Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

1991. január 10. Kelet-Magyarország 11 BETET HITEL KAMAT ÁRFOLYAM Az oldalt összeállította: GALAMBOS BÉLA Aszálykárokra célhitel Kistermelőknek az OTP-től A tavalyi súlyos aszálykárok enyhítésére intézkedési csomag- tervet fogadott el a kormány, az érdekképviseleti szervek bevo­násával. Ezek szerint 10 mil­liárd forintot a mezőgazdasági nagyüzemek, 1 milliárdot pedig a kistermelők részére különítet­tek el, mely összegeket kedvez­ményes célhitel formájában fog­ják a károsultak megsegítésére fordítani. A kistermelői célhitelek folyó­sítását az őket legszélesebb kör­ben felölelő bank, az OTP végzi majd. A‘hitelprogram meghirde­tésére január végén kerül sor, mely .időponttól kezdve vala­mennyi OTP-fiok a jogos kár­igényű kistermelők rendelkezésé­re áll májd> A kormányrendelet részleteiről az OTP megyei igazgatóságának vállalkozási és önkormányzati osztályvezetője, dr. Kokas Attilá- né az alábbiakat mondta el: ' — A kedvezményes célhitellel ; azok a szántóföldi növényter- ; mesztést folytató mezőgazdasági kistermelők élhetnek, akik az • elmúlt évben aszálykárt szenved- ' tek. Függetlenül • attól, hogy a mezőgazdasági tevékenységüket főfoglalkozásként, háztájin gaz­dálkodó szövetkezeti tagokként, vagy bérelt területen gazdálkodó­ként folytatták. Az aszálykár tényét igazolni kell. Ezt az igazolást az OTP-től beszerezhető hitelkérelem nyom­tatványon a helyi önkormányza­toktól lehet megkérni, akik tanú­sítják, hogy aszálykár miatt mek­kora szántó művelési ágú terület után részesül a termelő adófizetési kedvezményben. A célhitel mértéke, az igazoltan károsult szántó terület első hektár­ja után 5000 Ft/ha, minden további hektár után 7000 Ft/ha. A hitel után felszámításra kerülő kamat várhatóan évi 20 százalék lesz, melyet naptári negyedévenként Három kamion Abban, hogy a világ legpesszi­mistább nemzete vagyunk (a la­kosság majd kilencven százaléka borúsan látja a jövőjét), nem kis része van az olyan híreknek, me­lyek járatlanságunkról, hogy ne mondjam, bambaságunkról tájé­koztatnak. Az alábbi „külkeres” sztori nem régen került nyilvánosságra, melyen ha nem ebben az ország­ban élnénk mi is, remekül és önfe­ledten lehetne mulatni. Ámde magyarok vagyunk. Egyik nagyvállalatunk nem oly régen három kamion meggyet adott el Londonban. Az akciónál nem volt figyelemmel, hogy állam­közi egyezmény alapján limitálva volt (lesz is) az Angliába bevihető gyümölcs mennyisége, s azt a fenti szállításával meghaladta. A túl- szállítás miatt az angolok nem­csak a kérdéses három kamionra, hanem az összes kiszállított gyü­mölcsmennyiségre alkalmazták a „lefölözést”. Ennek következté­ben 200 millió devizáforintja bán­ta..., no nem a vállalatnak, hanem a magyar államnak. így is lehet világhírnévre szert tenni. kell fizetni. A kamat megfizetése és a hitel, mint tőketartozás fizeté­se elkülönül egymástól. A hitel törlesztési ütemének megállapítá­sánál az OTP figyelembe fogja venni a kistermelő árbevételének ciklikusságát. A hitel visszafize­tésének végső lejárata 1992 de­cember. A magán- és kistermelőnek a célhitel igénybevételéhez fede­zettel kell rendelkeznie, mivel az állam garanciát nem tud vállalni. (A fedezet produkálása, úgy gon­doljuk, nem okozhat túl nagy gon­dot, hisz ha mondjuk valaki 10 kh károsult szántóra kívánja felvenni a célhitelt, az 6 ha, az 1x5000+5x7000 forint, egyenlő 40 000 forint. Ilyen értékű beren­dezés vagy jószág pedig minden­képpen van egy ekkora gazdaság­ban. (A szerk.) Az OTP várja tehát a mezőgaz­dasági kistermelőknek a célhitel­igényük bejelentését, már január utolsó napjaiban. Ami az elevenünkbe vág Lőttek a barternek? A Szovjetunió Miniszterta­nácsának most nyilvánosság­ra hozott decemberi döntése értelmében az ország pénz­ügyi nehézségeire hivatkoz­va betiltja a vállalatoknak a barterkereskedelmet. A múlt esztendőben megkötött ügyletek még lebonyolíthatók, de január 1. után már újabbak nem köthetők, legalábbis ebben az évben. Az intézkedés okaként a szovjet gazdaság egyensúlyi hely­zetének javítását és az export­import műveletek szabályozását jelölték meg. Kivételeket is felsorol azonban a rendelkezés. Ezek szerint kivé­telt élvez a szabály alól a Belke­reskedelmi Minisztériumon, a fogyasztási szövetkezeteken, az Állami Ellátási Bizottságon ke­resztül lebonyolított termékcsere. Mehet akkor is a barter, ha az köz­vetlen termelői kapcsolatokon alapul. Ám egy biztos, valameny- nyi fölött éberen őrködik majd a Vnyesekonombank, mely szigo­rúan ellenőrzi mind a kiviteli, mind pedig a beviteli engedélyek­hez szükséges számlákat. A szovjet fogyasztási cikkek minőségük miatt, nemigen lesz­nek megfelelők a magyar vállala­tok számára. A leghasználhatóbb partnernek még az Állami Ellátási Bizottság tűnik, amelyik, ha nincs a szovjet államnak pénze valami­re, csak hajlandó lesz a megfelelő ellentétel megtalálására. Pénz számolva... (H. P. felvétele) HÍREK Az 1991. évi pénz- és hitelpoliti­kai irányelvekről, a jegybanki irá­nyítás továbbfejlesztéséről tart tájékoztatót Czirják Sándor, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökhelyettese január 11-én 14 órától Nyíregyhá­zán, a Tudomány és Technika Háza II. emeleti előadótermében. Ezt megelőzően az elnökhelyettes az MNB Megyei Igazgatóságán bank- tanácskozás keretében találkozik megyénk bankvezetőivel. Az Egzisztencia Alap kezelésé­ről, finanszírozásáról tart elő­adást Csanády Ágnes, az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda helyettes vezetője, a következő pénteken, január 18-án 11 órakor. A rendezvényre, melyet ugyan­csak a Tudomány és Technika Há­zában tartanak, az előbbihez ha­sonlóan a Magyar Közgazdasági Társaság megyei egyesülete szer­vezésében kerül sor. Nem szivárgott ki a hír, de. Valutáról FEHEREN Nem szivárgott ki a hír, így hát a múlt hét péntek esti bejelentést követően csak a szombat délelőtt állt a rendelkezésünkre, hogy még a régi árfolyamon ki­váltsuk az állam bácsitól erre az évre kapott ötven- dolláros „apanázsunkat”. Január 7-től ugyanis tizenöt százalékkal leértékelték a forintot, a kon­vertibilis valutákhoz képest. Sokan gondolták úgy szombat délelőtt, hogy az ötvendolláron- ként „megfogott” közel ötszáz forint már egész jó napszámra jön ki, egy félnapi sorban állást szá­Kölcsönkenyerek Külföldi hitelek magyar vállalkozóknak A Magyar Nemzeti Bank szervezésében és aktív közreműködésével már számos külföldi — német, finn, svéd, olasz, japán — bank ajánlotta fel hitel- nyújtását Magyarország gazdasági programjának segítésére, a hazai vállal- kozók fejlesztési célkitűzéseinek támogatására. Arra elöljáróban fel kell hívni a figyelmet, hogy ezek szigorúan célhoz kötött hitellehetőségek, s nem az ország számára szabadon felhasználható, pénzügyileg is befolyt hitelfel­vételek. Kötöttséget jelent egyfelől az, hogy meghatározott a hiteligénylők köre (az adott ország vállalkozóival alapított vegyesvállalatok lehetnek pél­dául a német hiteleknél), másfelől a hitelcél, amennyiben rendszerint csak a hitelnyújtó országból származó beruházási import finanszírozható. A hitele­ket a külföldi bankok üzleti érdekeik figyelembevételével nyújtják, ez többek között megnyilvánul abban, hogy a hitelbírálatban maguk is résztvesznek, a felszámított kamatok a nemzetközileg szokásossal megegyezőek, állami hi­telbiztosítóik fedezetét is igénybe veszik. Mindezek a feltételek nem kis mér­tékben befolyásolják a hitelkeretek eddigi — a közvélemény számára olykor érthetetlenül — alacsony kihasználtságát. Ezek után nézzük az egyes hitel­megállapodások lényegét: Bajor és baden-württembergi bankok együttesen 500 millió már­ka hitelkeretet ajánlottak fel. A hitel felvevője az említett német tartomá­nyok vállalkozóival alapított vegyes vállalat lehet. A kölcsönből beruhá­zási import és kapcsolódó építési költség fizethető. A hitel devizában és forintban egyaránt igénybe vehe­tő, összege legkevesebb négyszáz- ezer, legtöbb húszmillió márka le­het. Futamideje — 2 év türelmi idő­vel — 9 év. Kamata devizában való fizetés esetén a német exporthitelek kamatlába + járulékos költségek, jelenleg kb. 10 százalék. FinnországbóI 100 millió dollár értékű hitelkeret áll rendelkezé­sünkre, finn beruházási javak vásár­lására. Egy kölcsönszerződés alsó összeghatára százezer dollár, az import teljes értékének 85%-a fi­nanszírozható. A kölcsön végső le­járata — három év türelmi idővel — 11 év lehet. Devizában való igény- bevétel esetén kamata a londoni bankközi kamat (LIBOR) + járulé­kos költségek. Svéd bankok 150 millió dollár összegű hitellehetőséget biztosítot­tak Svédországból származó beru­házási import és kapcsolódó szol­gáltatások finanszírozására. A kül­kereskedelmi szerződések alsó ösz- szeghatára 300 ezer svéd korona, s ugyancsak 85 százalékos mértékig fizethető a hitelből. A hitel törleszté­se félévenként az MNB és a svéd Nordbanken közötti egyedi megál­lapodások szerint történik, hasonló­képpen a devizában való kamatfize­tés is. Olaszországból két pénzintézet összesen kétszázmilliárd líra hitel­keretet ajánlott fel. Felhasználási lehetősége az előzőeknél szélesebb körű, beruházási javak és kapcsoló­dó szolgáltatások mellett alkatré­szek és tartozékok, vegyi, kohászati, acél és textiltermékek, tartós fo­gyasztási cikkek importja finanszí­rozható, 85 százalékos arányban az olasz állami hitelbiztosító (SACE) fedezetével. A hitelkeret terhére tör­ténő import legalább 35 százalékát kis- és középszintű olasz vállalatok termékeivel kell kitölteni. A szállítá­si szerződések értéke 50 milliótól 2.5 milliárd líráig, a hitel lejárata 2 évtől 8,5 évig terjedhet. A japán EXiMBANK és más bankok együttesen ötmilliárd jen hitelkere­tet hagytak jóvá, amelyből a magyar vállalkozók Japánból származó be­ruházási javakat vásárolhatnak, az import 85 százaléka erejéig. A hitel­feltételek részletes szabályozása még folyamatban van, az eddigi is­meretek szerint a futamidő 3 évtől 8.5 évig terjedhet, a minimális kötés­érték 20 millió jen. A MAGYAR VÁLLALKOZÓKNAK az ismertetett hitelkonstrukcióknál fi­gyelembe kell venni, hogy hitelké­pességük, pályázataik bírálatát első­sorban valamelyik hazai kereskedel­mi banknál kezdeményezhetik, ame­lyik a külföldi hitel továbbkölcsön- zésére vállalkozik. A devizakama­tok a pénzpiaci mozgástól függően változnak, így ahol közöltük, ott is csak irányadó jellegűek. A hitelek forintban is igénybe vehetők, ez esetben a fizetendő kamat a minden­kori jegybanki éven túli refinanszí­rozási hitelkamat (jelenleg 22 száza­lék) + a kereskedelmi bank kamatré­se. Elsősorban azok pályázhatnak eséllyel, akik a vázolt feltételek mel­lett export árualapokat hoznak létre a fejlesztés eredményeként. E TÁJÉKOZTATÓ A HITELEK legfon­tosabb jellemzőit vázolja — figye­lemfelkeltő szándékú —, tehát az érdeklődő vállalkozók forduljanak számlavezető bankjukhoz. Informá­cióval rendelkezésre áll továbbá Nyíregyházán az MNB Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósá­gának Közgazdasági Osztálya, Bu­dapesten az MNB Nemzetközi Bankkapcsolatok Főosztálya. Vas János molva. Különösen, ha a család többi tagjának is kiváltják az évi járandóságát. Nincs is ebben sem­mi kivetni való. Természetes do­log, hogy az emberek igyekeznek minden kínálkozó jó üzletet meg­kötni, hisz a többség számára ez nem sűrűn adódik mostanában. Mivel turistaellátmányról van szó, maradjunk az utazásnál. A szombati sorban állók nem igen gondoltak rá, hogy még a kárpát­FEKETEN nyit kell adnunk a nyugati valutá­kért. Az MNB valutaárfolyamai ja­nuár 7-től a következőképpen ala­kulnak a legismertebb pénzek ese­tében, azok 100 egységére vonat­koztatva: A feketepiaci árfolyam termé­szetesen követte a leértékelést, bár a piacot inkább a várakozás jel­lemzi. A főváros nagymenő arab valutázói is inkább vásárolnak, mint eladnak. A hírek szerint a Váci utcában egy német márkáért 60, egy USA-dollárért pedig 85- 90 forintot kénytelen adni az az állampolgár, akit nem hagy nyug­ton a gyűjtőszenvedélye. Aki a kiváltott, vagy összegyűj­tött valutájával külföldre utazik, ott a legtöbb esetben be kell hogy váltsa azt az adott ország pénzne­Devizanem Vétel Eladás Angol font 13110,14 13921,08 Kanadai dollár 5946,36 6314,18 Német márka 4493,81 4771,77 Osztrák schilling 639,46 679,02 Svájci frank 5318,13 5647,09 USA-dollár 6871,02 7296,04 aljai, vagy az erdélyi rokonlátoga­tásoknál is szükségük lesz a „bé­kebei i ’ ’ árakon vett dollárra, már­kára. Pedig — hogy rohan a világ — azóta már ez is kiderült. A lényeg persze az, hogy a kon­vertibilitás felé tántorgó (zuha­nó?) forintunkból újabban meny­mére. Az előzetes kalkulációhoz nyújt segítséget az alábbi összeál­lítás, melyet a Financial Times most szilveszterkor közölt táblá­zatából kölcsönöztünk azokra az országokra koncentrálva, melyek gyakrabban látogatottak a magyar turisták, üzletemberek által. Ország Valuta USA-dollár Német márka Ausztria schilling 10.5051 7,0277 Csehszlovákia korona 32,373 21,6568 (turistaárfolyam) Lengyelország zloty 9523,35 6371,58 Szovjetunió rubel 0,5556 0,3717 (hivatalos árfolyam) Románia lej 34,4196 23,0259 Jugoszlávia dinár 0,4613 0,3086 Törökország líra 2874,56 1923,02 Erősödik a dollár A frankfurti tőzsde hétfői napján, hosszú idő óta nem tapasztalható tendenciát vett a dollár árfolyama. Az öbölválság kiéleződésének kö­szönhető háborús hangulat, úgy látszik, növeli a bizalmat az amerikai valuta iránt. A dollár iránti kereslet növekedését azonnal követte a „világpénz” erősödése, amely a nyugat-európai valutákhoz viszonyí­tott felértékelődéséhez vezetett. A hónapokon át 1,49 és 1,50 között mozgó dollár/márka keresztárfolyam a hét elején meghaladta az 1,53-as értéket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents