Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

1991. január 31. Kelet-Magyarország ii Egyoldalú teljesítés TISZTELT FELBERMANN ENDRE! Meglepődve olvastam a Kelet- Magyarország január 26-i számá­ban a konténeres telefonközpontok ügyével kapcsolatos tájékoztatóját. A Kertvárosban lakók nagy örömmel fogadtuk a telefonhoz ju­tás lehetőségét. 1989 decemberé­ben szerződést is kötöttünk a me­gyei városi tanács vb. pénzügyi osztályával és az OTP-vel. A szer­ződésben a következő áll: „telefon- igény kielégítésére 1991. első ne­gyedév végéig lehetőség nyílik az alábbi feltételek mellett:” Mi, az „alábbi” feltételeket — 50 ezer forint befizetése — teljesí­tettük, ezért reméltük, hogy a másik fél is teljesíti határidőre. Vagy csak megint nekünk kell minden hónap­ban pontosan fizetni a nem is kevés (920 forint) törlesztőrészletet? A kertvárosi konténerközpont átadásának határideje december 31., míg a Sarkantyú utcai június 30. — olvashattuk az újságban. Nem tudom, hogy melyik köz­pont üzembe, helyezése lett volna a sürgetőbb? A városközponti, ahol így is lehetőség van a telefonálásra? Vagy a kertvárosi, ahol összesen egy (azaz egy) nyilvános utcai fül­ke van az iskolával szemben (hasz­nálhatóságáról inkább nem írok)? Mentők, tűzoltó hívása szinte lehetetlen, és a taxisok sem tolon­ganak errefelé. Tisztelt Alpolgármester Úr! Mint a kertváros képviselője, úgy hi­szem, tisztában van ezzel a kataszt­rofális helyzettel. Meddig fognak még műszaki okokra hivatkozva határidőt módosítani? Tisztelettel: Rózsási László Nyíregyháza-Kertváros, Vasutas u. Remény a jó együttműködésre Néhány hónap telt el a helyhatósá­gi választások óta és a városi képvise­lő-testület felállása, tisztségviselőinek megválasztása is több mint két hónap- ja volt. Az eltelt időszak munkájának értékelésekor messze mutató követ­keztetéseket levonni, ítéleteket meg- fogalmazni túlzás lenne. A polgármester és alpolgármester választását követően a képviselő-tes­tületben lecsillapodtak a kedélyek és megindulhatott a munka. Az új hely­zetnek megfelelően kialakultak a párt­frakciók, melyből a Fidesz létszámá­ból, az SZDSZ aktivitásából adódóan a leginkább meghatározó. A többi párt, illetve a függetlenek működésé­nél kevésbé a pártfrakció jelleg érvé­nyesül, mint inkább a szakmaiság el­sőbbsége. Jól mutatja ezt az a többfor­dulós tárgyalás, ami az szmsz előké­szítésében, az önkormányzati bizott­ságok összeállításában tapasztalható volt. A győztes pártok és ellenzékben lévők 60:40 százalékos létszáma és a képviselő-testületi tagok szakmai fel- készültsége valószínűleg arányosabb elosztást indokolt volna a bizottsá­gokban, de a meddővé váló egyezte­téseken az MSZP, a függetlenek és végül az MDF részéről abszolút kompromisszumkészség volt tapasz­talható. A bizottságokban kevésbé je­lenik meg a párthoz való tartozás hangsúlyozása, az egész város műkö­dését áttekinteni akaró, és az új, a je­lenlegi feltételekhez alkalmazkodni tudó rendszer kidolgozása kezdődött meg, s ez reményt ad a jó együttmű­ködésre. Gond, hogy aMelmerülő té­mák esetlegesek, hiányzik a képvise­lő-testület, vágy a tisztségviselők által elfogadott vagy meghatározott időbeli és fontossági sorrend. A munka meg­indulása után látszik, hogy mielőbb szükséges a polgármester programja, melyet a képviselő-testület vita után Folt a becsületen A Kelet-Magyarország január 24-i számában „Folt a becsületen” c. cik­kükben vádat jelentettek meg ellenem úgy, hogy abban a nevemet is közöl­ték. Jogommal kívánok élni, amikor a T. Szerkesztőséget arra kérem, hogy a cikkben közöltekkel kapcsolatos megjegyzésem lapjukban közölni szí­veskedjenek. A „Folt a becsületen” c. cikkben Tóth Kálmán tsz-elnök úgy kísérli meg becsületéről a „foltot” eltávolíta­ni. hogy mások becsületébe gázol. Az olvasók az említett cikk olvasására arra a következtetésre juthatnak, hogy a termelőszövetkezetünk tagsága örülhet, hogy milyen gondos, min­denben a közös gazdaságunkért, tag­ságunk anyagi, szellemi jólétéért küz­dő tsz-elnökünk van, aki mellett a cikkben megnevezett munkatársak az akadályozók, a károsak, akiket feltét­lenül el kell távolítani a termelőszö­vetkezetből. Mint az elnök közvetlen munkatársa, tudom, hogy miért van szüksége „nyugodt munkahelyi lég­körre”: — A termelőszövetkezet 1987. évi leltára szerint a derecskéi használt ru­házati jpolt részére szállított a téeszünk 270 ezer forint értékben használt ru­házati cikket. A gazdasági rendőrség nyomozása csak odáig terjedt, hogy a ruházati cikket nem szállították be a derecskéi boltba. Hogy hová került a 270 ezer forint értékű ruha, már nem tartalmazta a megyei bíróság ítélete sem. — Nem a közös vagyon védelmére mutat az, hogy az elnök a kishatár- menti forgalomban Kárpátaljáról 15 millió forint értékben olyan szegeket, festékeket hozott be :í szövetkezet ter­hére, ami Magyarországon eladhatat­lan. A nagy összegnek az egyévi ka­mata is meghaladja a négymillió fo­rintot, ez vesztesége a termelőszövet­kezetnek. — Ugyancsak Kárpátaljáról hozott be 57 köbméter fenyőrönköt. Ennek számlája a termelőszövetkezet részére érkezett, a fenyőrönk pedig az elnök kft.-jébe. — 1990. március 23-án és 24-én három Rába 10-10 órás munkájáért az elnök 1260 forintot fizetett be a tsz pénztárába, ami körülbelül egyórai munkadíjnak felel meg. — 1990. május 18-án háromnapos vadászat után az elnök a vadászaton részt vett vendégeit Vásárosnamény- ban, a Bereg Hotelben látta vendégül a szövetkezet számlájára. Olvasható ez is a cikkben: „Az biz­tos, ha visszajön dolgozni, én nem leszek elnök, de amíg én elnök va­gyok itt, addig nem dolgozhat a szö­vetkezetben...” Ezt a gondolkodását az elnök a pártállamból mentette át. A sajnálatos ebben az, hogy hatalmat is akar magának, amikor a főmérnököt nem a tsz-elnök. hanem a küldöttgyű­lés alkalmazza. Törvényben biztosított jogommal élek, amikor gyesen vagyok. Úgy gondolom, hogy jogállamban a törvé­nyes jog jogosságát sajtón keresztül vitatni, kritizálni nem demokratikus gondolkodást mutat. Az elnök kör­nyezetéből eddig 27 agrárszakember (agrármérnök, állatorvos, technikus, brigádvezető) távozott el. Ha marad­tak volna itt közülük, a „Folt a becsü­leten” c. cikkben :— talán — az ő ne­vük is szerepelne. Szászi Bertalan agrármérnök. Barabás A SZERK. MEGJEGYZÉSE: Mint bizonyára Ön is jól tudja, a felsorolt ügyeket közel fél éven kersztül vizsgálta a megyei rendőr­főkapitányság, végül azonban bűn­cselekmény hiányában megszüntet­ték Tóth Kálmán elnök ellen az. eljá­rást. Lapunk hasábjain mindketten kifejthették gondolataikat, a szemé­lyeskedő vitát nem kívánjuk a to­vábbiakban folytatni. Druszák vagyunk! Tisztelt Máthé Csaba! Nem szerencsés, ha egy újság arra vállalkozik, hogy helyet, lehetőséget biztosít békétlen csatározásoknak, személyes in­díttatású megnyilatkozásoknak. De annál inkább dicsérendő, ha békés, építő, véleményformá­ló cikkeket közöl, származzon az újságírótól vagy akár az ol­vasótól is. Az újságot alkotják, csinálják, másrészről — és ettől inkább újság — olvassák. Az utolsó betűig. Utoljára, de nem az utolsó szó jogán még egy gondolat. Eszmecserénk itt a lap hasábjain igazán jjéldaértékű. Tiszta és őszinte. En a magam részéről továbbra is várom szí­nes, tartalmas cikkeit, amelyek megírásához jó munkakedvet, erőt, egészséget kívánok, füg­getlenül attól, mi lesz az írás végén. Betücske, monogram, avagy teljes név. Hiszen most már tudom, amit eddig nem: mi druszák vagyunk! Tisztelettel: Kiss Csaba jóváhagyna, és így a következő idő­szak bizottsági és apparátusi munká­jának alapjául szolgálhatna. Az eltelt időszakban három önkor­mányzati ülés volt, rengeteg napi­renddel. Zsúfolt a program, különö­sen egy olyan testület számára, ame­lyik sok témában most ismerkedik a korábbi döntésekkel — de nem ismeri azok összefüggéseit — amely bizal­matlan minden korábbi megoldás iránt, amelyik természetes igényként mindent másként, mindent jobban szeretne csinálni. Ez utóbbi elvárás változó sikerrel teljesül. Két általános tendenciát szeretnék kiemelni. A gaz­dasági jellegű döntéseknél új vállal­kozási formák és azok szabályozása, pályázati rendszer, normatívák kidol­gozására való törekvés tapasztalható a képviselő-testületi tagok részéről, és ebben nincs különbség a „hatalmon lévő” vagy „ellenzéki” képviselők között. Mind a két oldalról vannak igen progresszív, szakmailag is meg­alapozott vélemények. A személyi kérdéseknél már sokkal inkább érvényesül a párthoz való tar­tozás. A véleménynyilvánításban, a javaslatokban megtalálható a kicsi­nyesség, az elmaradottság, követke­zetlenség. Komoly vita alakult ki például az önkormányzati tulajdonban lévő, ko­rábban elidegenítésre kijelölt lakások ármeghatározásában. A vita eredmé­nye az lett, hogy a korábbi vb. által kijelölt elidegenítést az önkormányzat a tanácsrendelet alapján felvállalja és végrehajtja. Új kijelölést új feltételek­kel fog tenni, s nem alkalmaz semmi­lyen méltányosságot. A döntés így korrektnek mondható, csupán két szépséghibája van. Azon pártok kép­viselői, akik korábban kifogásolták a volt tanács döntéseit a magas ármeg­határozásra, most még az egyébként indokolt árcsökkenési méltányossá­got sem szavazták meg. Erősen vitat­ható az elidegenítés leállítására való törekvés is, miközben lakásfelújításra az 1991. évi koncepció nem tervez, mert nincs miből. Sajnálom, hogy e témánál az MSZP és a függetlenek kisebbségi, egységes véleményt nem fogalmaztak meg. Másik téma a város sportkoncep­ciója, mely reprezentálja a jelenlegi helyzetet. Az intézkedések között az MSZP és függetlenek csoportja is tá­mogatja azt a törekvést, hogy a sta­dion és a bujtosi sportcsarnok olykor pazarló költségeit csökkenteni kell, a létszámleépítés szükségességével is egyetértünk, indokoltnak tartjuk az egyesületek támogatásának normatív elvárásokra épülő rendszerét, a diák­sport korábbinál jelentősebb mértékű anyagi támogatását. Nem értünk egyet azzal, hogy a stadion NYVSC Szeretném megkérdezni... Tudom, hogy amiről írok, az most mindennapos téma, de ez több száz ezer embert érint, úgy hiszem, még nem elcsépelt. A feleségemmel a Nagyhalászi Zsákgyárban dolgozunk, a kettőnk keresete kb. 12-13 ezer fo­rint, a családi pótlékot nem számo­lom. Mint Önök is tudják, most en- gedtek el 150 dolgozót, a következő még nem tudni mennyit és mikor, de hamarosan. Szeretném megkérdezni azokat a képviselő urakat, akik a lakáskamat - emelést megszavazták, hogy tisztában voltak-e a főleg szabolcsi munkások béreivel. Szeretném látni azt a képviselőt, aki ilyen fizetés mellett a kamateme­lésre szavaz. Két kiskorú gyerekről kell gondoskodnom, a napközi és az óvoda sem olcsó. Mi lesz, ha munka nélkül maradunk, miből fogom fizetni az OTP-t, mikor hetente árakat emel­nek. Tudom, hogy az OTP-vel kötött szerződésem fel nem bontható, ami háromszázalékos kamatot jelent, va­gyis havi 1500 forint. Kifizetni nem tudom a tartozásom felét, tehát marad két lehetőségem: mind a kettő elvisel­hetetlen a hozzám hasonló emberek számára, és ez a többség! Tisztelt Szerkesztőség! Bízom benne, hogy Önök az any- nyiszor emlegetett sajtó- és szólássza­badság jogán még tehetnek valamit a hozzám hasonló több tíz ezer ember érdekében: Tisztelettel: Kormány Gábor Nagyhalász, Táncsics u. 44. részére való átadása az egyetlen szó- bajöhető eszköz a gazdaságos sportfi­nanszírozáshoz. Ezenkívül minden további intézkedés megtétele előtt szükségesnek tartjuk a megyei önkor­mányzattal való megegyezést a sport - irányítási és Finanszírozási kérdések­ben. Csak villanásokat, apró megjegy­zéseket tudtam adni az önkormányzat 3 hónapos tevékenységéről. Vélemé­nyem szerint a város önkormányzati testületé működőképes, sokat dolgo­zó, sokat felvállalni akaró emberekből áll, akiknek ismereteik hiányosak, tet­teikben ugyanúgy vannak hibák, mint a korábbi tanácstagoknál, de felelős­ségvállalásuk és felelősségérzetük nem vitatható. Csabai Lászlóné Nyíregyháza Levél „sajtó­szabadság” ügyben Kifizették... Mint korábban írtam, régi előfizetője és olvasója vagyok lapjuknak. Az emberek problé­máján, baján mindig készséggel igyekeznek segíteni. De ez a gyors intézkedés, amely az én és sok termelő problémáját megol­dotta, szinte hihetetlen. Intézkedésükre már január 15-én értesítést kaptam a Deb­receni Tartósító Kombináttól, hogy a tartozás kifizetésére in­tézkedtek. Január 17-én már a helyi takarékszövetkezettől fel is vehettük jogos pénzünket. Gyors intézkedésükért és fá­radozásukért a termelők nevé­ben is fogadják köszönetemet. Tisztelettel: Zámoli Sándorné Nvírkáta, Petőfi u. 45. TISZTELI FŐSZERKESZTŐ ÚR! Az Ön által szerkesztett napilap 1991. január 28-án cikket közöl (b. j.) anagrammal, Sarcotják-e a pedagó­gusokat? címmel, mely „éleshangú kritikát” emlegetve valamiféle „le­vélváltásba” kevert személyemet. A tény ezzel szembén: 1991. január 21-én a Parlamentből baráti hangú levél kíséretében két új­ságcikket küldtem az Ön lapjának, ál­talam aggasztónak vélt társadalmi je­lenségekről. Ezeket a cikkeket Fő- szerkesztő Úr január 22-én megkapta. Január 23-án, szerdán, személyesen adtam át Önnek egy, a személyes fele­lősségemet megkérdőjelező cikkre adandó válaszomat. A legelemibb sajtóetikai szabályo­kat megszegve, Ön átdolgoztatta egyik cikkem mondanivalóját, ami szerzői jogsértés is. Ugyanakkor máig sem közölte Mádi László képviselő- társam cikkére adott válaszomat. Cikkeim közlését joga van megta­gadni. A lap szerkesztési elveibe nem szólhatok bele. A személyemet ért támadásra adott megjegyzésem visz- szatartása azonban nemcsak etikátlan, törvénytelen is. Szerettem volna demokráciát alakí­tó-formáló küzdelmeimet itt, helyben megvívni, választópolgáraim, ellenfe­leim előtt, korrektül, keményen, a job­bítás szándékával. Úgy látszik azon­ban, hogy a Kelet-Magyarország új gazdája felhatalmazta lapja főszer­kesztőjét, hogy itt, a végeken Orwell „állatfarmját” honosítsa meg. Üze­nem hát olvasóimnak, választóimnak, s mindazoknak, akik érdekeltek a demokrácia megvalósításában: cik­keimet, véleményemet — közöttük a „Kis magyar harácsot” .is — a Ma­gyar Fórumban elolvashatják, s a Ke- let-Magyarországban legközelebb csak akkor írok, ha a Főszerkesztő és a lap tulajdonosa nem egyenlőkre és egyenlőbbekre fogja felosztani a vá­lasztópolgárokért fáradozó képviselő­ket, a város és a megye lakóit, hanem válogatás, ki forgatás nélkül közli a demokrácia megvalósításáért küzdő, mégoly „mérges” vagy „éles” kriti­kákat is. Ha ez megvalósul, gondolom országgyűlési képviselőktől nemcsak elfogadja majd Főszerkesztő Úr a cik­keket, hanem egyformán kíváncsi lesz mindegyiknek a véleményére, és maga fogja kérni, hogy rendszeresen szerepeljenek a lapjában. Legyen ez a mérce a Kelet-Magyarország Laptu­lajdonosa és Főszerkesztője demokra­tizmusának megítélésében. Takács Péter országgyűlési képviselő, Nyíregyháza, 1, sz. körzet TISZTELT TAKACS PETER ÚR! Két okból is fontosnak tartom fenti sorai szó szerinti közlését. Az egyik: úgy parancsolja az újságírói tisztes­ség, hogy a munkánkat ért kritikát is közöljük. A másik: eddig számos olyan cikket jelentettünk meg lapunk­ban az Ön tollából, amely valóban fontos társadalmi kérdéseket érintett, s ezekkel segítségünkre is volt a lap­készítésben, a demokrácia, a sajtósza­badság megvalósításában. Ezért is meglepő mostani véleménye, amit ter­mészetesen tiszteletben tartunk. Tény, hogy az Ön által is említett írásokkal megkereste szerkesztősé­günket. Ám az is tény, Önnel meg­Ragaszkodunk ősi jussunkhoz! TISZTELT SZERKESZTOSEG! Mi ragaszkodunk az ősi jusshoz! A nyíregyházi kisgazdapárt nagygyűlé­se után, melynek előadója Torgyán képviselő úr volt, az ország jelenlegi nehéz helyzetéről és a hatalom átmen­téséről szólt. Kétségbeesve figyeljük, hogy az élelmiszeripar: húsipar és malomipar, a tejipar hogyan emeli az árakat. Szabad azt megengedni, hogy a termelők által előállított 76 forintos csirkét és 68 forintos sertéshúst a ke­reskedelem háromszoros haszonnal adja tovább a fogyasztónak? A nyír­egyházi nagygyűlésen a résztvevők nyilatkozatából egyöntetűen kiderült, hogy egyes vezetők kft.-n keresztül akarják a közös vagyont saját hasz­nukra átmenteni. Tisztelt Honatyák az Országházban! Az ilyen dolgokra kel­lene jobban odafigyelni! Nem tudom, önök hogy akarják a földjüktől meg­fosztott kisemberek érdekeit képvisel­ni. Vagy most akarják a kormánnyal egyetértve a parasztságot nehéz, ve­rejtékes munkája árán szerzett tulaj­donától megfosztáni, rabszolgává ten­ni? Mi ragaszkodunk az ősi jussunk­hoz!! A kisgazdák nem véletlen ra­gaszkodnak a kitűzött programjuk megvalósításához, hogy aki igényli a jogos tulajdonát, az kapja vissza, és a tulajdonnal rendelkező döntse cl, ho­gyan akarja földjét hasznosítani. Mi bízunk a miniszter úr józan megfonto­lásában, hogy a tulajdonuktól meg­fosztott emberek újból földtulajdono­sok lehetnek, és szorgalmukkal igye­keznek az országunk és kormányunk nehéz munkájában részt venni. Mi kisgazdák bízunk, hogy orszá­gunkban lesz egy virágzó kisgazda- és farmergazdaság. De ehhez, Tisztelt Honatyák, a képviselő-választáskor tett ígéretükre is szükség lesz. Remél­jük nem felejtik el. Tisztelettel: ^ Barta Mihály kisgazda, Kordován-bokor egyeztünk: a pedagógusbéreket érintő írásának a lényegét kiragadva azonnal választ kérünk a címzettől, mert így lesz teljes a kép. Tehát nem „átdol­goztuk” az írását, hanem a legfonto­sabb mondandót emeltük ki, s arra sürgettük a választ, amit együtt jelen­tettünk meg. így akartuk — remélhe­tőleg sikerült is — ráirányítani a fi­gyelmet a béremelés körüli tarthatat­lan helyzetre. Ami a Mádi László cik­kére adott válaszát illeti: nem „tartot­tuk vissza” azt'Spm, hanem — változ­tatás nélkül — éppen a mai lapunk­ban, A főszerkesztő postája című ro­vatban kívántuk megjelentetni, mivel oda illik. Erről Ön is meggyőződött, de kérte, hogy ne közöljük. Sajnáljuk, hogy a lapunkban éppen a legtöbbet publikáló'«Szab(ilcs-$zat­már-Bereg megyei országgyűlési kép­viselő vonja kétségbe szándékunkat, melynek lényege: az esélyegyenlőség jegyében teremtsünk nyilvánosságot minden jobbító szándékú vélemény­nek, pártokra, választott funkciókra tekintet nélkül. Nem egyenlőkre és egyenlőbbekre akarjuk felosztani a nálunk írással jelentkezőket. Regél­jük, erről nagyon .sok olvasónk meg­győződött már, miként arról is, hogy lapunk a szélsőségektől mentes, a demokrácia ügyét szolgáló írások közlésére vállalkozik. Hisszük, hogy Képviselő Úr is zömében ezt tapasztalta eddig, s biz­tosíthatjuk, hogy a jövőben sem zár­kózunk el a véleményektől, még ha azok „mérgesek’' vagy „élesek” is. Bizonyítani kívánjuk ezt a jövőben azzal is, hogy miként a többi képvise­lőt, Önt is megkérdezzük majd fontos ügyekben, s ha szükségét gátjuk, fel­kérjük véleménye megírására, amit, ha az Ön nevével jegyzünk, azt szó szerint közöljük. Tisztelettel: Dr. Angyal Sándor főszerkesztő Segítse a „dilettánsokat” TISZTELT KÉPVISELŐ UR! Örülünk annak a kitüntetett fi­gyelemnek, amellyel az önkor­mányzat munkáját kíséri. Örömmel vesszük a kritikát is. Legalább ilyen örömmel vettük volna a jó tanácsot, a szakértő szól, amely „tehetetlenségünket” pró­bálta volna nyesegetni, jobb irány­ba terelgetni. Szívesen vettük volna ezért, ha — parlamenti elfoglaltsá­gai mellett, mint Nyíregyháza ogy.-i képviselője — részt vett vol­na legalább egy városi közgyűlé­sen. így — első kézből — nyilván még plasztikusabban megjelenít­hette volna, hogyan „izzik a dilet­tantizmus”. Nem kellett volna má­sodkézből, ne adj Isten nem kel­lően megalapozott információkra hagyatkoznia, hanem pontos, a részletekre kiterjedő, szakmai polé­miát folytathatott volna velünk, a nyilvánosság bevonásával. Mert amíg ezt nem teszi meg, tisztelt Képviselő Úr, addig az Ön sommás megállapításait kénytelenek va­gyunk vádaskodásnak tekinteni. így ezekkel a továbbiakban nem is kívánunk foglalkozni. A Vay Ádám körúti sávház üz­lethelyiségeinek ügyéről pedig en­gedje meg Képviselő Úr, hogy megjegyezzük: nyilván fáradságo­sabb és politikai céljait kevésbé szolgáló lett volna a végeredmény, ha megkeresi az illetékes alpolgár­mestert és az illetékes bizottságban dolgozó MDF-es önkormányzati képviselőt. így megtudhatta volna, hogy az önkormányzat, mint szá­mos más esetben-, a múlt öröksége és az érvényes jogszabályok szabta kényszerpályán mozog, hogy a döntést nem „valaki”, hanem az il­letékes bizottság hozta, és az ott delegált MDF-képviselő az Ön ál­láspontjával szöges ellentétben azt képviselte, hogy épüljenek meg az üzlethelyiségek. Ki képviseli tehát az autentikus MDF-es álláspontot? Engedje meg Képviselő Úr azt a bátorságot, hogy felhívjuk a figyel­mét arra: a helyi politikában más terepen mozog, ahol mások a já­tékszabályok. Meglátásunk szerint ez a testület igyekszik nem hatalmi és pártpolitikában, hanem megol­dandó problémákban gondolkodva intézni városunk közügyéit. Ebben a törekvésben az MDF városi kép­viselőcsoportja partnerünk, és jó szakmai együttműködést tudtunk kialakítani, mindamellett természe­tesen, hogy korrekt, demokratikus ellenőrzést gyakorolnak a nyíregy­házi „hatalmon” lévők fölött. Kérjük tehát Takács Péter Kép­viselő Urat, hogy Nyíregyháza képviselőjeként segítse tanácsaival, szakértelmével munkánkat, és te­gyen meg mindent a helyi lapok hasábjain kívül a parlamentben, a költségvetési bizottságban is annak érdekében, hogy hátrányos helyze­tű nagyvárosunk, amelyet ilyen „dilettáns” közgyűléssel vert meg a választók demokratikus akarata, a lehetőségekhez képest átvészelje az előttünk álló nehézségeket. Ebben bizakodva: Seszták Oszkár önkormányzati képviselő, Fidesz Jó lappt kwámkíWSÍ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents