Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-14 / 62. szám
1991. március 14. Kelet-Magyarország STATISZTIKAI KISTÜKÖR Lefelé tendálunk ÍRÓGÉPTŐL VARRÓGÉPRE Egy izraeli és egy máltai úr szorgoskodik hetek óta a tiszalöki Royal Tee Textil Kft. üzemcsarnokában. Az előbbi hol a varrógéphez ül és magyaráz, hol gazdasági számításokat végez, néha még szerel is. Itt is bizonyítja, hogy univerGAZDASÁGI ÉLET: 1990ben a főbb termelő ágazatokban nagyobb méretűvé vált a termelés csökkenése. A hazai kereslet szűkült, a rubelelszámolású exportlehetőségek drasztikusan csökkentek. Az áremelkedés mind a termelői, mind a fogyasztói szférában nagymértékben felgyorsult. A munkanapok száma 253 volt. A jogi személyiségű gazdálkodók száma egy év alatt megkétszereződött. A „gründolási láz” leginkább az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben figyelhető meg. Változatlanul a korlátolt felelősségű társaság a legvonzóbb forma. Az 50 fő feletti ipari gazdálkodók teljesítménye az előző évinél 9%-kal kevesebb. Különösen nagymértékű volt a gépipar és a könnyűipar termelésvisszaesése. A megfigyelt ipari szervezetekben a foglalkoztatót- tak száma több mint 3 ezer fővel csökkent. Kevesebb az értékesített áruk mennyisége is, a konver- tibilis exportbővülés nem tudta ellensúlyozni a belföldi és a rubelelszámolású eladások visszaesését. A KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPARBAN a 20 fő feletti gazdálkodók saját építési-szerelési tevékenysége 12 százalékkal az 1989. évi alatt maradt; a foglalkoztatottak száma 900-al csökkent. Az építőipari vállalatok kivitelezésében 1990-ben mindössze 422 lakás épült. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK pénzügyi helyzete romlott, a beruházások pénzügyi teljesítése 39%-kal csökkent. Az üzemek rövidlejáratú és tőkepótló hitelállománya 1,6 milliárd Ft. Az aszálykár elérte az egymilliárd Ft-ot, 30—35 üzem veszteséggel zárja az 1990-es évet. Az aszály leginkább a kukoricát és a tömeg- takarmányt adó növényeket sújtotta, a napraforgó és a burgonya terméshozama nőtt. Télialmából több mint 600 ezer tonna termett. A nagyüzemi szarvasmarha állomány 10%-kal, a tehénállo- mány 7%-kal csökkent. A sertésállomány 159 ezer db, csökkenésének folyamata 1986 óta tart. A nagyüzemi juhállomány 167,6 ezer, 40%-át kihelyezték a kistermelőkhöz. Vágóállatokból és állati eredetű termékekből kevesebb került a központi árualapba, mint 1989- ben. Vágómarhából 15%-kal, vágó- juhból és tyúktojásból ötödével, tejből 3,3%-kal értékesítettek kevesebbet a termelők. A megye összes mezőgazdasági termék értékesítésének 23%-a a kistermelésből került ki. Kimagasló a zöldség 41%-os, a gyümölcs 36%-os és az állati termékek 23%-os részesedése. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak létszámcsökkenése az ipar kivételével valamennyi ágban meghaladta a 10%-ot, s több mint nyolctizede fizikai dolgozót érintett. A munkát keresők száma rohamosan nőtt, 1990. december 31-ig 22 333 álláskeresőt regisztráltak a megye munkaközvetítő irodáiban. A bruttó bérek és keresetek növekedési üteme a legtöbb ágazatban csak közelíti az árak növekedését. Legkisebb bérfejlesztés a tér- melőszövetkezetekben volt, így továbbra is itt a legalacsonyabbak az átlagbérek és keresetek, s fo- kozódott lemaradásuk a többi anyagi ágtól is. Az iparban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 11 236 Ft, a mezőgazdasági tér- melőszövetkezetekben 7979 Ft volt. AZ ORSZÁGOS FOGYASZTÓI ÁRINDEX 128,9%, ennél szerényebb mértékben (24%-kal) nőtt a lakosság összes készpénz- bevétele. A lakosság forintban történő pénzmegtakarítási hajlan- dósága kismértékben emelkedett. Háromszorosára nőtt a devizabetétek összege, amely az összes betét mintegy 7%-át teszi ki. A kiskereskedelem árbevétele folyóáron 13,9%-kal nőtt, az eladási volumen minden árufőcsoportban csökkent. A kiskereskedelem eladási forgalmának országos árindex 129,4%, ezen belül legnagyobb mértékben — 34,7%- kal — a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek árszínvonala nőtt, a vendéglátásé 30,8%-kal, a ruházati cikkeké 23,4%-kal, a vegyes iparcikkeké 27.4' -kai lett magasabb. A megye lakónépessége 568 ezer fő, egy év- alatt 4 ezerrel csökkent. A meg; ben az elmúlt évben 3218 lakás épült (8%-kaI kevesebb mint az előző évben), döntő részük magánerőből. Az egészségügyi alapellátás személyi és tárgyi feltételei 1990ben jelentősen nem változtak. A bölcsődei, és óvodai férőhelyek száíha.Tovább csökkent. 1990-ben a dolgozók 7,4%-a volt táppénzen. A táppénzesek aránya az ipari dolgozók körében volt a legmagasabb. A demográfiai hullám csökkenő tendenciája miatt kevesebben tanulnak az általános iskolában. A megye középiskoláiban tanuló fiatalok száma 3,4%-kal emelkedett. A tanulók 49,1%-a szakközépiskolába járt. A szakmunkástanulók száma 3,4%-kal nőtt. Dr. Hajdú Bertalanná KSH megyei igazgatósága zális a szakmában. A máltai úr főtechnológus, őt csakis az új gépek beüzemelése érdekli. Mindketten ugyanazon angol konszern dolgozói. S immár az itt lévő 320 tiszalöki (egykori HÓDIKÖT-ös) is az angol cégnek dolgozik. A korábbinál jóval több fizetésért. Mindjárt az első bekezdésben közöljük a jó hírt: hamarosan 120— 150 új dolgozót vesznek’fel. Cél: a világpiac Dinamikus férfi Fihme Khovry, az angol konszern többnyire Izraelben élő munkatársa. Cégének ő szer- vezte meg a már jól prosperáló máltai üzemet. Látszik, hogy otthonosan mozog itt is, s jó kapcsolatot alakított ki a tiszalökiekkel. Előbb az új gépeket mutatja be a helyszínen. Magyarázza, hogy az egyik látványos monstrum olyan takarékosan méretez és szabdal, hogy évente több tonna anyagot takarít I Megnövekedett a kereslet a Mátészalkai Tejipari Vállalat kitűnő terméke, a Túró Rudi iránt. A több ízben készülő csemegéből óránként 12 ezer darabot készítenek két töltőgépen. (E. E. felvétele) meg. Egy számítógép által programozott japán varrógéphez érve csak ennyit mond: „Az ára majdnem hétezer dollár”. Az izraeli szervezőt a tiszalökiek tisztelettel Fáminak becézik. O hogy vélekedik az itteniekről? — kérdezzük. — Szeretem a magyarokat. A kellemes Tisza-part a második ott- honom. Jól dolgoznak az itteniek, ezért cégem a következő egy-két évben dollármilliókat invesztál en- nek az üzemnek a fejlesztésére. Úgy tűnik, megéri. Pár év múlva egy világszerte ismert nagyüzem lesz itt. Az angol—magyar kft. tiszalöki igazgatója Marázi Gábor. A lénye- ges gazdasági, pénzügyi helyzetről ő ad tájékoztatást: — Az angolok tőkerész aránya 51 százalék, ezt a/ arányt nemsokára felemelik 75 százalékra. Gépi és építészeti beruházásra egyaránt számíthatunk. az alakulással járó magyar adminisztrációs munka lassan haladt, így az elmúlt év végén kissé döcögve kezdtük a közös munkát. Ám idén 500—600 százalékos termelésnövekedést akarunk elérni. Differenciált béremelés — S ekkora árutömegnek lesz-e felvevő piaca? — Van olyan varrási folyamat, amelyet a régi gépeinken egy szakFihme Khovry az egyik japán gépnél munkás asszony 14 perc alatt tudott elvégezni. Az új japán géppel ez a folyamat most három perc alatt elvégezhető. Dolgozóink mind a mennyiségi, mind a minőségi munkában érdekeltek. Ami pedig a piacot illeti: főleg pólókat, szabadidő- ruhákat gyártunk. A bérfejlesztésről külön hangsúllyal szól az igazgató. Sorolja, hogy januárban differenciáltan 10- 20 százalék béremelést kaptak az itteniek. S az angolokkal közösen kidolgoztak egy prémium rendszert, a premizálás újabb tizenöt százalékot jelenthet. Köztudott, hogy megyénk könnyűiparában jellemző a 6-7 ezer forintos kereset. Ezért jegyezzük le az igazgató adatait, amelyek szerint januárban általában kilencezer, februárban már több mint tízezer forintot kerestek a varrógépeken dolgozó lányok és asszonyok. Az igazgatóval eddig egy parányi sufniban beszélgettünk. Ahogy kimegyünk a folyosóra, magyarázza, hogy. az irodaház mintegy felét éppen mostanában alakítják át az építők termelő üzemmé. A lebontott közfalak helyén áll a betonplacc, itt pár hét múlva termelő gépeket láthatunk. A malter és festékszagú helyi- ségben az igazgató ezt mondja: Könyvelés helyett komputer — Az adminisztratív ■ dolgozók felét átirányítjuk a termelésbe. Viszont nemrég felvettünk egy számítógépes szakembert, mert hogy gépre visszük az adatfeldolgozást. Az új varrógépek mellé kb. százötven embert veszünk fel, ezért a foglalkoztatási alapból igényeltünk 40 millió forintot. A pénz részben kamionparkoló építésére kellene. Egy japán gépnél Kékedi Ferencné ül. Ezt mondja: — Eleinte féltünk e csodagépek elé ülni. Most könnyen és simán megy minden. És több a pénzünk. Hála a kft.-nek. Nábrádi Lajos — Lovagiastul állottam egy régi viccet új köntösben. Samir miután kitört az Öböl-válság megüzente Husz- szeinnek:—Gondolkozz Szádom! ha mi háborozunk, nektek több millió halottatok lesz. Nekünk csak néhány száz ezer, de az is sokat számít. Ne háborúzzunk Husszeinkém. Intézzük el az ügyet lovagiasan. — Javaslat? — Legyen kutyaviadal. Kimegyünk a sivatagba egy-egy kutyával, összeeresztjük őket és amelyik kutya legyőzi a másikat, az lesz az Öböl-háború végső győztese. — Helyes. Időpont? — Éjfél. — No de Samir. Éjszaka sötét van. — Európában. Vagy keleten, de nem itt, hiszen égnek a kuvaiti olajkutak. Ezek után megegyeznek. Éjfélkor Szadam megjelenik a kijelölt helyen egy hatalmas vérebbel. Samir viszont pórázon vezet egy aprócska magyar pulit. Husszein előre örül, Samir viszont nyugodt. A kutyákat összeengedik, a véreb már-már felülkerekedik, de a puli nem hagyja magát és egy óvatlan pillanatban átharapja a véreb torkát. Husszein lesápad, de erőt vesz magán és gratulál: — Ez a vakarcs Mohamedre mondom úgy küzdött, mint egy sivatagi oroszlán. — Na, ja — jegyezte meg Samir■—nem volt könnyű ebbe a kis kutyabőrbe belevarrni ezt az oroszlánt, de megérte... Kár hogy végülis nem így rendeződött az Öböl-válság. — S — H Cserbenhagyott választottak M ost folyik a települé- | seken a költségvetés | jóváhagyása. Sok ön- kormányzat döntött úgy, hogy kikéri a lakosság véleményét L ez ügyben. Egyik ismerősöm, r, aki képviselő-testületi tag, szó- morúan foglalta össze a falugyűlésen elhangzott véleményét. Azt tapasztalta, ma ami- kor végre a legtöbb helyen elcsitultak a pártviszályok, rájöttek az önkormányzati tagok, ahhoz, hogy egyáltalán működjön a falu, egységes tennia- karásra van szükség. A település lakói szítják az ellentéteket. * Illusztrálásként azt is hozzátette, ma már mindenki elmondhatja véleményét, bírálhat,— amit nem biztos, hogy _ negyven éven keresztül megte- I * hetett. Ezt egyesek viszont úgy ; r értelmezik, szidhatják, lejárat- íj hatják a választott testületet, belegázolhatnak azok tagjainak becsületébe. Nem lehet vita abban sem: nem az önkor- mányzat a hibás, hogy sok he- M lyen olyan kevesen mentek el szavazni és azok a kevesek döntötték el, ki lesz a polgár- mester, vagy az önkormányzat tagja. Annyi bizonyos, a vá- | lasztások jogszerűek, s törvé- I nyesek voltak. Szóval úgy érzi ismerősöm, J alig három hónap után keményen számonkérnek raj- ' g tűk olyan dolgokat, amiről nem | ők tehetnek. Mintha a kor- mánynak, vagy az országgyű- § lésnek szánt észrevételeket is nekik címeznék. Volt olyan hely — mondta —, ahol az őket | illető „vádbeszéd” alatt többen felálltak és kimentek inkább, mint vitatkoztak volna. Vagy azok közül sokan el sem jöttek a rendezvényre, akik korábbiul bizalmukkal illették őket. Nem szólt értünk,senki egy szót sem — tőid lei' magából. Pedig az a pár ember egyedül, magára hagyatva ha elszigetelődik, nem tud semmit sem , tenni. Esetleg, a hangadók ta- j nácsait figyelembe véve olyan döntéseket hozhat, ami nem a település egész" lakosságának érdekét szolgálja majd. , > . • Nem hinném,.hogy ezt akarnák a helyi közélettől yisszavo- nulók. A hallgatás nem megoldás. Igenis ki kell. állni, akinek s véleménye van*,1érveljen, vitatkozzon nyíltöW* ä közösség előtt, mert csak így tisztázódik ■f a felelős akarat. Jellemző, sók a'jógds'igény: az út, a járda, ai rvőLíz-. a csapadékvíz-elvezetés. Csakhogy . elmaradtak a megoldási javaslatok. az összefogásra buzdí- ’ tás, az önkéntes felajánlások. £ Nem a lejáratott társadalmi- ' sj munka-rendszerre gondolt is- 5- merősöm sem, de szinte vérlá- & zító, amikor olyan hangzik el: a , c polgármesteri hivatal tisztíttas- § sa ki a háza előtti árkot, sőt | É szervezze meg az ott lévő fák | ■ metszését. I A költségvetés úgy ahogy j, fedezi talán a falu éves kiadá- fj sait — bár nem ismerjük, med- | dig „fajulhat” el az infláció. De meg kell érteni, ahhoz, hogy f előrehaladjon a település, netán kisebb beruházás is elkészüljön, ésszerűen spórol- S ni kell. A legtöbb kormányzat « kinyilatkoztatta: nincs szándé- § ka helyi adót kiverni, mert nem terhelhetők tovább az állam- | polgárok. Inkább a rejtett tarta- | lékokat kívánják még jobban 1 kihasználni. A másik hatalmas anyagi 3 bázis lehet amit még nem fe- Jj ;? deztek fel — ha mindenkiben | tudatosul, hogy a település az 3; övé, és nem hordja ki például a ' H szemetet az árokpartra, nem íj töri össze a buszmegálló tetejét, nem rongálja meg a közé- pületeket — mert mindez az ott s ; élők pénzét emészti. Dankó Mihály Fámi átszervez
