Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-20 / 43. szám
1991. február 20. Kelet-Magyarország 11 Bocsánatot sem kértek Borzasztó felháborodásomban fogtam tollat, mert ami az űj rendszám osztása körül zajlik, az már tűrhetetlen. Történt, hogy új rendszámot akartam igényelni, és evégett január 21-én jártam a vásárosnaményi ktsz autószervizében. Kitöltöttem az igénylőlapot, és fizettem 1300 forintot. Közölték velem, hogy február 4- én jelentkezzek a régi, leszerelt rendszámtáblával és a forgalmi engedéllyel. Ez így is történt, február 4-én 8 órakor ott voltam, és még fizettem 390 forintot. Közölték, hogy kb. két óra múlva menjek vissza. Tíz órakor kezdték osztani az új rendszám- táblákat, mondanom sem kell, hogy elsősorban a protekciósoknak. Még egy órakor sem kerültünk sorra. Elmentünk ebédelni, és két órakor, amikor visszatértünk, azt mondták, hogy sem az új, sem a régi rendszámtábla, de még a forgalmi engedély sincs meg, valakinek odaadhatták. Érdeklődni kezdtünk, de senki sem tudott róla. Egyszerűen nem tudtuk, mitévők legyünk, hogy lehet ilyet csinálni. Mivel én sokat vagyok beteg, bármelyik pillanatban szükségünk lehet az autóra. Újra visszamentünk a szervizbe, és azt montuk, hogy innen el nem megyünk, amíg valamelyik rendszámtáblát vissza nem adják, igaz, ekkor már nagyon mérgesek voltunk. Ezt kután csodák csodája, előkerült minden, de a sok bosszankodásért, izgalomért, az elrontott napért még egy bocsánatkérést sem érdemeltünk meg. Nagy Imréné Vásárosnamény, Munkásőr u. 26. sz. Magas árak 70 éves vagyok, s megéltem egy pár dolgot. Például a harmincas években a kereskedők le- jöttek a falvakba, a sertést, a szarvasmarhát, a diót, a szilvát, almát stb. itt vásárolták fel. Az a termelő, akinek nagyon kellett a pénz, olcsóbban adta el áruját. Ez a kereskedő haszna volt. Tehát, ha sok volt a termés, igyekezett a termelő még olcsóban is eladni. Ezt teszik ma is egyes áruházak a leértékelésekkor. Ezzel szemben másutt mi folyik? A gyárak és a nagykereskedelem vezetői annak ellenére, hogy az áruk nagy része lassan rohad, megy tönkre a raktárakban, emelik az áraikat. Azért, hogy az ő munkásaikat meg tudják fizetni. De az ő munkásaiknak a termékét más gyárak munkásai — ők alacsony jövedelmű fogyasztók — már nem tudják megfizetni az árak emelkedése miatt. így lesz munkanélküliség... Szerintem a kereskedelemben élnek éppen elegen olyanok, akik csak azért vannak, hogy a magas fizetéseket, prémiumokat még a veszteséggel zárt év után is felvegyék. Emelik a nyugdíjakat, a nagyon magasakat is, és nemcsak az ötezer forintosokat, mint az enyém, meg sok sorstársamé ebben az országban. Pedig a piacon, boltban nekünk is annyiért adják az árut, mint annak, aki 18—20 ezer forint nyugdíjat kap havonta! Szarka Gerzson Kisar Ibrányi keserű kenyér Óvodák létszámcsökkentés előtt Hallottam minap, hogyan imádkozott Ibrányban, a templom előtt haladtában egy javakorabeli férfiember: Istenem, add meg nekem a mindennapi munkámat és kenyeremet! Szánón pillantottam rá. Nem sejtettem, hogy a falujabeli óvónők, dadák és óvodai konyhai dolgozók ajkán ekként formálódhat fohásszá az ö imádsága: Istenem, add, hogy ne legyek munkanélküli! Ők már tudják, hogy közülük tizenöt nőnek nem lesz állása a tavasztól. De vajon, megsínylik-e a kényszerű létszámleépítést az óvodás gyerekek is? Nincs rá pénz — Szó sincs róla — mondja Berencsi Béla ibrányi polgár- mester —, minden óvodáskorú gyermek járhat óvodába, sőt rá is beszéljük a szülőket. A hátrányos helyzetű és cigánygyermekek óvodáztatására még pályázatot is hirdetünk. Sajnos, nem tudjuk fenntartani az óvodapedagógusok eddigi létszámát, mert nincs rá pénzünk. A lakosságot sújtja elég adó, az önkormányzat ebben az évben egy fillér adóval sem fogja tovább terhelni őket. Tartalékot is képeznünk kell, mert ki bolond nekivágni tartalék nélkül ilyen kiszámíthatatlan évnek? Szóval úgy terveztük, hogy csökkentjük a tizenkét óvodai csoportot, nyolc csoportba vonjuk össze a gyerekeket. Körülbelül huszonötén lesznek egy csoportban, eddig jóval kevesebben voltak. Szeretném hangsúlyozni, egyetlen gyermek sem fog kimaradni emiatt az óvodából, mindegyiket tisztességgel el tudjuk látni, lesz fűtött termük, meleg ételük, óvónőik, dadáik... Nekünk is fájó, hogy dolgozókat kell elengedni az óvodákból, de okosan kell gazdálkodnunk a pénzzel, ami a falu hatezer-hét- száz lakójáé... Ibrányban kétszázkilencvenöt óvodás korú gyermek él. Tavaly, amikor sokkal jobb volt a helyzet, átlagosan kétszázan jártak óvodába. Ilyen létszámmal számolt az önkormányzat, amikor elkészítette költségvetési tervét. Meglehet, még ennél is kevesebb gyermek jár majd óvodába, mert lesznek munkanélküli szülők, akik anyagi vagy más oknál fogva nem kérik gyermekük óvodai ellátását. A faluban máris legalább száz ember eszi a munka- nélküliek keserű kenyerét, és szomorú táboruk egyre nő. Az önkormányzat az állam adta gyermekenkénti tizenötezer forinthoz hozzápótolta a maga pénzét (a legnagyobb létszámra), így egy gyermekre ebben az évben negyvenezer forint jut. Sok is, kevés is, nézőpont és érdek szerint. Mindenesetre ez még elképzelés, amit a huszonhetedi- kei közmeghallgatáson, falunapon megtárgyalnak majd a lakosokkal, meghallgatják a véleményeket az óvodapedagógusok tervezett létszámcsökkentéséről is. A lakosság véleménye — Megmérgezi az életünket ez a létbizonytalanság — mondja könnyeit nyeldekelve Lőkös Józsefné kiscsoportos óvónő — tanultunk, diplomát szereztünk, aztán ha munkanélküliek leszünk, egy év munkanélküli-segélyen élünk, és utána elhagyni a pályát... hát borzasztó dolog...! Németh Júlia óvónő arca is komor: — Mi erre tettük fel az életünket, máshol el se tudjuk képzelni, meg nincs is rá lehetőség, a környéken nincs semmiféle állás... Állandó téma ez köztünk... Tisztességgel búcsúzni Puskás Gusztávné vezető óvónő szemén hetek óta nem szárad föl a könny. — Én tudom, hogy az elbocsátás kemény, szomorú tény. A sírás érzelmi dolog, és nem ment fel minket semmi alól, mert ha könnyekkel meg lehetne váltani Magyarországot, már rég megváltottuk volna. Mi készültünk csökkentésre, a négy óvodából egyet megszüntettünk, de a négy csoporttal való csökkentés már sokkal drasztikusabban érint minket. Úgy gondoltuk, zavartalanul meg tudjuk oldani, hogy tízcsoportos óvoda maradjunk, és ez semmiféle létszámcsökkentést nem jelentett volna nálunk. Itt valamennyi óvónő szakképzett, a középkorúak vannak legtöbben. Az a cél, hogy egy szakmailag erős stáb maradjon, de kit és milyen szempontok alapján küldjünk el...? — kérdi töprődve tőlem, mintha én felelni tudnék rá. Ibrányban közösen, a szak- szervezet képviselőivel döntenek majd az óvodavezetők, kitől búcsúznak el szép szóval, tisztességgel. Segítenek nekik munkahelyet keresni, lelki terheikben továbbra is megosztoznak. Másutt is így kellene valahogy. Mert bizony nem mindegy a leendő munkanélkülinek, hogy megköszönik-e eddigi munkáját, elismerve szakmai, emberi értékeit, vagy jónapotot sem köszönve, rezzenetlen faarccal teszik kezébe a munkakönyvét. Tóth M. Ildikó A JOGÁSZ TANÁCSAI Az illetményföldről 0 Egy szatmári kis faluból kereste meg lapunkat levelével B. Károly- né. Kérdi, jogosult-e háztáji földre abban az esetben, ha hosszú betegsége miatt nem tudta teljesíteni a részére előírt munkaidőt. Tavaly le is százalékolták, ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg nála. Kérte a téeszt, adjon neki háztájit, de elutasították, mondván, hogy csak annak jár, aki megmarkolja a kapanyelet! Ä téesz háztáji gazdálkodás céljára a tagjainak háztáji földet vagy terményt köteles biztosítani, ha a tagok a tsz által meghatározott munkameny- nyiséget teljesítették. De — a téesz tagja nem köteles a közös munkában részt venni például akkor, ha „munkaképessége megváltozott és nem rehabilitálható”, vagy „az orvos igazolása szerint keresőképtelen”. Ebben az esetben viszont háztáji juttatást csak akkor kaphat, ha arra a korábbi munkateljesítménye alapján már jogosultságot szerzett. Levélírónk akkor várhat kedvező döntést a szövetkezeti döntőbizottságtól, ha bizonyítani tudja, hogy a közös munkában megváltozott egészségi állapota miatt nem vett részt, illetve, hogy azt megelőzően, a munkája révén háztáji földet kapott. R. András nyírbátori illetőségű olvasónk fiát az egyik termelőszövetkezet erdészgyakomokként foglalkoztatta. Aztán a fiatalembert behívták katonának, s amikor leszerelt, néhány hét múlva megszüntették a munkaviszonyát. A téesz tavalyelőtt — amikor már katonai szolgálatát megkezdte — tizenkét és fél mázsa kukoricát juttatott neki, de tavaly, a leszerelése évében semmit, sőt ilyen irányú kérelmét elutasították. Vajon törvényesen-e? — kérdi olvasónk. A tsz a tagjának háztáji földet biztosít, ha a tag a részére megszabott munkamennyiséget teljesítette. Ha a termelőszövetkezeti tag katonai szolgálat teljesítése miatt a közös munkában nem tud részt venni, úgy kell tekinteni, mintha a neki előírt munkamennyiséget teljesítette volna, vagyis a háztáji juttatás feltételeinek eleget tett. Más a helyzet, ha a téeszben dolgozó nem tag, hanem alkalmazott. Ekkor már ugyanis nem háztáji földre, hanem illetményföldre lehet jogosult, ha annak a feltételei megvannak. A földről szóló törvény rendelkezései szerint a munkáltató csak a főállásban foglalkoztatott alkalmazottja részére adhat illetményföldet ingyenes használatba. Az illetményföld mértékét és juttatásának feltételeit a termelőszövetkezet az alapszabályában, illetve más, belső szabályzatában határozza meg. Az illetményföld munkabér-kiegészítés célját szolgáló természetbeni díjazás, amely nem alanyi jogon jár. A jogszabály csak lehetőséget ad a munkáltató számára, de nem kötelezi, hogy a főállásban foglalkoztatott alkalmazottjai részére biztosítsa az illetményföld-használatot. Összegezve: a termelőszövetkezet eljárása olvasónk fiával szemben nem törvénysértő, az illetményföld a fentiek miatt jogszerűen nem követelhető. Hasonló K. Csaba nyíregyházi olvasónk panasza is, ő állami gazdaságban alkalmazott. Katonai szolgálatának időtartamára a gazdaság nem biztosított neki illetményföldet, azzal az indokkal, hogy igénye elévült. A munkáltató a főállásban foglalkoztatott alkalmazottja részére termőföldet adhat ingyenes használatba.. Az illetményföldre való jogosultságot a felek általában határozatlan időre szóló munkaszerződésbe foglalják. Ezen túlmenően az illetményföld mértékét és használatának feltételeit az állami gazdaság a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg. Amennyiben levélírónk a bevonulás előtt illetményföldben részesült, és azt csak a katonai szolgálat időtartamára vonták meg, javaslom, hogy kérelmének teljesítése céljából kérjen jogorvoslatot a munkaügyi döntőbi zottságtól. Dr. Nyitrai Zoltán Szerkesztői üzenetek Kacséra Zoltánná, Mátészalka: Hat évvel ezelőtti lakásépítkezéséhez — az utólagosan született gyermek után — valóban csak negyvenezer forint szociálpolitikai kedvezményt lehetett elszámolni, az akkori feltételek szerint. Jánkmajtisi olvasónknak: A gyermekgondozási segély időtartama munkaviszonyban eltöltött időnek számít. Javasoljuk, küldjön kérelmet a megyei munkaügyi központhoz, címe: 4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13. Itt illetékességből, egyértelműen tájékoztatják a lehetőségeiről. Kiss Béláné, Nyíregyháza: a jelenleg érvényes jogszabály szerint a fizetésnélküli szabadságot a szülés miatt meg lehet szakítani. így, ha a szülés időpontjában fennáll a munkaviszonya, és a szülést megelőző két éven belül van kétszázhet- van nap biztosítási ideje, a szüléssel kapcsolatban mindenféle társadalombiztosítási ellátásra jogosult. Névtelen, Bököny: Szociálpolitikai kedvezményről az OTP megyei igazgatóságától kérhetnek tájékoztatást (Nyíregyháza, Rákóczi u. 1.), illetve a lakóhelyükhöz legközelebb lévő OTP-fióktól. Egyébként a levelükben említett kedvezmény csak az első lakáshoz jutókat illeti meg. Tóth János, Nagykálló: Jóváhagyták az egészségügyi intézményekben a központi bér- intézkedés harmadik ütemének végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetet. Az adatok összegyűjtése azonban időt igényel, ezért csak később lesz lehetőség a végleges keretek megállapítására. (tmi) EZT MONDJA AZ ILLETÉKES A munkabértől is függ delet értelmében a munkanélküli-segély összegét a munkaviszony megszűnésének módja, és az utolsó munkahelyen elért átlagkereset határozza meg. A jogszabály, illetve annak módosítása akként rendelkezik, hogy a munkanélküli-segély legkisebb összege a mindenkori legkisebb munkabér (jelenleg ötezer-nyolc száz forint) nyolcvan százaléka, illetőleg, ha az átlag- kereset ettől kevesebb volt, a munkanélküli-segély az annak megfelelő összeg. Olvasónknak a téesz havonta még kétezer forint bruttó keresetet sem igazolt. Pont annyi munkanélküli-segélyt kap, amennyi a keresete volt, napokra lebontva ez adja ki a hatvan forintot. Valóban nagyon kevés, de azért, mert kevés volt T. M.-né munkajavadalmazása... Ellátásra jogosult Cs. Brigitta, Kiss Lajosné és M. Károlyné munkanélküli-segélyen vannak. Szeretnének gyermeket vállalni, de nem tudják, hogy jogosultak lesznek-e a különféle társadalombiztosítási ellátásokra, vagy jobb felkészülni rá, hogy elutasítják őket, mert munkanélküliek? Mindenképpen megnyugtató a megyei társadalombiztosítási igazgatóság irodavezetőjének, Pataki Lászlónak a válasza: A jelenleg érvényes jogszabály szerint a munkanélküli-segély folyósításának ideje biztosításban töltött időnek számít. Amennyiben olvasóink a munkanélküli-segély folyósításának ideje alatt szülnek, és a szülést megelőző kettő éven belül rendelkeznek 270 nap biztosítási idővel, akkor a szüléssel kapcsolatos mindenféle társadalombiztosítási ellátásra jogosulttá válnak. A megye beregi részén lakik T. M.-né olvasónk. Az egyik termelőszövetkezetben dolgozik, de foglalkoztatását télen szüneteltetik, így munkanélküli-segélyt kap, napi hatvan forintot. Ebből nem tudja eltartani gyermekeit, s azért kereste meg lapunkat, mert azt olvasta nem oly’ rég, épp e hasábokon, hogy a munkanélküli-segély nem lehet kevesebb napi 149 forintnál. Nála miért nem tartják be ezt az előírást? — kérdezte. Az érvényben lévő jogszabály alapján a tsz-tag, foglalkoztatásának szünetelése idejére munkanélküli-segélyre jogosult — kaptuk a tájékoztatást Varga Pétertől, a megyei munkaügyi központ vásárosnaményi ki- rendeltségének vezetőjétől. A munkanélküli-segélyről szóló 114/1988. (XII. 31.) MT. sz. renKamatos meglepetés Még január 29-én leadtam a nyilatkozatomat a nyíregyházi OTP, Damjanich utcai fiókjába. Az első variációt választottam (a felezést és az összeg visszafizetését). Most a napokban, amikor a pénzt be akartam fizetni, meglepetésemre felszámolták a januári kamatot és az 1500 Ft-ot is, azzal az indokkal: nincs ráírva a papírra a visszafizetési szándék. Az ügyintéző személyesen vette át az iratokat, azt mondta, minden rendben, — mégis fizetni kell! Vajon miért nem hívta fel a figyelmemet, hogy írjam rá a papírra a szükséges szöveget, vagy miért nem szól erroi pontosan a. tájékoztató? B. M. Tiszanagyfalu Az OTP MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁN MEGTUDTUK: a nagy forgalom miatt valószínűleg kölcsönösen elkerülte olvasónk és az ügyintéző figyelmét a visszafizetési szándék, mert ezt egyértelműen közölni kellett volna. A központilag kiküldött nyilatkozaton valóban nem volt ilyen kitétel, de a sajtó és tömegkommunikációs eszközök bőven foglalkoztak a kérdéssel. Sokan vannak hasonló helyzetben mint panaszosunk, akik a nyilatkozata tétel óta inkább a befizetést választják. De ez február 15. után csak a január havi 32 százalékos kamat és az 1500 forint befizetése mellett történhet. Ki tud segíteni? Rokkantnyugdíjas férjemmel két gyermeket nevelünk. Sajnos, Irénke kislányom, aki most tizenkettedik éves, születése óta súlyos beteg, Nyíregyházára és Budapestre kell hordanunk orvoshoz. Testi fogyatékos, bal oldala béna. A gyermek szállítása, kézben való cipe- lése már meghaladja az erőmet. Nagyon nagy segítség volna, ha valaki — minimális térítés ellenében is -— felajánlana egy használt Trabant gépkocsit, ami a gyermekem szállítását igen megkönnyítené. Olyan sok jó szándékú ember van ebben az országban, ebben a megyében, bízom abban, hogy lesz valaki, aki segíteni tud. Balogh Gyuláné Vásárosnamény, Széchenyi u. 52. sz.
