Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

1991. február 1. Kelet-Magyarország 3 BÁTORI CIPŐÉRT KUZNYECKI KŐSZÉN? KOPOGTAT A KERDEZO „Fénykép”a munkanélküliségről GAZDASÁGI ÁTALAKU­LÁSUNK jelenlegi szakaszá­ban két információnak van iga­zán hírértéke. Az egyik az infláció a másik a munkanélkü­liség. Mindkét arány a lehető legátfogóbban és legjellemzőb­ben mond véleményt a gazda­ságról. A nemzetközi adatok történeti áttekintése azt mutat­ja, hogy az infláció és a mun­kanélküliség mindenféle válto­zatban előfordul. A két mutató kapcsolatban, mégpedig fordí­tott arányosságban áll egymás­sal (pl: növekszik a munkanél­küliség, csökken az infláció), de a kapcsolat szorosságának mértékén elég nagy vita van a szakemberek között. Magyar- országon jelenleg például egy­szerre nő az infláció és a mun­kanélküliség, csak az a kérdé­ses, hogy melyik nő gyorsab­ban. A fejlett országokra a 80-as évtizedben a magas (8 százalé­kon felüli) munkanélküliségi arány és az alacsony (általában 5 százalék alatti) infláció a jellemző.A mi arányainkhoz és főleg tendenciánkhoz legköze­lebb áll Görörgország és Por­tugália. A világnak mindössze három fejlett országa van (nem véletlen, hogy ezek a legfejlet­tebbek!), ahol a mérték mind­két mutatónál a bűvös 2 száza­lékos határon belül van: Japán, Svájc és Svédország. Japánban gyakorlatilag nincs infláció, Svájcban pedig munkanélküli­ség. Japánhoz hasonlóan Né­metországban is csaknem vál­tozatlanok az árak, de itt a munkanélküliségi arány meg­közelíti a 10 százalékot, amit nem kétséges, hogy a német egyesülés milyen irányban mozdít el. HAZÁNKBAN AZ ELKE­RÜLHETETLEN szerkezet- váltás, a kapun belüli munka- nélküliséget felszínre hozó privatizáció, a munkaerőkeres­let és -kínálat foglalkozási te­rületi eltérései, a munkaerő szakmai földrajzi mobilitásá­nak nagyfokú korlátozottsága a munkanélküliség gyors növeke­dését vonja maga után. Ezt a folyamatot csak fokozhatja az a demográfiai tény, hogy ha­marosan munkáért jelentkez­nek azok a nagy létszámú ko­rosztályok, akik a 70-es évek közepén születtek. Mindez nemcsak új foglal­koztatási törvény, hanem a je­lenleginél jóval részletesebb, tényfeltáróbb s így megbízha­tóbb munkaügyi információs rendszert feltételez. A FENTIEK ISMERETÉ­BEN a Központi Statisztikai Hivatal — a világbank anyagi támogatásával — elhatározta, hogy 1992 januárjától lakossá­gi megkérdezésen alapuló munkaerő-felvételt végez. Az ezévi próbaösszeírások tapasz­talatainak felhasználása után mintegy 40 ezer 15-74 év kö­zötti személy negyedévenkénti kikérdezésére kerül sor. A vizsgálat elemzi majd a mun­kanélkülivé válás okait, időtar­tamát, nemek, szakmák, élet­kor, iskolai végzettség szerinti fontosabb jellemzőit. Kitér a főmunkahelyen kívü­li egyéb, döntően a második gazdaság keretébe ágyazódott foglalkozási formákra (másod­állás, mellékfoglalkozás, alkal­mi munkavégzés, segítő csa­ládtagként való munkavégzés, mezőgazdasági kistermelés, házilagos építkezés stb.), mivel ezekről jelenleg csak minimális ismereteink vannak. MUNKÁNK ÉRTELMÉT és remélhetően sikerét garan­tálja egyrészt az, hogy a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet ajánlásai alapján dolgozunk, másrészt az, hogy a legfejlet­tebb országok mindegyikében van hasonló lakossági megkér­dezésen alapuló felvétel. Az Amerikai Egyesült Államok­ban például 1940 óta havonta, Ausztriában 1968 óta negyed­évente, Svédországban 1967 óta havonta gyűjtik az ilyen jellegű adatokat. A Munkaügyi Minisztérium Munkaerőpiaci Központja és a KSH információi együttesen várhatóan elegendő alapot szolgáltatnak a kormány fog­lalkoztatáspolitikájához. Abban nincs lényeges vita, hogy a piacgazdaság is szüksé­gessé teszi a foglalkoztatás ter­vezését, mederben tartását és állami felügyeletét. Hajnal Béla KSH Autófesték világszínvonalon Egy nagy holland céggel, amely többek között festékalap- 'anyag- és termékgyártó is, hozott létre részvénytársaságot a Tiszai Vegyikombinát AKZÓ néven. "Ennek a magyarországi első for­galmazója a nyíregyházi Autó- Tempó Kft. A világhírű Sikkens festék műgyanta alapú személy- gépkocsik, haszonjárművek és berendezések kezelésére egya­ránt alkalmas. A nyíregyházi ja­vítóüzemben már működő beren­dezés minden típusú gépkocsi­hoz a festékkód alapján pillana­tok alatt elkészíti a szükséges festéket. A kívánt színárnyalatot 126 alapfestékből lehet összeál­lítani a műszer által meghatáro­zott egy csepp pontossággal, 1-2 és 3 literes mennyiségben. Azok az autósok, akik gépkocsijukat ezzel a festékkel kívánják feste­ni, örömmel fogadhatják, hogy ez olcsóbb a jelenleg kapható külföldi festékeknél. Elek Emil Színkeverés közben az új hol­land berendezés r Tervek és valóság v J ( Közvetlen kapcsolatok V _______________ ) működés lehetőségeit: eszerint a bátoriak cipőt adnának, a pécsiek bőrt, a nagyszőllősiek pedig munkát. Kölcsönt adnak a vevőnek? V ___________________J A túlélést szolgáló válságáthi­daló intézkedések között külföldi hitelfelvételek lehetőségét is ku­tatják. Szeretnék megnyerni cél­jaikhoz azt a világhírűnek számí­tó Bata cipőipari konszernt, amely a Magyar Nemzeti Bánk New York-i fiókjában kerek 55 millió kanadai dollárt helyezett el magyar cipőipari cégek támo­gatása céljára. Gondot e téren az okoz, hogy az elhelyezett tőke beruházások támogatására szol­gál. A nyírbátoriak levélben for­dultak az illetékesekhez, hogy tekintettel a Skorpiónál kialakult drámai helyzetre, a pénzből áru­hitel nyújtása címén kapjanak. Kovács Éva Táblacsere Nyíregyházán 32 utca névtáb­lája változott meg. A polgármes­teri hivatal több cégtől, kis­iparostól árajánlatot kért. Szeret­nék, ha a táblákat a korábbi ha­gyományoknak megfelelően, ön­töttvasból állítanák elő, nem pe­dig a mostani zománcozott for­mában. A táblacsere viszont nem lesz egy olcsó dolog, várhatóan darabonként 2—5000 forint kö­rül alakul a költség. Az új táblá­kat három hónapon belül szeret­nék kifüggeszteni, de valószínű, hogy egyelőre marad a régi is. Az állampolgároknak — nem kevés utánajárással — a válto­zást a szükséges okmányokban ki kell igazíttatni. így például a személyi igazolványban, a gép- járművezetői engedélyben, de érinti ez a vállalkozók bélyeg­zőinek cseréjét is. Mindenekelőtt azonban a személyi igazolvány­ban kell a helyes nevet feltüntet­ni. Az állandó és ideiglenes la­kóhellyel rendelkező állampol­gárok ez ügyben a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatát keres­sék meg. Adatlapra nincs szük­ség, mert egy névjegyzék alapján végzik el a kiigazítást. Ez azon­ban egyelőre még nem készült el, amiről a lakosságot időben fogják értesíteni. CSÍPIK A SKORPIÓT I Bár a tőkés megrendelők egyre elégedettebbek, s ma már mind nagyobb tételben rendelnek, a nyír­bátori Skorpió Cipőgyár mégis gondokkal küsz­ködik. Egyik szemük nevet, mert a legmagasabb színvonalat képvi­selő Scholl, Nike, valamint Mat- til cégek kemény valutával fizet­nek, másik azonban sír, mert a termelésük felét kitevő szovjet piac egyre bizonytalanabb, s emiatt válságintézkedések kidol­gozására kényszerült a Skorpió vezetősége. Amint azt Molnár Ferenc gyárigazgatótól megtudtuk: szép terveik 91-re is vannak, s normál gazdasági és termelési tevékeny­ség mellett, még az infláció ha­tásai ellenére is 44 millió nyere­séget tudnának termelni. Félő azonban, hogy a tervek csak ter­vek maradnak. Teljes készáru­kapacitásuknak ugyanis közel felét szovjet piacokon kívánták értékesíteni, de a közismert kö­rülmények miatt ennek megvaló­sulása mind nagyobb veszélybe kerül. A közelmúlt napokig ugyanis sem a direkt értékesíté- sű, azaz pénzzel fizető, sem a barter, sem pedig a tőkés közve­títőkön keresztül szervezett, úgynevezett reexportra nincs ki­látás, a gyár termékeinek közel felére nincs vevő. A kidolgozott válságintézke­dések első lépéseként a készárut gyártó öt műhely közül két nyír­bátorinak már nincs rendelése. Ez a két műhely összesen nyolc­van dolgozót foglalkoztatott, az ő munkájuk e pillanatban szüne­tel. Közülük közel harmincat a cipőgyártás más területén, belső átcsoportosítással foglalkoztat­nak, tíz-tizenöt ember pedig egyéb területeken tevékenyke­dik. Negyven embernek egyálta­lán nem tudtak munkát adni, őket hazaküldték. A vezetés célja, hogy a kiala­kult drámai helyzetben is meg­tartsa a dolgozókat, remélve egy nem tűi távoli kibontakozást. Ezért a munka nélkül maradot­taknak állásbért fizetnek, mun­kaviszonyukat is fenntartják. Ez az állapot persze nem vihető so­káig, számítások szerint mind­össze március 31-ig. Ha addig nem történik változás, magyarán nem jön a szovjet megrendelés, nemcsak a fenti nyolcvan, ha­nem az őket kiszolgáló közel harminc embertől is meg kell a gyárnak válnia. Több a gyes, a gyed Sokan várják kíváncsian a gyessel, illetve gyeddel kap­csolatos változásokat. Bár végső rendelet, s érvényes jogszabály még nincs, az el­képzelés már ismert: a gyed nem lehet kevesebb, mint a mindenkori legkisebb nyugdíj összege. Ez azonban csak ak­kor igaz, ha a kismama mun­kabére sem volt kevesebb en­nél az összegnél — tájékoztatott Üveges Tünde, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság előadója. Tőle tudjuk azt is: a jogsza­bály ugyan a napokban megje­lenik, abból azonban február­ban még nem lesz pénz, hiszen most még a régi összeget utal­ják az érdekelteknek. A meg­növekedett gyermekgondozási díjat, valamint az emelésből származó különbözetet január 1-jétől, visszamenőleg, de csak márciusban fizetik. A gyesen lévők jelenleg 2450 forint jövedelempótlékot kapnak havonta. Ehhez jön még az első gyermek után 800, a második után 900, a harma­dik után pedig 1000 forint. A gyes címén kiutalt jövedelem­pótlék az új jogszabály értel­mében további 900 forinttal emelkedik. A gyes összegét minden hónap 10-ig utalják ki az illetékesek, a gyedet pedig folyamatosan, ábécésorrend­ben fizetik. ___________________________ Nehezíti a dolgot, hogy a di­rekt értékesítésről megkezdett tárgyalásokon a szovjetek úgy­nevezett áruhitelt kértek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyírbátoriak által leszállított ci­pőkért a megrendelő partner egy későbbi időpontban, akár három­negyed, egy év múlva fizet. Mivel a barterüzleteket szov­jet elnöki rendelettel leállították, s e téren is rendkívüli módon beszűkültek a lehetőségek, kiutat a közvetlen üzletkötés jelent. A jelenlegi tárgyalások szerint a nyírbátori cipőkért kuznyecki kőszén érkezne az országba, de szó van más könnyűipari termé­kek cseréjéről is. Felvették a kapcsolatot a nagyszőllősi cipő­gyárral is, egyeztették az együtt­Az anarcsi Kunststoff Kft. müanvag-feldolgozó üzemében negyvenen dolgoznak, nagy többségükben asszonyok. A kis üzem főprofilja a polietilén tömlők, nyomtatott tasakok, zsákok, reklámtasakok és jelző-szalagok gyártása. Képünk: Smink szépségápolótasakokat hegesztenek. (Elek Emil fel­vétele) rádió bömböl, a macska nyávog. Sto- hanek viszont zoho- rál. Szememre veti a megátal­kodott, hogy a háziállatom, ami különben sziámi, egy rosszindalutú dög. Ettől már csordult a csorbult peremű pohár, és kiosztottam a palit. — Szálljon le a macska far­káról — mondtam —, maga te­nyeres-talpas orángután. Maga is ordítana, ha a farkára lépnének. — Ez egy hülye vicc — je­gyezte meg a szomszéd, aztán csendre intett, mert a rádió ép­pen az öbölbéli háborút ecse­telte. Terjed az olajfolt — kö­zölte az érdes hangú kommen­tátor, és Stohanek ezt azzal egészítette ki, hogy imádja az olajos halat. — Tessék? Mit akar ezzel a marhasággal mondani? — Csak azt, ami kézenfekvő. Ha az Öbölben a tenger olajos, akkor a halak is olajosak és ha az öbölbéli halász halászik, mit fog ki? Olajos halat... Nagy ég! Mindig tudtam, hogy Isten nem ver bottal, csak jó szomszéddal. Nem álhattam meg, hogy meg ne kérdezzem: — Mondja, szomszéd úr! Hányas kalapot hord maga? — Hatvankettest. Különle­ges méret, de miért kérdezi? — Semmi, semmi. Csupán arra voltam kíváncsi, hogy van-e akkora kalap ezen a vilá­gon, ami alá aláfér az a renge­teg esze. — Ne hízelegjen! — intett le Stohanek —, inkább azt mond­Olajos hal ja meg, rendezte-e már a tarto­zását az OTP-nél. — Még tegnap. Micsoda tömeg volt! Ölték egymást az emberek, csak hogy minél előbb megszabaduljanak a pénzüktől. — De legalább nem tartoz­nak. — Az OTP-nek nem. Csak fúnek-fának. Ismerek egy ille­tőt, aki húsz helyről kért köl­csön, hogy összehozza a befize­tendő 89 ezret. Adott pénzt az após, az anyós, az ipám meg a napam, a sógor meg a koma, és én is adtam kölcsön 24 forint ötven fillért. — Mennyit? — Jó! hallotta. 24 forint öt­ven fillért. Annyi kellett egy ló tér tejért meg a kifliért, mert két napja már nem eszik az ürge. Állítólag már fel is ter­jesztettek életmentő kitüntetés­re. Megmentettem a csórót az éhhaláltól. Stohanek ezek után vállon veregetett és kijelentette, derék dolog, amit cselekedtem. Azt is megkérdezte, nem szeretnék-e véletlenül egyszerre két élet­mentő kitüntetést kapni. Adjak neki egy százast kölcsön, mert már kiszáradt, és valószínű, hogy szomjan hal. Mit tehet­tem? tohanek elment, ülök a konyhában és eszem az olajos ha­lat, közben várom a telet meg az életmentő kitüntetést. Az is eszembe jut, mennyi életet tud­nék megmenteni, ha lenne ak­kora hatalmam, hogy meg­szüntessem a háborút. Az lenne az igazi! Olyan hatalmas plecsnit kapnék, mint a Gel- lért-hegy. És mert nem vagyok se hiú, sem önző, a kitüntetést én Stohanekre tenném. Hadd nyomja őt. Seres Ernő s A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents