Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
4 Kelet-Magyarország 1991. február 5. Héttőn történt az Országimban (Folytatás az 1. oldalról) dón sérthetetlenségét. Ehhez azonban elégtételt kell nyújtani azoknak, akiket az elmúlt rendszerben igazságtalanság ért. Tökéletes kárpótlást 40—50 év elteltével azonban nem lehet nyújtani. így mindenképpen kompromisz- szumos és részleges megoldásra kellett törekedni. Ez megakadályozza az elérni kívánt cél tökéletes teljesítését: az elvett vagyont nem lehet eredeti formájában visz- szaadni. Nem lehet, mert annak nagy része már nincs meg. vagy időközben jóhiszemű tulajdonosok alapvető változásokat hajtottak végre rajta, nem lehet, mert sok egykori tulajdonos nem él már, illetve nem tudna élni vagyonához fűződő jogaival és kötelezettségeivel. Mindezek alapján ez a törvényjavaslat korlátozza a kárpótlást időben és mennyiségben, valamint bizonyos fokig a jogosultak körében is. Az igazságügy-miniszter beszéde végén ígéretet tett arra. hogy még ez év tavaszán egy olyan általános, átfogó állami kárfelelősségi törvényt terjeszt az Ország- gyűlés elé, amely tisztességes koncepciójával és szigorú szabályaival a jövőre nézve egyszer s mindenkorra kizárja annak a veszélyét, hogy Magyarországon az állam által Okozott károk megítélésénél igazságtalanságok történjenek. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet: ez az első olyan törvényjavaslat, amely az egyes embereket ért sérelmeket akarja — legalábbis részben — orvosolni amellett. hogy egy magántulajdonosi réteg kialakítását is ösztönzi. A kormány és az Országgyűlés olyan sebek gyógyítását vállalta magára, amelyeket nem ő követett el. Továbbiakban kifejtette: a jogtalan tulajdonelvonásokkal okozott sérelmek orvoslásában az elvileg lehetséges megoldás a teljes, vagy a részleges kártalanítás. A kormány törvényjavaslata úgynevezett kárpótlási jegy formájában kíván a károsultaknak — degresszív kulcs alapján — részleges kártalanítást adni. A kárpótlási jegy nem készpénz, amit tulajdonosa bármilyen vásárlásra felhasználhat, hanem olyan értékpapír, amelyen kizárólag állami tulajdont lehet venni. Az SZDSZ hibás részmegoldásnak tartja a kormány által beterjesztett kárpótlási törvény tervezetét — jelentette ki Soós Károly Attila a szabaddemokraták frakciójának álláspontját tolmácsolva. A vezérszónok szavaiból kiderült, hogy a szabaddemokraták nem fogadják el azt az elvet, amely kizárólag a volt tulajdonosokat kívánja kárpótolni. Az SZDSZ a kárpótlást állampolgári jogon járó vagyonjegy formájában szeretné a társadalom egészére kiterjeszteni. Torgyán József, a kisgazdák vezérszónoka azzal a megállapítással kezdte felszólalását: a kárpótlási törvénytervezetben keveredtek a jogi fogalmak. Az igazságtalanság és a jogellenesség pedig — miként felhívta a figyelmet — korántsem ugyanazt jelenti. Hiszen az első alapvetően erkölcsi, a második pedig polgárjogi kategória. Míg a beterjesztett javaslat az igazságtalanság, a kisgazdák a jogellenesség ellen szándékoznak fellépni. A továbbiakban rámutatott: óriási tévedése volt az előtte felszólalóknak az is, amikor egyenlőségjelet tettek az 1947-es és az 1949-es földre ■ onatkozó törvények között. Megítélése szerint a törvényjavaslat elemzése során -•«m lehet arról vitatkozni, .7 megilleti-e a paraszto- a föld vagy sem, avagy f részleges, illetve teljes alanítást adjanak. A tárgyalási alap csak az lehet: ugyanolyan állapotot kell teremteni, mint amilyen a jogellenesség — az ingatlanok elvétele — előtt volt. Nyers Rezső, az MSZP vezérszónoka csak a részleges kárpótlást látja megvalósíthatónak. A beterjesztett törvényjavaslat elfogadását attól teszi függővé, hogy továbbra is tiszteletben tartják-e a szövetkezetek demokratikus jogait, megíe- lel-e a munkavállalók igazságérzetének. Felhívta a figyelmet arra: meg kell akadályozni,, hogy ezzel a törvénnyel az államháztartásra elviselhetetlen teher háruljon. Az élők végleges kárpótlását támogatja az MSZP, ugyanakkor az örökösök kárpótlását csak egy második fordulóban tartja elképzelhetőnek, összegezve leszögezte: úgy kell igazságot szolgáltatni, hogy az ne váljon gazdasági nehézségek és társadalmi ellentétek forrásává. A Fiatal Demokraták Szövetségének frakciója elutasítja a kárpótlás gondolatát, a kormánynak más irányban kellene keresnie a megoldást — hangsúlyozta felszólalásában Orbán Viktor. Véleménye szerint a koalíciós pártoknak fel kellene adniuk a föld burkolt reprivatizációjára vonatkozó álláspontot, külön kellene választaniuk a privatizáció és a jóvátétel kérdését. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a volt tulajdonosok vagyonhoz jutását nem kárpótlással. hanem néhány fennálló törvény gyorsan elvégezhető módosításával lehetné elindítani. E folyamat a szövetkezeti törvények, a társasági törvény, az átalakulási törvény néhány szakaszos módosításával vehetné kezdetét. Ezzel egyidejűleg — a Fidesz megítélése szerint — deklarálni kellene, hogy a tulajdontól való megfosztás egyike volt az elmúlt rendszer emberi életeket derékba törő intézkedéseinek. A kárpótlási törvénnyel kapcsolatban a Keresztény- demokrata Néppárt vezérszónokaként Füzessy Tibor már elöljáróban hangsúlyozta, hogy frakciójuk tagjai nincsenek minden kérdésben azonos állásponton. Füzessy Tibor azon töprengve, hogy vajon helye van-e a föld bármiféle megkülönböztetésének, a II. Vatikáni Zsinat iránymutatását idézte, miszerint az elégségesen meg nem művelt földbirtokot fel kell osztani azok között, akik képesek megművelni. A képviselő leszögezte: vissza kell juttatni a földet azoknak, akiktől elvették, és akik gondoskodnak megműveléséről. Hozzáfűzte: a többieket a kárpótlás szabályai szerint kell kielégíteni. A függetlenek frakciója nem állított vezérszónokot, a parlamenti csoportjukban helyet foglaló Vargáné Piros Ildikó (Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei képviselő) lehetőséget kapott arra, hogy a törvénytervezettel kapcsolatban kifejtse az Agrárszövetség véleményét. A független képviselő úgy vélekedett, hogy még a kárpótlási törvénytervezet elfogadása előtt a parlamentnek határ azat- ban kellene erkölcsi elégtételt adnia mindazoknak, akiket az elmúlt évtizedek során jogtalanság ért. A törvényte- vezetre térve kifejtette: a kormány által beterjesztett törvényjavaslat egyáltalán nem rendezi az egykori sérelmeket, ráadásul nem igazságos, hogy a mai és a jövő generáció fizesse meg az egykori törvénytelenségek árát. A parasztság és a vidék rehabilitálásának fontosságát hangsúlyozva amellett érvelt, hogy ez a rehabilitáció elsősorban azokra vonatkozzon, akik minden megpróbáltatásuk ellenére megmaradtak a földnél, a mező- gazdasági munkánál. A Tisztelt Ház kedden folytatja a kárpótlási törvény vitáját. VISSZHANG Eg wem pletyka! „Népművelők pánikban. Pletykák az MVMK-nál” címmel jelent meg cikk a Kelet-Magyarország február 4-i számának első oldalán. A kétségkívül segítő szándékú írás hangzatos címe félreértésre adhat okot. Az intézmény dolgozói is tudomást szereztek a művelődési központ további sorsával kapcsolatos találgatásokról, pletykákról, amelyet még sajátos újságírói közlés is táplálhat (lásd a február 1-jei Kulturális Körkép szövegét!). A hivatalos információk hiánya, az itt dolgozók véleményének eddigi mellőzése a döntések előkészítésében, a meghirdetett igazgatói pályázat elbírálásának. az igazgató kinevezésének halasztódása valóban rontja az intézményben dolgozók hangulatát, pánikról azonban nincs okunk beszélni. Sót! Éppen a döntések komolysága, a város és a megye kulturális szolgálatáért érzett felelősségtudata arra készteti a népművelőket, hogy tárgyilagos önértékeléssel. az elkerülhetetlen átszervezést előkészítő javaslatokkal segítsék a döntéshozók munkáját. Erről szól az a levél is, mélyet a Népművelők Egyesülete a tegnapi napon megküldött a Megyei Közgyűlés elnökének és tájékoztatásul Nyíregyháza város polgármesterének. Munkatársaimnak jól esett a Kelet-Magyarország aggodalma, figyelemfelkeltő cikke, ezért tartjuk fontosnak, hogy tudják rólunk, nem pánik és tehetetlenségérzet közepette, de felelősséggel és a döntéshozók felelősség- érzetében bízva tesszük dolgainkat, melyekre hivatásunk kötelez. Munkatársaim nevében és megbízásából: Nagy Miklós mb. igazgató Kényszerpihenő fagy miatt (Folytatás az 1. oldalról) több embert elengednek, akiket levélben értesítenek. A dolgozó ilyenkor ha nem talál többnapos elfoglaltságot, otthon gyötri magát, vajon ő is belekerül az elbocsátásra kerülők listájába. Titkolóznak, nem mondja senki a neveket. így várhatja a postást mindennap. Pedig lehet, hogy ez alatt a néhány nap, vagy hét alatt, amíg otthon volt, találhatott volna magának munkahelyet. Ha már elbocsátásra kerül, legalább elvárja, hogy szemtől szembe mondják meg a tényt és tegyék hozzá az indokokat is. végül néhány szóval köszönjék még az eddigi munkáját. Ez sehol sincs így leírva, ... A BEAG nyíregyházi gyárában hétfőtől a 350-es mun- káslétszámbói 50-en maradtak, a többieket kéthetes kényszerű szabadságra küldték. Február 15-én vállalati tanácsülés lesz. amelyen a gyár további sorsa, munkával való leterheltsége és esetleges munkáselbocsátás is szóba kerül. A Fémmunkás nyíregyházi gyárában egynapos csúsztatásként adtak plusz szabadnapot. A gyár vezetői remélik, hogy még stabilabb lesz a munkaellátás és a vállalat privatizációja során kedvező partnert találnak. A fehérgyarmati FE- TEFÉM Szövetkezetnél egyhetes kényszerű szabadságolás 15 dolgozót érint, őket is az alapanyag szállításának késése sújtja. A gyarmatiak ennek ellenére kedvező hírekkel is szolgáltak, hiszen a finn Hackmann céggel megalapították a Finn—Ugor Kft.-t, ugyanaikkor a FETE- FÉM is megmaradt, a szerszámműhellyel közösen holdingot alapított. Az alapanyag-behozatal elhúzódása ellenére február második hetében már teljes kapacitással dolgoznak, megrendelésük 120 százalékos. Várhatóan több szabolcsi cég is hasonló lépésre szánja el magát, amit meg lehet érteni. Ugyanakkor az sem árt, ha talpalnak a cég vezetői a munka után és nem az elbocsátásra kerülő létszámon variálnak. (máthé) Pedagógusforintok Márciustól béremelés? A kulturális tárca idei költségvetését összevetve a tavalyival kiderül, míg más minisztériumok esetében abszolút értékben nézve is „lecsíptek” a költségekből, addig e minisztérium esetében ebben az évben csak az infláció csökkentette a rendelkezésre álló összeg értékét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pedagógusok bérét komoly összegekkel lehetne növelni, jóllehet, ők az általános húsz százalékon fölül további tíz százalékos emelést kapnak. Ez utóbbi tíz százalékot a művelődési és közoktatási tárca harcolta ki számukra, s úgy tűnik, mára a szakszervezetekkel is megállapodtak a bérnövelés gyakorlati kivitelezését illetően. Honti Máriától, a tárca helyettes államtitkárától megtudtuk, hogy az iskolák a húsz százalékot a helyi ön- kormányzaton keresztül kapják meg, míg a tíz százalékot a minisztérium adja meg a pedagógusoknak. Mindkettőt ez év január elsejétől visszamenőleg fizetik ki. Arra a kérdésünkre, hogy a tíz százalékot mikor kaphatják meg, elmondta, reméli, legkésőbb március elején, s így az infláció nem tépázza meg túlságosan az emelést. Megtudtuk, az általa e tárgyban aláírt dokumentum nem tartalmaz pontos dátumot, csupán azt a meghatározást, hogy „minél előbb”. Sajnos a „minél többet”, költségvetési okokból ezúttal is elmaradt. (bpszerk) Ügyészi vélemény Alapítvány — kérdőjelekkel Az alapítványokról, a különféle szándékokkal megfogalmazott jótékonysági elképzelésekről és tettekről napjainkban mind többet hallani. Nem véletlen tehát, h#gy a törvénykezés a korábbinál jóval nagyobb figyelmet kíván szentelni a témának. Amint azt dr. Kovács András megyei főügyész-helyettestől megtudtuk, 1990. február l. óta az alapítványok fölötti törvényességi felügyeletet a területileg illetékes ügyészségek látják el. Korábban ez a feladat az állami felügyeleti szervekhez tartozott, ők hagyták jóvá az alapítványok létesítését dokumentáló okiratokat is. Amint azt a főügyészhelyettes hangsúlyozta: gondot okozott, hogy koráboan nem volt úgynevezett központi nyilvántartás, így nem lehetett naprakész ellenőrzés, törvényességi felügyelet sem. A február 1-jén életbe lépett módosítás kimondja azt is, ezen túl a megyeileg illetékes, az alapítvány székhelye szeriinti bíróság veszi nyilvántartásba az alapítványokat, bekéri és ellenőrzi a szükséges dokumentumokat. Üj szabály az is, hogy 1990. december 31-ig azoknak az alapítványoknak is kérniük kellett nyilvántartásba vételét, akik ezt megelőzően már jó ideje működtek. Ha ugyanis kérvényüket a megszabott határidőig nem nyújtották be az illetékes bíróságnak. legyenek bármekkora eredményeik, a hivatal megszűntnek tekinti Őket. Szabolcs-Szatmár-Beregben jelenleg összesen 62 alapítványt tartanak nyilván, közöttük a vállalkozásélénkítéstől a szegényeket támogató alapítványokig számtalan fajta megtalálható. A határidőig beadott dokumentumokból. kérvényekből kiderül: a vállalkozások többségének iratai rendiben vannak, közöttük eddig mindössze öt olyan akadt, amelynek nyilvántartásba vételét a megyei ügyészség nem engedélyezte, illetve megfellebbezte. Tette ezt azért, mert a szakemberek szerint bennük nem törvényszerű megállapítások is megtalálhatók. Ez a helyzet többek között — mondotta a főügyész-helyettes — a Magyar Szívalapítvány esetében is, amelynél ügyészi vizsgálatot Is tartottak. S bár az alapítók, kezéhez a szakértő szerint pénz nem tapad, az alapító okiratnál azonban nincs minden rendben. Előfordul az is. hogy az alapító okiratból nem derül ki világosan, ki is valójában az alapító, s az alapítvány születését, világra jöttét konkrétan milyen összeggel támogatta. Törvénysértő az is, ha az alapítványok kuratóriumának tagjai önmaguknak fizetést állapítanak meg, az alapítvány, valamint tagjainak sorsáról önmaguk döntenek. Fontos tudni, hogy az alapító semmiképpen nem lehet az alapítvány kezelője, nem rendelkezhet az általa befizetett forintok felől. Az alapítványok létesítését és működtetését — mint látható — szigorú szabályok kötik. A legnemesebb szándék sem érhet célba, ha megfogalmazói a szükséges dokumentumok ’étrehozása- kor mulasztásokat követnek el, hiányosan adják tovább az iratokat. Nem árt tudni: a Polgári Jogi Törvénykönyv. (röviden PTK) öt szakaszon keresztül, a legnagyobb részletességgel írja le az alapítványokról szóló rendelkezést. Aki nem ért a jog nyelvén, a szakemberektől bármikor kérhet segítséget. Sőt — ahogyan a főügyész-helyettes hangsúlyozta — a megyei, városi ügyészségekre is bármikor betérhet tanácsért, s kérhet információt. megelőzve a későbbi gondokat. K. £. MSZP-vélemény a kulturális intézményrendszer támogatásáról A megyei tömegkommunikációs eszközökben megjelent nyilatkozatok, az önkormányzatok tervezett döntései alapján a Szocialista Párt megyei és nyíregyházi szervezetei a kulturális intézményrendszer várható anyagi támogatásáról, az ezzel összefüggő átalakításokról egyebek között az alábbi véleményt fejtette ki: Megértjük, hogy a helyi ön- kormányzatok a szűkös anyagi lehetőségek miatt mérlegelésre kényszerülnek, de nem érthetünk egyet a kultúra finanszírozásának csökkentésére irányuló törekvésekkel. Nem értünk egyet olyan elgondolásokkal, amelyekben a gondoskodó államot felváltja a gondoskodó önkormányzat. Álláspontunk, hogy a köz művelődését szolgáló valameny- n.yi létesítmény szakemberét, önállóságát biztosítani kell. Lehetőséget kell kapniuk, hogy kezdeményezéseikben * az ésszerű kockázatvállalás érvényesülhessen. Számottevően növelni kell cselekvési lehetőségeiket. Nem lehet egyetlen szempont a kultúra finanszírozásában a közvetlen haszonra tekintő szemlélet, amely a kulturális intézményektől elsősorban azt kéri számon, hogy feleljenek meg a termelési rentabilitás követelményeinek. Figyelmeztető jel, hogy a lakosság összfogyasztá- sán belül tovább csökken a kulturális-művészeti termékek vásárlása, a kulturális szolgáltatások igénybevétele. Mindezek figyelembevételével javasoljuk, hogy a megyei, városi, községi önkormányzatok költségvetésükből legalább annyit fordítsanak a kultúrára, mint az elmúlt évben, lehetőség rzerint figyelembe véve a költségnövekedés ütemét. Fenntartással fogadjuk a művelődési házak pénzügyi, kereskedelmi vállalkozásoknak történő bérbeadását, ahol a bérleti díj nem a kultúrát szolgálja. Nem támogatjuk azokat az elgondolásokat, amelyek csupán a szigorú létszámgazdálkodásban látják az egyetlen kivezető utat. Véleményünk szerint a Váci Mihály Művelődési Házat és a Móricz Zsigmond Könyvtárat a nyíregyházi városi önkormányzatnak kellene működtetnie, mivel mindkét intézmény elsősorban a város polgárait szolgálja. A szakmai koordinációt a továbbiakban elláthatja a népművelők és könyvtárosok szakmai egyesülete. A művelődési ház és a könyvtár szakemberei kapjanak lehetőséget az intézmények vagyonával történő vállalkozásra, a már most is gazdaságosan működő tevékenységi körökkel (nyomda, könyvkötészet, nyelvi kft., műhely stb.). Szolgáltatásaik bevételéből a fenntartás költségei mérsékelhetők. A megyei múzeum, levéltár és a Móricz Zsigmond Színház csak közös — megyei, városi önkormányzat — támogatásával képes a megyére kiterjedő feladatainak ellátására. Végezetül megfontolandónak tartanánk olyan magisztrátusnak a létrehozását, amely a terület, a város tekintélyes szakembereiből tevődne össze, s a társadalmi, gazdasági, kulturális élet aktuális feladatainak megoldását szolgálhatná javaslataival. PHILIP SAVÓNÁL niiHtiH Ha február 1. és 28. között 5 000,— Ft feletti értekben PHILIPS terméket vásárol nyereményjegyet kap, mellyel jelentős összeget (10 000,— Ft — 25 000,— Ft, — 50 000,— Ft — 100 000,— Ft) nyerhet! Sorsolás: 1991. március 11-én Budapesten. Részletes felvilágosítás: a Nyírfa Aruház PHILIPS SHOPMAN! Figyelem! Ez is PHILIPS! __________ lllllilllllllllllllllllllllllllli H PHILIPS
