik fő feladatunk. Az más kérdés, hogy — rajtunk kívülál- ló okok miatt —7 mennyire sikerül ezt megvalósítani... —- Az elítéltek és előzetesben lévők — akik dolgoznak — kapnak annyit, mint a legalacsonyabb pol­gári órabér. Kizsákmányolásról te­hát nem beszélhetünk. S az sem mellékes, hogy napi 49 forint tartási költséget fizetnek, ehhez képest a legalacsonyabb norma szerint is 62 forint a napi élelmezési költség, a többiről (fűtés, világítás) nem is beszélve. Aki dolgozik, s tud kicsit takarékoskodni, nem távozik üres — Milyen bűncselekményt elkö­vetőket tartanak itt fogva? Kevés konfliktus — Az előzetes letartóztatásban lévők között mindenféle bűnelköve- tő megtalálható a tolvajtól a rablón át a gyilkosig. Ok ügyük lezárásáig vannak nálunk, van, aki már több mint egy éve „élvezi vendégszerete­tünket”. A jogerős bírói ítélettel rendelkezők összetétele heterogén, általában 5 év alatti szabadságvesz­tést kapott emberek. — Ezek szerint életfogytiglanra ítélteket nem találok itt? — így van. Ok, amint az ítélet megszületett, másik intézetbe kerül­nek. — Sokféle mendemonda keringett korábban a börtönök körül. Mennyire kezelhetők az elítél­Az őr presztízse — És a felügyelők őket? — Nem lehet, súlyos büntetést kapna az illető. —A személyi állományt hogy jel­lemezné? Érdemes börtönőrnek len­ni? — Stabil gárda alakult ki, összes­ségében jól képzett emberekből. Persze, ez nem jellemző a büntetés­végrehajtás egészére, hiszen anyagi Erdély képeken Sokféle publikáció jelent már meg Erdélyről, de mind ez idáig senki sem vállalkozott arra, hogy a századunkban itt született mű­vészek és művek ismeretében, a folyamatok, stílustörekvések szám­bavételével hiteles áttekintést adjon az erdélyi művészetről. Több évtizedes kutatómunka, több alkotóról megjelent monog­ráfia után ezt a rendszerező fel­adatot végezte el a Kolozsvárról áttelepült Banner Zoltán. Az erdélyi művészet nyolc év­tizedes története a magyar művé­szettörténet elválaszthatatlan ré­sze, elidegeníthetetlen eleme. Magyarországon inkább a ne­vesebb képviselőket Koós Károlyt, Nagy Imrét, Gy. Szabó Bélát ismerjük. A kötetből a leg- újabbkori erdélyi művészet való­di arculata: festészet, szobrászat rajzolódik ki a grafika és az ipar­művészet műfajain keresztül. Felsorakoznak mindazok, akik egy sajátos művészeti kultúrát hoztak és hoznak létre, bár sokan közülük szülőföldjüket egy másik országra kényszerültek elcse­rélni. A kötet több mint hatvan színes képpel és kereken száz fekete-fehér reprodukcióval a Kép- zőművészeti Kiadónál jelent meg. A függelék a művészekre vonat­kozó lexikális adatokat is tártál- máz, így kézikönyvként is hasz­nálható. Tárgyalás Tbilisziben Grúzia várja a Zöldértet Garancia az üzletfeleknek Korona a királynak M indent elértél a sportban, amiről csak álmodhat a címeres mezt magára öltő ember. Voltál világbajnok, dia­dalmaskodtál az ötkarikás játéko­kon. Emlékszel? Budapesten, 1969- ben ezrek és ezrek futották veled végig azt a 4 ezer métert, ami be­tetőzése lett pályádnak, akkor akaszthatták ötödször a nyakadba az aranyat világbajnokságon. Emellett persze hallottunk ar­ról is, hogy egy Bibliával a kezed­ben elvonultál a hegyre. Elmél­kedni és futni. Egyedülállóan gyilkos edzéstervet szabtál ma­gadnak. Nem azért róttad ólomsú­lyokkal kivarrt mellényben a kilo­métereket, mert az edződ ezt ki­várna. Te magad voltál mindig a legszigorúbb önmagadhoz, mond­hatott neked bármi mást a világon bárki. Ma már negyvenes az a korosz­tály, amelynek tagjai bálványként csodáltak téged. Példakép lettél sokunk számára. Bizonyára nem a mindenek feletti győzelem raga­dott magával bennünket, hanem az, hogy te a legtöbbet tetted meg a siker érdekében, ami embertől egyáltalán elvárható. Hogy ez rendre olimpiai vagy vb-aranyat jelentett, az más kérdés. Azt lát­hattuk példádon keresztül, hogy te lelkiismereted szerint mindent elkövettél a cél érdekében. Ehhez, ha kellett, aszkéta voltál, ha kel­lett, különcnek tarthattak, még az sem ment ritkaságszámba, hogy a hatalom képviselői ferde szem­mel néztek rád. Soha nem a diplo­matikus igazodás vezetett, hanem az őszinte szókimondás mellett kardoskodtál. Jól láthattuk ezt a Kosa Ferenc készítette Küldetésben is. S még azt, hogy te, az öttusakirály ér­demleges sportvezetői megbíza­tást nem kaphattál a két évtizeddel ezelőtti Magyarországon. Kínál­tak viszont busás jövedelmet Auszt­ráliától Amerikáig, de neked eszed ágában sem volt másutt kamatoz­tatni kivételes tehetségedet. In­kább félreálltál. Kísértetiesen hasonlít sorsod Béres Józsefére, aki a rákellenes cseppek miatt kényszerült szélmalomharcba. M ost a szűkebb haza. Nyír­egyháza tiszteletét és elis­merését fejezte ki azzal, hogy Balczó Andrást díszpolgárá­vá fogadta. Talán nem későn jött megbecsülés ez, hiszen ebben a megyében a Balczónév akkor is márka volt, amikor a tiszta ver­senyszellemért folytatott vesz- szőfutásodnak látható és láthatatlan akadályokat kellett leküzdenie. Tóth Kornélia kézzel. Szorgos kezek a varrógépeknél. (H. P.) Szépen szól a... M ég nincs két hónapja, hogy a magyar kultúra napján Kölcseyre és a magyar kultúra hagyományaira emlékeztünk. Szinte szervesen folytatódik ez az ünneplés a ma­gyar nyelv hetén, hiszen a kultúra eredményeinek felhalmozásában, történeti továbbadásában igen je­lentős szerepe van a nyelvnek. A modem kultúra, a mai civilizáció — az iskoláival, a könyvtáraival, hírközlő eszközeivel és a hírköz­lés módjaival — a tudás, az érzé-. sek és a vélemények tömegeinek megőrzése elképzelhetetlen lenne nyelv nélkül. A valóságnak, a valóság egyes részeinek, az ezek­ből szerzett tapasztalatoknak és ismereteknek szavakkal, kifeje- , zésekkel való helyettesítése, vagyis a nyelv tette és teszi-lehe- tővé az egyén számára a kulturá­lis értékek megismerését, a mű­veltségének magasabb fokra eme­lését. A nyelv tehát nemcsak társada­lomteremtő erő, nemcsak az ugyanahhoz a társadalomhoz való tartozás kifejezője, hanem az egyén formálásának is a leghaté­konyabb eszköze, és az ember ma­gatartásának talán a legjobban észlelhető külső jele. Ahogyan beszél az ember, amint kiejti a szavakat, amilyen a mondatainak a hanglejtése, hosszúsága és- megszerkesztettsége, amilyen szókincsének jellege és nagysá­ga, ahogyan össze tudja válogat­ni a szavait, hogy azok alkalmaz­kodjanak a társadalom követel- : ményeihez, jellemző az egyén műveltségére, gondolat- és ér- zésvilágára, a magatartására. Ha a mai nyelvhasználatot, az emberek beszédmódját figyel­jük, azt kell tapasztalnunk, hogy sok ember nem ismeri a nyelvi érintkezési formákat, az udva­rias köszönés és a megszólítás módjait, a mindennapi beszéd­ben nem találja meg a beszéd­helyzethez illő szavakat. A szó­kincse tele van rosszul használt idegen szóval, illetlen és durva kifejezéssel. Egyre kevesebb emberben él az a belső késztető erő, a jó érzés, a jó ízlés, egyálta­lán az önellenőrző képesség, amely visszatartaná az udvariat­lan beszédmódtól, az illetlen szavak és kifejezések használa­tától. E zért tűzi ki az utóbbi évek­ben újra meg újra a ma­gyar nyelv hete központi témájául a beszéd- és magatar­táskultúra kérdéseit aTTT anya­nyelvi szakosztálya, ezért kapta az országosan huszonötödik, megyénkbenf a huszonnegyedik magyar nyelv hete a Be- széd- és érintkezéskultúra napjaink tár­sadalmában .címet. . 1 ,i - • Bachát László okok miatt például a budapesti inté­zetek komoly létszámgondokkal küzdenek, mert a fővárosban egy jól menő segédmunkás többet keres. A hagyományostól eltérő munkarend­ben dolgoznak a felügyelők, havi 174 óra a munkaidejük, ehhez jön­nek a túlórák. Egy 5—10 éve a szak­mában lévő törzsőrmester 11—12 ezer forintot visz haza. Kováts Dénes Következik: Prémiuma: szabad­ság Grúzia mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterének meghí­vására szerdán Tbiliszibe utazik dr. Kovács István, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei ZÖLDÉRT Vállalat vezérigazgatója. A négy­napos út során a vállalatvezető vendéglátójával gazdasági együtt­működésről tárgyal, és várhatóan véglegesíti azt a szerződést, amely lehetővé teszi az üzletkö­tést a Szovjetunió tagköztársasá­gával. A ZÖLDÉRT az elmúlt évtől folytat intenzív tárgyalásokat grúz kereskedelmi vállalatokkal. A kap­csolatfelvétel első eredménye feb­ruár közepén adódott, amikor is a partnerek megegyeztek abban: a szabolcsi vállalat magyar üzlete­ket nyit a távoli tagköztársaság több városában, elsősorban Tbilisziben. A boltokat folyamatosan ellátja majd a hazánkban kapható vala­mennyi kiskereskedelmi termék­kel. A grúzok az áruért áruval fi­zetnek: gyümölcsöt és fűszernö­vényeket szállítanak a Nyírségbe, így a többi között adnak narancsot, mandarint, koriandert, mustár­magot, teát, babérlevelet, hogy csak néhány cikket említsünk, de szó van más fontos és keresett áruról is. A Szovjetunió tagköztársaságá­nak illetékes minisztériuma támo­gatja az üzletkötést, s ennek bizo­nyítéka a mostani meghívás. A legmagasabb szjntep'kerülhet így. sör az üzletkötésre, ám i garanciát jelent mindkét fél szátriáfa. V. :' Kulcs a páncélszekrénynél A 17 éves tiszabecsi T. A. egy nyírbátori iskolában könnyű zsák­mányhoz jutott. A fiúnak azért volt könnyű dolga, mert a helyiség kul­csát az ajtó mellett találta felakaszt­va. Belül jól látható, szinte feltűnő helyen függött a páncélszekrény kulcsa. Minden könnyen és simán ment, mégis lebukott. A páncélszekrényt zaj nélkül kinyitotta, kivett onnan egy fémből készült kazettát, azt az udvarra vitte, szétfeszítette, de csak ezernyolc­száz forintot talált benne. Érthető módon kevesellte. Visszament, s ta­lált még egy hasonló kazettát, azt is szétverte az udvaron, ebben a kazettában már tizenhatezer forintra lelt. Mi több: a „mackóban” talált három bemutatóra szóló takarék- könyvet is. Pechére mind a három kispénzű diáké volt, a három taka­rékkönyv összesen ért ötezer forin­tot. Ki is válthatta volna a takarék- könyveket, ám maga sem tudja miért — valószínű dühében — mindhárom takarékot eldobta a WC-ben. (A takarékkönyvek sér­tetlenül visszakerültek gazdáik­hoz.) A Nyíregyházi Városi Bíróság mint a fiatalkorúak bírósága elren­delte T. A. javítóintézeti nevelését és kötelezte őt 3800 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet jog­ÚJDONSÁG! Olcsó és jó minőségű kávét 1 szeretne fogyasztani? Kóstolja meg a Zamat Kávé és Kekszgyár új, kitűnő minőségű, magas koffeintartalmú 1/2 kg-os kávéját a Favorit-oi. Ajánlott fogyasztói ára csak 142,— Ft Megvásárolható az élelmiszerboltokban és az ABC-áruházakban. Ha olcsó és jó minőségű kávét szeretne, vásárolja a FAVORIT-OT. ’ (1038) ALFÖLD FÜSZÉRT A tárgyalóteremből

Next

/
Thumbnails
Contents