Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

4 Kelet-Magyarorsiág 1991. február 20. A parlamentből jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) gyelembe. A MÁV-nak e cél­ra átutalt összeg így is 2,3 milliárdról 3,9 milliárd fo­rintra emelkedett. A képvi­selő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés ellenben igen. Hatvani Zoltán a lakáska­mat-emelés miatt nehéz helyzetbe került állampolgá­rok érdekében interpellált. Szabó Tamás pénzügyminisz­tériumi államtitkár közölte, hogy a lakosság eddig rend­kívül nagy arányban fizet­te vissza kölcsöntartozását. Kilátásba helyezte, hogy a kormány csütörtöki ülésén az ő és a népjóléti miniszter ja­vaslatára megtárgyalja, hogy bizonyos összegeket kor­mányzati tartalékból felsza­badítsanak-e a nehéz hely­zetbe került családok támo­gatására. Elhalasztott, napirend előt­ti felszólalására a délutáni órákban kapott lehetőséget Torgyán József. A Kisgazda- párt frakcióvezetője — pél­dákkal illusztrálva bizonyí­totta. hogyan folyik az álla­mi, szövetkezeti vagyon el­herdálása. átmentése. E fo­lyamatok megakadályozására A magyarság a Kárpát- medencében Rangos esemény színhelye lesz március 1—3. között Be­regszász. A magyarság a Kárpát-medencében a husza­dik században címmel társa­dalomtudományi konferenciá­ra kerül sor. A rendező a Kárpátaljai Magyarok Kultu­rális Szövetsége, a résztvevők Magyarországon és a diasz­pórában élő neves történé­szek, irodalmárok, politiku­sok soraiból kerülnek ki. A találkozó egyik meghívott előadója Laborczi Géza, nyír­egyházi képviselő, aki kettős minőségben, politikusként és lelkészként vesz részt a mun­kában. Laborczi Géza Be­regszászon elhangzó előadá­sának címe: Az egyház sze­repe az etnikai kisebbséghez tartozók oktatásában, műve­lődésében. (bp. szerk.) országgyűlési vizsgálóbizott­ság felállítását javasolta. Az elnöklő Szabad György kö­zölte: ilyen jellegű testület felállítására kifejezett in­dítvány alapján kerülhet sor. Torgyán József gondolatai egyébként az ellenzék sorai­ban is támogatásra találtak: Hatvani Zoltán (SZDSZ) el­mondta. hogy választókörze­tében hasonló gondokkal ta­lálkozott. Az Országgyűlés ezután megkezdte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalását. A törvény- javaslat abból indul ki: a demokratikus jogállam meg­teremtésének elengedhetetlen feltétele, hogy az országgyű­lési képviselőválasztások nyo­mán kialakult kormányzati rendszerben világosan elha­tárolhatók legyenek a politi­kai és a közigazgatási funk­ciók. Kívánatos, hogy ez a különbség a területi és a he­lyi szinteken is kialakuljon. Ennek alapvető feltétele a közigazgatási tevékenység el­határolása a politikától, a kőrszerű szakmai ismeretek­kel rendelkező, kizárólag a köz érdekében munkálkodó, a társadalom által megbe­csült köztisztviselői kar ki­alakítása. Kedden este 6 órakor be­fejezte munkáját az Ország- gyűlés ülése. Haji Abu Hassan Omar malaysiai külügyminiszter február 19-ikén irodájában fogadta Katona Tamás külügyi állam­titkárt, aki négynapos hivatalos látogatáson tartózkodik az ország fővárosában. (MTI telefotó) Újabb gyógyszeráremelés? A második negyedév köze­pére újabb gyógyszeráreme­lés várható, valószínűleg mind a belföldi, mind az im­portból származó gyógysze­rek drágulnak. Az áremelés mértéke azonban még kérdé­ses, várhatóan 60—110 száza­lék körül alakul — derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden, a Hunga- ropharma Gyógyszerkereske­delmi Vállalat képviselői tartottak. Az információ természete­sen nem hivatalos, hiszen csupán a vállalati szakembe­Prés alatt a költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta a polgármes­ter, nincs előre lejátszva a pályázat, valóban szakembe­reket várnak, nem pártalkú kérdése az állások betöltése. S ha nem találnak megfe­lelő jelentkezőket, akkor in­kább egyelőre nem neveznek ki senkit. Egy korábbi pá­lyázatról szólva elmondta a polgármester, várhatóan már­cius végére lesz menedzsere a városnak. Az adó- és illetékhivatal új szolgáltatásával igyekszik levenni a gondot azok vál­láról. akiknek nehézséget okoz adóbevallásuk elkészí­tése. Ügyfélfogadási időben a Navigátor Kft. számítógé­pes programjával öt perc alatt elkészítik a legbonyo­lultabb bevallást is. önkölt­ségi áron. — Nem vagyok híve a pá­nikkeltésnek — fogalmazott Olvasónk írja Á földfoglalásról a polgármester. — A város költségvetése rendkívül fe­szített. de nem mondható válságköltségvetésnek. Viszonylagos stabilitást nyújt a bevételi oldalon az ASKO-beruházás és a nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek bérleti díjának eme­léséből származó összeg. A kiadások között első helyen az intézmények, közülük is a legfontosabbak, az óvodák, bölcsődék, iskolák működé­sének biztosítása szerepel. Az intézményrendszer többi ré­szét (MVMK, könyvtár. i3uj- tosi Szabadidő Csarnok s'.b.) felülvizsgálják, s ahol lehet, piaci megoldásokat igyekez­nek találni. Hosszú előkészítő munka előzte meg a költség- vetés hétfői általános vitá­ját, közös munkamegbeszé­léseket tartottak az elmúlt napokban, s végleges elfoga­dásra pedig február 25-re közgyűlést hívtak össze. Jó­val megalapozottabb a költ­ségvetés. mint az várható volt, s ebben szerepet ját­szik az is. hogy nem ültek le a bizottságok összeírni igé­nyeiket. hanem illúziómente­sen, a realitás talaján marad­tak. Szinte nem telik el hét, hogy újabb fejleményekről ne számolnánk be a két kon­téner-telefonközponttal kap­csolatban. Felbermann End­re alpolgármester levelet kapott a Távközlési Válla­lat Debreceni Igazgatóságá­ról, amelyben tájékoztatják, a Sarkantyú utcai konténer­re március végétől folyama­tosan kapcsolják a leendő előfizetők készülékeit, a kert­városi konténert is a helyére szállították, az építési mun­kákat szeptember végéig el­végzik, s október végére már ott is csörögnek a telefonok. (csk) rek értesülése, de valószínű­leg helytálló, mivel a cégnek már jó előre fel kell készülni az új helyzetre. Jelenleg még a Népjóléti Minisztérium felügyelete alatt dolgoznak, ám a cég ha­marosan részvénytársasággá alakul át. Tervezik a külföl­di működőtőke bevonását is és tárgyalásokat kezdtek nyugat-európai cégekkel, szá­mítógépes raktározási és ve­vőkiszolgálási rendszer kia­lakítására. Ez szükséges ah­hoz, hogy a magánkézbe ke­rülő patikákat, és a kórháza­kat gyorsan, pontosan el tud­ják látni. A sajtótájékoztatón Lantos István vezérigazgató beje­lentette, hogy 1 millió forin­tos induló tőkével alapít­ványt kívánnak létrehozni a magyar veseátültetésre szo­ruló gyermekek gyógyítási költségeinek fedezésére. Be­jelentették azt is, hogy a Hungaropharma további fél­millió forinttal segíti a vese- átültetésre váró négyéves kisfiú, Fodor István gyógyke­zelését. Segélyek cérnaszálon Ú gy gondolom, de a ta­pasztalatok is azt mu­tatják, hogy nehéz helyzetben vannak az önkor­mányzatok a különféle segé­lyek odaítélése, elbírálása során. így volt ez a tanácsok esetében is. A költségvetése­ket ismerve ugyanis minden forint kiadását meg kell fon­tolni, a döntéseket megalapo­zott vizsgálat után kell — kellene? — meghozni. S elé­gedetlenek mindig voltak, vannak, lesznek. Vannak olyan települések, ahonnan különböző visszajel­zések érkeztek nemcsak a község- vagy városházára, de szerkesztőségünkbe is. Ezek­ben vélt, vagy valós sérel­meiknek adnak hangot a pa­naszosok. A rendszeres nevelési se­gélyek felülvizsgálatát vé­gezték el az egyik községben, a testületi tagok elmondása alapján alaposan, többfordu­lós vita, véleménycsere kísé­retében. ötg arekes családok kifogásolták azt a döntést, melynek értelmében február elsejétől nem jogosultak a rendszeres nevelési segélyre, megvonta tőlük a testület. Ök ezt felháborítónak tart­ják. arra hivatkozva, hogy két-három gyermekes csalá­dok kapnak, ök akkor öt gye­rekkel miért nem? Látszólag logikus a gon­dolatmenet, mégsem biztos, hogy alapos, hogy nem egy­oldalú tényeken nyugszik. Több okból sem. Az egyik, hogy rendszeres nevelési se­gélyt nem kötelező adni. csu­pán — a család anyagi hely­zetére való tekintettel — ad­ható. A kezdés másik ol­dala: a csalad anyagi hely­zete. S — ahogy mondani szokták — itt van a kutya elásva... A jogszabály ér­telmében ugyanis az elbírá­lás során mindenféle jöve­delmet figyelembe kell ven­ni az egy főre jutó pénzösz­szeg kiszámításához. így a fizetés mellett a háztájiból származó jövedelmet, s a csa­ládi pótlékot is. (Meglehető­sen fura, mondhatnám, sértő ez a jogszabály, hiszen azzal nem számol, hogy a háztáji­ban végzett munka értékét nem havonta kapja a csa­lád, hanem egyben, esetleg két-három részletben. S több­nyire ebből végzik a „beru­házásokat”, a nélkülözhetet­len, de nagyobb értékű ruha­neműk vásárlását, ne adj is­ten a hűtőszekrény, s egyéb háztartási felszerelés megvé­telét. A családi pótlék beszá­mítása még vénlázítóbb. Egy­részt csak pótlék, másrészt, amikor nagyobb szükség van arra, hogy ez az összeg úgy­mond növelje a bevételi for­rásokat — pl. OTP-kölcsön felvétele! — akkor nem szá­mítható be!!!...) Tehát, ha a fent említett forrásokból is várhatóan el tudják tartani gyermekeiket a szülők, sőt, a jelek szerint jó anyagi körülmények kö­zött élnek, a képviselők előtt egyértelművé válik: nincse­nek rászorulva a segélyre. Míg mások — még ha keve­sebb gyermekük is van. — lehet, hogy jobban rászorul­tak. Nem könnyű dönteni, le­het. nem is mindig helyesen sikerül. De, sajnos, vannak nem éppen előnyös jogszabá­lyok — kiosztható pénzek viszont egyre szűkösebben. R emény? Esetleg az ma­rad. Remény arra, hogy a szülők szorgal­ma következtében nem bo­rul fel a családi költségve­tés, de arra is. hogy előbb- utóbb csak javulnak megél­hetési lehetőségeink, körül­ményeink is. De vélem, ad­dig még sok panaszt hal­lunk . .. Kováts Dénes Válasz egy levélre A polgármester fizetéséről TISZTELT JUHÁSZ ISTVÁN! Sajnálattal olvastuk a Kelet- Mag.yarország február 4-i szá­mában ..Kinek van a legdrágább polgármestere” címmel megjele­nő cikkét. A tényekről annyit: Nyírteleken is, mint a legtöbb településen, a választások de­mokratikusan és jogszerűen tör­téntek. Tizenhárom fős testület kezdte el munkáját. Valóban az első testületi ülésen, a meglévő jogszabályok ismeretében — a polgármesteri fizetés a minisz­teri fizetés 30—80",,-a lehel — mi a megválasztott polgármester bérét 65".,-ban határoztuk meg. (Ehhez hozzá kell tenni, az ön által kiszámolt bruttó bérnek alig több mint felét kapja kézhez keresetként.) Erre nem jön sem­miféle plusz összeg, pedig ismer­ve a településünk szerkezetét (15 részből áll), a nagy távolságok indokolnák a gépkocsiátalanyt is. Az akkori döntéshez hozzájárult, hogy a környező hasonló, sőt kisebb községekben azonos ösz- szegü fizetést állapítottak meg a főáLlású polgármestereknek. Ügy gondoljuk, érdemtelenül for­dult az újsághoz: érezve tapasz­talatlanságunkat, és akkor még Konzervgyári újdonságok nem ismerve a község jövőbeni lehetőségeit, született egy olyan megállapodás, hogy az 1991-es költségvetés tárgyalásakor visz- szatérünk a polgármesteri fize­tésre és kölcsönös megegyezés alapján módosítjuk azt, ha szük­séges. Indokolta ezt az is, hogy akkor még azt sem tudhattuk, ki lesz a jegyző, s az ő bérét is akkor szeretnénk véglegesen meghatározni. Nyílt levelében egy lényeges dolgot elfelejtett leírni; azt, hogy többek között ön is indult a vá­lasztásokon, mint polgármester­jelölt. Viszont mindössze 87 sza­vazatot kapott. (Ez az ön számí­tásai szerint 2 százalék). Tehát a lakosság döntése egyértelmű volt. Ügy véljük, az ön levele a nagy többség által megválasztott polgármester és testület lejára­tására született. Személyes sérel­meit és „ambícióit” lakossági gondként veti fel. Ezt alátá­masztja más cselekedete is, pél­dául a választások óta már több fórumhoz fordult (köztársasági megbízott) a polgármestert elma­rasztaló észrevételekkel. — me­lyekről egyértelműen kiderült, rosszindulatú „tévedések” voltak. ön állampolgári jogon rendsze­resen részt vesz az önkormány­zati fórumokon — igaz, meglepve tapasztaltuk az utóbbi önkor­mányzati ülésen nem jelent meg, ahol részletesen megbeszéltük volna a problémát —, de szinte naponta bejár a polgármesteri hivatalba, intézményekbe, bírál, felelősségre von. saját magát „té­vedhetetlennek” tünteti fel, ezzel nagymértékben zavarja, szinte lehetetlenné teszi az ott folyó munkát. Szeretnénk még azt is hozzátenni: ön alig pár éve köl­tözött Budapestről nyugdíjasként Nyírtelekre, ezért csak részben ismerheti a falu múltját, gondja­it, lakóit. Mi mindannyian büszkék va­gyunk arra, hogy a település la­kóinak bizalmából végezzük a nehéz és sokszor hálátlan mun­kát. Ennek a bizalomnak mind­annyian szeretnénk is megfelelni. Beismerjük, némi tapasztalat­lanságból, döcögve halad a sze­kér, de halad, és nekünk meg kell tanulni annak irányítását. Azzal egyetértünk: az embe­reknek joguk van megtudni az igazságot, — de a teljes igaz­ságot ! Tisztelettel: Nyírtelek település önkormányzatának 11 tagja (Folytatás az 1. oldalról) 43 millió forint, melynek ér­tékét növeli az is, hogy ta­valy megszűnt az állam vál­lalatokat óvó, védő keze. A kormány a cégek életébe még átmeneti megoldás gyanánt sem kíván beleavatkozni. A Nyírség Konzervipari Vállalat Magyarországon az egyedüli konzervgyár, ame­lyik mind mennyiségben, mind értékben növelte ter­mékértékesítését. Ez a tőkés és a szovjet relációban is Étlapkínálat mérgekből igaz. Gazdasági célokat szol­gáltak ki, s piacot teremtet­tek. A vállalati tanács elvi ál­lásfoglalást adott ahhoz, hogy a cég egészébe külföldi tőkét vonjanak be. Újabb gyártási és termékeladási lehetőség­hez csak így jutnak, de a ve­zetőség a szakszervezet és a vállalati tanács döntése nél­kül nem tesz lépést. Két termék, a Nagymama lekvárja és a bébiétel (gyü- mölcspüré) a vállalat szaba­dalma. Annak gyártási jogát más nem szerezheti meg. A közeljövőben Drink 21 né­ven Béres-cseppeket tartal­mazó italt hoznak forgalom­ba. Felháborodott hangú olvasói levél és még ugyanaznap a he­lyi Kisgazdapárt elnökének, Papp Ferencnek a személyes megjelenése mutatta, milyen in­dulatokat váltott ki az újfehér­tóiak egy részében a lapunk február 13-i számában közölt kis interjú, mely „Feljelentés föld­foglalók ellen” címmel készü’t a nagyközség jegyzőjével, (Ír. Var­ga Lászlóval. A levélíró, aki a cikk szerző­jének a G. B. monogram mö­götti tisztességtelen megbúvását is kifogásolja, nem ért egyet az­zal, hogy „nagyon földéhes” embereket említ az írás a fö’d- foglalókkal kapcsolatban. Az ügyben nyilvánvalóan érintett asszony írja, két-háromszáz na­gyon nehezen élő és jogos tu­lajdonát visszakövetelő emberről ilyet mondani legalábbis valót­lanság. Már éppen azt a választ fo­galmaztam, hogy a földéhség pont azt jelenti: valaki egyálta­lán nem, vagy csak alig része­sedett eddig a földvagyonból, s ezért nem is nevezhető ebben a tekintetben jóllakottnak, amikor betoppant az újfehértói kisgaz­da vezető, Papp Ferenc. A helyi hangulatot jól ismerő vendég az­tán így magyarázta meg a szer­kesztőségből elsőre érthetetlen­nek tűnő felháborodás okát: — Üjfehértón, ahol jelenleg is 120 körül van az egyéni gazdál­kodók. és mintegy 600-ra tehető a földjüket visszaigénylők szá­ma, eddig körülbelül 450 igény­lőlapot töltöttek ki. Ennek a húsz százaléka kapta meg a törvé­nyes keretek között, földhivatal által is dokumentálva a földjét, összesen mintegy háromszáz hek­tár területet. Tehát Üjfehértón nem hatvan, hanem ötszáznál is több azoknak a családoknak a száma, akik tán mindennél job­ban várják, hogy a lassan ké­szülő kárpótlási törvény értelmé­ben visszakaphassák régi földjü­ket. Ezek az emberek érthetően türelmetlenek és ilyen állapotban nem kell csodálkozni, ha meg­kérdezik: ki a földéhesebb? Aki kedvére bérelhet a tsz földjéből és a máséhoz ragaszkodik, vagy aki a sajátját kéri vissza? Jobban megértve most már az újfehértói helyzetet, ám tovább­ra is meggyőződéssel vallva, hogy törvénysértést újabb tör­vénysértéssel nem lehet orvosol­ni, szeretném halkan megjegyez­ni: ott egy nyilatkozatról volt szó. A „tisztességes” nevemet is adni szoktam az általam leírtak­hoz, ám az, hogy mikor kerül Galambos Béla vagy csak egy monogram az írás utolsó sora alá, végtére is szakmai ügy. G. B. (Folytatás az 1. oldalról) léletesen ismertette cégének korszerű és számos kedvező tulajdonsággal rendelkező készítményeit. Növényvédő szerekkel kap­csolatos információkkal szol­gált az Agroker osztályveze­tője, Glückman Gábor is, aki többek között elmondta, hogy a nagy népszerűségnek ör­vendő Orthocid gyártása megszűnt. A készítmény he­lyettesítésére azonban a fel­használók rendelkezésére áll a a Buvicid K és az' Izraelből importált Merpan. Üj agrár információs rend­szerről tájékoztatta a részt­vevőket Bacsu József, az Ag­rárkamara megyei ügyveze­tője. A rendezvényen bemu­tatta azt a telefonkészülékkel egybeépített mini képernyős számítógépet, mely „Minitel” névre hallgat. A mindössze harmincezer forintba kerülő készülék egy telefonvonalra kötve a Földművelésügyi Mi­nisztériumban az Agrárka­maránál működő központi adattárból, illetve számító­gépről — egyelőre ingyen, csak a postai telefon díjáért — a legváltozatosabb infor­mációkat képes lehívni, azaz a képernyőjére kiírni. A ter­melési, közgazdasági, jogi in­formációkon kívül a mező- gazdasági termékek országos kereslet-kínálati viszonyairól és az árakról is részletes tá­jékozódást képes nyújtani. G. B. A szakszervezeti bizalmiak a dolgozói tulajdonlásról, az üzemi bizottságok és a szak- szervezet érdekvédelmi fela­datairól, az anyagi lehetősé­gekről, valamint a szakszer­vezet jövőjéről és megújulá­sáról szóltak. Üzemi tanács létrehozásáról, továbbá a kol­lektív szerződés módosításá­ról döntöttek. A vezérigazga­tó 17—18 százalékos alapbér- emelést jelentett be. (cselényi)

Next

/
Thumbnails
Contents