Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-14 / 11. szám
4 Kelet-Magyarország 1991. január 14. Tűzharc Litvániában (Folytatás az 1. oldalról) Vilniusban azonban úgy vélik, hogy Moszkva tudta nélkül nem lehetett volna végrehajtani az éjszakai hadműveleteket. Egyelőre nem kizárható annak lehetősége sem, hogy a helyi konvervatív erők — a kommunista párt, a hadsereg, valamint az orosz dolgozókat egyesítő Je- gyinsztvo (Egység) nevű szervezet — látta elérkezettnek az időt a cselekvésre, még mielőtt Moszkva esetleg megkötné a kezüket. A szovjet hírügynökség vasárnap délután erősítette meg, hogy Vilniusban és Kaunasban kijárási tilalmat léptettek életbe, s lényegében lezárták a várost. Hivatalosan egyelőre meg nem erősített hírek szerint a hadsereg őrizetbe vette Albertas Simenas kijelölt litván kormányfőt. A TASZSZ közlése szerint Vlagyimir Uszhobcsik vezérőrnagyot, a vilniusi helyőrség parancsnokát kinevezték Vilnius katonai kormányzójává. A jelentés ugyanakkor nem közölte, hogy ki nevezte ki Uszhobcsikot. Vilnius a déli órákban elérhetetlenné vált Moszkvából telefonon. Egyelőre nem tudni, hogy a város telefon- öszeköttetését elvágták, vagy csupán a rendkívüli túlterheltség miatt vált lehetetlenné a telefonösszeköttetés Vil- niusszal. A hivatalos szovjet hír- ügynökség megfogalmazása szerint a köztársaság vezetése a végletekig kiélezte a helyzetet Litvániában. „A hatóságok elvesztették az ellenőrzést a helyzet felett Vilniusban és Kaunasban. A tömeges rendbontások elkerülése végett a január 11-én megalakított Nemzeti Megmentés Bizottsága kénytelen volt bejelenteni, hogy saját kezébe veszi a hatalmat” — hangzik a TASZSZ magyarázata. A tévé és rádió épületének elfoglalását a hivatalos hírügynökség azzal indokolta, hogy azok „szovjetellenes műsorokat, a Szovjetunió elleni kirohanásokat” sugároztak. A jelentés elismerte, hogy az épületek elfoglalásakor katonák kénytelenek voltak tüzet nyitni az épület védőire. Erre állítólag azután került sor, hogy egy katonát lelőttek a tömegből. A TASZSZ teljes mértékben a litván vezetést és a Sajudist tette felelőssé a vilniusi eseményekért és az áldozatokért. A szovjet hírügynökségnek a Nemzeti Megmentés Bizottságának egyik ~ önmagát megnevezni nem kívánó tagja — kijelentette: „Nincs szó a választott parlament és kormány megdöntéséről. Az a feladatunk, hogy megnyugtassuk a népet, normalizáljuk a vállalatok működését és átadjuk a teljes hatalmat a kor- mánvnak." Hozzátette: Litvániában fokozatosan életbe léptetik a Szovjetunió és a Litván SZSZK alkotmányát. A szovjet . hírügynökség vilniusi' .jelentései’ a szovjet tévé vasárnap délután soron kívül ismertette. Bukarest — rendörroham A bukaresti rendőrség szombat éjjel rátámadt mintegy ezer kormányellenes tüntetőre. Ez a csoport az esti tüntetés után a város egyik főútvonalán elbarikádozta magát. Szemtanúk szerint a rendőrök gumibottal és rúgásokkal kergették szét a tömeget, és több embert őrizetbe vettek. A rendőrök tíz újságírót is bántalmaztak, a legsúlyosabban az AFP francia hírügynökség fotósát, akit kórházba kellett szállítani. A kar- hatalmisták mindenkit megtámadtak, akinél fényképezőgépet láttak, s összetörték a kamerákat is. Tilos a szesz, a kávé, a dohány RAS TANÚRA, SZAUD- ARABIA: Egy biztonsági őr segíti a gázmaszk felpróbálásában az Aramco egyik alkalmazottját 1991. január 6-án. Az Aramco és a szaudi kormány gázmaszkot osztott szét az alkalmazottak és családtagjaik részére. 2£ ?i 'f| f f;LM :■ aj oel.fgis * A MÁSODIK MOHÁCS A doni katasztrófa Újkori történelmünk legnagyobb vérveszteségét a 2. magyar hadsereg doni küzdelmei jelentették. Az „elfelejtett hadsereget” ért események három ütemben következtek be: Először a január 12-i urivi áttörés, majd a 14-ei scsucsjei áttörés, végül a visszavonulás és utóvédharcok február közepéig. E rövid egy hónap alatt több mint 60 ezer magyar katona esett el, tűnt el nyomtalanul! A 48 évvel ezelőtti tragédiára emlékezve más kérdés, hogy Magyarország miért lépett be a háborúba, miért küldték katonáinkat az orosz nép ellen, melyet nem tekintett ellenségnek, és alapvetően más kérdés, hogy Skhultéty honvéd, Oravecz András és Erdélyi Béla főhadnagy nem tagadta meg a parancsot, nem hajította el a fegyverét, amire felesküdött, hóna alá nyúlt sebesült társának, pedig maga is alig bírt erővel. Dehát a katonát nem kérdezik meg, hogy akar-e harcolni. Én most ezekre a honvédekre akarok emlékezni, fellapozva a történelem fájdalmas oldalait. 1943. január 12-én 9,45 perckor a szovjet 40. hadsereg harckocsikkal támogatott zászlóaljai a pécsi IV. hadtest 7. könnyű hadosztályának 4. gyalogezredét érték, melynek állománya meg sem közelítette a szervezetszerü létszámot. Egy jó órán belül legázolták a tüzérségi állásainkat Az ezred 80%-a elesett! Néhány nap múlva a szovjet ék elreteszelte a szombat- helyi III. hadsereget a IV. hadtesttől. Az előbbi a 2. német hadsereg utóvédharcaiban vérzett el. Az urivi hídfőtől délre — közel 150 km-re — január 14-én történt az ellenséges hídfő kiépítése, mellyel bekerítő hadművelet vette kezdetét. Január 14-én 6 óra 30 perckor Scsucsje községnél a „Halál-kanyarban” páncélostámadás törte át a 12. köny- nyű hadosztály védőállásait. Tíz óra leforgása alatt a hadosztály állományának 70°o-a eltemetetlenül feküdt a hófödte pusztaságban. Eltemetésükre csak tavasszal kerülhetett sor a fagyott talaj miatt. Ekkor a napi átlaghőmérséklet —38 "C volt! A bekerítéstől menekülő emberáradatot tovább tizedelte a „Tél tábornok”. Ott volt 1500 km-re a hazától 200 ezer katona, szinte kita- szítottan, elhagyatottan, az aránytalan küzdelem súlya alatt görnyedve, véresen, holtan, kővé dermedten a végtelen hómező sivatagjában . .. „Iszonyú volt, amikor az egészséges amberek oda jutottak, hogy érezték fizikai erejük összeomlását, miközben lélekben tovább akartak jutni. . . De volt, aki már nem bírta erővel, lebukott és lihegve fekve maradt a hóban. Egy kis erőt gyűjtve próbált előre kúszni, mint csúszómászó, már nem emberi mozgással. Amikor ereje elhagyta, mozdulatlanul maradt, aztán kinyújtotta egyik karját, ujjait a menetelő oszlop felé nyújtotta. — Testvérek ... — lihegte gyenge hangon — testvérek... én is ember vagyok ... ne hagyjatok ... ne hagyjatok itt. .. — zokogta. Az oszlop ment tovább, hagyta hadd nyögjön a hómezőn mert már senki nem bírt el több fájdalmat a sajátjánál. — Keresztény vagyok, mint ti . . . ne hagyjatok el . . . az Isten szerelmére ... — hörögte az. Aztán elcsendesedett, mert arca belemerült a mély hóba. A fagy lassan megdermesz- tette mozdulatait.” (Giulio Bedeschi: Százezer jégcsajka) Feltűnt az utóbbi napokban a nyíregyházi utcán két ifjú, a hónuk alatt egy kempingasztallal közlekednek, amit egy forgalmas helyen leraknak, arra rátesznek egy Jézust ábrázoló színes képet, valamint egy táblát a következő felirattal: Jézus Krisztus Mai Szentjei Egyháza. Meg nem szólítanak senkit, diszkréten várakoznak, és ha valaki megkérdezi őket, miről is van szó, akkor készségesen elmagyarázzák küldetésük okát. A két fiatal, amint a kabátjukra kitűzött emblémán is láthatjuk, Elder Ellis és Elder Coleman, mindketten 19 évesek, egy-egy évet végeztek el a texasi Huston, illetve az arisonai Phoenix egyetemen, azután tanulmányaikat megszakították, hogy missziós szolgálat teljesítésére hazánkba jöjjenek. Népszerűbb nevén a Mormon egyház követei, ez a felekezet a Krisztus után 400 évvel élt Mormon prófétától vette a nevét, és újjászületését 1830-tól tartja számon. Különösen az Egyesült Államokban van sok híve, de szerte a világban is sokan csatlakoztak hozzá, tagsága mintegy ki- lencmiliiót számlál. Magyar- országon kb. ötszáz fős a tagsága, Nyíregyházán már négy rendes tagja van. Hazánkban jelenleg harminc Mormon misszionárius tartózkodik az ország különböző részein. Utcai elbeszélgetéseken ismertetik vallásuk tanait, illetve különböző intézményekben tartanak istentiszteleteket. Mi a lényege a Mormon vallásnak? Elfogadják az egész Bibliát, a Tíz páráncsolatot, ezen felül megvan a saját Mormon szentírásuk. Jézus Krisztusról tesznek tanúságot és az ő tanait követiik. Szigorú élet- szabályok szerint élnek, nem fogyaszthatnak alkoholt, kávét, nem dohányoznak. Életükben az egyik legfőbb dolog a család szentsége, a Mormon hit szerint élő családokban általában öt-hat gyerek az átlagos. A két fiatalember mostantól kezdve vasárnaponként délután 4 órakor istentiszteletet tart a nyíregyházi művelődési központban, a későbbiekben pedig tervezik angol nyelvi társalgási kurzusok szervezését. Azok részére pedig, akik minden iránt részletesebben érdeklődnek, ajánlhatjuk Zala Tamás: Arany táblák népe című könyvét, melyben bő-* séges információ található a Mormon egyházról és annak történetéről. BE. Hol vezet az út Strassbourg félé? A januári Panoráma adásban ismét elhangzott a már ismert megállapítás: Románia útja Strass- bourgba Budapesten át vezet. Elgondolkoztat: van-e realitása ennek az újságírói metaforának: van-e realitása annak, hogy a román politikusok —, s nemcsak a politikusok ■ által erősen kifogásolt feltételt folyton emlegessék, szóba hozzák ? Mielőtt megkísérelnénk a válaszadást, tekintsünk kissé a szavak mögé. Adva egy nemzetközösség, amely meghatározott elvek szerint fogad be (vagy nem) sorai közé: szabad nemzetet a szabad nemzetek közösségébe, a befogadandó államrendjét, az általa biztosított és garantált demokratikus és szabadság- jogokat mérlegelve, beleértve a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait is. Fájdalom, ennek a megmérettetésnek a mai román állampolitika még nem mindenben felel meg. Könnyűnek találtatunk tehát. Nem mi: a nép, hanem a politika, amely pillanatnyilag a pozíciója magasából önhatalmúlag, önkényesen hoz döntéseket a fejünk felett, nem egyszer akaratunk és szándékunk ellenére. Európa államai mégis mielőttünk, egyszerű emberek előtt zárják le sorra a ■sorompókat, vízumra vízumot követelnek, feltételeket szabnak — vajon milyen általános emberi jogok tiszteletben tartása, milyen elvek szellemében? Páriákra, lám, nekik sincs szükségük ! Pedig azt sem kellene elfeledniük, hogy aző hallgatólagos, „csendestárs” magatartásuk melleit váltunk azzá, amik az elmúlt közel fél évszázad alatt lettünk. A mai román hatalmi körök uralma nem lesz örök. A többségi erőd falai repedeznek. Gondoljunk csak a királylátogatás keltette politikai kötélhúzásra, Andrei Plesu művelődésügyi miniszter azt követő lemondási szándékára. A kormány január 7.-i ülésén elismerték: a nevükben kiadott közlemény nem mindenben felel meg a testület tagjai (minden tagja) véleményének. Máris elismerik, hogyha a király kitart román állampolgársága mellett, az jogosan megilleti őt, mint bármely más politikai menekültet, elűzöttet. Sőt, annak is híre járja, hogy a parlament hívja ‘ majd meg, látogasson haza. Andrei Plesu miniszter —, aki valóban az európai szellemiséget, humánumot és magatartást képviseli a végrehajtó testületben — lemondása a h^ai haladó erők nagy vesztesége lett volna, szándékának visszavonása reménnyel tölt el. De vajon tényleg Budapesten át vezet ez az út ? Gondoljunk csak vissza a közép-európai gondolat, eszme történetére, a dunai-konföderáció évszázadosnál is több vágyálmára. Bárhányszor is meghirdették. fölelevenítették, a Habsburg-birodalom volt tartományai, majd utódállamai valamiféle magyar hatalmi törekvésre gyanakodtak, attól tartva bezárkóztak, elzárkóztak előle. Ezzel számolni kell, ezt nem szabad elfeledni akkor, amikor regionális, vagy bármiféle más együttműködésről esik szó. Á román politika magyarokkal szembeni gyanakvásának, merevségének mély, történelmi gyökerei vannak. Ezt figyelmen kívül hagyni, bár egy metafora erejéig is, egy televíziós műsorban elhangzó mondat erejéig is, olyan következménnyel járhat, arpely jószándékot eleve kudarcra ítéli. Ezért kell kimondani: Románia Strassbourgba vezető útja nem máshol, hanem Bukaresten át vezet. Nincs más választás, nincs más út! Ennek a politikának kell kiérdemelnie a jogot. Ennek a politikának kell előbb-utóbb eljutnia oda, hogy valóban a nép akaratát és óhajtását tükrözze, annak megvalósításán munkálkodjék. Nincs más esélye! Minket csak egyszer szedhettek rá, a népet csak egyszer lehetett becsapni, lépre vinni. S amikor a hatalom és a nép konszenzusa létrejön — hisszük, ez rövid idő kérdése —, akkor megteremtődik a feltétele annak, hogy helyünk legyen az Európa Házban. És akkor jön el az ideje annak is, hogy Bukarest és Budapest baráti jobbot nyújtson egymásnak — zöld kártyák követelése, a valutaváltás kötelezettsége többször felröppentett rémálma helyett —, valóban új tartalommal telítve a kívánt kapcsolatok kereteit, baráti jobbot nyújtva egymásnak. Máriás József Ökumenikus imádkozás a békéért Ökumenikus istentiszteletet tartottak szombaton Budapesten a Fasori Református templomban. Mint Németh Géza református lelkipásztor szentbeszédében mondotta: az emberiség most olyan kritikus időszakot él át, amelyhez hasonlóra a második világháború befejezése óta nem volt példa. Mind az első, mind a második világháború nagy tanulsága: kirobbantói úgy vélték, hogy rövid időn belül viszonylag kevés áldozat árán győznek. A mostani meditáció nem a tehetetlenség jele — hangsúlyozta —, hanem azt mutatja: az emberek nagy része nem tud belenyugodni abba, hogy arabok, zsidók, keresztények pusztíthatják el egy- ’. mást kés. törékeny világunkat. Mormon Bszionárinsok mepbn íí*. Vj Ne feledje, még tart a tél! Vj V / ^ Csak 3 napig ^ ^ 40 százalékos engedménnyel f* f. kaphatók CSIZMÁK a f. m sétálóutcában lévő cipőboltunkban. f / A Nyíregyháza, J í* fill Zrínyi Ilona u. 1. sz. rA ^ 1991. január 14—16-ig. & Ámig a készlet tart! yt tsssssssssssssssssssssss*
