Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-28 / 23. szám

Olajfolt az Öbölben Szegény gazdagok (3. oldal) Bemutató a színházban Kétrészes bunugyi komédiát mutattak be wimiv ** szombaton este a Nyíregyházi Móricz Zsig­mondi Színházban. Robert Thomas Gyilkostársak című darabját Gellért Péter rendezte. Képünk: Zubor Agnes, Matolcsi Mariann, Szabó Tünde, Orosz Anna és Tóth Károly egy jelenetben. (Elek Emil (elvétele) Ajándékutalvány a tagoknak A Kisvárda és Vidéke ÁFÉSZ küldöttgyűlése úgy határozott, hogy — január 1-től — a neve Felső-Sza- bolcs ÁFÉSZ legyen. Talán furcsának tűnik egyesek számára ez a döntés, de megvannak az okai. Nem csupán formai, de tartalmi megújulást jelent a hírek szerint. A ma már több mint 1,6 milliárdos évi forgalmat lebonyolító szövetkezet e névváltozással is ki akarja fejezni azt a felfogását, melyet a szövetkezésről vall. Elkezdődött a koráb­ban oszthatatlan szövetkeze­ti vagyon tagokra való ne­vesítése, így egyértelművé vált az a szándék, hogy a jövőben magánszemélyek tu­lajdonán alapuló közös vál­lalkozásként működjön to­vább. Kisvárdán kívül 19 tele­pülésen rendelkezik az ÁFÉSZ kereskedelmi és vendéglátóipari egységek­kel, felvásárló telepekkel. A mintegy ötezer fős tagság túlnyomó része is e 19 tele­pülésen él. A névváltozás­sal is a tagság közötti egy­séget, egyenlőséget fejezik ki a most már Felső-Sza- bolcs ÁFÉSZ dolgozói. A szövetkezet vezetői azt remélik, hogy — más intéz­kedésekkel együtt — ez a lépés is hozzájárulhat a ta­gok tulajdonosi szerepének erősítéséhez, Érdekesség, hogy a kül­döttgyűlés az elmúlt év gaz­dálkodási eredménye alap­ján úgy döntött, hogy min­den szövetkezeti tag 300 forintos vásárlási utalványt kapjon, az idős, rászoruló tagok 500 és ezer forintos utalványokat vehettek át. Munkásgyiilés után Nyírbátorban Fazonváltás tavasszal A dolgozók, s kifejezetten a szakszervezet kérésére tartottak munkásgyűlésl Nyírbátorban, a Csepel Fú­rógépgyárban, mivel a köz­véleményben bizonytalan találgatások, rémhírek kezdtek terjedni. Amint azt Koknya Árpád igazgatótól megtudtuk, a munkásgyű­léssel próbálták elejét ven­ni a szóbeszéd terjedésének, vállalva, hogy megpróbál­ják eloszlatni a bizonytalan­ságot. A mindmáig magas minő­ségi munkájáról híres gyár­ban az ország gazdaságának problémái ismétlődnek. A megrendelések elmaradása, a gazdaság válsága ezt a céget sem hagyta érintetlenül. Elsőként a részvénytársa­ság működését vették nagyí­tó alá a munkásgyűlés részt­vevői. Az igazgató beszámo­lójából kiderült: a Csepeli Szerszámgépgyár részvény- társaságnak 60 százalékban csepeli, 40 százalékban nyír­bátori létszáma van. Egy éve folynak tárgyalások a ve­gyes vállalattá alakulásról, pontosabban arról, hogy ve­gyes vállalattá csak a csepeli részleg alakul át. A bátoriak számára több variáció is le­hetséges, végső megoldás azonban ma még nem szüle­tett. A legnagyobb gondot az ' okozza; mivel a részvénytár- i saság veszteséges volt, a cse­peli részlég átalakulásával minden hátrány a bátoriakat sújtaná, ezt pedig természe­tesen szeretnék elkerülni. A legújabb elképzelések szerint a bátori cég állami felügyelet alá kerülne, munkáját pedig vállalati tanács irányítaná. Ez a megoldás a küszöbön álló privatizációhoz is meg­felelőnek mutatkozik. Jelen­leg a vagyonügynökséggel tárgyalnak, s ha minden az elképzelések szerint zajlik, március elsejére formát vált a nyírbátori cég is. A nyugati tőke bevonásá­ról folyamatos egyeztetések, megbeszélések zajlanak. Megbíztak egy kft.-t, hogy a számos jelentkező közül a lehető legjobb kiválasztá­sában segítse a bátoriakat. A nyugati partnerek eköz­ben ismerkednek a gyárral, adatokat, számokat kérnek. Véleményük számos dolog­ban különböző, az egyetlen térén azonban szinte pont- ról-pontra megegyezik: tarf- hatatlan az a helyzet, amely jelenleg a gyár lét­számstruktúráját jellemzi. Elkerülhetetlen, hogy a gazdaságossági szempontok alapján létszámuk közel ötven százalékkal csökken­jen. A gyár vezetői ezért is tartják fontosnak a kellő időben megtett tájékoztatást, hogy dolgozóiknak még le­gyen ideje és lehetősége új munkahelyet, netán új vál­lalkozásokat keresni. A munka természetesen a jelenlegi átmeneti időszak­ban sem szenvedhet csor­bát. A termelékenységi, a takarékossági szempontok megvalósítására a gyár kol­lektívája lényeges változta­tásokról határozott. Az új vezérigazgatói utasítás ér­telmében az elkövetkező egy hónapban három-négyna­ponkénti váltással dolgoz­nak. A nyolcórás munkaidő tizenkét órásra változik, s az egyhuzamban ledolgozott idő után szünet következik. A változás célja, hogy a rendkívüli módon megdrá­gult energiát és egyéb költ­ségeket a minimálisra csök­kentsék. K. E. Néhol a salak még kilátszik a vékony jégréteg alól, de azért a bátrabbak már felkeresték a nyíregyházi Városi Stadion jégpályáját, ahol korcsolyával, vagy anélkül ked­vükre csúszkálhattak a hét végén. (Trifonov Éva felvé­tele) Elképzelhető olyan megol­dás, hogy a belföldi összke- reslet növelése segíti elő a vállalkozások élénkülését. Ez az út azonban nem járható, mivel valószínűleg már az első időszakban olyan jelen­tősen növekedne az import, hogy ennek finanszírozására Magyarországnak nincs le­hetősége. Más javaslat sze­rint a vállalkozók terhei a lakosság egészének rovására csökkenthetők. Nem kell ma­gyarázni, mennyire veszé­lyes elképzelés ez. Ha ugyan­is a társadalmi elégedetlen­ség megnő, könnyen veszély­be kerülhet az egész gazda­sági átalakulás, rendszervál­tás. A készülő gazdaságpoliti­kai program ezért a vállal­kozásösztönzésnek azt az út­ját kívánja járni, amely az adminisztratív akadályok csökkentésével, a feltételek javításával támogatja az üz­leti szféra tevékenységét, a magánkezdeményezést. A program elveti a belföldi ke­reslet növelésének mestersé­ges, költségvetési eszközökét igénybe vevő módjait. Arra épít, hogy az export gyor­sabban nő az importnál, s az exporttöbblet révén keletke­ző pótlólagos jövedelmek já­rulnak majd hozzá a hazai keresletnövekedéshez. Ugyanakkor nagy súlyt he­lyez arra, hogy a programot illetően létrejöjjön a társa­dalmi egyetértés, a társada­lom valamennyi rétege fo­gadja el a kitűzött legfonto­sabb célokat. Megalkotói szerint csak így lehet meg­valósítani. A készülő program szerint 1991-ben, vagyis az idei esz­tendőben, elsősorban a gaz­dasági növekedés beindítá­sának keretei jönnek létre, s befejeződik a piaci műkö­déshez szükséges jogrend­szer kiépítése. Megszületik az új csődtörvény, az állam- háztartási törvény, az új számviteli törvény, a bank­törvény, a privatizációs tör­vény. Várhatóan a jövő eszten­dő lesz a gazdaságban a for­dulat éve, amikor is sikerül az eddigi csökkenést megál­lítani, és az export gyors­ütemű bővülésének megfele­lően már kismértékű növe­kedésre is sor kerülhet. A kelet-európai külkereskede­lemben várhatóan megáll a visszaesés, s így a nyugati export bővülése közvetlenül hozzájárulhat a gazdasági növekedés feltételeinek meg­teremtéséhez. Hasonló fordulat követ­kezhet be az inflációs folya­matban is. Várhatóan 1992- ben megváltozik a tenden­cia, s a fogyasztói árnöve­kedés ha fenn is marad, de kisebb lesz, mint 1991-ben. Ez részben annak lesz az eredménye, hogy a privati­záció hatására, a külföldi tő­kebeáramlás következtében számottevően nő a magán­szféra súlya a gazdaságban. ami az importliberalizálás­sal együtt hozzájárul a ver­seny erősödéséhez. Továbbra is szigorú marad a monetáris politika, és olyan jellegű inflációs löké­sekre már nem keiül sor, mint ami az idén lejátszódik a korábbi rossz árarányok ki­igazítása, az állami támogatás leépítése, s a kelet-európai kereskedelemben a rubelről dollárra történő áttérés mi­att. A program szerint 1993- ban megerősödnek a gazda­sági fordulat következtében kialakult kedvező irányzatok, s ebben az évben már olyan határozott növekedésre is le­het számítani, amely hozzá­járul a lakosság fogyasztásá­nak és életszínvonalának kis mértékű javuláshoz is. A nö­vekedés motorja továbbra is az export lesz. Stabilizáló­dik az ország fizetési mér­legének pozíciója, vagyis megáll az eladósodás növe­kedése. Környezeti terrorizmus (AP/Reuter/AFP/UPI) — Minden idők egyik legna­gyobb környezetvédelmi ka­tasztrófája fenyeget az Arab- (Perzsa-) öbölben, ahol — mint Washington bejelentet­te — az irakiak néhány nap óta az egyik olajkikötőből ha­talmas mennyiségű olajat en­gednek a tengervízbe. Az olajfolt hossza immár eléri a tizenöt kilométert, s az öböl déli része felé sodródik. A Pentagon szóvivője sze­rint az elmúlt három napban több millió hordó olaj került a vízbe, s bár szaúdi illetéke­sek ezt erősen túlzottnak tart­ják, a kiömlött olaj még az ő számításuk szerint is meg­haladja a napi százezer hor­dót. (Mint ismeretes, a 2 év­vel ezelőtt szerencsétlenül járt Exxon Valdez esetében „csak" 240 ezer hordó került a tengerbe, s ez is szinte jó­vátehetetlen károkat okozott az alaszkai vizek élővilágá­ban. A világ eddigi legna­gyobb olajkatasztrófája egyébként 1978-ban volt: ek­kor egy kettétört tartályhajó­ból a francia partoknál 2 mil­lió hordónyi olaj került az Atlanti-óceánba.) A Fehér Ház pénteken ,, környezetvédelmi terroriz­musnak" nyilvánította az irakiak eljárását, Bagdad \i- szont épp Washingtont tette felelőssé a szennyezésért, mondván: az olaj két — az amerikaiak által szétbombá­zott — iraki tankéiból került a tengerbe. Szakértők szerint az iraki olajszennyezés ka­tonailag nemigen gátolja a szövetségesek hadműyeleteit, sokkal nagyobb veszélyt je­lent viszont az Öböl élővilá­gára és a környező országok ivóvíz-ellátására. Közvetlenül a gyártól A mezőgazdasági terme­lők műtrágyavásárlásainak lényeges csökkenése miatt nehézségekkel küzdő szol­noki Tiszamenti Vegyimű­vek lehetőséget biztosít ar­ra, hogy a korábbi kötött utas nagykereskedelmi rend­szer helyett termelői áron közvetlenül a gyártól is vá­sárolhassanak a gazdaságok. Mivel a műtrágyahaszná­lat állami támogatása meg­szűnt. a termelők ilyen mó­don megtakaríthatják a tel­jes kereskedelmi árrést, A vállalat telepe kész a kisgazdák kiszolgálására is, és várhatóan márciusban „fizess és vidd" akciót in­dít. Megnyílik a vállalat el­ső szolnoki szakboltja, amely a kialakítandó saját üzlet­hálózatának első láncsze­me lesz. A TVM reméli, hogy a jelenlegi gazdasági bizonytalanság ellenére is szilárd műtrágyából száz­ezer tonna felett, folyékony szuszpenzióból pedig lega­lább 30 ezer tonnát értéke­sít. A vállalat helyzetére jellemző, hogy műtrágyáéi- adása tavaly — a megelőző évihez képest — a felére mérséklődött, ezen belül is a granulált szuperfoszfát értékesítése 42 százalékkal csökkent. Utolsó simítások a kormányprogramon Pályaválasztás fantomokkal (2. oldal) Műtrágya Szolnokon VÁRDAI NÉVADÓ XLVIII. évfolyam, 83. szám ÄRA: 6.10 FORINT 1901. január 88., hétfő j­Jövőre fordulatét ígérnek 1 Február végére elkészül a kormány gazdaságpoliti­kai programja, melynek kidolgozásához Kupa Mihály pénzügyminiszter hivatalba lépése után kezdtek hozzá a szakemberek. Kovács Álmos pénzügyi minisztériu­mi helyettes államtitkár elmondotta a Magyar Távirati Irodának: az új program egyik alapkérdése, hogyan tör­ténje a vállalkozások ösztönzése. E tekintetben az el­múlt időszakban többfajta elképzelés is napvilágot lá­tott

Next

/
Thumbnails
Contents