Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
4 KeJet-Magy Írország 1991. január 23. A Parlamentben történt (Folytatót az 1. oldalról) párti képviselő is. Egyben figyelmeztetett arra is, hogy a törvényhozás ismét kényszer- helyzetbe került: az önkormányzatoknak mindenképpen működniük kell, ehhez sürgősen szükség van a benyújtott javaslat mielőbbi törvényerőre emelésére; ez viszont nem teszi lehetővé a beható, részletező vitát. Az elnöklő Szabad György további hozzászólók jelentkezéséig az általános vitát elnapolta. A Tisztelt Ház ezt követően megkezdte a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény- javaslat általános vitáját. Morvay István belügyminisztériumi államtitkár a tervezetet ismertetve kiemelte: annak elfogadásával az Országgyűlés deklarálja a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepét. Budapest sajátos szabályozásának pedig — mint mondotta — az a legfőbb jellemzője, hogy egyaránt érvényre juttatja az általános önkormányzati vonásokat, valamint a város különös helyzetéből fakadó eltéréseket. Ebédszünet után interpellációk és kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Rácskay Jenő (SZDSZ) képviselő arról érdeklődött a külügyi tárca politikai államtitkárától, miként áll az osztrák határszakaszra tervezett új átkelőhelyek megnyitásának ügye; miért késlekedik a már megígért új határkapuk megnyitása. Katona Tamás, külügyi politikai államtitkár hangoztatta, hogy a képviselő interpellációjával egy olyan fontos kérdésre tapintott rá, amelynek gazdasági, humanitárius és egyéb ösz- szefüggései vannak. Magyar- ország ebből kiindulva a határátkelőhelyek számának szaporítását szorgalmazza. Ugyanakkor az osztrák fél az elmúlt időszakban a korábbiaknál óvatosabban közelíti meg ezt a problémát, hiszen nyugati szomszédunk erőteljesen tart az esetleg nekilóduló szovjet menekült- áradattól. Így tehát a késlekedés nem a magyar kormány hibája. A gyors helyzetértékelésen túl Katona Tamás türelmet kért az interpelláló képviselőtől, és ígéretet tett arra, hogy 30 napon belül írásban válaszol, valamennyi határszakasz helyzetét elemezve. Gaál Antal (MDF) a földművelésügyi miniszterhez interpellált a tejfelvásárlás anomáliái, illetve a tejipari vállalatok monopolhelyzetélenen érték a csaló ügyészt A Legfőbb Ügyészség a következő közlemény közzétételére kérte az MTI-t: „Dr. Héjjas József nyomozó ügyész január 21-én 17 és 18 óra között az OTP Budapest, VIII., József körút 53. szám alatt levő fiókjában álnéven, hamisított személyi igazolványt és egy meghamisított takarékbetétkönyvet felhasználva megkísérelt 615 ezer forintot felvenni. Dr. Héjjas Józsefet tetten érték, elfogták, a legfőbb ügyész engedélyével őrizetbe vették és állásából felfüggesztették. A legfőbb ügyész elrendelte ellene a büntetőeljárás megindítását. nek megszüntetése ügyében. A képviselő utalt arra a feszültségre, amely a tejtermelő gazdaságok körében alakult ki a tej értékesítésének akadozása miatt. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter egyetértett a tejtermelés jelentőségével, s úgy vélekedett, hogy mindenekelőtt a fogyasztás növelésével lehetne átlendíteni a nehézségeken a tejágazatot. Az interpellációk és kérdések elhangzása után a megyei (fővárosi) földművelés- ügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról tárgyalt a plé- num. Miután a képviselők lezárták az általános vitát, a földművelésügyi hivatal létesítéséről szóló törvényjavaslatot részletes vitára bocsátották. Majd döntöttek arról, hogy sürgősséggel napirendre tűzik, s hétfőn tárgyalják a külügyi bizottság önálló indítványát, miszerint állítsanak fel magyar—litván parlamentközi irodákat Vilniusban és Budapesten. Ezután megkezdték az állami népegészségügyi és tiszti- orvosi szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Surján László népjóléti miniszter a tervezetet ismertetve elmondta: a szolgálat feladata az ország közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi helyzetének megfelelő, országosan egységes szinten tartása. Végül megemlítette, hogy visszaállítják a nagytekintélyű tisztiorvosi rendszert. A miniszteri expozét követően már nem maradt idő a tényleges vita megkezdésére. A Tisztelt Ház várhatóan hétfőn folytatja az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról szóló törvény általános vitáját. A hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Na- kajama Taro japán külügyminiszter és szovjet kollégája, Alekszandr Besszmertnih január 22-én a tárgyalóasztalnál. (MTI telefotó) Halló! Rákérdezhetek? Naná, hogy „rákérdeznek” az emberek! — jutottak eszembe kedvenc filmem figurájának, az Esőembernek szavai. Miért is ne kérdeznének, ha már duplájánál is többet fizetnek majd februártól a telefonért, a helyi és távolsági beszélgetésekért, egyáltalán, a postai szolgáltatásokért Hallgatom a rádió reggeli műsorát, benne a Távközlési Vállalat képviselőjét. A drasztikus áremelésekről szólva tényként állapítja meg, hogy a telefonnal kapcsolatos áremelkedések mértéke ezúttal akkora, hogy a különféle díjak megegyeznek a fejlett országokban alkalmazott díjakéval. Minderre pedig azért van szükség, mert a vállalat egyébként cseppet sem tudna javítani a képviselője által is tarthatatlannak vélt jelenlegi helyzeten. A több bevétel tehát Válaszolt a Volán Februártól Javul a helyzet A Szabolcs-VOLÁN Vállalat Személyszállítási Üzletágának illetékese válaszolt a lapunk január 16-i számában megjelent „Reggeli csúcs” című jegyzetben felvetett problémára. Idézet a levélből. „A menetrend összeállításánál minden esetben az utazási igényeket és a jellemző utazási irányokat vesszük figyelembe. így a menetrend készítése nem egyszerű „osztással” történik, hanem ettől sokkal szerteágazóbb feladat. A vasútállomásról több járat indul a városközpont felé a cikkben jelzett időpontban. 7-es (8,00—8,20), 8—8A (8,00—8,12—8,23) 10-es (8,10) 12-es (8,03—8,13—8,23) 14-es (8,10). Mivel a vonat 8,00 és 8,02-kor érkezik Nyíregyházára, így a beutazás a városközpontba biztosítva van. Egyedül a 7-es autóbusz- vonalon van 15—20 perces (a vonat beérkezésétől függő) várakozási idő. Vállalatunk úgy döntött, hogy az utazási igényekben bekövetkezett változások miatt és a várakozási idő csökkentése érdekében 1991. február 4-étől új járatot helyezünk forgalomba a 7-es vonalán a vasútállomásról 8,10 órakor, Jósavárosból 8,26 órakor vissza. A problémát, amit az írás — bár járatszám megjelölése nélkül — felvetett, ezek szerint a Volán forgalomirányítói is észlelték. Azt, hogy a 7-es legalább 20 perc rátartással indul reggelenként a 8 óra tájékán beérkező vonatokhoz viszonyítva, ami tétlen várakozással töltve sok egy kicsit. Tájékoztatásukból kiderül, hogy a hivatkozott jegyzet szerencsére „nyitott kapukat döngetett” mivel már történt intézkedés a járat sűrítésére a kérdéses időszakban. A 8 órási 7-es várók nevében köszönjük. Hruscsovval zárul a történelem A brit oktatási miniszter utasítására, módosítják a történelem oktatását a szigetország középiskoláiban. Kenneth Clarke rendelkezése értelmében, a tankönyvekben tárgyait anyag, az 1960-as évek közepén történt főbb eseményekkel zárul. Az intézkedés megerősíti azt a már hosszabb ideje tapasztalható gyakorlatot, hogy a tanügyi hatóságok, elsősorban az Oktatásügyi Minisztérium. közvetlenül beavatkozik abba, mit oktassanak a középiskolákban, például történelemből. Az intézkedés értelmében, a Hruscsov 1964-ben történt óta csemegbuktatása történt szovjet ményekről a diákok már nem tanulnak, Afrikát illetően a tananyag Kenya 1963- ban történt függetlenné válásával zárul, a Közel-Kelet témakörében pedig az 1967-es arab—izraeli villámháborúval zárul a tananyag. követelmény, az így befolyt pénznek ugyanis millió a helye. Ha ez az ára annak, hogy a telefon végre országunkban is az legyen, aminek lennie keli — alapszolgáltatás tehát —, ha csak így érhető el, hogy mindenkinek legyen telefonja, aki telefont szeretne, ha ezentúl nem kell majd az embereknek kilométereket loholniuk, amíg egy használható utcai készülékhez érnek, ha a telefon, telefax hiánya miatt egyetlen hazánkba érkező tőkés, azaz befektetni szándékozó sem fordul majd vissza, — nos, akkor legyen áremelés! Akkor nem bánom, bár nem örülök neki. Csakhogy a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Amint a beszélgetés további részéből kiderül, a Távközlési Vállalathoz befolyt pénzzel nem egyedül a vállalat gazdálkodik. Csak fele az övé, másik fele a költségvetést illeti meg. így aztán — érvel az illetékes, — legyen a befolyt összeg bármekkora is, félő, hogy a kívánatosnak tartott, s a lakosság által elvárt fejlesztésekre, korszerűsítésekre és bővítésekre mégsem lesz elegendő. Ezért is tart attól a vállalat, hogy az emberek majd számon kérik tőlük, mire költötték, hová is tették az általuk befizetett pénzeket, — s a kérdésre majd nem tudnak megfelelő választ adni. Ha többet fizetünk, jobb szolgáltatást várunk. Ha valakik valahol több pénzt szednek be egy szolgáltatásért, többet kell nyújtaniuk is. A dolog ennyire egyszerű. Vagy talán mégsem? K. É. Csűre töllBtl fegyverrel alminak Kik azok a feketesapkások? 5 apkájuk fekete, maszkjuk sötét, fegyverük villámgyors. Lelkűket nem ismerjük igazán. Csak tetteikről tudunk biztosat. A rigai roham óta még többet. A baltikum őslakossága sötét, kegyetlen fickóknak, a rendpártiak viszont „jogosan bosszúálló angyaloknak” hívja a fiúkat. Még az ágyba is csőre töltött fegyverrel dőlnek aludni, hogy bármely pillanatban akcióba léphessenek. Intenzív kiképzésükben tömegoszlatás, objektumok elleni roham, terroristák ártalmatlanná tétele, önvédelmi és túlélési gyakorlatok is szerepelnek. Elméleti óráikon a „tananyag” szerint mindenre fel kell készülni, mert „az emberek bármely pillanatban megtámadhatják őket”. Az OMON (szabad fordításban: speciális feladatot ellátó rendőri alakulatok) nevű csapatot 1987 végén hozták létre, majd 1988 elején módszeresen felfejlesztették. A fiúk nem akárhonnan érkeztek. Afganisztán poklait megjárt „veteránokból” és javarészt volt légideszantosokból verbú- bálták ezt az alakulatot. Nyugati becslések szerint 25—35 ezren lehetnek és „kiemelt” fizetésük van. Hivatalosan a szovjet bel- ügyminisztérium fennhatósága alá tartoznak. Legfőbb parancsnokuk Borisz Pugo belügyminiszter. Mily véleten: Pugo éppen a KGB lettországi parancsnoki székét adta fel a moszkvai belügyi bársonyszékért. Segítségére sem akárki dolgozik mostanában: az a Borisz Gromov tábornok, aki a dicstelen afgán kalandban részt vett szovjet hadsereg utolsó katonájaként lépte át a határt. A reformista Mosz- kovszkije Novosztyi a minap címlapsztorii szentelt a feketesapkásoknak. A fedőlapról Alekszander Kuzmin főhadnagy mosolyog az olvasóra. Háttérben rigai szobája: hiányosan öltözött hölgyek, csodaautók a falon, hóhérkötelek a fogason és egy hatalmas halálfejes zászló az előtérben. Szép kis idill. Kuzmin azt mondta a riporternek: „Ha a szovjet hatalom és a rend helyreállításáról van szó, szóljanak csak nekünk. Akár száz emberrel is rendet teremtünk, elzavarjuk a mostani kormányt, és bíróság elé állítjuk a nacionalistákat.” Egy másik parancsnok így beszélt beosz- tottairól: „A semmiből jövünk és dolgunk végeztével a semmibe tűnünk el anélkül, hogy bárki nyomunkra juthatna. Minket nem lehet megvenni, de legyőzni sem, jó lesz ha ezt megjegyzik . . . Állam titoksértö minisztere?) Nyílt levél a legtöbb ügyészhez (Budapesti munkatársunktól) Hiába próbálta a parlament decemberi zárt ülésén hozott határozatok titkos jellegét ismét vita tárgyává ten- ni Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az Ország- gyűlés keddi munkanapján. A T. Ház többsége úgy foglalt állást. hogy az Öböl- konfliktussal kapcsolatos magyar törvényhozási álláspont, az arról lezajlott vita továbbra is államtitkot képeznek. E döntés után Eörsi Mátyás a legfőbb ügyészhez A szocialisták az önkényes földfoglalásokról A szocialisták növekvő aggodalommal tapasztalják, hogy a földkérdés megoldatlansága és az életviszonyok romlása vidéken is teret nyit olyan cselekedeteknek. amelyek létében fenyegetik a sarjadó magyar demokráciát. Tiltakozunk az önkényes földfoglalások ellen! Azokat önbíráskodásnak, a jogállamban elfogadhatatlan erőszaknak, törvénytelen akcióknak tekintjük. Megértjük a parasztság elkeseredését. A földfoglalás azonban újabb földfoglalást és egyre durvább erőszakot szülhet. A fél évszázad alatt össze- kuszálódott földhasználati viszonyok miatt szembefordíthatja egymással és civakodásba. perlekedésbe kergetheti a magángazdálkodókat is — olvasni többek között a Szocialista Párt állás- foglalásában, mely a továbbiakban hangsúlyozza: Immáron két éve a gazdátlanság jeUemzi az amúgy is válságba jutott, agrár- gazdaságot. Felelőtlen választási ígéretek, majd „zseniális” koalíciós és paktumpárti taktikák, halogatások következtében elbizonytalanodtak a termelők. Az aszály, a piacvesztés, az árrobbanás, valamint a kormányzat késlekedése mára lehetetlen helyzetbe hozták a mezőgazdaság, az élelmiszeripar szereplőit. El kell dönteni vegre, hogy virágzó vagy leépülő mezőgazdaságot akarunk! Meg kell alkotni végre, mégpedig nemzeti konszenzus alapján és nem ssze- vissza, rapszodikusan beterjesztve — a tulajdonlásra, a privatizációra, a kárpótlásra, a föld használatára, a szövetkezésre, a társulásra, valamint az agrárpiaci rendtartásra vonatkozó törvényeket, normákat! A falusi békétlenségek döntő oka ma már a kormány késlekedése, valamint egyes koalíciós körök „forradalmi frázisokkal” leplezett jogállamiságon kívüli hatalmi törekvései. A kisgazdáknak el kell dönteniük, hogy a mezőgazdasági tárca birtokában önös pártpolitikát vagy korszerű agrárpolitikát kívánnak folytatni. Reméljük, hogy a végre kidolgozott agrárpolitikai elképzeléseik egy új politikai stílus kezdetét jelentik. A korábbiaknál kibővítettebb formában alakuljanak meg és lássanak munkához a nemzeti agrárkerekasztal logikájára épülő helyi fórumok. Legyenek ezek a valóságfeltárás, az érdekegyeztetés, a törvényes nyomásgyakorlás és megegyezés keretei. fordult, mert véleménye szerint dr. Gálszécsy András, a Nemzetbiztonsági Hivatal felügyeletét ellátó tárca nélküli miniszter alaposan gyanúsítható az államtitoksértés bűncselekmény elkövetésével. A főhivatalnok nemrégiben egy napilapnak nyilatkozva egy olyan, az ország légterét érintő parlamenti határozatot említett, amely nyílt ülésen nem született. Alappal tehető fel. hogy amennyiben létezik ilyen határozat. azt csakis a zárt ülésen hozhatták, s ezért államtitoknak minősül. Eörsi Mátyás képviselőt kérdeztük: — Az a körülmény, hogy büntető eljárás kezdeményezése érdekében fordult a legfőbb ügyészhez, azt jelenti, hogy az SZDSZ a miniszter vétkessége esetén nem elégszik meg a politikai felelősségrevonással. hanem büntetőjogi elmarasztalást is kíván? — A mai napon azt kértem az Országgyűléstől, hogy vizsgálja meg, indokolt-e az államtitokká minősítés fenntartása vagy sem. A parlament kormánykoalíciós szárnya túlnyomó többsége úgy döntött, hogy még napirendre sem kell venni a kérdést, annyira nyilvánvaló, hogy államtitkokról van szó. Ennek fényében érthetetlen, hogy amíg a képviselőket köti a titoktartási kötelezettség, addig egy miniszter, ráadásul épp a nemzetbiztonságért felelős elszólja magát, kotyog. Én arra kérem a legfőbb ügyészt. állapítsa meg, hogy mi történt. A törvények mindenki számára kötelezőek.. Mi ebben az esetben azt kívánjuk, hogy a legfőbb ügyész ugyanolyan könyörtelenséggel tegyen félre minden politikai megfontolást, mint tette Végvári József ügyében. (krecz)
