Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-31 / 26. szám
4 Ketet-Magyarorsxág 1991. január 31. • Útban a NATO-tagság felé? | Für Lajos a magyar semlenességril Csökkenteni a baleseteket Az elmúlt évben több mint 10 százalékkal többen sérültek meg közlekedési baleset során, mint 1989- ben. A társaság tagjai ismereteikkel és tapasztalataikkal szeretnék elősegíteni a közlekedésbiztonság javulását, s azt, hogy e téren is megkezdődjék felzárkózásunk Európa fejlett országaihoz. Ismeretes, hogy az ENSZ programja az ezredfordulóra azt irányozza elő, hogy 25 százalékkal csökkenjék a balesetek száma Európában. A magyarországi cél ennél jóval szerényebb, 10 százalékot jelöl meg. A számok ismeretében ez a szerénység érthető, míg ugyanis jelenleg Angliában ezer balesetben mindössze 24-en, az NSZK- ban 32-en, Magyarországon 90-en halnak meg. Az Észak-Atl an ti-közgyűlés felajánlotta a Magyar Országgyűlésnek a társult tagság elfogadását. Az Országgyűlés plenáris ülése kedden elfogadta ezt az ajánlatot. Közvéleményünket azért is foglalkoztatja ez a kérdés, mert sokan ezt a lépést a NATO-tagságunk felé vezető út egyik állomásaként értékelik. Mi a véleménye erről az álláspontról honvédelmi miniszterünknek, Für Lajosnak? — erre voltunk kíváncsiak, amikor a Parlament folyosóján megállítottuk. — A határozat elfogadása nem ezt jelenti — mondta. — Pusztán annyit, hogy a különböző európai, már működő, eddig csak NyugatEurópára'kiterjeszkedő szervezetekkel, szövetségekkel is meg kell találni a kapcsolatot. — Tehát nem arról van szó, hogy mi most távozunk a Varsói Szerződésből, és máris átlépünk egy másik katonai szervezetbe? — Szó sincs erről. Európában több olyan társulás működik már, mint az Európai biztonsági és együttműködési értekezlet, az Európa Tanács, az Európa Parlament és az Atlanti Szövetség is, melyeknek megvan a helyük ebben a régóta várt összeurópai biztonsági rendszerben. Nekünk az a törekvésünk, hogy valamennyi jól funkcionáló szervezettel olyan kapcsolatot építsünk ki, amivel előkészítjük a helyünket Európában. — Magyarország egészségügyi alakulatot küldött az Öböl térségébe. Sokan ezt valamiféle NATO-hoz való „dörgölődésnek” minősítik. — Ez félremagyarázás. A mi egészségügyi alakulatunk az ENSZ Biztonsági Tanácsának egységes döntése szellemében van a térségben. Az égilávon semmi közünk a NATO-hoz. — Felmerül az „örök kérdés”, a magyar semlegesség problémája. Ezt ön miként minősíti? — A semlegességhez két dolog szükséges. Egyrészt egy ország saját óhaja, másrészt egy adott nemzetközi erőviszonyrendszer. Amelyik igényli, illetve garantálja a semlegességet. Ha ez nincs meg, akkor hiába az óhaj. — S mi a helyzet a mai Európában? — Ott van például Ausztria ügye. Nem tudja, hogy miként csatlakozzon azokhoz az európai közösségekhez, amelyek nélkül a jövője nehezen biztosítható. Nem feltétlenül a semlegesség a legjobb megoldás arra, hogy egy ország nemzeti önállóságát garantálni lehessen. Éppen ezért nekünk ebben a pillanatban a kapcsolatok megteremtése a legfőbb törekvésünk, ezzel tehetünk a legtöbbet a jövőnkért. (bpszerk. — dombrovszky) Piros az új jegy Változó viteldíjak Mint arról már korábban is írtunk, február elsejétől változnak a viteldíjak a Volánnál. A helyi járatokat és a helyközieket egyaránt érinti az áremelés, bár egyelőre csak Nyíregyházán, Űjfehértón és Fehérgyarmaton kell drágább jegyet váltanunk a helyi buszokon, a többi településen előreláthatólag március elsejéig nem lesz váltó- zás. Az alábbi táblázatban az új árakat közöljük: ________________________________________bérlet _________ tanuló. menetjegy e^a°/ °nalas" jas Nyíregyháza 12 240 345 86 Újfehértó 12 260 320 80 Fehérgyarmat 12 210 300 75 Drágább lesz a bliccelés is: Nyíregyházán 375, Nagy- kállóban és Fehérgyarmaton 300 forintba kerül egy jegy nélkül vagy érvénytelen bérlettel utazás, a késedelmi díj pedig (ha egy hónapon belül nem rendezte az illető tartozását) még magasabb: Nyíregyházán kilencszáz, a másik két településen hatszáz forint. Ha valaki otthon felejti a bérletét, de negyvennyolc órán belül bemutatja, 25 forintot fizet. A régi, nyolcforintos jegyek Nyíregyháza helyi járatain február 14-ig használhatók fel, 14-e után pedig visszaválthatók a jegyárusító helyeken, de csak március elsejéig. Egyébként az új, 12 forintos jegyek a hírek szerint piros színnyomásúak lesznek. A Volán helyközi-távolsági járatain február elsejétől 55 százalékos emelést vezet be. A megemelt díjakat az alábbi táblázatok tartalmazzák. Az egy útra szóló teljesáru és kedvezményes menetjegyek árai: Kilométer Teljesáru 50%-os 75%-os 90%-os övezetek régi új régi új régi új régi új 0,0— 5,0 in 14 4 7 2 4 1 5,1—10,0 12 20 6 10 3 5 2 2 10.1— 15,0 18 28 9 14 5 7 3 15.1— 20,0 24 38 12 19 6 10 4 20.1— 25,0 32 50 16 25 8 13 5 25.1— 30,0 38 58 19 29 10 15 6 30.1— 35,0 44 68 22 34 11 17 5 7 35.1— 40,0 52 80 26 40 13 20 8 40.1— 45,0 58 90 29 45 15 23 9 45.1— 50,0 64 100 32 50 16 25 10 50.1— 55,0 70 108 35 54 18 27 11 55.1— 60,0 76 118 38 59 19 30 12 60.1— 65,0 84 130 42 65 21 33 13 65.1— 70,0 90 140 45 70 23 35 10 14 70.1— 75,0 96 148 48 74 24 37 15 75.1— 80,0 102 158 51 79 26 40 16 80.1— 85,0 108 168 54 84 27 42 17 85.1— 90,0 116 180 58 90 29 45 18 Távolsági bérletek ára: Kilométer Dolgozó ____________ Tanuló övezetek havi T félhavi _____________ régi új régi új régi új 0,0— 5,0 320 600 160 300 45 7Ö” 5,1—10,0 530 880 265 440 65 105 10.1— 15,0 830 1240 415 620 110 150 15.1— 20,0 1080 1670 540 835 130 200 20.1— 25,0 1430 2200 715 1100 160 265 25.1— 30,0 1680 2560 840 1280 190 310 30.1— 35,0 2040 3000 1020 1500 210 360 35.1— 40,0 2280 3520 1140 1760 230 400 40.1— 45,0 2640 3960 1320 1980 250 440 45.1— 50,0 2890 4400 1445 2200 260 480 50.1— 55,0 3230 4750 1615 2375 280 520 55.1— 60,0 3500 5190 1750 2595 300 550 Emelkednek a pótdíjak a kül utazik. A késedelmi díj helyközi járatokon is, aki to- pedig hatszáz forint, vább utazik annál a távolság- A bejáró dolgozók havi, fáinál, mint amire jegyet váltott a felszálláskor, háromszáz forint büntetést fizet, ilhavi bérletének árából 20 százalékot a dolgozó, nyolcvan százalékot pedig a munkáltató köteles téríteni. letve, ha jegy vagy bérlet nél(csk) BAGDAD: Az iraki hírügynökség, az INA által jordániai lapoknak átadott felvétel, amelyen — az INA állítása szerint — a Perzsa (Arab)-öbölben állomásozó szövetséges erők bombázásai következtében romba dőlt épületek láthatók az iraki főváros egyik lakónegyedében. Magyar—román közeledés Szerdán délelőtt Audr.ís- falvy Bertalan művelődési miniszter és Gheorghe Stefan, Románia oktatási és tudományos minisztere aláírták a két minisztérium közötti együttműködési megállapodást az 1991—93. évekre. A megállapodás olyan kitételeket tartalmaz, hogy a felek előmozdítják a két ország közti információáramlást, biztosítják egymás szakembereinek a tapasztalatcserét, a tudományos munkákhoz való anyagok gyűjtését. Együttműködnek az új történelem, földrajz és irodalom tankönyvek kiadásában, vendégtanárokat hívnak meg az oktatási intézményekbe, ösztöndíjakat ajánlanak fel egymás diákjainak. Megállapodtak a diplomák, a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről, illetve arról, hogy kölcsönösen, egymást támogatva lépnek fel az európai oktatási programokban való részvétel érdekében. Mindkét ország biztosítja a kisebbségek intézményes anyanyelvű oktatását. Az aláírást megelőző sajtótájékoztatón Andrásfalvy Bertalan azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás semmilyen korlátokat nem állít fel, éppen ellenkezőleg, a további előrelépéshez nyújt nagy lehetőségeket. A két ország ugyanazért a célért: az Európához való csatlakozásért együtt is haladhat. Az újságírók a kérdések zömét Gheorghe Stefannak tették fel. Javarészt konkrétumokat firtattak, a román oktatási és tudományos miniszter viszont inkább általánosságban, a biztató jövő reményében fogalmazta meg válaszait. Hangsúlyozta, hogy ha majd a politikai folyamatok ezt lehetővé teszik, tartalmasabb, részletesebb és konkrétabb megállapodást is lehet kötni. Egy megismételt kérdésre válaszolva a romániai magyarság létszámát' másfél és kétmillió közé tette, míg a Magyarországon élő románságot tízezres nagyságrendűnek minősítette. A létszámokat azonban — véleménye szerint — nincs értelme összehasonlítani, mivel bármilyen csekély is egy kisebbség, annak ugyanolyan jogokkal kell rendelkeznie. Szerkesztőségünk kérdésére, hogy elégedett-e a Magyarországon élő román nemzetiség iskoláztatásával, életkörülményeivel, Gheorghe Stefan azt válaszolta, hogy nincsenek igazi információi. A közeljövőben azonban feltétlenül meg kíván ismerkedni az itt élő románság helyzetével. A megállapodás vitathatatlanul pozitív elemeket tartalmaz. Remélhetőleg, ezek már meg is valósulnak. Nem úgy, mint az egy évvel ezelőtti, akkor ugyancsak biztatónak ítélt miniszteri találkozó ígéretei. (bpszerk. — D. A.) LONDONI LEVÉL Háború— karosszékből A történelem megváltoztatta szándékomat. Hiába pórbálnám most könnyed útleírásba összesűrítem friss londoni élményeimet, úgysem menne. Közvetlenül az Öböl-háború .kitörésének napján érkeztem Londonba, így aztán nem csoda, hogy ott-itartózkodásom alatt másról sem hallottam, csak az innen néhány ezer kilométernyi távolságra folyó véres eseményeikről. S ha addig nem is gondoltam semmi rosszra, a háborúban egyik leginkáb érintett ország fővárosának utcáin járva akaratlanul is eszembe ötlött: vajon meddig érhet terroristái révén Szaddám Húszéin keze? Vajon mikor várható, hogy mondjuk a metróban, az utcán, vagy egy vidám szórakozóhelyen fölrobban egy találomra odatett pokolgép, vagy egy véletlenül arra repülő kézigránát. Ügy látszik, az itteni emberek már megtanultak együttélni ezzel a gondolattal, s a háborús hírek csak az újságokat lapozgatva vagy a tévékészülékek képernyői előtt borzolják fel a kedélyeket. Sokszor elhangzott már, hogy ez a mostani egy tévében zajló háború. Kiki a kedvenc karosszékéből nézheti végig, mi is zajlik az Anab-öbölben. A kamerák és a tudósítók segítségével minden mozzanatot pontosan követni lehet. Hosszabb lett a műsoridejük az angol tévécsa- torná hírműsorainak. Az általában egy órán át tartó híradókban körülbelül 50 percet szentelnek az Öböl-beli eseményeknek, s csak a maradék jut- a világ más részein történtekről szóló beszámolóknak. Hogyan reagál a hivatalos politika a háború eseményeire? Londonban erről bárki saját szemével is meggyőződhet, hiszen a politikai élet egyik legfontosabb színterére, a Parlamentbe szabad a bejárás. A karzatról bárki végignézheti akár az Alsó-, akár a Felsőház ülését, a döntéshozatalokat. Csupán egyetlen kikötés van: a karzatról véleményt nyilvánítani szigorúan tilos! Az Alsóház ülései iránt mindig nagyobb az érdeklődés, aki oda akar bejutni, annak sorba kell állnia. Ottjártamkor éppen Douglas Hurd külügyminiszter válaszolt a képviselőik kérdéseire. Fő témaként az öböl-háború mellett az akkor történt litvániai események szerepeltek a napirenden. Igen éles vita bontakozott ki arról, hogy érdemes-e segítséget nyújtani egy olyan Szovjetuniónak, ahol visszarendeződés folyik, s Gorbacsov sztálini módszerekkel próbálja megoldani a problémákat. Az Öböl-háborúból való kilépésről nem esett szó. Pedig az utcákon nem egy helyen hirdetik öntapadós címkék: „NO WAR!”, azaz „ne háborúzz’, és hogy vonják ki a brit katonákat az Öböl térségéből. A Parlament épületétől nem messze, a ^minisztériumok utcájában” asszonyok kis csoportja tüntetett már napok óta a háború ellen. Hiába próbálták őket a rendőrök távozásra szólítani, az asz- szonyok hajthatatlanok voltak. Az ember csak akkor döbben rá a tiltakozó nőik igazára, amikor a 'televízióban saját fülével hallja: „Lezuhant egy brit vadászrepülő. A pilóta életét vesztette. A hozzátartozókat értesítették.” A vezető politikusok kommentárjaikban mindig az iraki veszteségekre helyezik a hangsúlyt, s a szövetséges haderők fölényét bizonyítják számadatokkal. Tény azonban, hogy a villámháhorú reménye immáron szertefoszlott. fDaikjtL Óiéi a. II törvény - az törvény Nagy Ferenc nem mindenben ért egyet Torgyón Józseffel Hivatalos összesítés nem létezik az eddig önkényesen „visszafoglalt” földterületek nagyságáról. Nagy Ferenc József jelenleg tárca nélküli, korábban földművelésügyi miniszter is csak annyit tud, amennyi a sajtóban eddig napvilágot látott — ezt a választ kaptuk, amikor konkrét adatokról érdeklődtünk. A miniszterrel készített interjúból azonban az is kiderül, hogy a kisgazdapárton beiül nem egészen egységes az álláspont az önkényes földfoglalások jogi megítélésével kapcsolatban. — Körülbelül 3—1 ezer holdról van szó, ennek a területnek a legnagyobb részét Hajdú-Biharban és Szabolcsban vették birtokba a gazdák — mondta a miniszter. — Meg kell azonban jegyeznem azt is, hogy mintegy kétmillió hektár föld áll rendelkezésére azoknak, akik önállóan akarnak gazdálkodni. Ezek az úgynevezett téesz- tagi földek, amit a téeszek- nek ki kell adniuk, ha az emberek igénylik — Hogyan értékeli ezeket a földfoglalásokat? — Ezek jelzések a kormánynak. Annak a jelzései, hogy az emberek elégedetlenek — Egyet ért-e Torgyán Józsefnek azzal az álláspontjával, mely szerint a negyven évvel ezelőtt erőszakkal államosított, eltulajdonított földek tulajdonjoga az egykori gazdákat, vagy azok örököseit illeti meg, függetlenül minden jelenleg hatályos törvénytől? — Nézze, a politikai rendszerváltással nem mindenben tartott lépést a törvénykezés. Én a diktatúra törvényeit mélyen elítélem, és erkölcsileg támogatom a társadalomnak azokat a jogos igényeit, amelyek az elavult és igazságtalan jogszabályok megváltoztatására irányulnak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a törvényeket, akármilyenek is — nem azok áthágására, hanem a megváltoztatásukra kell minden erőnkkel törekedni. (bpszerk. — sinka)
