Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-30 / 25. szám
1991. január 30. Kelet-Magyarország Fenik a fűrészt Szaporodnak az országban az önkényes föld- foglalások. Félő, ha a parlament nem hoz minél hamarabb döntést, rövid időn belül elszabadulnak az indulatok, s fejszecsapásoktól lesznek hangosak az erdők is — hallja mind gyakrabban az ember. A megyében már most is riasztó hírek keringenek. A nagyüzemek hívei azt híreszte- lik, hogy a saját tulajdont akaró parasztok már élezik a baltát, s készülődnek a favágásra. A magángazdálkodásra vágyók viszont pontosan az ellenkezőjét állítják: a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetői, érezvén a vesztüket, már ki is adlak a parancsot a fasorok, erdők irtására, hogy utoljára még egyszer teletömhessék a zsebüket. Valóban veszélybe kerültek az erdők? — kopogtunk be a kérdéssel Kovács Gáborhoz, a debreceni erdőfelügyelőség nyíregyházi osztályvezető főmérnökéhez. Hál’ istennek korántsem oly tragikus a kép, mint azt a két tábor hangadói ecsetelik, tudtuk meg tőle. A rendszerváltással járó csapásokat igaz, hogy az erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberek is hallják, ám szó sincs semmiféle rablógazdálkodásról. Az viszont igaz, az erdőfelügyelőség emberei ezekben az időkben a szokásosnál is árgu- sabb szemekkel figyelik az erdőt, a szokásosnál is szigorúbb ellenőrzéseket hajtanak végre. Természetesen sokakat már ma is az érdekli a legjobban, mi lesz akkor, ha elkészül a földtörvény, ha netán visszakapja mindenki a földjét. Akkor felaprózzák az erdőket is, s mindenki azt teszi majd a fákkal, amit csak akar? Mielőtt a lehetséges követkéz- mények latolgatásába kezdenénk, nem árt, ha néhány mondatot szentelünk az erdőgazdálkodásunk múltjára is. A tervszerű erdőgazdálkodás hazánkban több száz éves múltra tekinthet vissza, az erdőfelügyelőségek például egészen Mária Terézia idejéig vezetik vissza működésük kezdetét. Az állam s a nagybirtokosok kezén lévő erdők mindig is nagy szerepet játszottak, a negyvennégyes, negyvenötös földosztáskor az állami erdők súlya még tovább nőtt, hiszen az állam kapta meg a nagybirtokosok erdeit is. is jól tudják mindezt, s bizonyára tudnak afról a nemrég napvilágot látott kormányrendeletről is, mely kimondja: „Az erdőkezelés szempontjából osztatlan erdő- tulajdonokat változás esetén az üzemterv szerinti közös erdőgazdálkodást fenn kell tartani.” Ez minden bizonnyal az új földtörvény megjelenése után is így lesz, fölöslegesnek tűnik tehát az aggodalom, mely a lehetséges erdőirtásokat vetíti előre, a paraszterdők visszaállítása esetén. A megyében jelenleg mintegy nyolcvanezer hektár erdő található, ez ötvenötezer hektáros gyarapodást jelent 1950 óta. Rengeteg mezőgazdasági nagyüzem élt az állami támogatással, mely a telepítés teljes költségeit fedezte. A téeszszervezések előtt az úgynevezett paraszterdők 4600 hektárt tettek ki. Csak a múlt dolgaiban járatlanoknak mondjuk: túlnyomó részük ezeknek is osztatlan közös tulajdonban volt, szakembert foglalkoztattak, s az erdőbirtokossági társulás határozta meg a tennivalókat. A régi gazdálkodók természetesen ma ír Szemenszedett igazság ,Jcz optimizmus azoknák a kötéltáncosoknak a privilégiuma, akik védőháló nélkül dolgoznak.” G. Fischer-Diehl ,A színpadon a bonyodalmat a házasság oldja meg. Az életben ez a házassággal kezdődik.” Francia szerző .Mindig a legrosszabb kerék csapja a legnagyobb zajt.” A. Rivarol ,/lz ember háború nélkül? Olyan ez, mint a föld emberek nélkül!” G. Fischer-Diehl ,A férfiak különbözőek. A férjek azonban mind egyformák. ’' W. Somerset Maugham lrAz élet olyan, mint a szemtelen pincér. A számlához a dátumot is hozzáadja.” P. Gregor ,,Nem tudom, megfigyelték-e: a legjobb vitorlázókkal mindig a parton találkozik az ember.” B. Robson „Tévedni emberi dolog. A tévedést beismerni emberfeletti.” J. Kvas ,Az ígéret földje az a föld, ahol éppen nem vagyunk.” H. F. Amiéi ,Mi a politika? Elérni, hogy az emberek minket szolgáljanak, és közben elhitetni velük, hogy mi szolgáljuk őket.” L. Dumur A fakitermelés és -ültetés pontos üzemterv szerint folyt, az erdőfelügyelőség szakembereinek ellenőrzésével. Vitás esetek természetesen mindig voltak, ma is érkeznek bejelentések hozzájuk. A fáért aggódók nagy többsége arra hívja fel a figyelmet, hogy ne hagyja a felügyelőség kivágatni a téeszvezetőkkel az országutak, dűlőutak fasorait, a mezők ligeteit. A nyíregyházi főmérnök szavai szerint ez szerencsére ma korántsem olyan nagy gond, mint sokan mondják. Természetesen a fasorok kivágására is az erdőfelügyelőségtől kell engedélyt kérni, ahol az idei kérelmek zömét elutasították. Egyben felhívják a figyelmet, aki engedély nélküli fakitermelés nyomára bukkan, azonnal jelentse az erdőfelügyelőségnek, ők megteszik a szükséges intézkedéseket. Mert nem csak az állami, szövetkezeti, vállalati erdőkre vigyáznak, de az ő kötelességük lesz a majdani paraszterdők s önkormányzati tulajdonba átmenő fasorok, erdők sorsának figyelemmel kísérése is. Balogh Géza TÉGLA VAN, LESZ Nincs olyan kár, amiben valami haszon ne lenne! A mondás igaz a fehérgyarmati téglagyárra is. Az ÉTCSV hatvani téglagyárát bezárták, s az ott korábban üzemelő Koller-típusú célgépet megkapták a szatmáriak. A gyári lakatosok felújították a Jászberényi Aprítógépgyár őrlőjét. A görgőjáratok az agyag szemszerkezetét a kívánalomnak megfelelően aprítják, s egy rostélyon átnyomva az agyagot, a megfelelő keverést is biztosítják. A kora tavasszal beinduló fehérgyarmati téglagyár kemencéjéből óránként 2000-2300 darab B-30-as tégla kerül majd ki. így a jelenlegi eladásra váró készlettel együtt várhatóan minden igényt ki tudnak majd elégíteni. Az emberiség szent könyvei A Keresztény Népfőiskola február 2-án, szombaton délután 14 órakor kezdi új félévét a nyíregyházi megyei könyvtárban. Az új sorozat címe: Az emberiség szent könyvei. Az első három előadás a Bibliáról fog szólni. A szervezésbe a Nagycsaládosok Egyesülete is bekapcsolódik: az előadások után A Szentírás és a család címmel gyakorlati kérdésekről esik majd szó. A február 2-i előadást dr. Cse- lényi István Gábor, a népfőiskola vezetője tartja, isten szava emberi szóban címmel. Ezt követően kéthetenként kerülnek sorra a foglalkozások, ugyanebben az időben. A szervezők — a Párbeszéd Egyesület, a Móricz Zsigmond Könyvtár, a Vasvári Pál Társaság és a Nagycsaládosok Egyesülete — az ökumeniz- mus jegyében szeretettel várnak mindenkit, régi és új hallgatókat egyaránt, akik keresik az igazságot. A nyíregyházi Keresztény Népfőiskola fiók népfőiskolája is hamarosan megkezdi munkáját: Tiszavasváriban a művelődési házban február 7-én, csütörtökön du. 17 órakor vallástörténeti sorozat indul, amelynek előadásai minden hónap első csütörtökjén lesznek, ugyanebben az időben, a tanév végéig. A siker titka Életünk nem más, mint szerepek sorozata. Számtalan külső elvárásnak kell megfelelnünk, és a saját magunk kitalálta modelleket is meg kívánjuk valósítani. Mikor folytat az ember szélmalomharcot képzelt lehetőségeivel? Tud-e új szerepeket kialakítani, képes-e tágítani szerephatárait? Mit tegyenek pl. azok az asszonyok, akik egyszerre akarnak sikeresek lenni a hivatásukban és családanyaként? Még egy fontos kérdés: mi az útja annak, hogy egy partner- kapcsolat során az egyén kiteljesedésének ne legyen az együvé tartozás meglazulása az ára. Mindezekre a problémákra a megyei és városi művelődési központ három, egyenként kétnapos személyiségfejlesztő tré- ningje próbál megoldást találni, dr. Gallus Klára klinikai pszichológus vezetésével. Drága állampolgárság Közel háromezer külföldi állampolgár él megyénkben, nagy részük Romániából és a Szovjetunióból települt át. Az elmúlt évben szinte duplájára emelkedett az érkezők száma. A magyarországi megélhetésük, beilleszkedésük számos problémát von maga után. A lakás, munkahely mellett többen szeretnék a magyar állam- polgárságot is megszerezni. Az igényt a lakóhely szerint illetékes anyakönyvi csoportnál kell kezdeményezni. Itt az ügyfél kitölt egy nyomtatványt. Természetesen csatolni kell azokat az okmányokat, amelyek alapján megszerezhető az állampolgárság. A legtöbb esetben a honosítás alapja a felmenő rokon — szülő, nagyszülő — magyar állampolgársága, ezt születési anyakönyvi kivonattal kell bizonyítani. De állampolgárságot házassággal is lehet szerezni, ha az egyik fél magyar. A legtöbb volt szocialista országban még mindig kizárt a kettős állampolgárság lehetősége. Ezért ha valaki a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Mongóliából vagy Bulgáriából jött át és magyar állampolgár szeretne lenni, a Belügyminisztériumnak címzett beadványhoz mellékelni kell az előző állampolgárság megszüntetését • igazoló okiratot. Romániával viszont nemrég született egy olyan egyezmény, amely feloldotta mindezt. így a kérelmezők a megszerzett magyar mellett nem veszítik el a román állam- polgárságot sem. A nemzetközi jogban közismert, hogy nem olyan egyszerű állampolgárságot szerezni. Több ország szigorú feltételekhez és nem kevés pénz befizetéséhez köti. Az illetékdíj januártól hazánkban is emelkedett, 300 forintról tízezerre. ,. (bojté) SZAPORODÓ TARTALÉKSEREG AKKOR MOST MENNYI a munkanélküli és mennyi lesz? A frissiben kinevezett munkaügyi miniszter kora reggeli nyilatkozatait hallgatva — Kossuth rádió 1991. január 24- én reggel 6—8 óra között — 100-200, sőt négyszázezres számok is elhangzottak. A relatív számok valótlansága az, hogy senki nem tud semmit. Jómagam sem. Mert hiába igyekszem összeadni a korábbi információimat, miszerint itt a megyében az elmúlt év végén tízezer feletti munkanélkülit regisztráltak, és ehhez még hozzáadom a kisebb-nagyobb tételeket a Volántól, az építőiparból, a csődbe ment kft-ktől, avagy a rohodi cukrosító üzemből elbocsátottakat, a valóságtól akkor is messze vagyok. Mert lehet, hogy a megye munkanélküli munkaképes lakossága húszezer, de az sem lehetetlen, hogy immár 30 ezer. ŐSZINTÉN MEGVALLOM — még ha borúlátónak is tartanak — a megyében a munkanélküliek hadát inkább 30 ezerre taksálom, mintsem kevesebbre. Okom van erre, hiszen tudom, hogy a tavaly végzett általános iskolások nagy része, szakmunkásvizsgá- zottak, érettségizettek jó része még nem tudott elhelyezkedni. Kiváltképpen a vidékiek nem. A vidéki munkahelyteremtés nem hogy fejlődne, fokozatosan leépül. A leépülésre jó példa, hogy a sok gonddal küzdő fővárosi és nagyvárosi gyárak, üzemek, vállalatok elsősorban itt csökkentik a létszámot. Történetesen a Compakt is ide ad kevesebb bérmunkát, miután az export-import tevékenysége mérséklődik. Nemrégen még az ellen ágáltunk, hogy innen a megyéből több mint 30 ezer ember ingázik Pestre, Miskolcra, Ózdra, és a Dunántúlra. Most viszont az fáj, hogy ez a szám is zsugorodik, egyre kevesebb az eljáró és itt, a lakóhelyen növeli a munkanélküliek, a segélyre várók számát. DE MIÉRT NEM PONTOS és miért nem egyeztethető a tényleges munkanélküliek száma? Ennek több oka is van. A vidékiek nagy része most önállóan próbál egzisztenciát teremteni. Rengetegen vállalkoztak és vállalkoznak jószágtartásra, nem kevés azoknak a száma, akik, ha van szakképzettségük, ipart váltanak, mások fuvaroznak. Igen sokan alkalmi munkából élnek és mellőzik a munkaközvetítő hivatalt. A munkára érett, kezdő fiatalok jó része munkaalkalom híján azért nem munkanélküli, mert eddig hivatalosan, munkanélküli-segélyre, jogosultan nem is volt az. Ok olyan álláskeresők, akiket kénytelenkelletlen a szülök tartanak el és reménykednek. Reménykedésre viszont kevés az ok. Nem biztat jóval, hogy idén sokkal több lesz a csődeljárás, mint egy éve, hogy tsz-ek, állami gazdaságok mennek tönkre és a kisáruter- melés is válságot él át. A 200 ezer, vagy attól több munka- nélküli, sajnos így valóság lesz. Keserít valóság. És van a munkanélküliek segélyezésére 12 milliárd forint, és lesz majd a szolidaritási alap a még dolgozók forintjából. NEM KÖNNYŰ A HELYZET és érthető, hogy az országgyűlésen a honatyák hosz- szasan vitatkoztak, nehezen döntöttek a munkaügyi kérdésekben. Mit lehet még ehhez hozzátenni? Akinek van még munkahelye, az most nagyon becsülje meg! Akinek van munkája, végezze tisztesség- gel. Seres Ernő Telefonkábelt fektet Nyíregyházán, a Ságvári Kertvárosban a Debreceni Távközlési Igazga-
