Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-12 / 291. szám

Kelet-Magyarország 1990. december 12 A lengyel külügyminiszter Budapesten Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter Je­szenszky Géza külügyminisz­ter meghívására kedden ko­ra délután hivatalos látoga­tásra Magyarországra érke­zett. A lengyel diplomácia irá­nyítója kétnapos magyaror­szági látogatásának első programjaként röviddel meg­érkezése után vendéglátó­jával, Jeszenszky Gézával tárgyalt a Külügyminiszté­riumban. A külügyi megbe­szélések után Antall József kormányfő fogadta Skubi- szewskit a Parlamentben. Jeszenszky Géza kedd este díszvacsorát adott a lengyel külügyminiszter tiszteletére a Hűtőn szállóban. (MTI) Sevardnadze amerikai segélyt kér Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter hétfőn jelezte, hogy országa igény­li az élelmiszer-segélyt az Egyesült Államoktól és ame­rikai kollegája. James Baker jelezte: Washington kész ele­get tenni a szovjet kérésnek. A szovjet vezetés — leg­alábbis az Egyesült Államok vonatkozásában — mindeddig azon az állásponton volt. hogy nem kérnek segélyt, csak normális kereskedelmi feltételeket. Sevardnadze. aki hétfő óta a texasi Houston­ban tárgyal amerikai kolle­gájával, most először jelezte: a Szovjetunió örömmel ven­né a segítséget, elsősorban élelmiszerre volna szükség. Baker a sajtó előtt pozití­van reagált, mondván, hogy Moszkva számíthat élelmi­szerre. csakúgy, mint gyógy­szerekre. A kérdésről felte­hetően szerdán beszélnek majd részletesebben, amikor George Bush elnök fogadja Sevardnadzét Washington­ban. A szovjet külügymi­niszter a START-szerződés nyitott kérdéseiről, a január­ra tervezett moszkvai csúcs- találkozóról. valamint az Öböl-válságról tárgyal Ba­kerrel, majd Bush elnökkel. Nemcsak amerikai tör­vényhozók, hanem gazdasági körök is sürgetik, hogy old­ják fel a Szovjetunióval szembeni gazdasági korláto­zásokat; a nagy amerikai ga­bonafeleslegek kedvezmé­nyes kormányhiteire való szállítása előnyös lenne mind a farmerek számára, mivel emelné az árakat, mind pe­dig a kormánynak, amely így csökkenthetné az agrárter­melőknek nyújtott költség- vetési támogatást. Igenek és nemek a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) ta 'áz Országgyűlés életében. Véleménye szerint a tervezet nem tudott eltérni a bázis- szemléletű gyakorlattól, ezt azonban egyebek között a gazdaságot érintő objektív tényezőknek tulajdonította. A lakáshitelek kamatairól szól­va a kisgazdák álláspontját tolmácsolva kijelentette: rész­ben a költségvetési kiadások között kell meghagyni, de a lakosság sem vonható ki a terhek vállalása alól. A költ­ségvetés pozitívumaként em­lítette, hogy a központosítás helyett a decentralizációs el­vet kívánj éryéjjyps.ítajii a hejlyi adózásnál. A képviselő hangoztatta: a frakció" tag­jai minden erőfeszítést meg­tesznek azért, hogy elfogad­ható költségvetése legyen az országnak. Békési László, az MSZP vezérszónoka elöljáróban le­szögezte: a képviselők olyan csapdába kerültek, amelynek feloldására nincs lehetősé­gük. A költségvetési törvény­javaslat rengeteg hibát tar­talmaz, s megvitatására ke­vés az idő. A frákció tudatá­ban van annak, hogy a még oly megalapozott és konst­ruktív módosítások sem te­szik lehetővé a tervezet alap­jainak gyökeres megváltoz­tatását, a Szocialista Párt képviselői megkísérelnek hoz­zájárulni a lehető legkisebb rosszhoz, a költségvetés elfo­gadásához. Békési László a rossz előkészítésért a kor­mányt tette felelőssé, mert koncepcionális alap híján nem adott lehetőséget arra. hogy az Országgyűlés érdem­ben vitatkozzék. A nem egészen egy eszten­deje működő Antall-kor- mány megfosztotta annak le­hetőségétől az Országgyű­lést, hogy költségvetést meg­határozó és ellenőrző jogát gyakorolhassa — Jelentette ki Fodor Gábor a Fidesz ne­vében a jövő évi költségve­tés vitájában. A képviselő hozzászólásá­ban mindvégig keményen os­torozta a jelenlegi kormányt, amely — véleménye szerint — eddig csák súlyos hibákat követett el. A Fidesz úgy vé­lekedik — mondotta —, hogy a kormánynak enyhén szólva fésületlen elképzelései vannak arról: itt és most mit kellene tenni. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselői, látva a költségvetés minden ellent­mondását, meg fogják sza­vazni azt — mondta Füzessy Tibor, a KDNP frakcióveze­tője. Javasolta, hogy kidol­gozatlansága, ellentmondásai miatt nagy vonalakban, ál­talánosságában és csak egyes részleteit figyelembe véve tárgyalják a költségvetést, gondolva a sürgető időre és arra, hogy az év végéig min­denképpen dönteni kell erről a törvényről. Kállay Kristóf a független képviselők vezérszónokaként elsősorban azt rótta fel a költségvetés hibájául, hogy a források nem tükrözik a vár­ható költségvetési bevétele­ket. Elképzelhetetlennek tar­totta, hogy csökkenő terme­lés mellett 17 százalékkal növekedne a vállalkozási nyereségadóból származó költségvetési bevétel. Az interpellációk és kérdé­sek után Botos Katalin ál­lamtitkár ismertette a kor­mány helyi adókról szóló törvényjavaslatát. BUKAREST: A Televízió székháza előtti téren megtar-, tott tüntetésen december 10-én fiatalok és idősebbek együtt' kiáltják: „Le a kormánnyal”! (MTI telefotó) Erősödő Agrárkamara Első közgyűlését tartotta tegnap a Megyei Agrárka­mara a nyíregyházi MTESZ- székházban, melyen a kama­rai tagok meghallgatták a szervezet éves tevékenysé­géről készült írásos beszá­moló szóbeli kiegészítését a titkár Bacsu József előadá­sába, majd dr. Boda Gábor a Magyar Agrárkamara ta­nácsosa adott tájékoztatót a szevezet egészének működé­séről. A tanácsos, dr. Mészáros Gyulát, a Kamara közgazda­sági igazgatóját helyettesí­tette, akit a szervezet többi vezetőjével együtt, éppen abban az időben fogadott Antall József miniszterelnök. A kezdetben még a puszta létét igazolni kényszerülő Agrárkamara az eltelt rövid idő alatt bizonyította életké­pességét és szükségszerű vol­tát. Egy piacgazdálkodás megvalósítása felé tartó or­szágban elengedhetetlen a nyugati államokkal partneri viszonyban tárgyaló, hason­ló hazai szervezet működése. A Magyar Agrárkamara vé­leményét ma már igénylik a kormányzati és más érdek­egyeztető szervek, aminek bizonyítéka, hogy az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanács­nak is tagja. Aktívan részt vett a kamarai szervezet az aszálykárok felmérésével kapcsolatos munkában, me­lyek anyagi rendezésére is végre határozat született — hangzott el a beszámolóban. Az Agrárkamara megyei célkitűzései között továbbra is kiemelt helyen szerepel a kedvezőtlen adottságokból eredő hátrányok elismerteté­se, a sajátos megyei kultú­rák pozíciójának javítása, a megyénk határmenti elhe­lyezkedéséből adódó előnyök jobb kihasználása, valamint a tönkrement nagyüzemek kényszerprivatizációja leg­megfelelőbb módozatának kialakítása. A bűzös kamionok nyomában Nemkívánatos szagimport Hétfői lapunkban írtunk arról, hogy bőrrel telt szovjet kamionok vesztegelnek Kisvárdán, Fényeslitkén és Tuzsé- ron, méghozzá hosszú ideje arra várva, hogy a rakományt Olaszországba továbbítsák- Szóltunk arról is, hogy Kisváir- da polgármesteri hivatala hétfőn lépéseket tesz az figy tisztázása érdekében. Tegnap telefonon kerestük meg a kisvárdai városházát, ahol Papp László vb.-titkár- tól már a fejleményekről ér­tesülhettünk. Mivel a MÁV és a Volán területén veszte­gelnek (tek) a kamionok, a polgármesteri hivatal csak abban az esetben léphetett az ügyben, hogyha a két cég­től nyilatkozatot kapnak ar­ról, hogy engedély nélkül tartózkodnak ott. (Nyilván engedély nélkül tartózkod­nak, hisz — jobb hiján, no meg ott volt hely — itt par­koltak le.) Ezt meg is kap­ták, s idézést küldtek Bor­bély Sándornak, a soproni székhelyű INTEX kft. Szer­vezési és Közvetítő Társaság záhonyi telepvezetőjének, hogy tisztázzák, miként ke­rültek a városba a bőrös ka­mionok. Borbély Sándor azonban — az idézést még kézhez sem kapva — kedden megjelent a polgármesteri hivatalban, így a vb.-titkár után — akitől azt is meg­tudtuk, hogy hétfőhöz képest jelentősen csökkent a kamio­nok száma — vele is válthat­tunk szót, kérve a tájékozta­tást a tényleges helyzetről. További elvonás a mezőgazdaságból Tájékoztatás az 1901. évi szabályozórendszerről Debrecenben kedden hat megye élelmiszer-gazdasá­gainak képviselőit dr. Szől- lősi Endre, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője tájékoztatta az ágazat 1991. évi kilátásairól, a tervezett szabályzórend­szerről. Bevezetőjében érté­kelte az ágazat 1990. évi tel­jesítését. A mezőgazdaság volt — az aszály ellenére is — a legeredményesebb. Több mint 1,9 milliárd dollár ex­portbevételt produkált, amelyből a tiszta hozam — az importot levonva — mint­egy 900 millió dollár. Az 1991. évi kilátásokról elmondta, hogy minden ed­diginél nagyobb a bizonyta­lanság. Első tényezőként az idei év kedvezőtlen zárását, illetve a jövő nem megfelelő alapozását emelte ki, keve­sebb műtrágyát, gyengébb vetőmagot használtak ez év őszén. Megkezdődött a te­nyészállatok kivágása. Má­sodik tényező a piac. Tovább csökken a belföldi élelmi­szerfogyasztás. Teljesen bi­zonytalan a volt rubelelszá­molású export jövője, a ren­dezetlen viszonyok és a fize­tőképtelenség miatt. A nyu­gati piacon a megkülönböz­tetés már kisebb, de még mindig korlátozza exportun­kat, másrészt a kívánt minő­séget tömegesen nem tudjuk előállítani. Harmadik befolyásoló té­nyező a belső közgazdasági helyzet. Tovább emelkednek a mezőgazdaság által hasz­nált gépek, műtrágya és az energia ára, amelynek növe­kedése meghaladja az élel­miszeripari termékek árnö­vekedését. Folytatódik az el­vonás, csökkennek a támoga­tások. Az infláció meghalad­ja a mezőgazdasági termé­kek tervezett árát. A várható árrendszerről elmondta az előadó, hogy a termékek döntő többségének az ára a piacon alakul ki. Az állam csupán néhány alapve­tő termék árát szabályozza. Kétféle árat állapít meg: a legmagasabbat, és a legala­csonyabbat. A búza, a takar­mánybúza, a kukorica, a vá­gósertés és a vágómarha fel- vásárlási árának a határát szabja meg az allam, amely csak felfelé változhat. A 2,8 zsírszázalékú tej, a fehérke­nyér és a tűzifa a legmaga­sabb ármegállapításé kategó­riába tartozik, ezek fogyasz­tási ára csak lefelé mozog­hat. A tervezett agrárpiaci rendtartással az állami intéz­kedések a termelők és a fo­gyasztók érdekét együtt vizs­gálja. Egy intervenciós ala­pot hoznak létre, amellyel esetleg az export biztosítása, vagy a termelés biológiai fenntartása érdekében avat­koznak be. Például megaka­dályozzák a minőségi te­nyészállat vagy vetőmag le­romlását. Végül a támogatások csök­kentését ismertette, amely mintegy 6 milliárd újabb el­vonást jelent az ágazat ré­szére. Cs. B. Tőle megtudtuk: múlt hét szerdáig összesen hatvan ka­mion érkezett az országba, ezek közül tizenhét — látva a kialakult helyzetet — ön­hatalmúlag visszafordult. Ki­derült az is,' hogy Borbély Sándor csak negyven kamion érkezéséről tudott, ennyire is számított, majd az olaszok­tól, akik a szállítmányt ren­delték, azt az információt kapta, hogy azok csak har­mincat rendeltek. A küldemények azonban egyre csak jöttek, így Bor­bély úr a megfelelő hatósági engedélyek beszerzésével próbálta megoldani az elhe­lyezésüket. Amerre a megyé­ben járt, mindenütt közölte, három hónapnál tovább nem marad itt az áru, de úgy tű­nik — más cégektől szerzett korábbi „bőrös” tapasztala­tok alapján — ebben a me­gyében már ilyesmit nem­igen hisznek el. A szovjetek most valamelyik bőrgyárban igyekeznek elhelyezni a szál­lítmányt. — Kész vagyok mindenre, hogy zökkenőmentesen bo­nyolódjék le a dolog, embe­ri módon próbálom megolda­ni a helyzetet — mondta Borbély Sándor. A múlt hét péntekén végre sikerült sze­mélyesen is találkoznia a szálító kijevi cég képviselői­vel, s kérte őket, menjenek ki a kamionosokhoz, beszél­jenek velük, ök azonban ehelyett egy orosz nyelvű írást hagytak itt, melyben el­ismerték, sem az INTEX Kft., sem Borbély Sándor nem fe­lelős a történtekért, meg­hagyták, amennyiben decem­ber 13-ig nem születik dön­tés, úgy valamennyi kamio- nos induljon vissza a Szov­jetunióba. Megkérték még Borbély Sándor, előlegezzen meg ötszáz-ötszáz forintot valamennyi sofőrnek, hogy önellátásukról gondoskod­hassanak. ö — előre meghir­detett időpontban — azok­nak, akiket a telephelyen ta­lált, — dokumentálva a dol­got — fizetett is, a többieket azonban nem találta. Közben öt olasz kamion már megérkezett, ezekbe át­rakodtak a szovjet kocsikból, s a tizenharmadikéig érkező további olasz kamionokra az álló szovjet kamionokból át­rakódnak. Cservenyák Katalin Alkalmi szövetség Fidesz—SZDSZ—MSZP el­lenzéki ad hoc pártszövetség köttetett a három párt kö­zött. A már eddig is számos meglepetést okozott költség- vetési vita újabb fordulatá­ról kedden az Országgyűlés szünetében tájékoztatta az újságírókat a Fidesz képvise­letében Ungár Klára, az SZDSZ részéről Soós Károly Attila és a szocialisták szí­neiben Békési László ex- pénzügyminiszter. Az ellenzéki képviselők beszámolójából kitűnt, hogy a költségvetési vita a „se vele, se nélküle” súlyos di­lemmája elé állította a há­rom pártot. Karácsonyi 30 százalék engedménnysl 1990. december 12-től Kultúrcikk Kisáruházunkban — Mátészalka, Bajcsy-Zs. u. 24. — alatt amíg a készlet tart; Karácsonyi meglepetés! Játékos kedvű Vásárlóink! Ha a sorszámozott szelvényeinkből 10 db-ot összegyűjtenek és egy levelezőlapra ragasztva ai alábbi címre 1990. december 1»- ig beküldik, az alábbi összegű vásárlási utalványokat nyerhe­tik: — 3 db 5000 Ft-os — 3 db 4000 Ft-os — 3 db 3000 Ft-os — 3 db S00O Ft-os — 3 db 1000 Ft-os Sorsolás időpontja: 1990. de­cember 19., ezt követően a szerencsés nyerteseket postán kiértesítjük. Beküldési cím: Szabolcs-Szat- már Megyei Iparcikk JClsker. Vállalat Nyíregyháza. Tanács- köztársaság tér 9. Vállalkozás- szervezési Osztály. (4226) 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents