Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám

4 1991. február 11. Tüntettek a Kossuth téren Elegük van a butikokból „Nincs joga senkinek elvenni az életfeltételeket.” „Itt fagylal- tozót lehet nyitni a képviselő- testületnek.” Ilyen és hasonló felratú transzparenseikkel tün­tettek szombaton délelőtt a nyíregyházi Kossuth téren a piros ház lakúi. Csatlakoztak hozzájuk a Széchenyi utca 3. sz. alatt lakók is. A tüntetők in­dulásnál lehettek vagy százöt­venen, de csak hatvanan érkez­tek a polgármesteri hivatal elé, hogy tüntessenek az őket za­varó újabb butiképítések ellen. A Piros ház. vagyis a Vay Adám körút 1—25. sz. lakóházsor lakóinak képviselője, illetve szó­szólója Lipcsei Tibor elmondta, hogy az egyébként is zsúfolt, jobbára betonos területről élő fékat vágtak ki, hogy butik sor épülhessen .A közelben szinte egymást érik a már korábban megépült butiksorok. A lakók többször kérték, hogy vonják vissza az éptési engedélyt, hagy legyen egy kis mozgásterük. Kü­lön sérelmezik — hangsúlyozta Lipcsei Tibor —, hogy a képvi­selőtestület egyik ülésén Zilahi József, a megyei közgyűlés el­nökhelyettese kijelentette: „Ez­zel a pitiáner butiküggyel ne foglalkozzon a* testület”. A Széchenyi utcaiak képvise­lője Baraksó László megbízói ne­vében követelte, hogy a lakásuk, ilLetve garázsuk közelében lévő kijáratot nyissák meg újra és ne építsenek oda az IKSZV he­lyettes vezetőinek butikokat. A tüntetők petícióit Felbcr- mann Endre alpolgármester vet­te át. aki válaszolt is a felve­tésekre. Elmondta, hogy a helyi képviselők a többsége a butik- éptések folytatása mellett fog- laLt állást és a helyi közgyűlés a Vay Adám körúti építkezések­kel kapcsolatos államigazgatási eljárást törvényesnek találta. Az alpolgármester végül ezt mondta a tüntetőknek: „Továb­bi jogorvoslatért esetleg fordul­janak a köztársasági megbízott­hoz. Egyébként ez a butlképítés már politikai üggyé vált”. A bitiktk a Táros tulajdonába kerülnek Nyilatkozatot jutatott el szerkesztőségünkhöz az üggyel kapcso­latban Poroszka Ottó, az SZDSZ városi képviselőcsoportjának ve­zetője, Ebben - többek között - kijelenti: — A Nyíregyházi önkormányzat azon képviselői közé tartozom, akiiket Felbermann Endre alpolgármester gyorsan meggyőzött, hogy a lakók—butikosok ügyében a többséget, a lakókat kell képvisel­nünk. Két mulasztással indokoltuk álláspontunkat: elmaradt a la­kók előzetes tájékoztatása, illetve nem pályáztatták a vállalkozó­kat a butiképítésben. Mivel a városi tanács által kiadott építési engedélyek törvényes visszavonására ma már nincs lehetőség, kerestük a jogi kiskapu­kat. Végül is az önkormányzat nem vállalta fel törvénytelen esz­közök alkalmazását, így nem döntött a kérdésben. Ennyi az igaz- ság. a tanulság azonban ennél több. Az MDF egyik országgyűlési képviselője politikai vádaskodásának ürügyéül használta a butik­ügyet. amelyet az MDF-frakció sem fogadott el. Ekkor szűnt meg annak a lehetősége, hogy az építők kártérítésé- nek felvállalásával, az önkormányzat rábírja a butiképítőket a jog­szerű építési engedélyek visszaadására. A lakók által írt nyílt le­vel (Kelet-Magyarország február 6.) ismét valótlanságokat, alapta­lan vádaskodásokat tartalmaz. Végül: a rosszul előkészített döntés ellenére Nyíregyháza érdekei nem sérültek. A ..piros ház” a város tulajdona, ugyanígy önkor­mányzati tulajdonba kerülnek a butikok is. Az építők három éven belül lelakják a beruházási költséget, a bérleti díj legkevesebb 10 ezer forint lesz négyzetméterenként. Az ismert válsággal nyomorí­tott pénztelen életünkben pedig minden fillért meg kell fognunk. Azért is. mert Nyíregyháza költségvetése az oktatási, egészségügyi és kulturális intézményeket sem tudja megfelelően finanszírozni pedig a szükséges fejlesztésekre, a fiatalok lakásépítési támogatá- sara, az idősek lakbérének jelenlegi szinten tartására is gondol­n n n Íz Lr ol 1 Emelt fővel, szocialistaként (Folytatás az 1. oldalról) kell az ellen is, hogy a ha­talmi elit ne köthesse meg a maga kis kompromisszuma­it, amellyel csak pozícióját akarja megerősíteni. Az el­szegényedés fogékonnyá te­szi az embereket a naciona­lista demagógiára. Ennek az erős jobbratolódásnak az el­lentényezője csak a szocia­lista párt lehet. De el kell magát határolnia a „pokolba ezzel a dumáló bagázzsal” jelszavú, a kormányt, s a po­litikai rendet támadó bal­oldaltól. Így válhat szavahi­hető tárgyalópartnerré. S ahogy már bizonyos mérté­kig vált is. Kiss Gábor sza­vaival élve: „már engem sem állampárti oligarchának (kényúri, hanem tanár úr­nak szólít egy politikussá vált tanítványom”. A hatékonyabb munka ér­dekében a területi elveket figyelembe vevő koordináci­ós tanács mellé ügyvivői tes­tületet is választottak. A párt megyei elnöke Kiss Gá­bor lett, az országos választ­mányba Kiss Lászlót, az Or­szágos Egyeztető Tanácsba Bánóczi Gyulát delegálta a szocialisták megyei küldött­gyűlése szombaton. A kormányfő interjúja (Folytatás az 1. oldalról) lüli partnerekkel, konkrétan a kisgazdapárttal. Ezzel kapcsolatban ki­emelte: a törvényjavaslat át­fogó jellegű, egy hosszabb távú programot jelent, s je­lenleg ennél jobbat egyet­len parlamenti párt sem tu­dott előterjeszteni. Lehet részmódosításokat végrehaj­tani, át lehet hidalni sokfé­le különbséget — hangsú­lyozta a miniszterelnök, csaik egyet nem lehet: kár­pótlás nélkül tovább halad­ni. A riporter kérdésére, hogy mi lesz, ha a kisgazdák a kompromisszumlehetőségek ellenére is elutasítják a tör­vénytervezetét, Antall Jó­zsef azt válaszolta: kritikus helyzet állna elő, mert akkor az egész földkérdés és tulaj­donjogi rendezés lehetősége hosszú időre kikerülne a po­litikai menetrendből, s ez a kisgazdapártnak sem érde­ke; ellenkezőleg — véleke­dett a miniszterelnök — a törvénytervezet alapján el­érhető olyan megoldás, amely a kisgazdák program­jának jelentős részét is ma­gába foglalja. Antall József, felvillantotta azt a lehetősé- get is, hogy megnyílhat a farmergazdaságok előtti út, az, hogy mezőgazdaságunk versenyképes lehet Európá­ban; de ehhez elengedhetet­len a kárpótlási törvény mostani elfogadása. Az interjú utolsó percei­ben arról volt szó, hogy az általános kormányprogram után most készül a — Kupa Mihály pénzügyminiszter nevével fémjelzett akció- program, amelytől Antall József sokat vár, elsősorban a vállalkozások élénkítését. Kiemelte: sok bírálat hang­zik el mostanában a kor­mánynak címezve, de ha a retorikát leszámítjuk: ma a politikai erők közül sen­kinek sincs jobb programja, mint a kormánynak. Az idei év nagy feladatai közül kiemelte a tervezett szociálpolitikai intézkedése­ket, valamint a szegénység és munkanélküliség terhei­nek enyhítésére hozandó ter­veket. Az interjút azzal fe­jezte be, hogy nehéz eszten­dő vár az országra, de a mi­niszterelnök számol azzal, hogy már lesznek érezhető kedvező eredmények is. (Az összefoglaló a tévéadás alapján készült. A részletes, pontos szöveget — mini az interjú után elhangzott —, a mai Magyar Nemzet közli.) Kisgazdaszombat Vásárosnaményban (Folytatás az 1. oldalról) a parlamentben melyik kép­viselő, hogyan szavazott a kárpótlási törvénytervezet­ről. Mint mondta: ezzel azt akarják elérni, hogy a jövő­ben egyes képviselők ne mondhassanak mást. mint ahogy döntöttek az ország- gyűlésben. Oláh Sándor hangsúlyozta: az FKgP a maga képviselőit is arra kö­telezi, hogy nyíltan valljanak színt a kárpótlási törvény esetében, vállalják a felelős­séget voksaikért választóik előtt. A pártfőtitkár beszédének végén kitért a kisgazdapárt­nak az Agrárszövetséggel és a Magyar Szocialista Párttal folytatott tárgyalásaira is. Kiemelte: minden jószándé­kú erővel készek az együtt­működésre. hogy a vidék lakosságának megosztottsá­gát elkerülhessék. a mező- gazdasági termékek biztos piaci értékesítését garantál­tan megoldhassák. Kifejtet­te: az önkéntes, demokrati­kus szövetkezésig tsz-ekre és szakszövetkezetekre a jövő­ben is nagy szüksége van az agrárágazatnak. Cseh Sándor, a független kisgazdapárt alelnöke felszó­lalásában kifejezte remé­nyét: pártja elveinek meg-: felelő döntés születik majd a parlamentben a kárpótlási törvényről. Hangsúlyozta: ha ez nem úgy lesz, akkor a kisgazdákat rákényszerítik arra, hogy újra az önkényes földfoglalások eszközéhez nyúljanak, s erőszakkal ve­gyék vissza jogos földtulaj­donaikat. Ifj. Bélaffy Antal beszédében az országos párt­vezetés szervezőmunkájának erősítéséről szólt, míg Ómol­nár Miklós a kisgazdák de­cemberi. nagy választmány i ülése óta tartó politikai stí­lusváltásnak fontosságát ele­mezte. B. D. A további elszegényedés ellen Pénteken este az Agrár- szövetség szervezésében Nyíregyházán másodszor jöttek össze kerekasztal- megbeszélésre a pártok, kü­lönböző szervezetek és ér­deklődők. A mostani össze­jövetelen megyénk lakossá­ga elszegényedésének ten­denciájáról és annak vár­ható társadalmi hatásáról dr. Hajdú Bertalanná, a Megyei Statisztikai Hivatal osztályvezetője tartott vita­indítói Az előadó sorra vette a életszínvonallat befolyásoló tényezőket, ismertette a leg­frissebb adatokat. Megdöb­bentő számadatokat sorakoz­tatott fel. Megyénkben soha nem tudtuk megoldani a tel­jes foglalkoztatást. Negyven év alatt 250 ezren költöztek el. Az utóbbi években, de kü­lönösen 1990-ben a folyamat megfordult, több mint 2000 munkanélküli kényszerült más megyékből hazajönni. Az év végére az addigi leg­nagyobb munkanélküliség­gel küzdő Borsodot is ma­gunk mögött hagytuk. Az or­szág munkanélküli létszámá­nak 15 százaléka megyénk­ben ét. Több mint 22 ezer az álláskereső, 13 ezren vannak munkanélküli segélyen. A se­gély havi összege itt 850 fo­rinttal kevesebb az országos átlagnál és 3000 forinttal a budapestinél. Hasonlóan hátrányos szá­mokat hallottunk a munka­bérek, a jövedelmek terüle­téről, amelyek 20 százalék­Lakás, lista, rangsor Sokakat közvetlenül érin­tő témában döntött a fehér- gyarmati képviselő-testület péntek délutáni, estébe haj- ló ülésén. Az egészségügyi szociális bizottság képviselő­tagja dr. Buzsai Jenő veze­tésével az önkormányzati bérlakások lakáskiutalási névjegyzékét egy külön bi­zottság bírálta felül. Felke­resték az igénylőket, elemez­ték körülményeiket, s hosz- szas vita után fogalmazták meg javaslataikat. A tapasz­talatok alapján hat igénylőt töröltek az igényjogosultak listájáról. így 32 szociális bérlakást igénylőt rangsorol­tak. Többen vannak olyanok, akik nem szociális lakásra jogosultak, vagy átmeneti lakást igényelnek. A képvi­selő-testület úgy döntött, hogy a lakások 70 százalék­ban szociális, 30 százalékban nem szociális alapon kerül­jenek kiosztásra. Döntöttek abban is, hogy minőségi cse­réknél a három, vagy több- gyerekes család igénye a la­káskiutalás névjegyzékbe való felvétel mellőzésével is teljesíthető legyen. Nagy érdeklődés kísérte a Móricz Zsigmond u. 1. sz alatti új épületben önkor: mányzati tulajdonba került lakások sorsát. Három vál­tozat készült, gondolva az egyedülálló, a kétszemélyes, illetve a fiatal házasokra. A nem szociális alapon lakás­hoz jutók lakásonként 120 ezer forint lakáshasználatba- véteii díjat lesznek kötele­sek befizetni a polgármeste­ri hivatal pénztárába. (m. k.) kai alatta vannak az orszá­gos átlagnak. Alacsonyabbak a nyugdíjak, sok a mezőgaz­dasági nyugdíjas. Nálunk a legmagasabb az eltartottak száma. Az utóbbi évek inflá­ciója — mivel az élelmisze­rek, az alapvető szolgáltatá­sok árai emelkedtek a legna­gyobb százalékban — a kis­keresetűeket, a nagycsaládo­sokat nagyobb mértékben sújtja. Külön terhet jelent 13 ezer család számára az árvi­zes kölcsön kamatának meg­emelése. A vitában szinte minden felszólaló kereste a kiutat, sajnos saját erőből kevés le­hetőséget találtak. Ezért kér­ték a pártok megjelent kép­viselőit, az érdekképviseletet, az országgyűlési képviselő­ket, hogy helyzetünk reális ismertetését felelősséggel vi­gyék országos fórumokra. Az idejövő vállalkozók, akik enyhíteni tudnak a munkanélküliségen kapjanak jelentős adókedvezményt. A háztáji és kistermelők utolsó kapaszkodóját, az állatte­nyésztést ne húzzák ki lábuk alól. Megkülönböztetetten megyénk kistermelőitől ve­gyék át a tejet, a vágóállato­kat. A sok kis termelői alap a további vállalkozás bázisa is lehet. Végül kérik a kor­mányt, kövessen el mindent, hogy Kárpátaljával, Ukrajná­val közvetlenül kereskedhes- sünk. (Cs. B.) Mínuszban A szombati „148 óra” cí­mű rádióműsorban egy felmérés elképesztő kö­vetkeztetéseire kaptam fel a fejem. Hatezer család háztartását vizsgálták meg különféle szempontok alap­ján. Egy átlag fizetésből élő négytagú családnak ebben az évben 10—14 ezer forinttal növekszik a kiadása. Bevé­teli forrása, más kereseti lehetősége, tartaléka pedig nincs. Vagyis végig mínusz­ban lesz, s csak valamilyen „kölcsönkérő” szisztéma se­gíthet rajta, ami által a csa­lád továbbra is eladósodik. A kiadásainak 85 százalékát » rezsi és az élelmiszer költsége teszi ki. S kik ezek az emberek? Akikre a társadalom épít, az aktív dolgozók 30—4U év körül, akik átlag kél gyere­ket nevelnek, de eltartják a nyugdíjasokat is. A kon­szolidált középréteg, akik eddig lojálisak voltak min­denféle nehéz döntéssel szemben, s most két lehe­tőség közül választhatnak: tiltakozhatnak, sztrájkolhat- nak, vagy külföldön keres­hetnek munkalehetőséget. A Magyar Tudományos Akadé­mián is számontartott kuta­tók 15 százaléka már itt­hagyta az országot és kül­földnek dolgozik. Egy isme­rősöm szavai szomorúan csengnek vissza, mikor megkérdeztem: — Te nem sajnálnád itt hagyni Magyar- országot? — Miért, ő sajnál téged? (bojté) 4 VOLKSSTIMME humor A németországi Magdeburgban "megjelenő testvérlapunk, a Volksstimme humoroldalán jelentek meg az alábbi karikatúrák. — Jó reggelt, asszonyom! Bemutathatnék önnek egy konyhaeszközt, amiről a szomszédasszonya kijelen­tette, hogy ön ezt nem en­gedheti meg magának? — ön a feleségem lábujjára lépett; elégté­telt követelek! — Kérem, az enyém odaát ül... Alarcossbálban. — Feleségül venne, ha én mondjuk egy prostituált volnék? — Nekem mindegy, én nem vagyok val­lásos ... Kalct-Magyaxonaág

Next

/
Thumbnails
Contents