Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-21 / 17. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. január 21. Tipp-topp topánkák „Ha a cipőm beszelni tudna Csere helyett — csak javítás Vannak dolgok, amelyekről akármilyen gazdasági robbanás, politikai csatározás közepette sem mondhatunk le. Ilyen egyszerű szükséglet: a cipő: melynek ára— hasonlóan más árukhoz — igen magas, de itt a vásárlóknak egyelőre még megadatott az a lehetőség, hogy a minőségi hibás termékeket visszavigyék. Ez az, amit viszont nem szívesen fogadnak a kereskedők, de főleg a gyártók. A cipőcsere-akció azonban már egész jól „funkcionál” jó néhány család költségvetésében. Egy téli 6 ezer forintos csizmáért tavasszal akár három cipőt is kaphatnak. A szándékos rongálások mellett azonban bőven akad jogos minőségi kifogás. Nyíregyházán, a Nyírfa Áruházban egy hónap alatt 1 millió forintos értékcsere történik. — A vevőknek legtöbbször igazuk van — tájékoztatott Hegedűs Istvánná, az áruház cipőosztályának vezetője — s a panaszok leginkább a gyermekcipők hibái miatt érkeznek. A fogyasztói reklamáció jogosságát az eladók állapítják meg. De elsősorban nem a cserére, hanem a bolt költségén a javíttatásra törekszenek. Amit persze legtöbbször visszautasítanak a vevők. De az áruház se megy sokra a javítással, hiszen ez .csak mir nimális-esetben fordul elő., s a szolgáltatást végző cég sem tud minden hibát helyrehozni, modern gépek hiányában. Egyébként, ha .a vevő nem ö—j «■úutiiut v aicisziuani. 3 pénzt kell visszaadni neki. Nincs másik pár... A minőségi hibás termékeket a blokkal együtt hat hónapig lehet a boíltba visszavinni. A cserénél nyilván a gyártás miatti hibákat veszik figyelembe. —1 Pérsze keil egy adag jóindulat is — jegyzi meg Hegedűs Istvánná. — mert mit tehet az ember, mikor megáll előttem az anyuka gyermekével, akinek az az egy pár csizmája van. A nyolcnapos javítási időt se tudják- megvárni, mert nincs másik ,pár. Annál is hihetőbb a történet. mert három évvel ezelőtt. megszüntették az állami támogatást a gyermekcipőkre. így nem nagyon futja egy szezonban több lábbelire. Ami pedig a hibát illeti, a Nyírfa cipőosztá'lyának vezetője szerint, sajnos, a gyártók között nem tudnak válogatni, hogy azét árulnák, amelyik jobbat készít. A fiúcsizmánál például örülnek, hogy egyáltalán van, nemhogy a minőséget tarthatnák szem előtt. Mert ha tehetnék, valószínűleg meggondolnák, hogy a debreceni, a szombathelyi cégektől vásároljanak, mivel az általuk készített fiúcsizmák 80 százalékát visszahozzák a vevőik. A vásárlók egyébként nem aszerint kutatgatnak a polcon, hogy ki a gyártó cég, vagy milyen márka, hanem, hogy mennyire erős és hogy telik-e a pénztárcából. Nem túl nagy az import árukínálat sem, de a külföldi cipő sem bírja tovább, mint a magyar. Nem ennek az útnak és strapának való. ahhoz túl finom és túl drága. Felértékelődött cipészet A helyzeten lehet azzal változtatni, hogy jobb cipőket készítenek, vagy pedig szigorítják a minőségi kifogást. A megyében létező cipőgyárak főleg külföldre exportálják termékeiket. A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetnél az éves termelésnek az 1 százalékát sem éri el a fogyasztói reklamáció alapján visszakerült férficipők mennyisége. — Valójábn az élet adja, hogy nem fogjuk olyan könnyen eldobni a cipőnket — mondta Baksa Jánosné, a 107-es Szakmunkásképző Intézet tanműhelyének vezetője. — Az iskolában az elmúlt négy évben összesen 12 gyerek szerzett cipész szakmát. Ha a szövetkezet vagy magánmunkáltató nem biztosít munkahelyet, akkor néni is tudnak indítani ilyen szakot. De a diákok se nagyon vágyódnak erre a pályára, nem is a szakma lebecsülése miatt hanem sokba kerül a javításhoz szükséges anyag és a bérleti díj. Pedig a kaptafánál végzett munkákra egyre nagyobb szükség van. Csutkájára eljárják Nyíregyházán összesen 68 cipészmester dolgozik, viszont ennél is többre lenne szükség. — A javításra szoruló cipők állapota sok mindent elárul gazdájáról — mondja Bancsér Károly, a Kelet Áruházban működő Exprbesz Gmk tagja. — Korábban, ha megkopott egy kicsit a sarok, már hozták javíttatni. Ma pedig csutkájára eljárják az emberek. Bojté Gizella Farmerek főiskolája Farmer népfőiskola kezdte meg működését szombaton Nyíregyházán. A Westsik Vilmos nevét viselő népfőiskola célja a névadó kiváló tudós szellemi örökségét felvállalva segíteni egy korszerű, modern kisgazdaság elterjesztését, meggyorsítani a farmer- gazdaságok kialakulásának folyamatát. Az a cél, hogy minél több virágzó kert jöjjön létre, ahol a kisgazda felméri és tudja a saját érdekeit, büszke múltjára, az általa művelt földön akar boldogulni, s ehhez rendelkezik mindazokkal az ismeretekkel, amelyekkel létrejövő farmergazdaságát felvirágoztatja. A népfőiskola nem szervez vizsgákat, nem ad képesítést, emléklappal ismeri el a részvételt. A tervezett programok a résztvevők igényeinez igazodnak. A március végéig tartó előadásokat szombatonként tartják a DOTE Egészségügyi Főiskolán. (Képünkön a résztvevők egy csoportja) Ez történt a Lónyay-kastéíyban Közveszély fáklyával A megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya befejezte a vizsgálatot az országszerte is komoly visszhangot és felháborodást keltett Lónyai kastélytűz ügyében. De mi is történt? — kérdeztük Szepessy Lászlótól, az MRFK főnyomozójától. — 1990. október 3-án Tu- zséron kigyulladt, s leégett a Lónyay-kastély, s a kár meghaladja a 10 millió forintot — mondta a főnyomozó. — Megállapítottuk: a tűz nem műszaki hiba miatt keletkezett; így az ismeretlen tettes felderítése érdekében nagy erőkkel nyomozás kezdődött. Egyébként a műemlék felújítás alatt állt. A munkálatok idején a kastély ajtajai nyitva voltak, ezért az épületbe bárki bejuthatott. Adatok merültek fel arról, hogy a műemlék közelében lévő telep néhány lakója a kastélyból hetek óta parkettát és más faanyagot lopott. A cselekményt az esti órákban több csoportban követték el. Tanúk vallomása szerint a kastélyban tartózkodók meggyújtott papírdarabokkal világítottak, a s parkettát annak fényénél szedték fel. — A kihallgatások és szembesítések alapján sikerült behatárolni azt az 5 személyt, akik a kastélyt, annak kigyulladása előtt 3 órával hagyták el — folytatta Szepessy László. — A 20 éves Szőke Attila, tuzséri lakos elmondta, lopás céljából a kérdéses napon is a műemlékben járt, s az ott talált hullámpapírokból készített fáklyákkal világított. Amikor a papírcsonkok a kezéig égtek, azokat a parkettára dobta. Igyekezett őket eltaposni, de nem győződött meg róla, hogy a papírdarabok tüze elaludt-e. Így a lángok átterjedtek az épület tetőszerkezetére is. Szőke Attila lakásán a Ló- nyay-kastélyból eltulajdonított parketta egy részét lefoglalták. — A tettes ellen gondatlan rongálás címén eljárást indítottunk — közölte a főnyomozó. — Idő közben az Alkotmánymódosítás kapcsán az említett eljáráskategória megszűnt, ezért annak folytatására gondatlan közve- szélyokozás alapos gyanúja miatt nyílt lehetőség. A rendőrség az ügyet vádemelési javaslattal átádta az ügyészségnek. (cselényi) A Kölcsey- emlékév után A fehérgyarmati székhelyű, de országos működési területű Kölcsey Társaság a jó példája annak, hogy a kultúra ínséges esztendeiben is lehet — még mindig tartalmasán — a művelődést segíteni, a hagyományokat ápolni. A Kölcsey Társaság tavalyi munkájának legfontosabb állomása a névadó kettőszázadik születésnapja méltó megünneplésének előkészítése. Az egész esztendőn át húzódó ünnepségsorozatot is áttekinti az a kiadvány, amelyet a társaság jelentetett meg. Ebben olvasható Kocsis Elemér ünnepi beszéde, amely Szatmárcsekén hangzott el augusztus 5-én. A sződemeteri emléktábla-avatás azért lett emlékezetes, mert alig telt el néhány óra, s imeretlen tettesek eltávolították az emléktáblát. A Társasági Füzetek második részében a Fehérgyarmaton megtartott közgyűlés dokumentumait olvashatjuk. A kiadvány tartalmazza Hamar Péternek a Magyar Televízió Kölcsey-vetélkedőjére készített forgatókönyvét is. A füzetet az évforduló alkalmából megjelent cikkekből készült válogatás egészíti ki. Tolvaja válogatja Börtön, de mennyiért? Több olvasónk úgy tudja, vagy véli, hogy a környezetében sokan lopnak, vagy loptak, de mégsem kerültek börtönbe. Kíváncsiak rá, mennyit kell lopni ahhoz: valakit leültessenek? Egy gyakorló büntetőjogász elmondta, a Büntető Törvénykönyv 37. paragrafusa szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A bíróság a büntetés kiszabásánál nem megtorlást akar alkalmazni, vagyis minden embernél az összes körülményt megvizsgálja. így a bűnelkövető személyes körülményeit. életmódját, életvitelét, előéletét, anyagi helyzetét, a bűncselekmény- motivációt. az enyhítő és a súlyosbító körülményeket. A bíróság mindezek figyelembevételével a büntetés mértékét egyénre szabottan állapítja meg. A lopásért kiszabható börtönbüntetés nincs konkrét összeghatárhoz kötve. Kivéve a többszörös és különös visz- szaesőket, vagyis azokat, akik már korábban vagyonelleni bűncselekmények miatt végrehajtható börtönbüntetést kaptak, és a büntetés kitöltése óta öt év nem telt el. Az ő esetükben már egészen alacsony, körülbelül kétezer forint értékű áru eltulajdonítása esetén is végrehajtható börtönbüntetés szabható ki. Tehát lehet, valaki a személyi körülményei miatt százezer forintos lopás után sem kerül börtönbe, ellenben megtörténhet az is: az illető egy kerékpár eltulajdonításáért akár 10 hónapot is a „sitten” tölthet. (csgy) Továbbtanulási tájékoztató — megrendelésre Elkészült a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Pedagógiai Intézetben a megyei középfokú oktatási intézmények Felvételi szabályzatgyűjteménye, amely tartalmazza az egyes középiskolák felvételi követelményeit iskolánként, szakonként és szakmánként külön-külön. Ezt a kis kötetet ajánlják a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosak, illetve szüleik és tanáraik figyelmébe a szakemberek, mert a tanulmányozásával fontos információikhoz juthatnak hozzá. Azért is figyelmet érdemlő a tájékoztató, mert a következő tanévtől megszűnnek a hörzethatárok, mindenki oda jelentkezik, ahová akar, és az iskolákban a követelmények akár tantárgyanként is változóak lőhetnek. Előfordul, hogy az egyik iskolába egy tantárgyból négyessel sem lehet bejutni, míg ugyanabból a tárgyból egy másik iskola a hármas osztályzatú tanulóknak is helyet ad. Az általános iskolák igazgatói az elkövetkező napokban kapnak az intézettől egy-egy példányt mutatóba, ■a további igényekre megrendelések alapján szállítanak. Érdemes a megrendeléseket mielőbb elküldeni, hogy a könyvet idejében kézhez kaphassák a gyerekek, hiszen közeleg a pályaválasztási döntés ideje. A pályaválasztási kötet a pedagógiai intézetben kapható, Nyíregyházán a Búza utca 5-ben. Szóval... mm a lehet, elkerülöm a Váci utcát. Nemcsak azért, ff mert riaszt hűvös eleganciája, hanem azért is, mert értelmetlenül hivalkodónak érzem. Néhány hete nem menekülhettem: oda szólított a munka. Kora délelőtt még szinte néptelen volt az utca, csak néhány nagydarab arab fickó lézengett, kereste az ügyfeleket. Valutáztak. Mindez azért jutott most eszembe, mert a televízió riporternője egy arab fiatalembert faggatott a háború esélyeiről. Az elegáns szórakozóhely bárpultjára könyökölve a fiatalember derűsen mosolyogva közölte, hogy természetesen Szaddam Húszéin győz. Csak ő lehet a győztes, mondta alig törve a magyart. Hirtelen nagyon mérges lettem. Hát akkor miért ül itt, miért nem segít neki? Honfitársai beásták magukat a sivatag homokjába, ő meg a Váci utcai presszó melegébe! Aztán eszembe jutott, hogy ő is ugyanolyan szónok, mint akikből sokat megismertünk az elmúlt hónapok során. Ostorozó, változásokat sürgető dörgedelmes mondatok a konkrét cselekvés nélkül. A magyar történelem nem bővelkedik ugyan nagy szónokokban, de ha például Kölcsey Ferencre vagy Deákra gondolunk, azonnal eszünkbe jut: nem álltak meg a beszédnél. Mit örököltek tőlük mai szónokaink? Nem sokat. Üj frázisoktól hangos az ország, miközben a tétlenség dermesztő hidege csaknem mindenkit átitatott már. Még mindig milyen nagy a távolság a szavak és a tettek között! 4 z önfeláldozó cselekvés hiányát mutatta meg annak az arab fiatalembernek a mosolya ott. a Váci utcában magyarul, Magyarországon. (n. i. a.) Fehérgyarmat: Drágább a buszozás A Szabolcs VOLÁN Vállalat előterjesztését vitatta meg elsőként a fehérgyarmati képviselőtestület január 18-án délután. A városatyák három változat közül válogathattak. A lakosságot legkevésbé sújtót választva az autóbuszvonaljegy 8 forintról 12 forintra, a tanuló, illetve nyugdíjas havibérlet 50 forintról 75 forintra, az egyvonalas helyi autóbusz- bérlet 140 forintról 210 forintra nő Fehérgyarmaton. Elfogadta a testület a városi televízió és kábelhálózat szervezeti és működési szabályzatát, az önkormányzati intézmény élére kinevezte Bolyáki Attilát, a helyi szakmunkásképző intézet tanárát. Már egy hónappal ezelőtt is nagy vihart kavart a tüdőgondozó kertjének hasznosítása. A minden részletre kiterjedő tényanyagban most négy alternatívát kínált az előterjesztő. A döntés: a tüdőgondozó kertjét vissza kell adni a kórháznak. Közpénzből utcanyitást nem valósítanak meg. Az iskola gyakor- lókertjét saját területén belül oldja meg a Széchenyi utcában. A műszaki és kommunális csoport előterjesztésében a Lenin út 4. szám alatti régi iskola és óvoda hasznosításáról is döntöttek többek között. Az épület felújítása gazdaságtalan, a bontást tartják célszerűnek. Molnár Károly Szalagavatót tartottak szombaton a Krúdy Gimnáziumban. (T. É.) Megszinnek a körzethatárok
