Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-13 / 37. szám
Kelet-Magyarország 1991. február 13. Megszűnik a Varsói Szerződés Csőd előtt? I kritikus helyzeti szövetkezetek jövije Tsz-érdekvédelem Sok bába közt (Folytatás az 1. oldalról) golt támadás a kormánykoalíció ellen. Emlékeztetett arra: az SZDSZ elnöke által is aláírt egyezménnyel megszűnt az alkotmányos lehetősége annak, hogy a kormány tagjaival szemben egyenkénti bizalmatlansági indítványnyal léphessenek fel. Tárgyán József, kisgazda- párti frakcióvezető javasolta a vita lezárását, azzal érvelve, hogy a fegyverügy valójában az égvilágon senkit sem érdekel. A képviselők végül elfogadták a Külügyi és a Honvédelmi Bizottság együttes jelentését' a jugoszláviai fegyvereladásokról. A szavazást követően vita alakult ki a miniszterelnök A takarékszövetkezetek ennek kivédésére térnek át, illetve tértek át a napi kamatozásra, így egy, vagy kétnapos betételhelyezésnél annál a bizonyos formánál nem az egész hónapra fizetik a kamatot. A kiskaput bizonyára sokan észrevették, és azt mondták, az információ feldolgozásának lassúsága miatt ,,vetemedtek” minderre. Persze ezt az ügyeskedést az OTP-n belül csinálták, de ugyanennek hivatalos formája, ha a pénzt például kiés Tamás Gáspár Miklós között, amit váratlan incidens zavart meg: a szabaddemokraták padsoraiból egy képviselő — mint később kiderült Gulyás József — közbekiáltásában zsarolónak nevezte a kormányfőt. A „Zsarol a miniszterelnök!” közbekiáltást visszautasította maga Tamás Gáspár Miklós is, majd Gulyás József is szót kért, és megkövette Antall Józsefet. Személyi kérdések tárgyalására szándékozott áttérni az Országgyűlés ezután, amikor kitűnt: erőteljesen megfogyatkozott a törvényhozók testületé, s alig több mint százhatvan képviselő tartózkodik az ülésteremben. Ezért este hétkor bezárták az Országgyűlés plenáris ülését. vesszük a kamatszámítás napja után és átvisszük egy másik pénzintézethez, ahol egy másik napon számítják a kamatot. így akár egynapos befektetésnél a havi kamatot lehet megkapni. Akik nem igazán figyelik ezeket a lehetőségeket, azokat a lakossági betétek kamatemeléséről szeretnénk tájékoztatni. Minden esetben a nettó kamatot tüntetjük fel. A kamatozó betéteknél a látra szóló marad 12, míg március 15-től az 1 évre lekötött 25, a 3 évre lekötött A csőd természetes gazdasági folyamat, ám kérdés mit szólnak ehhez azok a termelőszövetkezeti tagok, akiknek a megélhetése ma is szorosan kötődik ezekhez a szövetkezési formákhoz. E probléma annál is súlyosabb, mivel ma jószerével nincs egyetlen szervezet sem, amelyik segítséget tudna adni a felszámolási eljárás során kivérzett területeken az újrakezdéshez. Nehezíti a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetét az is, hogy a költségvetés az idén egymilli- árd forinttal csökkentette az ágazatra szánt harminc- milliárdos összeget. így az ezerháromszáz termelő- szövetkezet közül sokak számára egyre kilátástalanabb- nak tűnik az élet, de különösen az esztendő második fele. Minderről Bálint Csabával, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségén belül működő vállalkozói titkárság vezetőjével beszélgettünk. Tel-Aviv iraki rakétatámadás után. 26 százalékos kamatozású lesz. A gépkocsinyeremé nyék mint ismeretesek február elsejétől 16, a lakásnyeremények január elsejétől szintén 16 százalékkal kamatoznak. Az átutalási betétek kamata 17 százalék marad, viszont március elsejétől a lakáscélú betéteknél 5 éven túl 26, 1 éven túl, 5 éven belül 21,2 százalék a kamat. Ugyanettől az időponttól a nyugdíj-előtakarékossági betét kamata 27 százalékra emelkedik. A gépkocsiletétek kamatai: 1 éven belül 17, 1 éven túl 25, 3 éven túl 26 százalék. A gyámhatósági betétek kamatai március 15- től 29 százalékra nőnek Február 15-től különböző értékpapírok kamatát is emelik. A letéti jegynél évi 26,4, a havi árfolyam 2 százalék. A Pénztárjegy II. 6— 26 hétig évi 20,8 27—36 hétig évi 24 százalék. A határidős megállapodás hat hónap után 25, 12 hónap után 28 százalék. Az OTP Takarékpénztári kötvény ez évi prémiuma 14 százalék. Három és fél héttel ezelőtt egy vasárnap a Lenin tsz legjobb tábláin kezdték leverni a karókat, ahol mintegy hatvan nagyon földéhes embernek mértek ki olyan 300 hektárnyi szántóföldet. A földfoglalások még két másik hétvégén megismétlődtek. Ennek során nem maradt érintetlen a másik újfehértói szövetkezet, a „Vörös Hajnal” határa sem. A földfoglalásokkal kapcsolatban — a nagyközség jegyzője, Varga Sándor szerint — a lakosságban ellenérzéseket csak a cövekleve- réseket követő fasorkivágások váltottak ki, melyeknek ismeretlen tettesei ellen a rendőrség jelenleg is nyomoz. Valamint az is okozott némi háborgást — a földjük visszakapására türelemmel várók körében elsősor— A nehéz helyzetben lévő szövetkezetek zöme Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Aba- új-Zemplén, Hajdú-Bihar, Nógrád, Zala és Somogy megyékből kerül ki, arányuk mintegy húsz százalékra tehető. Hogy közülük hányán mennek csődbe azt csak a mérlegek elszámolása után lehet pontosan megmondani. Megjegyzem, a fizetésképtelenség még nem jelent tönk- remenést, hiszen a szövetkezet a vagyonából még mindig kielégítheti hitelezőit, így a vagyonértékesítés sok esetben megoldást jelenthet. — Mit tesz az önök szervezete azért, hogy enyhítsen a bajba jutott tagokon? — A legnagyobb kérdés az, hogy a felszámolt szövetkezetek nyomán hogyan lehet újraindítani az életet. Éppen ezért, a Pénzügyminisztériummal és a földművelési tárcával közösen létrehozunk egy egymilliárd forint tőkéjű reorganizációs alapítványt, aminek a forintjait majd alacsony kamatozású hitelként helyezzük ki. Van remény az újrakezdéshez, hiszen a szövetkezetek vagyonából általában azt viszik el a hitelezők ami mozdítható, és könnyen pénzzé tehető. Az üzemi utak és az épületek ottmaradnak, és annak, aki ezeket használni akarja illetve tudja, hatalmas érték ..kerülhet a kezébe. A gyakorlati lépések megtételéhez a németországi Raiffheisen is segítséget nyújt. Itt elsősorban nem pénzre kell gondolni, hanem sokkal inkább egy vállalkozástechnikai tudás és a modern szövetkezési formákról szóló ismeretek átadására. — És mi történik azokkal a Szabotes-Szatmár-Bereg megyei emberekkel, akik helyzetüknél fogva nem tudnak vállalkozni? — Ebben a megyében valóban súlyos a helyzet, hiszen egyre több a munkanélküli, s ezek számát a tönkre- menő termelőszövetkezetek is szaporítják A munkaerőfelesleg már most robbanás- veszélyesen feszíti e területet, hiszen a korábban is itt élő, de ingázó emberek közül egyre többen kiszorulnak az iparból, s mivel a lakóhelyük elmaradott térség, nincs is reményük arra, hogy munkát találjanak. Éppen ezért sürgősen foglalkoznia kell a kormánynak a probléma megoldásával, és meg kellene kezdeni egy erre a térségre vonatkozó speciális program kidolgozását is. Ebben mi mindenkit támogatunk. (bp.szerk — ráthy) ban —, hogy olyannak is mértek földet élő volt tulajdonos földjéből, akinek soha nem volt egy darab földje sem. A két termelőszövetkezet feljelentést tett a földfoglalók ellen az Üjfeíhértói Polgármesteri Hivatalnál, mint első fokú hatóságnál és egyben birtokvédelmet kért. A jegyző az üggyel kapcsolatos problémáiról az alábbiakat mondta el: — A Lenin tsz ismeretlen személyek ellen tette a feljelentést, amihez nekem kell a területéből földet „kapottak” névsorát a Nemzeti Radikális Egységpárt helyi vezetőitől megkérnem. Ígérték, hogy megadják a listát. — Harminc napon belül nekem határozatot kell hozRengetec érdekvédelmi szer- vezet alakult és alakul az országban mostanában. A mező- gazdaság és élelmiszeripar területén is hosszan lehetne sorolni a szövetségeket, egyesüléseket. A magángazdálkodók érdekvédelmére például országosan Gazdaszövetség és Parasztszövetség is létrejött az elmúlt évben. A nagyüzemi mezőgazdaság viszont mintha érdekképviselet nélkül maradt volna. A látszat legalábbis ezt mutatta az elmúlt időszakban. Pedig a korábban sok bírálatot kapott és megszűnt érdekvédelmi szervezetünk, a TOT helyett még 89 őszén létrehozták a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét, a MOSZ-t. Ezzel együtt a Területi Szövetségek is átalakultak, így megyénkben Mezőgazdasági Szövetség lett a nevük. Egyszereplős érdekvédelem Tovább „bonyolította” a korábban megszokott egyszereplős érdekvédelmet egy új szervezet, az Agrárkamara felállítása, melyben riválisukat vélték felfedezni a téesz szövetségek. A politika múlt tavaszi viharos változásai hatására azonban maga az Agrárkamara is légüres térbe került, mint szinte valamennyi még a népi demokráciában született alakulat. Így aztán bár lett MOSZ, Magyar Agrárkamara, volt és van ÉFOSZ, ÁG-ok Egyesülése, Gyümölcs Egyesülés, Hús Egyesülés, mégis gyengült és a sok bába között kicsit elveszni látszott a nagyüezemek és köztük a termelőszövetkezetek érdekvédelme. Az is hozzájárult persze mindehhez, hogy az új politikai irányt, ezen belül agrár- politikát meghirdetők szemében nemkívánatos „kövületnek” számít a szövetkezetek jelenlegi formája. — Számolnunk kell azzal, hogy több szervezet fogja az érdekeket képviselni az agrárágazaton belül is — vélekedik Gaál Ferenc, a MOSZ megyei szervezetének titkára —, amire csak azt mondhatjuk: a versenyhely- zet egészséges. A mi szervezetünkben majd másfél éve bekövetkezett változás egyik lényeges eleme, hogy szektorsemlegesen vállaltuk fel a mezőgazdasági termelőket. A másik magában az új felállásbun van, miszerint ma választmányokat működtetünk, melyek elnökei és a tájkörzeti elnökök egyaránt érvényre juttatják az ágazati és tájegységi érdekeket. — A névválasztásunk is tükrözi ezt az ezután még inkább kialakuló összetett helyzetet. Hogy szövetkezet és kisgazdaság, téesz- tag és egyéni gazda között mindenütt nagy az átmosódás, hiszen a tag egyben egyéni termelő is a háztájiban. — Nem probléma tehát, hogy sok az érdekképviselet, csak találja meg valamennyi szervezet azokat a területeket, ahol egyeztetik szándékaikat. Azt, hogy létrejön-e egy érdekképviseleti szerv vagy éppen megszűnik, azt azt dönti el, hogy van-e olyan bázisa, ami őt létrehozza, illetve megtartja. — A mezőgazdasági termelői ágazaton belül is létrejött egy érdekegyeztető fórum, melyben a MOSZ, a Parasztszövetség és a Gazdaszövetség közös álláspontot tud remélhetőleg kialakítani. Ezt igazolja továbbá a tej demonstráció is, melyben a Gaznom — folytatja Varga Sándor —, de nem szeretném, ha tovább mérgesedne a hangulat a téeszek, a radikálisok és köztem. Ezért bízva abban, hogy a parlament hamarosan elfogadja a kárpótlási törvényt, nem akarok több olajat önteni erre a tűzre. Egyébként is a földfoglalások, illetve a ki- cövekelések még nem merítették ki a birtokháborítás tényét, hiszen ott még egy darabig — hála a föld fagyának — nem lehet munkát végezni. Művelésbe venni úgyis csak március végén lehet a földeket, addig meg hátha történik valami. A fasor kivágásáért felelősöket pedig majdcsak megtalálja a rendőrség, ami után megindulhat ellenük az eljárás. A község hangulatát nem szeretném fölborzolni egy elhamarkodott döntéssel. Ügy érzem, nagy annak a valószínűsége, hogy az ügynek másodfokon is folytatása lesz. G. B. daszövetség és az AG-ok Egyesü- lése is részt vett velünk együtt. ágazati ankormánYzal — Legfőbb érdekképviselőnek kinevezni valamelyiket is a sok szervezet közül nem lehet — tér át a MOSZ és az Agrárkamara kapcsolatának még mindig érzékeny pontjára Gaál Ferenc. — Mi támogatjuk a kamara létrejöttét, megerősödését, de nem az előbb említett aspektusból. Azt gondoljuk, hogy a klasszikus kamarai feladatokra vállalkozzon és így az ágazati önkormányzat szervévé váljon. A jelenleg a minisztérium által gyakorolt, de önkormányzati hatáskörbe utalható feladatokat kellene rájuk bízni. — A MOSZ-nak és más érdek- védelmi szervezeteknek továbbra is egyenesben kell a termelői érdekeket képviselni a kormány előtt. A kiharcolt és megkapott eszközök legjobb felhasználásáról kellene csupán döntenie az Agrárkamarának — vélekedik a MOSZ területi szervezetének titkára. A Magyar Agrárkamara megyei szervezetének ügyvezetője, Bacsu József szerint korrekt a kapcsolatuk a termelőszövetkezetek — Mezőgazdasági Szövetségre és a Szatmár-Beregi Gazdák Szövetségére kettészakadt — két megyei érdekvédelmi szervezetével. — Nem zavaró — mondja az ügyvezető —, ha a szövetkezeteknek Külön van érdekképviseletük. Végül is annyi hasonló szervezet legyen, amennyire valóban szükség van. Az Agrárkamara területi szinten egy segítő szervezet akar lenni. A mezőgazdasági ágazat és a nagyüzemek érdekképviselete valóban csorbát szenvedett az elmúlt időszakban, ami a politikai érdekképviseletnek a hiányával magyarázható._______________________ D téeszek szétverése — A Kisgazdapárt a téeszek szétverésére tört, az Agrárszövetség pedig csak a téeszekkel foglalkozott. Ez utóbbi mereven ragaszkodott a fennálló szövetkezeti formák megtartásához. Egy, az egész agrárágazatot felvállaló politikai érdekképviseletre márpedig nagy szükség lenne, hiszen csak segítené a szakmai érdekképviselet munkáját. — A szakmai érdekek képviseletével annyiban más a helyzet, hogy van belőlük sok, csak az élelmiszergazdaság részterületeit fogja át egy-egy. Az Agrárkamara lenne hivatva arra, hogy ezeket a részérdekeket ágazati szinten egyeztesse és képviselje — fejezi be gondolatait Bacsu József. Az Agrárkamara helyzetét tekintve is van néhány zavaró momentum. Bár létrejött a nyugati államokban már hagyományosan működő kamarai szervezetek hazai megfelelője (a kapcsolódási lehetőségek megteremtése érdekében isi. ám ma sem működik az elkéozelteknek megfelelően. A kormányzat sokáig tudomást sem akart venni e rendszerváltás előtt keletkezett és nem alulról építkező szervezetről. (Az egy más kérdés, hogy a közeli jövőben ön- szerveződés által egyáltalán felmerült volna-e az agrárkamara létrehozásának az igénye!) Termelői oldalról meginlcsak nem kísérte kitörő öröm a létrejöttét, mivel a MOSZ riválist látott benne. Az utóbbi hetekben megjelent agrárpiaci rendtartásról szóló kormányrendelet sem tesz említést a kamara szerepéről, pedig nem egy kifejezetten kamarai feladatról is szó esik benne. A legújabb lyrek már biztatóbbak. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy a kormány már februárban megtárgyalja a Kamarai Törvény tervezetét, amit hamarosan a parlament elé visznek. Ez remélhetőleg tisztázni fogja majd a sorokat és végre helyére kerülhetnek a feladatok, szerepek a mezőgazdasági ágazat érdekképviseletének színpadán. Galambos Béla Repülőkedvezmények (Folytatás az 1. oldalról) A másik kedvezmény elsősorban a vállalatoknak szól, ugyanis ha március 27-ig megkezdi az utazást az ügyfél, és addig legalább három jegyet váltott a MALÉV járataira, akkor a negyediket ingyen adja neki az utazási iroda valamelyik európai járatra. Az országban működő öt területi igazgatóság közül a debreceni esetében jelentékenyen megváltozott az utasszerkezet, míg korábban 70— 30 százalék arányban repültek magánszemélyek és hivatalos kiküldöttek, addig mára éppen a fordítottja igaz ennek. DOHUS LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZ kínálata Csillár-műszaki osztályon: — fagyasztó láda 120 1 — fagyasztó láda 240 1 — fagyasztó láda 300 1 — fagyasztó szekrény 60 1 — kombinált hűtő 60 1 fagyasztó résszel. Lakástextil osztályon: — padlószőnyegek 400 cm ára: 2950—4700 Ft-ig — olasz—osztrák—görög függönyök nagy választékban ára: 700—1500 Ft/m — jugoszláv takaró ára: 1750 Ft — soproni szőnyegek kis és nagy méretben, bő választékban kaphatók ára: 6050—25 300 Ft Bútor osztályon — Román Venedikt Flóra és Köln étkezők érkeztek áruházunkba — Garzon—Barbara elemes bútorra 90 nap helyett 60 napra veszünk fel előjegyzést. Várjuk kedves vásárlóinkat! Nyitva tartás: hétköznap: 9—18 óráig szombaton: 8,30—12,30 óráig. (604) Kamatozd turpisságok Feljelentés föUfoulalók ellen Birtokvédelmet kértek az újfehértói közös gazdaságok Egy csoport kisgazdából nemzeti radikálissá vált újfehértói felbuzdulva Torgyán József nyíregyházi szónoklatán hazatérve, nekiállt földet foglalni a helyi termelőszövetkezetek területé bői. 4 ______ Manipulációkat vizsgál az Országos Takarékpénztár megyei fiókja. Tippeket nem akarunk elárulni, hogy lehet ugyanazzal az összeggel két helyről is beszedni a kamatokat, mert nem akarjuk az ügyeskedők körét növelni. Annyi bizonyos, hogy volt olyan ügyfél, akit rajtakaptak és a hírek szerint a jövőben megszakítanak vele mindennemű kapcsolatot.
