Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-12 / 36. szám
1991. február 12. Kelet-Magyarország 3 Belső érdekeltség külső szemlélőkkel Ramocsaházán Nem divat az utóbbi időben tsz-ről jót mondani. A termelő- szövetkezetek létét még olyan esetekben is megkérdőjelezik — természetesen a kívülállók —, amikor az valóban kiváló eredményeket ér el, a tagság legnagyobb megelégedésére gazdálkodik, és nyújt tisztességes megélhetést. A ramocsaházi tsz-kacsafarm Nemrégen Ramocsaházán is valami ilyesmi történt. A szakemberek szerint is a megye legbiztosabb alapokon álló szövetkezetében, a helyi Rákóczi Tsz- ben, az eddig csak a munkájukkal törődő dolgozók egymásnak suttogták a hírt: ki akarják kezdeni az elnökünket! Érdekeltség és kockázatviselés A ramocsaházi tsz 1985-ben egyesült a szomszédos Székely község termelőszövetkezetével. Az elnök Gál Ákos lett, akit 1982-től már Ramocsaházán megválasztottak első számú vezetőnek. A házasságot követően a kitűzött cél az volt, hogy csakis az eredményes ágazatok maradhatnak meg. Az átalakítást követően, az évek során mára kialakult egy tizenegy részegységből álló, egyenként is vállalkozásszerűen működő szövetkezet. Ezt az úgynevezett belső érdekeltségi rendszert már harmadik éve alakítják, és fokozatosan vitték közelebb és közelebb a fizikai dolgozókhoz. Az érdekeltséget és a vele járó kockázatviselést úgy igyekeztek évről évre kiterjeszteni, hogy a dolgozók alapjövedelmét, létbiztonságát soha ne veszélyeztessék. Ugyanakkor az egyéni és csoportteljesítmény határozza meg a rárakódó jövedelmet. — Hatezer-ötszáz forint az alapkeresetem, de ennek majdcsak háromszorosa lett az elmúlt évben a havi bruttó jövedelmem — sorolja a székelyi Forgács Andrásné, aki tizenötezer kacsáért felel negyedmagával a nemrég felépített új törzskacsa- telepen —, mivel bőven teljesítettük az előírt egymilliókétszázezer darab tojást, melynek darabját kilenc húszért állítottuk elő a megszabott kilenc forint hetven fillér helyett. A süvöltő, jeges szélből, melyre rá sem hederít a hófehér, hápogó kacsasereg, jólesik beülni a termelőszövetkezet főkönyvelőjének irodájába. — Két irányba indult el a szövetkezet az egyesülés után. Fejleszteni kezdtük a törzsbaromfi- ágazatot a tenyésztojás-terme- léstől a tojások kikeltetéséig — meséli a tsz pénzügyeinek legjobb ismerője, Bálint Júlia főkönyvelő. — Másrészről pedig néhány év alatt ötvenmillió forintot fordítottunk a cipőipari tevékenység kiterjesztésére. Megváltunk 130 embertől — Azt, hogy érdemes volt, és a tagság megelégedésére történt mindez, számokkal is tudom bizonyítani. Míg 1985-ben tizenegymillió volt 473 dolgozó éves munkájának az eredménye, tavaly közel huszonhétmilliós nyereséget „hoztunk össze” háromszáznegyvenen. Megváltunk tehát százharminc embertől öt év alatt, viszont csak az utóbbi egy évben negyvenhét százalékkal nőtt az egy főre jutó jövedelem. A múlt esztendőben háromszáz- nyolcvanhétmilliós értéket állított elő ez a közös gazdaság, ami egy 2200 hektár területű tsz-től már szép eredménynek számít. Ha még azt is hozzáteszem, hogy hitelmentesen gazdálkodunk már néhány éve és jelentős tartalékaink is vannak, már majdnem dicsekvésnek hat. Bár a termelőszövetkezet földjei rendben, megművelve várják a tavaszt, a növénytermesztés nem meghatározó a gazdálkodásban. Amennyiben nem hozták volna a jövedelemtermelő ipari tevékenységet, ez a tsz is ugyanolyan gyengélkedő lenne, mint a megyei szövetkezetek jó része. Ahhoz, hogy ez a kisüzem több jövedelmet állítson elő, mint a nála két-háromszor nagyobb területen gazdálkodók, a jól működő ipari tevékenység kellett. Erre mondta a szövetkezet elnöke „Sajnos, ez a felborult értékrendet is mutatja. Azt, hogy néhány géppel több jövedelmet lehet elérni, mint ezer hektár szántóföld fáradságos megművelésével." A székelyi kéregüzemben olasz gépeken vágják, szabják, préselik, ragasztózzák az ország majd mindegyik cipőgyára által felhasznált talpbéléseket, cipőkérgeket. A ramocsaházi tsz-telepen kialakított cipőfelsőrész üzemről még egy idelátogató olasz szakember is úgy vélekedett, ritkán fordul meg hasonlóan tágas, jól felszerelt „tüzödében”. — Az elmúlt tíz év alatt bor zászló nagy változáson ment át a szövetkezet — tekint vissza a múltra Zsíros Jánosné, a cipő- felsőrész üzem dolgozója. — Ez a tsz-major, ahová most öröm belépni, egy roncstelephez volt hasonlatos. Nekünk, annak idején állandó munkahelyünk sem volt, csak időszakonként tudtak foglalkoztatni a növénytermesztésben, kertészetben. Amikor ez a mostani elnök idejött, elkezdett nekünk munkát keresni. Talált is olyan jó megoldást, hogy nemcsak a téesztagoknak, hanem a két falu lakói közül is jó néhány asszonynak lett munkája. Mégpedig olyan munkahelyen, ahol télen-nyáron egy köpenyben le^^EmíNŐRZII^^SSZERÍ^ORGA^tAZÁ^^^^J Tavasztól gyógyszeráremelés? Egyre több azoknak az idős, beteg embereknek a száma, akiknek a nyugdíjuknak 10 százalékát, de esetleg többet is gyógyszerekre kell költenie. A társadalombiztosítás a gyógyszerek árának 80—90 százalékát támogatja, ennek ellenére megterhelő az alacsony nyugdíjak mellett a fennmaradó ösz- szeget megfizetni. Sajnos, nem kerülte el az infláció a magyar gyógyszeripart sem, így előbb- utóbb kénytelen az árait emelni. A volt szocialista országokból importált gyógyszerek ára is emelkedik a dollárelszámolásra való áttérés miatt. Az olcsóbb, hatásosabb nyugati gyógyszerek engedélyezési, törzskönyvezési okok miatt egyelőre be sem hozhatók, illetve nem forgalmazhatók. A társadalombiztosítás szakemberei folyamatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyek a rászorulók terheit csökkentik. Nemrégiben felmérték a gyógyszerfogyasztás hazai szokásait, megvizsgálták a gyógyszerrendelés szabályainak betartását. A felmérések során derült ki, hogy a lakosság pl. nyugtátokból, altatókból. vitaminokból a szükségestől jóval többet fogyaszt. A becslések szerint a házipatikákban kb. 8 milliárd forint értékű gyógyszer van felhalmozva. A gyógyszereket sokszor indokolatlanul nagy mennyiségben íratnak fel a betegek. A felmérések alapján módosítani fogják az ártámogatás rendszerét olyan formában, hogy a legszükségesebb és leghatásosabb gyógyszerek kapják a legmagasabb támogatást. Ezen túlmenően a társadalom- biztosító az előírások betartását a jövőben fokozottabban kívánja ellenőrizni, nem orvosszakmai szempontból, hanem az ésszerű gazdálkodás érdekében. Hiszen a finanszírozás a munkáltatók és az állampolgárok által befizetett járulékokból történik, és nem mindegy, hogy a TB hogyan gazdálkodik a közpénzekkel. A Népjóléti Minisztérium a társadalombiztosítóval együtt, szociálpolitikai megfontolásból újragondolja a közgyógyellátásról szóló jogszabályokat is. A módosítás célja, hogy igazságosabban, valóban csak a nehéz szociális körülmények között élők juthassanak ingyenes ellátáshoz. Pataki László hét dolgozni, és ha valaki ügyes és szorgalmas, a tizenötezer forintot is megkeresheti. A problémák megoldását nem elodázó, hanem azok orvoslását minél hamarabb elintézni igyekvő elnök, akit időközben az általa kezdeményezett elnökválasztó közgyűlés elsöprő többséggel választott újra vezetőjének, a kialakult helyzetről a következőképpen vélekedik: — A két község szövetkezeten kívüli lakosainak bármennyire is megértjük a gondjukat, jelenleg még nincs törvény adta lehetőségünk arra, hogy kiadjuk a földjüket. Ez a kormány nagy hibája, mert a lassúságával feszültségeket halmozott fel a falvakban, ennyi idő után sem hozott döntést a földkérdésben. Feszültség a falvakban — Az embereknek ezt a főként érzelmi alapokon nyugvó vágyát a föld iránt ki kellett volna már elégíteni. Mert hiába adunk mi bérbe földet, amennyi csak kell, holdanként 2-4-6 ezer forintért, az úgy látszik, nem felel meg nekik. A visszakapott saját földtulajdon már valószínűleg elterelte volna a termelőszövetkezetről az emberek figyelmét, és mi is nyugodtabban végezhetnénk a munkánkat, ugyanúgy, ahogy ezt tettük ezelőtt. Galambos Béla CNC-ESZTERGAK NÉMETORSZÁGBA. Évi 40 darabos mechanikus alapgépet gyárt a nyíregyházi POLIGON Kft. német megrendelői számára. Az első szállítmány még ebben a hónapban elindul rendeltetési helyére. Képünkön Kulcsár István a szerelés pontosságát ellenőrzi. (Cs. R. felv.) Aki lelket lehel Új levelező szakok — Mestermunka Fából vaskarika — mondják egyes önkormányzati képviselő-testületek tagjai — olyan, hogy népművelő, népművelés, nem létezik, nincs. Ezt a véleményt közvetítettük a nyíregyházi tanárképző főiskola népművelés tanszékén dr. Mankó Mária tanszékvezetőnek és kollégáinak, akik azért hívták meg lapunk munkatársát, hogy néhány újonnan indult szak tudnivalóiról olvasóinkat tájékoztassák. Elsőként arról adtak információt, szükségszerű volt a felismerés két évvel ezelőtt; a régi értelmezésű népművelőképzés végén a hallgatók a gyakorlatban nehezen tudták a pályát elkezdeni. Az látszott a célszerűnek, ha kiiktatják a túlpolitizáltságot és erősítik azt a vonalat, hogy itt elsősorban szakembereket képezzenek. Nincs már népművelő elnevezés, az újabban felvett hallgatók szakmai képesítése művelődésszervező lesz. Az új elképzeléseknek megfelelően a nappali szakos hallgatók egyfajta kulturális menedzselés feladat- és szerepkörére készülhetnek fel, végzés után különböző kulturális szolgáltatások és vállalkozások adhatnak munkát a számukra. Újdonság lesz az új tanévben (1991—92) a művelődésszervező szakon belül három levelező szak indítása, amelyek közül kettőre az ország egész területéről lehet jelentkezni, mivel egyedülálló az országban, más felsőoktatási intézményben nincs ilyen képzés. Meghirdették az animá- tor, a drámapedagógiai és a kulturális menedzser levelező kurzust — a két első az, amit másutt nem oktatnak. Nem túl szerencsés sem az animátor, sem a drámapedagógia elnevezés, az előbbi idegen hangzása miatt, az utóbbi, mert nem azt takarja, amit sejtet. Animátor — itt annyit jelent: lelket lehel egy közösségbe, iskolában vagy művelődési házban, és az önkormányzat számít a munkájára. A drámapedagógiairól azt hinnénk, valami színházi rendezőasszisztenseket képez, de nem. Ezen a szakon is olyanok tanulhatnak, akik majdan egy-egy közösség önszerveződéseit kívánják segíteni pl. olyan iskolákban, ahol iskolapszichológus alkalmazására nincs lehetőség. A kulturális menedzser főként műsorszervező, szolgáltatásokkal foglalkozó kisvállalkozásoknál helyezkedhet el. Sokan érdeklődnek, kik jelentkezhetnek, milyen feltételekkel és melyek az egyéb főbb tudnivalók? Feltétel a felsőfokú végzettség, az itt szerzendő képesítés másod- vagy harmaddiplomának számít. A levelező tagozat kb. havi egyhetes átlagelfoglaltsággal jár. Végzés előtt a hallgatók úgynevezett mestermunkát készítenek, ami több egy szemináriumi dolgozatnál, de kevesebb a szakdolgozatnál. A képzés módszere: előadás, önálló tanulás, konzultáció, tréning. A tanulás önköltséges, az összeg vagy annak egy része megfizetését a munkahely vállalhatja. Jelentkezni február 28-áig lehet a szokásos módon, a jelentkezési lapon. Konkrét információt a Felsőoktatási felvételi tájékoztató közöl. Baraksó Erzsébet M otoros szánkóra emlékeztetett leginkább a kis Polski, amint a hókásás kereszteződésben át akartam kelni a túloldalra. Akárha az óceán túlpartjára igyekeztem volna, annyira nehéz akadálynak tűnt a művelet. Nyöszörgőit, hörgőit, kapart a kis tragacs, hogy végre tudtomra adja: nem hajlandó a tízcentis hóakadályt még a magassági kormánnyal sem bevenni. Hiába kérleltem, parancsoltam, az akkumulátor nem engedelmeskedett. Mígnem a hengerfejtömítés — a szerelőtől tudom, hisz két nappal későbbre rendelte be a járgányt emiatt — beadta a kulcsot és előbbre hozta a bajt. Még jó, hogy hazaértem vidéki utamról, így a nyíregyházi városközpontban a lámpánál kellett sűrűn bocsánatot kérnem a mögöttem torlódó jármüvek vezetőitől. Mígnem két markos legény ajánlkozott, áttolják a matchboxot a körút túloldalára. Ott aztán — és jelképesen széttárták a karjukat. Szóval, mehettem Isten hírével. A baj nem itt kezdődött, hiszen a szerelő még be is vontatta jobb sorsra érdemes jármüvemet a műhelyébe. Annak rendje-módja szerint — mint a család műszaki helyettesét — reggel a jó tanács mellett némi pénzzel is elláttam életem párját. Lelki szemeim előtt már egy tipp-topp kis Polski lebegett. A meglepetés azzal kezdődött, hogy a férjem összekeveregy kis hússal — villant át az agyamon a nagy ötlet —, de a didergő, nyakig olajos szerelőket látva nem mertem előhozakodni a tippemmel. így aztán maradt az egyetlen megoldás: hazakormányoztuk a motoros szánkót a latyakban, másnap kiegészítjük a számlát. te a háztartási feladatokat. Gondolta, ha már pénz lapul a zsebében, felcsap beszerzőnek. Alkalmi vétel — magyarázkodott —, így azonnal kifizetett nyolc kiló húst, hisz jól jön még az! Kell, nem kell éppen húst venni, ilyen apróság eszébe sem jutott. No, mindegy, előbb- utóbb úgyis sor kerül a kissé koros marhára, legfeljebb pocsékoljuk az átalányban fizetett gázt, de hát ennyit igazán megtehetek a családi békéért! A baj ott kezdődött, hogy a szerelőnél a vártnál többet kellett (volna) fizetni. Majdnem kijött a végösszeg, de hiába tapogattuk végig a zsebeinket, még a kölcsönkért ezresből sem futotta. Talán kiegészíthetnénk Még fülemben cseng kolleganőm intelme: menet közben vehetnénk egy fagyasztóládát, ugyanis az ő férje is egy húszassal a zsebében indult jégszekrényt venni. No és nyitva találnánk még a most megnyitott vadboltot, sose tudni, hogy egy ezermester férj mit talál otthagyhatatlannak... C sak két tanulságot sikerült levonnom. Szeretném elfelejteni, hogy hengerfejtömítés létezik a világon, meg azt, hogy a kártyapartira szánt zsebpénz mellett nem szerencsés külön is adni a családfőnek. Még bevásárol nekem. Tóth Kornélia
