Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
4 1991. február 11. Tüntettek a Kossuth téren Elegük van a butikokból „Nincs joga senkinek elvenni az életfeltételeket.” „Itt fagylal- tozót lehet nyitni a képviselő- testületnek.” Ilyen és hasonló felratú transzparenseikkel tüntettek szombaton délelőtt a nyíregyházi Kossuth téren a piros ház lakúi. Csatlakoztak hozzájuk a Széchenyi utca 3. sz. alatt lakók is. A tüntetők indulásnál lehettek vagy százötvenen, de csak hatvanan érkeztek a polgármesteri hivatal elé, hogy tüntessenek az őket zavaró újabb butiképítések ellen. A Piros ház. vagyis a Vay Adám körút 1—25. sz. lakóházsor lakóinak képviselője, illetve szószólója Lipcsei Tibor elmondta, hogy az egyébként is zsúfolt, jobbára betonos területről élő fékat vágtak ki, hogy butik sor épülhessen .A közelben szinte egymást érik a már korábban megépült butiksorok. A lakók többször kérték, hogy vonják vissza az éptési engedélyt, hagy legyen egy kis mozgásterük. Külön sérelmezik — hangsúlyozta Lipcsei Tibor —, hogy a képviselőtestület egyik ülésén Zilahi József, a megyei közgyűlés elnökhelyettese kijelentette: „Ezzel a pitiáner butiküggyel ne foglalkozzon a* testület”. A Széchenyi utcaiak képviselője Baraksó László megbízói nevében követelte, hogy a lakásuk, ilLetve garázsuk közelében lévő kijáratot nyissák meg újra és ne építsenek oda az IKSZV helyettes vezetőinek butikokat. A tüntetők petícióit Felbcr- mann Endre alpolgármester vette át. aki válaszolt is a felvetésekre. Elmondta, hogy a helyi képviselők a többsége a butik- éptések folytatása mellett fog- laLt állást és a helyi közgyűlés a Vay Adám körúti építkezésekkel kapcsolatos államigazgatási eljárást törvényesnek találta. Az alpolgármester végül ezt mondta a tüntetőknek: „További jogorvoslatért esetleg forduljanak a köztársasági megbízotthoz. Egyébként ez a butlképítés már politikai üggyé vált”. A bitiktk a Táros tulajdonába kerülnek Nyilatkozatot jutatott el szerkesztőségünkhöz az üggyel kapcsolatban Poroszka Ottó, az SZDSZ városi képviselőcsoportjának vezetője, Ebben - többek között - kijelenti: — A Nyíregyházi önkormányzat azon képviselői közé tartozom, akiiket Felbermann Endre alpolgármester gyorsan meggyőzött, hogy a lakók—butikosok ügyében a többséget, a lakókat kell képviselnünk. Két mulasztással indokoltuk álláspontunkat: elmaradt a lakók előzetes tájékoztatása, illetve nem pályáztatták a vállalkozókat a butiképítésben. Mivel a városi tanács által kiadott építési engedélyek törvényes visszavonására ma már nincs lehetőség, kerestük a jogi kiskapukat. Végül is az önkormányzat nem vállalta fel törvénytelen eszközök alkalmazását, így nem döntött a kérdésben. Ennyi az igaz- ság. a tanulság azonban ennél több. Az MDF egyik országgyűlési képviselője politikai vádaskodásának ürügyéül használta a butikügyet. amelyet az MDF-frakció sem fogadott el. Ekkor szűnt meg annak a lehetősége, hogy az építők kártérítésé- nek felvállalásával, az önkormányzat rábírja a butiképítőket a jogszerű építési engedélyek visszaadására. A lakók által írt nyílt level (Kelet-Magyarország február 6.) ismét valótlanságokat, alaptalan vádaskodásokat tartalmaz. Végül: a rosszul előkészített döntés ellenére Nyíregyháza érdekei nem sérültek. A ..piros ház” a város tulajdona, ugyanígy önkormányzati tulajdonba kerülnek a butikok is. Az építők három éven belül lelakják a beruházási költséget, a bérleti díj legkevesebb 10 ezer forint lesz négyzetméterenként. Az ismert válsággal nyomorított pénztelen életünkben pedig minden fillért meg kell fognunk. Azért is. mert Nyíregyháza költségvetése az oktatási, egészségügyi és kulturális intézményeket sem tudja megfelelően finanszírozni pedig a szükséges fejlesztésekre, a fiatalok lakásépítési támogatá- sara, az idősek lakbérének jelenlegi szinten tartására is gondoln n n Íz Lr ol 1 Emelt fővel, szocialistaként (Folytatás az 1. oldalról) kell az ellen is, hogy a hatalmi elit ne köthesse meg a maga kis kompromisszumait, amellyel csak pozícióját akarja megerősíteni. Az elszegényedés fogékonnyá teszi az embereket a nacionalista demagógiára. Ennek az erős jobbratolódásnak az ellentényezője csak a szocialista párt lehet. De el kell magát határolnia a „pokolba ezzel a dumáló bagázzsal” jelszavú, a kormányt, s a politikai rendet támadó baloldaltól. Így válhat szavahihető tárgyalópartnerré. S ahogy már bizonyos mértékig vált is. Kiss Gábor szavaival élve: „már engem sem állampárti oligarchának (kényúri, hanem tanár úrnak szólít egy politikussá vált tanítványom”. A hatékonyabb munka érdekében a területi elveket figyelembe vevő koordinációs tanács mellé ügyvivői testületet is választottak. A párt megyei elnöke Kiss Gábor lett, az országos választmányba Kiss Lászlót, az Országos Egyeztető Tanácsba Bánóczi Gyulát delegálta a szocialisták megyei küldöttgyűlése szombaton. A kormányfő interjúja (Folytatás az 1. oldalról) lüli partnerekkel, konkrétan a kisgazdapárttal. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a törvényjavaslat átfogó jellegű, egy hosszabb távú programot jelent, s jelenleg ennél jobbat egyetlen parlamenti párt sem tudott előterjeszteni. Lehet részmódosításokat végrehajtani, át lehet hidalni sokféle különbséget — hangsúlyozta a miniszterelnök, csaik egyet nem lehet: kárpótlás nélkül tovább haladni. A riporter kérdésére, hogy mi lesz, ha a kisgazdák a kompromisszumlehetőségek ellenére is elutasítják a törvénytervezetét, Antall József azt válaszolta: kritikus helyzet állna elő, mert akkor az egész földkérdés és tulajdonjogi rendezés lehetősége hosszú időre kikerülne a politikai menetrendből, s ez a kisgazdapártnak sem érdeke; ellenkezőleg — vélekedett a miniszterelnök — a törvénytervezet alapján elérhető olyan megoldás, amely a kisgazdák programjának jelentős részét is magába foglalja. Antall József, felvillantotta azt a lehetősé- get is, hogy megnyílhat a farmergazdaságok előtti út, az, hogy mezőgazdaságunk versenyképes lehet Európában; de ehhez elengedhetetlen a kárpótlási törvény mostani elfogadása. Az interjú utolsó perceiben arról volt szó, hogy az általános kormányprogram után most készül a — Kupa Mihály pénzügyminiszter nevével fémjelzett akció- program, amelytől Antall József sokat vár, elsősorban a vállalkozások élénkítését. Kiemelte: sok bírálat hangzik el mostanában a kormánynak címezve, de ha a retorikát leszámítjuk: ma a politikai erők közül senkinek sincs jobb programja, mint a kormánynak. Az idei év nagy feladatai közül kiemelte a tervezett szociálpolitikai intézkedéseket, valamint a szegénység és munkanélküliség terheinek enyhítésére hozandó terveket. Az interjút azzal fejezte be, hogy nehéz esztendő vár az országra, de a miniszterelnök számol azzal, hogy már lesznek érezhető kedvező eredmények is. (Az összefoglaló a tévéadás alapján készült. A részletes, pontos szöveget — mini az interjú után elhangzott —, a mai Magyar Nemzet közli.) Kisgazdaszombat Vásárosnaményban (Folytatás az 1. oldalról) a parlamentben melyik képviselő, hogyan szavazott a kárpótlási törvénytervezetről. Mint mondta: ezzel azt akarják elérni, hogy a jövőben egyes képviselők ne mondhassanak mást. mint ahogy döntöttek az ország- gyűlésben. Oláh Sándor hangsúlyozta: az FKgP a maga képviselőit is arra kötelezi, hogy nyíltan valljanak színt a kárpótlási törvény esetében, vállalják a felelősséget voksaikért választóik előtt. A pártfőtitkár beszédének végén kitért a kisgazdapártnak az Agrárszövetséggel és a Magyar Szocialista Párttal folytatott tárgyalásaira is. Kiemelte: minden jószándékú erővel készek az együttműködésre. hogy a vidék lakosságának megosztottságát elkerülhessék. a mező- gazdasági termékek biztos piaci értékesítését garantáltan megoldhassák. Kifejtette: az önkéntes, demokratikus szövetkezésig tsz-ekre és szakszövetkezetekre a jövőben is nagy szüksége van az agrárágazatnak. Cseh Sándor, a független kisgazdapárt alelnöke felszólalásában kifejezte reményét: pártja elveinek meg-: felelő döntés születik majd a parlamentben a kárpótlási törvényről. Hangsúlyozta: ha ez nem úgy lesz, akkor a kisgazdákat rákényszerítik arra, hogy újra az önkényes földfoglalások eszközéhez nyúljanak, s erőszakkal vegyék vissza jogos földtulajdonaikat. Ifj. Bélaffy Antal beszédében az országos pártvezetés szervezőmunkájának erősítéséről szólt, míg Ómolnár Miklós a kisgazdák decemberi. nagy választmány i ülése óta tartó politikai stílusváltásnak fontosságát elemezte. B. D. A további elszegényedés ellen Pénteken este az Agrár- szövetség szervezésében Nyíregyházán másodszor jöttek össze kerekasztal- megbeszélésre a pártok, különböző szervezetek és érdeklődők. A mostani összejövetelen megyénk lakossága elszegényedésének tendenciájáról és annak várható társadalmi hatásáról dr. Hajdú Bertalanná, a Megyei Statisztikai Hivatal osztályvezetője tartott vitaindítói Az előadó sorra vette a életszínvonallat befolyásoló tényezőket, ismertette a legfrissebb adatokat. Megdöbbentő számadatokat sorakoztatott fel. Megyénkben soha nem tudtuk megoldani a teljes foglalkoztatást. Negyven év alatt 250 ezren költöztek el. Az utóbbi években, de különösen 1990-ben a folyamat megfordult, több mint 2000 munkanélküli kényszerült más megyékből hazajönni. Az év végére az addigi legnagyobb munkanélküliséggel küzdő Borsodot is magunk mögött hagytuk. Az ország munkanélküli létszámának 15 százaléka megyénkben ét. Több mint 22 ezer az álláskereső, 13 ezren vannak munkanélküli segélyen. A segély havi összege itt 850 forinttal kevesebb az országos átlagnál és 3000 forinttal a budapestinél. Hasonlóan hátrányos számokat hallottunk a munkabérek, a jövedelmek területéről, amelyek 20 százalékLakás, lista, rangsor Sokakat közvetlenül érintő témában döntött a fehér- gyarmati képviselő-testület péntek délutáni, estébe haj- ló ülésén. Az egészségügyi szociális bizottság képviselőtagja dr. Buzsai Jenő vezetésével az önkormányzati bérlakások lakáskiutalási névjegyzékét egy külön bizottság bírálta felül. Felkeresték az igénylőket, elemezték körülményeiket, s hosz- szas vita után fogalmazták meg javaslataikat. A tapasztalatok alapján hat igénylőt töröltek az igényjogosultak listájáról. így 32 szociális bérlakást igénylőt rangsoroltak. Többen vannak olyanok, akik nem szociális lakásra jogosultak, vagy átmeneti lakást igényelnek. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a lakások 70 százalékban szociális, 30 százalékban nem szociális alapon kerüljenek kiosztásra. Döntöttek abban is, hogy minőségi cseréknél a három, vagy több- gyerekes család igénye a lakáskiutalás névjegyzékbe való felvétel mellőzésével is teljesíthető legyen. Nagy érdeklődés kísérte a Móricz Zsigmond u. 1. sz alatti új épületben önkor: mányzati tulajdonba került lakások sorsát. Három változat készült, gondolva az egyedülálló, a kétszemélyes, illetve a fiatal házasokra. A nem szociális alapon lakáshoz jutók lakásonként 120 ezer forint lakáshasználatba- véteii díjat lesznek kötelesek befizetni a polgármesteri hivatal pénztárába. (m. k.) kai alatta vannak az országos átlagnak. Alacsonyabbak a nyugdíjak, sok a mezőgazdasági nyugdíjas. Nálunk a legmagasabb az eltartottak száma. Az utóbbi évek inflációja — mivel az élelmiszerek, az alapvető szolgáltatások árai emelkedtek a legnagyobb százalékban — a kiskeresetűeket, a nagycsaládosokat nagyobb mértékben sújtja. Külön terhet jelent 13 ezer család számára az árvizes kölcsön kamatának megemelése. A vitában szinte minden felszólaló kereste a kiutat, sajnos saját erőből kevés lehetőséget találtak. Ezért kérték a pártok megjelent képviselőit, az érdekképviseletet, az országgyűlési képviselőket, hogy helyzetünk reális ismertetését felelősséggel vigyék országos fórumokra. Az idejövő vállalkozók, akik enyhíteni tudnak a munkanélküliségen kapjanak jelentős adókedvezményt. A háztáji és kistermelők utolsó kapaszkodóját, az állattenyésztést ne húzzák ki lábuk alól. Megkülönböztetetten megyénk kistermelőitől vegyék át a tejet, a vágóállatokat. A sok kis termelői alap a további vállalkozás bázisa is lehet. Végül kérik a kormányt, kövessen el mindent, hogy Kárpátaljával, Ukrajnával közvetlenül kereskedhes- sünk. (Cs. B.) Mínuszban A szombati „148 óra” című rádióműsorban egy felmérés elképesztő következtetéseire kaptam fel a fejem. Hatezer család háztartását vizsgálták meg különféle szempontok alapján. Egy átlag fizetésből élő négytagú családnak ebben az évben 10—14 ezer forinttal növekszik a kiadása. Bevételi forrása, más kereseti lehetősége, tartaléka pedig nincs. Vagyis végig mínuszban lesz, s csak valamilyen „kölcsönkérő” szisztéma segíthet rajta, ami által a család továbbra is eladósodik. A kiadásainak 85 százalékát » rezsi és az élelmiszer költsége teszi ki. S kik ezek az emberek? Akikre a társadalom épít, az aktív dolgozók 30—4U év körül, akik átlag kél gyereket nevelnek, de eltartják a nyugdíjasokat is. A konszolidált középréteg, akik eddig lojálisak voltak mindenféle nehéz döntéssel szemben, s most két lehetőség közül választhatnak: tiltakozhatnak, sztrájkolhat- nak, vagy külföldön kereshetnek munkalehetőséget. A Magyar Tudományos Akadémián is számontartott kutatók 15 százaléka már itthagyta az országot és külföldnek dolgozik. Egy ismerősöm szavai szomorúan csengnek vissza, mikor megkérdeztem: — Te nem sajnálnád itt hagyni Magyar- országot? — Miért, ő sajnál téged? (bojté) 4 VOLKSSTIMME humor A németországi Magdeburgban "megjelenő testvérlapunk, a Volksstimme humoroldalán jelentek meg az alábbi karikatúrák. — Jó reggelt, asszonyom! Bemutathatnék önnek egy konyhaeszközt, amiről a szomszédasszonya kijelentette, hogy ön ezt nem engedheti meg magának? — ön a feleségem lábujjára lépett; elégtételt követelek! — Kérem, az enyém odaát ül... Alarcossbálban. — Feleségül venne, ha én mondjuk egy prostituált volnék? — Nekem mindegy, én nem vagyok vallásos ... Kalct-Magyaxonaág
