Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. január 12. HATSZÁZ TILTAKOZÓ ALÁÍRÁS Hajléktalanok krízisben Keresik, de nem „találják” a megfelelő helyet A hajléktalanok ügye, és az összes ezzel kapcsolatos kérdés nagy port kavar Nyíregyháza-szerte. Éppen ezért nagyon nehéz helyzetben van a városi önkormányzat, s személy szerint dr. Endreffy Ildikó alpolgármester, akit részfeladatok megoldásával bízott meg az ön- kormányzat. Mert bár a város lakosságának — úgy tűnik—döntő része egyetért azzal, hogy a nehéz helyzetbe került embereken segíteni kell, amikor épületben kell gondolkodni, a környéken lakók rriáris aláírásgyűjtést kezdeményeznek azért, hogy ne az ő közelükben kapnának helyet az ilyen emberek. A Népjóléti Minisztérium képviselőjével még decemberben három szerződést kötött a nyíregyházi önkormányzat: szociális információs szolgálat (SZISZ), népkonyha és krízis központ létrehozásáról, amelyek fenntartásához anyagi támogatást is nyújt a minisztérium. Elvetették a gondolatot Az egészségügyi bizottság vezetője a decemberi közgyűlésen javaslatot tett arra — s a közgyűlés ezt meg is szavazta —, hogy a szociális információs szolgálatot az Árpád utca 41. szám alatt helyezzék el, és ugyancsak döntés született arról is, hogy a népkonyhát a Sóstói úton, a Gyermek és Ifjúságvédő Intézetben nyitják meg. Korábban csak javaslatként hangzott el, hogy a volt szovjet laktanya megfelelő volna a krízisközpont felállítására — itt kaphattak volna helyet a hajléktalanok —, azonban a környéken lakók aláírásgyűjtése nyomán elvetették a gondolatot. Most viszont az Árpád utca térségében lakók gyűjtöttek aláírásokat a SZISZ ellen, csaknem 600-at, s az ezeket tartalmazó listát társaik nevében csütörtökön nyújtotta át az alpolgármester asszonynak Gincsei Jánosné és Horváth János. Ezután kerestük meg Endreffy Ildikót, aki elmondta: — A rádióban már többször nyilatkoztak szakemberek, és maga Bozorády Zoltán lelkész úr is (az evangélikus szeretetotthon működtetné ugyanis a SZISZ-t), hogy az információs szolgálat nem hajléktalanszállás. Erre egy nagyobb épület kell, így szeretnénk tárgyalni a kormánnyal is, hogy segítse a megoldást. Az Árpád utcai épület azért látszik megfelelőnek, mert másutt is, például Amszterdamban az állomás környékén működnek az ilyen irodák. Tárgyaltunk az állomás vezetőjével is, hogy ott kaphatnánk-e helyet, de azt a választ kaptuk: saját dolgozói elhelyezésére is szűk a hely. A szóbán forgó barakképületben egyébként most az erdélyiek Báthory István Egyesülete működik, tagjai ingyen használják az épületet. Felajánlották nekik, költözzenek át a Hősök terén lévő (zöld) irodaházba, ezt azonban nem fogadták el. Bántó szándék nélkül álljon itt egy megjegyzés: nincs a városban még egy olyan egyesület, amelyik ingyen kapna helyiséget, sőt, a Szabolcs utcán például hárman is osztoznak a szűkös helyen. A Báthory Egyesület viszont még benyújtotta az igényét az önkormányzathoz videóra, rádióra, HIFI-toronyra, számológépre, továbbá szeretnének egy helyiséget, ahol varrodát nyithatnának, és vállalkozhatnának. Segítség a megszorultaknak — Az információs irodában fizetett alkalmazottak volnának — folytatta az alpolgármester — és csak egy műszakban. Olyanoknak nyújtanának segítséget, akik megszorulnak, tanácsokat adnának, hová, melyik egyházhoz, szervezethez fordulhatnak segítségért. Tizenkét ágyat helyeznének el, csak egy éjszakát tölthetne itt az, aki fedél nélkül marad, például Nyíregyházáról nem tud valami okból tovább utazni az édesanya gyermekeivel. A környéken lakók azonban úgy érzik, burkoltan a hajléktalanok ügyét szeretnék itt megoldani. Pedig erről szó sincs, amíg nem találunk megfelelő nagyságú ingatlant, addig fel sem tudjuk vállalni a kérdés megoldását. Akinek nem jut ágy... Az alpolgármesterrel folytatott beszélgetésünk után kereste fel szerkesztőségünket az Árpád utcai épület környékén lakók képviseletében Gincsai Jánosné és Horváth János, akik hangsúlyozták, ellentmondásosnak látják azt a tájékoztató levelet, amelyet a polgármesteri hivatal juttatott el hozzájuk. Továbbra is A TÁRGYALÓTEREMBŐL Italra kellett a pénz Hegesztő szakmája van a mátészalkai Kovács Józsefnek, de nem gyakorolja, többnyire alkalmi munkából és sorozatos lopásokból tartotta fenn magát.. A büntetett előéletű fiatalember leggyakrabban kerékpárral járt betömi, lopni. Édesanyja jelentősnek mondható nyugdíjából ételre tellett, de italra nem. Az iszákos Kovács különböző élelmiszert, sőt rágógumit is lopott Szatmárban, de bűnlajstromán leggyakrabban a palackos szeszes ital szerepel. Egy-egy éjszaka betört a győr- teleki kocsmába, az ópályi kocsmát is záróra után „látogatta meg”, majd Jármiban az élelmiszerbolt betörése következett. Bizonyára hasznosítani tudta vasas szakmáját, vasfűrésszel és különböző szerszámokkal távolította el a rácsokat. Több Mátészalka környéki víkendházba is betört. A víkendházakat nem csak kirámolta, meg is rongálta vandál módon. A Mátészalkai Városi Bíróság Kovács Józsefet mint többszörösen visszaeső bűnözőt kettő év hat hónap fegyházbüntetésre ítélte. Az ítéletet a megyei bíróság helybenhagyta. úgy érzik, hajléktalanokat költöztetnek a környékükre, s émiatt már a játszótérre sem merik majd leengedni a gyerekeiket. Nem értik, miért lesz szükség fokozott rendőri jelenlétre a környéken, ha csak átutazóknak biztosítanak majd ott éjszakai szállást, arról nem beszélve, felelőtlennek tartják azt az anyát, aki úgy indul el gyerekeivel, hogy nem tudja, hazaérnek-e. Főképpen az ágyak ellen van kifogásuk, ugyanis attól tartanak, akiknek majd nem jut ágy, a környező házakban ütnek tanyát. Elfogadják, és megértik, hogy segíteni kell ezeken az embereken, mégis úgy gondolják, alkalmasabb hely lenne erre a szovjet laktanya... (cservenyák) GALÉRIA — KERÍTÉSSEL A nyíregyházi Városi Galéria és a Galéria Üzletközpont között lévő üres területet szépen megtervezett és kivitelezett kerítés zárja el. (E. E. felv.) Felmérni a teherbírást Készül az OTP a zsúfoltságra Napjaink egyik legtöbbet vitatott témája az országgyűlés december 30-án alkotott törvénye, mely szerint január 1-től megváltoztatta, az 1988. december 31. előtti jogszabályok alapján lakásépítésre, -vásárlásra, és egyéb építési munkákra 0-3,5 százalékos kamattal felvett kölcsönök hitelfeltételeit. A törvény gyakorlati végrehajtása nagy feladatot ró az Országos Takarékpénztárra. Erről és néhány kapcsolatos tudnivalókról kértünk tájékoztatást Soltész Lászlótól, az OTP megyei igazgatóságának osztályvezetőjétől. Az országgyűlés döntése értelmében az adósoknak választási lehetősége van. A felét elengedik Dönthetnek, hogy a kölcsönök a továbbiakban 15 százalékkal kamatozik, vagy a december 31- én fennálló kölcsöntartozás felét az állam elengedi. A maradék részt pedig a lakáscélú kölcsönök mindenkori kamatával 1991. január 1-től 32 százalékos kamattal fizetik. (A bankok félévenként vizsgálják felül a betéthitelkamatot, ennek alapján módosíthatják a kölcsönét is.) Mindkét változat esetén 1991- ben 1500 forinttal kell havonta többet fizetni. Ez úgy értendő, hogy az eddigi havi részleten felül további 1500 forint befizetése válik esedékessé. Ha az adósnak több ilyen kedvezményes kamatozású kölcsöne van, akkor any- nyiszor 1500 forint, ahány kölcsöntartozása áll fenn. (Az egy szerződésben rögzített különböző kamatozású hitelek egy kölcsöntartozásnak minősülnek.) Vannak úgynevezett 3,5 százaléknál magasabb, rögzített (nem változó) kamatozású lakáscélú hitelek. Ezeknél is nyilatkozni kell a már említett határidőn belül az ügyfélnek; hogy 1992. január 1-től a 15 százalékkal kamatozó kölcsönváltozatot választja-e, vagy 92-től a tartozás egyharmadát elengedik, és a fennmaradó hányadra ugyancsak 1992. január 1-től a lakáscélú változó kamatozású kölcsön kamatai érvényesek. Ahol engedélyezték A törvény nem vonatkozik az állami tulajdonban lévő ingatlanok vásárlására engedélyezett kedvezményekre, a munkáltató és a helyi tanácsok által nyújtott kamatmentes kölcsönökre, valamint a változó kamatozású lakáscélú kölcsönökre. Az OTP a napokban „tájékozó és nyilatkozat” kiküldésével értesíti ügyfeleit. Az állampolgárnak, bármely típusú kölcsönről van szó: a döntését, a pénzintézet felszólításának kézhezvételét követően 30 napon belül közölni kell. Fontos tudnivaló, hogy ezt a döntést a későbbiekben nem lehet megváltoztatni. Amennyiben a határidőn belül nem nyilatkozik az ügyfél, úgy az OTP a fennálló kölcsöntartozását évi 15 százalékos kamatozással számítja. Az OTP- fiókok január 14-től várják az érdeklődőket, a törlesztést és a plusz 1500 forintot befizetőket. Javasolják, lehetőleg mindenki oda menjen, a ahol engedélyezték a hitelét. (Nyíregyházán elsősorban a Damjanich utcai fiókban, de ezen túlmenően a megyei igazgatóság valameny- nyi helyiségében, illetve az OTP örökösföldi kirendeltségében is.) Az átutalási betétszámlával rendelkezőknek felhívják a figyelmét, hogy a többletfizetési kötelezettségükről adjanak megbízást az illetékes pénzintézetnek. írásban is Annak ellenére, hogy az ügyintézés egy-egy ügyfélnél 5- 10 percet vesz igénybe, sajnos fel kell készülni az átmeneti zsúfoltságra. Ez csak úgy mérséklődhet, hogy ha az első változatot vállalók nem mennek be személyesen, csak írásban nyilatkoznak. A második változat szerint, az 50 százalékos kamatozás elengedése mellett mód van a fennálló hitel azonnali, vagy az év további hónapjaiban történő kiegyenlítésre. 1991. január 31-ig, a visszafizetésnél nem kell külön a januári törlesztőrészletet kifizetni, de a pénzintézet sem számítja fel a régi, és az új kamatot. A gyorsabb ügyintézés érdekében az ügyfeleknek magukkal kell vinni a legutóbbi egyenlegi értesítőt, az 1990. október, november, december havi befizetéseket igazoló csekkeket és a kölcsönszerződés példányát. A felsorolt dokumentumok valamelyikének hiánya az azonnali befizetést nem, — vagy csak kalkulált összeggel — tudják rendezni. Ebben az esetben az ügyféllel később pontosan elszámolnak. Az OTP munkatársai nem vállalkozhatnak arra, hogy az ügyfeleik döntését befolyásolják, mivel nem ismerik a családok anyagi lehetőségeit és a jövőben várható intézkedések hatásait. Mindenkinek magának kell felmérni és mérlegelni saját teherbíró képességét, azt, hogy számít-e a parlament újabb változtatásaira. Ha valaki nem tekinti véglegesnek lakását, eladni, vagy elcserélni kívánja, célszerű a végleges visszafizetés. Végezetül szeretnénk bemutatni egy példát a második megoldást választók költségeinek törlesztésére: Egy példa Ügyfelünk 1987-ben 320 ezer forintot vett fel 3 százalékos kamatozással. A havi részlet 1000 forint. 1990. év szeptemberi egyenlege 303 600 forint. (Nincs hátraléka.) Október, november és december hónapban teljesítette törlesztési kötelezettségeit, amit befizetési lappal igazol. Tehát a december 31-i egyenleg 300 600 forint. Ehhez jön az egynegyed évi kalkulált kamat 2240 forint, így lesz 302 840 forint. Ezt elosztjuk kettővel, a kapott összeg 151 420 forint, ez az 1991. január 1-jén fennálló tartozás, amit elengednek, a megmaradt másik rész pedig 32 százalékkal kamatozik. A számításoknál természetesen a pénzintézet kalkulálja a biztosítási díjat, az esetleges hátralékot, illetve túlfizetésnél utólag még a 25 százalékos engedményt is elszámolja. Dankó Mihály Kuratóriumi ülés Kisvárdán Újabb ösztöndíjak A héten ülést tartott a Tőkés László Alapítvány kuratóriumának kisvárdai csoportja. Megtárgyalták az alapítványhoz benyújtott újabb ösztöndíjkérelmeket. Énnek eredményeként a Budapesti Református Teológián tanuló kárpátaljai — Kopasz Gyula Dercen, Szilágyi Károly Pé- terfalva, Bocskor Viktor Akii, Fényes Endre Técső, Körözsi Sándor Técső — lakosok részesülnek ösztöndíjban. A Görög Katolikus Hittudományi Főiskoláról tíz kérvényt juttattak el a kuratóriumhoz. Közülük — Demkó Ferenc karácsfalvi lakos a Kárpátaljáról, míg Vaszily József Nagykapos, Fedik János Tőketerebes, Vakles Attila Borsi, Matyi Róbert Ptrus- ka, Tóth Mihály Szentmária — Szlovákiából értkeztek a magyarországi tanulmányok folytatására. Ä hittudományi főiskolán négy román nemzetiségi teológus tanul. Mivel magyar jellegű képzést kapnak, magyar nyelven tanulnak — Adaus Vasile Octavian kolozsvári, Romocea Joan-Mir- cea demai, Taichis Marius Calin Beius-i, Taichis Alin Joan Beius-i, lakosok is megkapják az ösztöndíjat. Ezzel együtt már 21-re emelkedett a Magyarországon tanuló teológushallgatók száma. Döntés született arról, hogy 1991. februárjában a kuratórium teljes ülését összehívják Debrecenben. Itt az alapítvány anyagi alapjának bővítése és az egyéni díj odaítélésére vonatkozóan várható döntés. Hagyománymentés kozerobol A választási küzdelmek előtt, a váltást segítendő alakult g Fehérgyarmaton a „Szamos Közéleti és Kulturális Egyesület. Különböző társadalmi állású és politikai beállítottságú városlakók szövetkeztek a hagyományok megmentésére, a város és körzete kulturális élete fellendítésére. A napokban értékelték azt a pályázatot, melyet Karácsony Sándor neve fémjelzett. A „Szamos” a hat::rokon kívül élő magyarokkal való kapcsolat témájában is sokat tett. Az egyesület a pályázaton nyert 70 ezer forinttal — a megyében egyedüliként — e téren újabb lehetőségek teremtődtek. Aközelmúltban a szomszédos Románia több települése művészeti csoportjaival alakítottak ki kapcsolatot. Az egyesület — Gulyás Fere ne né vezetésével — több vitafórumot is szervezett. Ezek közül a Kölcseyvel, a vallásoktatással kapcsolatos téma vonzotta a legtöbb érdeklődőt.
