Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám

A MEZŐGAZDASÁGBAN Vagyanjegy nem - föld igen Fórom Vajdabokorban Aki visszakapja jogtalanul elveit földjét, miért és kinek fizet ezreseket földmérés cí­mén? A privatizálás után új­ra lesznek száz, meg ezer holdas földbirtokosok? Eset­leg kialakulhatnak a közös farmergazdaságok. Mit kezd­jenek a vagyonjegyekkel? Ilyen és hasonló kérdések hangzottak el a hét végén Nyíregyháza közelében, a vajdabokori kultúrházban megtartott fórumon, amely­nek előadója dr. Szilassy Gé­za országgyűlési képviselő volt. A képviselő földügyben ál­talános tájékoztatót tartott a zsúfolásig megtelt kultúrház­ban. Elmondta, hogy az MDF nem ért egyet teljesen a Kisgazdapárt jogosnak tű­nő követelésével, hiszen az ország nehéz gazdasági hely­zete miatt ezek a követelések maradéktalanul nem teljesít­hetők. Az elfogadásra kerülő földtörvény valószínűleg egy megadott határig — talán 40 —60 holdig — teljes kártala­nítást biztosít majd. Am ezen felül degresszív lesz a kártalanítás, vagyis a régi nagybirtokosok relatíve ki­sebb kártalanításban része- sülnek. L ehetőség szerint mindenkinek az eredeti föld­jét kell visszaadni, de erre nem mindenütt lesz lehető- ség, hiszen utak, üzemek épültek a bő 40 év alatt a szántóföldek helyén. A kép­viselő hangsúlyozta: a visz- szakapott föld hasznosításá­ról mindenkinek gondoskod­ni kell. Vajdabokor néhány lakója hónapok óta hangosan, a he­lyi és az országos sajtó nagy nyilvánossága előtt visszakö­veteli földjét, ezek az embe­rek sürgetik egy új földtör­vény mielőbbi bevezetését. A hétvégi, szóban forgó fóru­mon is elhangzottak jogos követelések, de ez a fórum sem volt mentes az indula­toktól. Szembetűnő volt, hogy a teremben ülő, földjüket visszakövetelők átlag életkora legalább ötven év lehetett. Több hozzászóló hangsúlyoz­ta : nem vagyonjegyre, hanem földre van szüksége, amely­ből tisztességesen meg lehet majd élni. Mindenki megtap­solta azt a hozzászólót, aki ezt mondta: „A képviselő urak a Parlamentben most már ne a fegyverbotrány mi­att veszekedjenek, inkább foglalkozzanak a gazdasággal és az új földtörvénnyel is”. Dr. Szilassy Géza higgad­tan és őszintén válaszolt a felvetett kérdésre, s megígér­te: minden lehetséges fóru­mon képviseli a vajdabokori­ak jogos érdekeit. N. L Mozdulatlan a géppiac XLVIII. évfolyam, 41. szám ÁRA: 6,10 FORINT 1991. február 18., hétfő 1991-re a vevőkör alig adott föl gépekre előrende­lést, így a mezőgazdasági ter­melőeszköz-kereskedelmi vállalatok egyelőre bizonyta­lanságban vannak. Nehezíti helyzetüket, hogy a tulajdonviszonyokat egyér­telműen megfogalmazó poli­tikai döntés hiánya is köz­vetlenül érinti a gépvásárlá­sokat — tájékoztatták az Ag- rotek illetékesei az MTI-t, hozzátéve: ilyen körülmé­nyek között a mezőgazdasá­gi géppiac meglehetősen mozdulatlan. A fontosabb mezőgazdasá­gi gépek ára egy év alatt je­lentősen emelkedett. Ezt bi­zonyítja, hogy amíg tavaly, áfa nélkül 378 ezer forint volt a keresett MTZ 8ö-as traktor, addig az idén 650 ezer forintba kerül. Több mint 300 ezer forinttal ment fel az ára az MTZ 82-esnek. A magyar gyártóvállalatok sem voltak szívbajosak az ár­megállapításnál, 240 ezerről 530 ezerre nőtt a Rába 15-ös traktorért elkért összeg. R bagdadi bejelents folytatása Nyomás Szaddámra Mihail Gorbacsov szovjet államfő arra kérte az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányát, hogy addig ne indítsanak szá­razföldi offenzívát az Öböl­ben, ameddig nem látják, mit visz tarsolyában Moszkvába Tárik Aziz iraki külügymi­niszter — írta a New York Times szombati számában. Amerikai kormányforrá­sokra hivatkozva a lap je­lentette, hogy Washington eleget tesz a szovjet kérés­nek, Az iraki diplomácia ve­zetőjét vasárnapra várták a szovjet fővárosba. A szovjet megnyilatkozá­sok, köztük a külügyi szóvi­vő szombati kijelentései azt sejtetik, hogy Moszkvát nem érte váratlanul a bagdadi be­jelentés. Nem kizárt, hogy az utóbbi napok rendkívüli mó­don megélénkült szovjet dip­lomáciai tevékenysége tuda­tosan épített a bagdadi állás­pont várható elmozdulására. A szovjet vezetés Tárik Aziz vasárnap kezdődött moszkvai látogatását felhasz­nálva nyilván megpróbál nyomást gyakorolni Szaddám Huszeinre, az előfeltételekről való lemondás érdekében — ezt a kísérletet üdvözölte Dick Cheney amerikai vé­delmi miniszter is. Hépfőiskolai mozgalom Konkrét segítséget sürgetnek Heves vita a bérleti díjakról A piac újrafelosztása A civiltársadalom szervei sem tudnak mit kezdeni ön­magukkal, ha nincs megfog­ható cél. Ez a pártok eseté­ben is érzékelhető: kell hogy legyen egy össztársadalmi program, s ha azt nem tart­ják állandóan karban, a pár­tok is leépülhetnek. Kukorelli István egyetemi docens az „önkormányzat és közösségi állampolgár” viszo­nyára vonatkozó gondolatait szombat délelőtt hallhatták az érdeklődők Nyíregyházán. Az előadásra három megye • (Borsod, Hajdú, Szabolcs) népfőiskoláinak találkozóján került sor. A kétnapos ren­dezvényen több mint 40 sze­mély vett részt, ahol tapasz­Kamarai törvény születik Az orvos tekintélye Fokozatosan szétesik az egészségügy — hangzott el a Magyar Orvosi Kamara me­gyei szervezetének szombat délelőtti tanácskozásán. A kevés számú érdeklődő jelen­létében lezajlott gyűlésén azokat a küldötteket is meg­választották, akik Szabolcs- Szatmár-Bereg megye orvo­sait képviselik majd a febru­ár 23-án Budapesten megtar­tandó kamarai küldöttköz­gyűlésen. Élénk vita bontakozott ki arról a közelmúltban történt esetről, amelynek során az infúziócsere következtében tragikus helyzetbe került egy kislány. Többen felvetették az írott és az elektronikus sajtó felelősségét, mondván, hogy az eset „megszellőzteté- se” nem más, mint rosszul értelmezett nyilvánosság, mert megrendül a betegek bizalma az orvosokban. El­hangzott, hogy a Magyar Or­vosi Kamara próbapereket kezdeményez azok ellen az újságírók ellen, akik „orvos­ellenes” cikkeket publikál­tak. (Egy felszólaló kifogásol­ta, hogy a kamara megyei szervezete nem nyilvánított véleményt a fentebb említett esetről.) A megyében jelenleg több mint ezeregyszáz orvos dol­gozik. Közülük mindössze négyszázhetvenöten tagjai a kamarának. Mennyire legi­tim, mennyire kompetens a megyei kamara az orvosok egészét érintő kérdésekben, ha csupán negyven százalékuk vállalja a tagságot? Erről kérdeztem a szünetben dr. Mezey Károlyt, a kamara megyei elnökét. — A kamara alulról szer­veződött egyesület. Az ezu­tán megszülető kamarai tör­vény rendelkezik majd arról, hogy az orvosi tevékenység gyakorlásához szükséges-e a kamarai tagság. Én úgy gondolom, hogy az orvostár­sadalom tekintélyének meg­őrzéséhez erre is szükség lesz. (n. i. a.) tálatokat cseréltek és elhatá­rozták. hogy minden évben rendszeresen találkoznak. Sz. Tóth János szociológus, a Magyar Népfőiskolák Társa­ságának titkára hangsúlyoz­ta, hogy a kormánynak nem­csak programszinten kellene támogatni a kulturális, szel­lemi munkát, hanem konk­rét segítséggel. A népfőiskolái mozgalomban eddig száz kö­zösség kapcsolódott be. Sza­bolcs megyében 11 működik. A politikamentes civiltár­sadalom szerveződésében fon­tos szerepet játszanak ezek az öntevékeny népfőiskolái tanfolyamok. Mint ahogyan Kukorelli István mondta: a politikai részvétlenség egyik oka a mikrodemokrácia hiá­nya. A választás eredményeit vizsgálva megállapították, hogy magasabb volt a rész­vétel azokon a helyeken, ahol kibontottabb a helyi társa­dalmi közeg. Ezért fontos a népfőiskolák tevékenysége, mert olyan szellemi értéke­ket mozgat meg. amely infor­mációt ad. elősegíti a felnőtt lakosság kulturális. gazdasá­gi képzését. (bojté) Alaposan megemelte a nem lakás céljára szolgáló önkor­mányzati tulajdonú helyiségek bérleti díját januári hatá­rozatában Nyíregyháza közgyűlése. öt övezetet jelöltek ki, a belvárosból kifelé baladva a helyiségek bérleti díja már­cius elsejétől négyzetméterenként évi tíz-, hét-, hat- és négyezer forint, továbbá a város külterületén a jelenlegi díjak kétszerese. Az emeléssel az önkor­mányzat szándéka az volt, hogy piaci viszonyokat te­remtsen, ugyanakkor bevéte­le származzon a városi kasz- szának. Azonban ugyanazon a közgyűlésen arról is szava­zott a testület, hogy a bérleti díj emelését előkészítő, az önkormányzati vagyon keze­lésére és hasznosítására lét­rehozott bizottság dolgozzon ki javaslatot, melyek azok a tevékenységek, amelyekre kedvezmények nyújthatók. Ugyanis az önkormányzatnak sem lehet célja, hogy eltűn­jenek a városból bizonyos szolgáltatások, amelyekre pe­dig a lakosságnak szüksége van. Szombaton találkozóra hív­ták az üzletek bérlőit a vá­rosházára, ahol a közgyűlés részéről Maleczki Imre, a polgármesteri hivatal képvi­seletében pedig dr. Kuritár András tájékoztatta az ér­deklődőket a lehetőségekről. Száznál is többen gyűltek össze, meglehetősen feszült hangulatban. Közülük sokan töprengenek most azon, hogy lehúzzák a rolót, mert kép­telenek akkora nyereséget termelni, amelyből az ÁFA­val is megterhelt bérleti dí­jat kifizethetnék. Maleczki Imre elmondta, elsősorban gazdálkodási té­nyezők késztették erre a lé­pésre az önkormányzatot. Az ebből származó bevételt nem luxus kiadásokra szánják, hanem a költségvetés egyen­súlyának biztosítására: az intézmények — iskolák, óvo­dák stb. — fenntartására. Az általa vezetett bizottság a közgyűlés hétfői ülésére el­készítette azt a javaslatot, amely a kedvezményben ré­szesíthető tevékenységeket tartalmazza. A bérleti díj legfeljebb ötven százaléká­nak elengedésére pályázhat­nak a nem városi önkor­mányzat által finanszírozott egészségügyi és kulturális intézmények, a kizárólag hanglemezt és könyvet áru­sító, a képző- és népművé­szeti profilú üzletek, a tár­sadalmi szervezetek (a pár­tok nem értendők ide, azok központi jogszabály szerint az év közepéig semmiféle bérleti díjat nem fizetnek), kezdő vállalkozások, lakossá­gi szolgáltatást végzők, élel­miszer-alapellátást biztosító boltok. A belvárosban az Mennyi lesz a bérleti díjuk? irodahelyiségek (zöld iroda­ház, volt MSZMP-székház, Széchenyi u. 1., Dózsa György u. 5.) négyzetmétere nyolcezer forint. A pincék és udvari helyiségek automati­kusan ötven százalék díj- kedvezményt kapnak. A bi­zottság a közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy a bel­városi bérlők is részesülhes­senek kedvezményben. Kuritár Andrástól meg­tudhattuk: az állami cégek, vállalatok 1982-ig ellenérték nélkül juthattak helyiségek­hez, s a városban most az önkormányzati vagyon 85 százalékát használják, illet­ve egy részét sok esetben szabálytalanul, busás ha­szonnal — a most megálla­pított bérleti díjnál is töb­bért — adták-adják tovább vállalkozóknak. Ugyanakkor nagyon sokan szeretnének bejutni a belvárosba, ott üz­letet szerezni. Ezért is tö­rekszik arra az önkormány­zat, hogy hatékonyabb va­gyonkezelő szervezetet hoz­zon létre. — 1982 óta ez a legvállal- kozóellenesebb lépés — kezdte hozzászólását Szabó Zoltán. Hiszen a vállalkozók döntő része a lakosságból él, a bevételük egyre kevesebb, hiszen csökkent a vásárló­erő, így önmaquktól is tönk­re fognak menni. A meg­emelt bérleti díjat igyekszik majd mindenki tovább há­rítani a lakosságra, s ez már önmagában inflációt ger­jesztő tényező. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy örülnek, mert végre szóba állnak velük, ugyanakkor ve­gyék figyelembe az üzlethe­lyiségek műszaki állapotát, és nézzék meg a gyalogos- forgalmat is akkor, amikor egy kalap alá veszik a Kos­(Folytatás a 4. oldalon) G»{||Aua<K<|| Hajnalig állt a bál az idei farsang egyik utolsó rendezvé­nyén szombaton Nyíregyházán. Ezúttal a színészek mutat­ták meg, hogy nemcsak szórakoztatni, hanem szórakozni is tudnak. (Trifonov Éva felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents