Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-19 / 42. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. február 19. Amiről dönteni kell PÚPOK AZ ÖNKORMÁNYZATOK HÁTÁN Törvény írja elő, hogy a települési önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység lehetőségét. Gondoskodniuk kell arról is, hogy megfelelő terek álljanak az állampolgárok rendelkezésére, ahol közösségi életet élhetnek. A ma működő intézményhálózat és az e területen érdekelt vállalkozási szféra már olyan szolgáltatásokat kínál, amelyek a lakosság széles rétegeit érintik és kapcsolják be a különböző tevékenységi körökbe. Sok embert vonzanak az amatőr művészeti csoportok és más önszerveződő, részben közművelődési egyesületek és társaságok. Ezek a részben állami, részben nem állami intézmények, állami és magánvállalkozások, önszerveződő közösségek azok, amelyek együttesen teremtik meg (és elégítik ki) a helyi kulturális igényeket. A velük való törődés az adott település önkormányzatának fontos feladata. Tőkehiányos időszak Az elmúlt hetekben gyakran szóba kerültek az úgynevezett „megyei” intézmények. A szerepkörök megváltozásával korszerűtlenné vált a szerkezet is, ami ezeket másfél, két évtizeddel ezelőtt létrehozta. A város számára viszont óriási megterhelést jelentene ezeknek a régi formában való fenntartása, működtetése. Nehéz döntés előtt áll a város, hiszen Nyíregyházának nemcsak önmaga „ellátásáról” kell gondoskodnia, hanem azzal is kell törődnie, hogy milyen kép alakul ki a városról az országban, a nagyvilágban. Ez a szellemi kisugárzás viszont különösen ebben a tőkehiányos időszakban — rengeteg pénzbe kerül. Ezúttal a megyei-városi művelődési központ elmúlt évi munkáját tesszük mérlegre, hogy segítsünk a döntéshozóknak. A művelődési központ munkájában, két éve már, hogy fokozatosan háttérbe szorult a megyei tevékenység, átadva a helyét a városi igények kielégítésének. A legnagyobb figyelemben az amatőr művészeti mozgalom részesült. A tíz amatőr csoportnak csaknem száz tagja van. Az együttesek bejárták a világot, emlékezetes sikereket arattak itthon és külföldön egyaránt. Az Igrice táncegyüttes volt Izraelben, a Vegyeskor Finnországban, az Ifjú Zenebarátok Kórusa Hollandiában, a Kabalás néptáncegyüttes Franciaországban. A művelődési központ nép- művészeti értékvédő, értékmentő, közvetítő tevékenysége országszerte közismert. A Népművészeti Stúdió nyolc szakágban foglalkoztatja az érdeklődőket. Az itt folyó munka elismerését is jelenti, hogy háromévenként Nyíregyháza adhatott otthont az Országos Népművészeti Kiállításnak. A nyíregyházi Művészeti Hetek programjaiból a művelődési központ vállalta eddig a legnagyobb részt. Itt rendezték meg tavaly a IV. Országos Videószemlét. Nyíregyháza egyik testvérvárosa, Iserlohn mutatkozott be májusban. Ekkor került sor a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar és német vendégművészek közreműködésével a testvérvárossá válás tiszteletére komponált mű bemutatására is. A Sóstói Játékokon a Nyírség táncegyüttes és a Bessenyei Színkör Gorka Géza: A maharadzsa című népszínművét mutatta be. A Nyírségi Ősz rendezvényei szintén magukon viselik a művelődési központ keze nyomát. Említettük az amatőr művészeti csoportokat. Az Igrice gyermektáncegyüttes 1983-ban alakult. A magyar népi játékokon nevelkedik, és e játékok tanulása közben sajátítja el a magyar néptánckultúra gyöngyszemeit. A Vegyeskar 1955-ben szerveződött. Tagjai többségük pette — 1975 óta működik. Évente csaknem ötven előadást tartanak, amelyek közül húsz a kistelepülések műsorellátását is szolgálja. A Primavera balettcsoport a balettiskola növendékeiből alakult még 1977-ben. Munkájukat elismerő kritikák jelzik. Nyitott kérdések A sort természetesen lehetne még folytatni, hiszen sok kisebb- nagyobb közösség dolgozik a házban. A hagyományos művelődési területeken kívül van itt ben pedagógusok, főiskolai hallgatók, alkalmazottak. A kórus repertoárjában valamennyi zenei korszak vokális művei megtalálhatók. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekarral gyakran mutatnak be oratorikus műveket is. A Szimfonikus Zenekar több mint harminc éve folyamatosan működik. Tagjai zeneiskolai tanárok, akik a megye különböző városaiban dolgoznak. Évente körülbelül ötven hangversenyt adnak. Az Ifjú Zenebarátok Kórusa 1969 óta aratja sikereit. Kaptak már díjakat Belgiumban,. Franciaországban, Németországban. A madrigáloktól a mai kórusművekig terjed az együttes repertoárja. A Mesekert Bábszínház 1948 óta aratja sikereit, nemzedékek ízlését és kultúráját formálta ez a közösség. A Bessenyei Színkör — a színházi életben megszokott válságok közepszichológiai, jogi, szexuális tanácsadás; családterápia és jógatanfolyam. A központ utazási irodája személyre szóló programok szervezésére is kész, az Ifjúsági Centrumban pedig a kispénzű fiatalok találhatják meg az őket érdeklő programokat. Olyan igények kielégítésére vállalkoznak, amelyekre sem az iskola, sem a család nem gondolhat. Hogyan tovább? Az MVMK- ban dolgozók nyitottak a változásokra. Úgy érzik, van bennük annyi vállalkozói kedv és tehetség, hogy az új körülmények között is megállják a helyüket. Lesz-e lehetőségük a bizonyításra? Ha a döntéshozók felelőssége túlmegy a konkrét helyzeten (s nincs okunk feltételezni, hogy nem így lesz), bizonyára lesz. Nagy István Attila UJ TELEFONKONYV A MEGYEBEN A magántelefonálás olcsóbb, de... Egyre gyakrabban tárcsázzák manapság a 09-et, vagyis a nyíregyházi tudakozó telefonszámát, ugyanis a régi telefonkönyvhöz képest nagyon sok változás történt az elmúlt időben. Elég csak arra gondolni, hogy új előfizetőket kapcsoltak be, számtalan kft., magánvállalkozás jött létre. Lesz-e új telefonkönyv a közeljövőben? — ezzel a kérdéssel kerestük meg a Debreceni Távközlési Igazgatóság szolgáltatási osztályának vezetőjét, Daróczi Gyulát. — Az igazgatóságunk területén lévő három megye közül a legrégebbi telefonkönyv a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei — mondta. — A korábbi gyakorlat az volt, hogy amikor az adatok negyven százalékában változás történt, új telefonkönyvet adtunk ki. Ezt a megye már tavaly elérte: a 180 telefonközpontból 15 ezer előfizető adatai szerepelnek a régi könyvben, az előfizetők száma azonban mára már a 18 ezret is meghaladta. A távhívóhálózatba időközben bekapcsoltak 23 központot, és változtak a kapcsolási számok is. A rendszerváltást, a gazdasági élet változásait is hozzászámolva már 45 százalék körül mozog az adatok megváltozása. megkeresni, bár korábban ez volt a gyakorlat, de csak hetvenszázalékos sikert jelentett. Az előfizető kötelességei Mint megtudtuk, nem olcsó mulatság a telefonkönyv kiadása, a távközlési vállalat tavaly azt tervezte, vállalkozásba adja ezt a munkát. Erről döntés még nem született, az viszont bizonyos, akárhogy is határoznak, 1991. harmadik vagy negyedik negyedévében kiadják a megye új telefonkönyvét. — Jó volna, ha a különböző cégek, magánvállalkozások, magánszemélyek június 30-ig bejelentenék, ha valamilyen változás történt bármely adatukban, vagy a régi telefonban rosszul szerepelt — folytatta az osztályvezető. — Külön senkit nem fogunk Egyébként erre szabály is van: nyolc napon belül köteles bejelenteni az előfizető a változást (például házasságkötésnél névváltozás). Sok településen változtak az utcanevek a közelmúltban, akiket érint, szintén jelezzék! A cím: Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Távközlési Üzem Nyíregyháza, 4401 Pf: 58. Egy nagyon fontos tudnivaló: sok kft., magáncég használja magánszemély telefonját, azért azonban súlyos büntetés jár. Egész egyszerűen leszereli ezeket a készülékeket a távközlés, ugyanis díjkedvezményben csak magánszemélyek részesülhetnek. Míg a lakásállomás beruházási hozzájárulása 8 és 12 ezer, addig a közületeknek 60 illetve 90 ezer forint. Sokan igyekeznek ezt kijátszani, azonban a PTK. 685. paragrafusának C pontja (s ebben felsorolják, melyek számítanak gazdálkodó szervezeteknek) alapján vállalkozói kategóriába tartozó magánszemélyek kötelesek közületi állomást használni. Még az sem megoldás, ha valaki a saját lakása alatt nyitott boltot, és az otthoni készülékét oda levezeti. Nyilván az ilyen „rafinált” megoldásokban nem elsődlegesen a hatóság kijátszása a cél, hanem az a nagy baj, hogy képtelenség másként telefonhoz jutni. Ez év január 18-án jelent meg a 12/1991. sz. kormányrendelet, amely a távbeszélő-állomások teljesítési sorrendjét szabályozza. Ez nagy mértékben csökkentette a méltányossági és privilé- giumi körülményeket, a lakásállomásokra vonatkozóan gyakorlatilag teljesen meg is szüntette. Az új vállalkozások csupán any- nyi előnyben részesülnek, hogy a lakásbekötéseket megelőző sorrendben elégítik ki az igényeiket. Előrehozott számok Bizonyára kíváncsiak azok a nyíregyházi konténertelefonra várók — összesen csaknem kétezren vannak —, akiknek a tervek szerint még az idén bekötik telefonjukat, hogy benne lehetnek-e már ők is az új telefonkönyvben. Megtudtuk, számolnak ezzel a távközlési igazgatóságon, amennyiben június 30-ig, a telefonkönyv adatainak zárásáig nem kötik be az összes készüléket, akkor is kijelölik előre a kapcsolási számot, és már valamennyien szerepelhetnek az év második felében megjelenő könyvben. Cs. K. Biztosítás Ö rülhet a Biztosító: tele van a sajtó ingyen- reklámmal. Divatba jött a biztosítás, ha nem is a CSÉB meg a CASCO. „Biztosít” igénk páratlan karriert futott be. F.lőbb csak a hivatali nyelvet fertőzte meg, onnan szivárgott át mindenüvé. Szívesen használják az emberek, kiváltképp, ha mikrofont dugnak az orruk elé. Vajon miért hiszik, hogy attól les« a szöveg snájdig, ha lépten-nyomon szerepei benne ez a „választékos”, ámde semmitmondó szó? Hisz nemhogy gazdagítaná, ellenkezőleg: szegényíti a nyelvet azáltal, hogy odaillőbb, megfelelőbb kifejezést szorít ki. Néhány példa: a turistacsoportot nem étkeztetik, esetleg gondoskodnak étkeztetéséről. hanem biztosítják azt. Rendezvények szervezésekor ahelyett, hogy rendelkezésre bocsátanák a termet, biztosítják a helyiséget, sőt, volt rá eset, hogy a közönséget is biztosították (kötelezővé tették a részvételt). Egy reklám szerint a fogpaszta üde leheletet biztosít (értsd: üdévé teszi a leheletet). „Csak az nem biztos, hogy biztosítani tudjuk gyermekeink jövőjét” — panaszolta a rádióban egy aggódó anyuka. A tartalommal nem vitázom, a megfogalmazással feltétlenül. V égül álljon itt még egy súlyos stílustalanság. melyet a tv kezitcsó- kolomozó (jelenleg szileneium- mal büntetett) riporterétől idézek. A híradó végén elhangzott szavai szerint „Mensáros László és Tolnay Klári neve garanciát biztosít az előadás sikerére." Ha ő mondja, biztosan... (simonies) TORTENELEMTANARQK DISPUTÁJA Látszólag érdektelenség Negyedik alkalommal találkozhattak a történelmet tanító tanárok a megyei pedagógiai intézet és az MVMK által szervezett továbbképzésen. A sorozat jó színvonalú előadásai és az ezeket követő konzultációk a napjainkban tanárnak, diáknak egyaránt sok fejltörést okozó tantárgy aktuális kérdéseiben kívántak irányt mutatni. Az egyik előadás a történetírás diszciplináris gondjairól, legújabb kutatási irányairól szólt. Az utóbbi negyven év a politikatörténet-írásnak „kedvezett” igazán, abból a marxi tézisből kiindulva, hogy a történelem „az osztályharcok története”. Jelenleg a közgazdaságtani, művelő- dés-kultúrhistóriai vagy az em- berfejlődés „nyomvonalát” követő irányok mellett a kutatásban megjelentek más tendenciák is. A történetírásnak — az előadó szerint — az emberi természet teljességét kellene felvállalnia, a múltat alakító összes tényezőt átadni a mának. Kár, hogy kevesen (mindössze tíz fő!) követhették figyelemmel az elhangzottakat! Feltételezhető, hogy az információ a továbbképzésről késve vagy meg sem érkezett az iskolákba. De az is lehet, hogy megkapták a Hírmondót, de nem olvasták el, vagy az igazgató „felejtette” az asztalfiókban. Akadhat azonban ennél konkrétabb magyárázat i£ a tanárok többsége — leterhelésük miatt — nem tudta magát „szabaddá tenni” a kora délelőtti időpontban, vagy egyszerűen: nem engedték el őket... A rendezvény egyik felelősének beharangozó szavai szerint az előadás témaválasztását a közönségigény indokolta. Hát..., ha ez igaz, akkor máshol kell keresni az „érdektelenség” okait! (ká-já) Nem kapnak pénzt A mátészalkai kórház bővítése egy sor jogvitával és különböző ellenőrzésekkel járt. A különös vita végére a közelmúltban tett pontot a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága. A lényeg: a felperes jogtalanul követelt egymillió forintot. A kórház rekonstrukciójának lebonyolításával eredetileg a Nyírségi Beruházási Vállalatot bízták meg. A későbbi ütem lebonyolítását már a Mátészalkai Szatmárber Kft.-re bízták. Ezt követően a nyíregyházi vállalat a kórháznak, valamint az építtetőknek levelet küldött, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szatmárber Kft. által végzett munka bonyolult és körültekintő szaktudást igényel, sok pénzről és igényes műszaki feladatokról van szó. A levelek nyomán több vizsgálatot indítottak az ügyben. Sőt, egy lakossági bejelentés nyomán a megyei szervek mellett az Egészségügyi Minisztérium is vizsgálatot rendelt el a beruházással kapcsolatban. A Szatmárber Kft. keresetet nyújtott be a megyei bíróság gazdasági tanácsához. A kereset lényege az volt, hogy a nyíregyházi vállalat leveleivel rontotta a kft. jó hírnevét, csorbította tekintélyét, a levelek gazdasági hátrányt okozhatnak. A mátészalkaiak kérték a megyei bíróságot: kötelezze a nyíregyházi vállalatot egymillió forint eszmei kár megfizetésére. A megyei bíróság a követelést nem tartotta alaposnak, azt elutasította. Fellebbezés után a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az ítéletet helyben hagyta, így az jogerős. N. L. Téli Szamos. (E.) ^^tómvalótemmboME^J Hagyományőrző együttesek
