Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-01 / 282. szám
Az orvoslás és a kuruzslás •Babonák az űrhajózás korában Különös kettősség — vagy ha úgy tetszik — fonákság figyelhető meg napjainkban a gyógyítás területén. Egyrészt óriási igény mutatkozik az orvostudomány legfejlettebb technikájú és még széles körben el sem terjedt, drága műtétéi iránt, másrészt sajnálatos módon újból hódít a babona és a kuruzslás! Az emberek többsége annyira magától értetődőnek tartja a legújabb sebészeti műtéteknek (májátültetés, csontvelőátültetés stb.) saját magukon vagy hozzátartozóikon való alkalmazását, hogy e célból a bármilyen távoli külföldi orvosi központokba való elutazást és a magas költségek társadalmi gyűjtés révén történő előteremtését is természetesnek véli. A televízió szinte naponta közöl ilyen adakozások érdekében csekkszámlaszámokat. Ugyancsak a tömegkommunikáció révén bámulatos mértékben elszaporodtak a híradások az álomfejtők, a tenyérjósok, a pa- rafenomének, a puszta kézzel operáló „csodadoktorok” (Manila. Lyon, Kecskemét), a „varázsvessző” és a „természet- gyógyászat” szakértői köréből. Ma már nem is valamire való napilap vagy képes hetilap az, amely ne közölne rendszeresen horoszkópot, pedig a csillagjóslás (asztrológia) akkor is tudománytalan marad, ha számítógépes adatokkal is megtűzdelik. Ugyanez vonatkozik az aranycsi- nálás (alkímia) középkori szemfényvesztésére. . ‘ _ •* *» A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy az atomkorszakban, illetve az űrkutatás korában sza- bad-e jelentőséget tulajdonítani a kuruzslásnak, a paramediciná- nak; mi a megfelelő álláspont az orvostudomány és a betegek szempontjából. A válaszom: a kuruzsló tevékenységet ma sem szabad megmosolyogni vagy el- • bagatellizál ni. hiszen 'az orvostörténet tanúsága szerint hosszú évszázadokon keresztül a hazai lakosság jelentős tömegeit „így” gyógyították. Pólya Jenő, a kitűnő sebész és orvostörténész 1941-ben ekként fejezte ki felfogását „Az orvostudomány regénye” c. híres könyvében: „Az igazság és hamisság úgy, mint a népmesében, az orvostudományban is kart karba öltve járt az évezredek hosszú során!” Oktalanság is lenne tehát a régi és tapasztalati gyógyításról megvetően beszélni, hiszen mai tudásunk a régiek eredményeit és tapasztalatait is felhasználta. A természetgyógyászat (ho- meopathia, hasonszenvi orvoslás) megalapítója S. Hahnemann (1755-1843) német orvos így fogalmazta meg tanainak lényegét: „Minden betegség a leggyorsabban és legbiztosabban azon gyógyszer által orvosoltatik meg, mely az egészséges testben lehető leghasonlóbb jelenségeket hoz létre.” Ez természetesen így nem igaz, mégis a mosdás, a szellőztetés természetgyógyászok általi fokozottabb propagálása, illetve a kávézás, italozás szigorú tiltása -sok esetben kedvezően befolyásolta a betegek sorsát. A mágnesezés, magnetizmus (vagy mesmerizmus) tana F. A. Mesmer (1734-1815) bécsi orvostól származott, aki módszerével párizsi működése idején ért el sikereket. Kétszáz év után újból előtérbe került e „tan” a sclerosis multiplex betegség kapcsán. Tény, hogy hazánkban az első értekezést (egyben Európában a harmadikat) az akupunktúráról az a Laner Antal (1808- 1886) írta, aki 1840-ben uradalmi orvos volt Nagykárolyban, majd Szatmár vármegye főorvosa. Laner még 1830-ban orvosdoktori disszertációjában foglalta össze a kor legjobb színvonalán mindazt, amit erről az ősi keleti tűszúrásos (francia elnevezése: médecins piqueurs; szurkáló orvosok) gyógyászati módszerről tudni lehetett, s egyben figyelemre méltóan utalt a módszer korlátáira is. Már akkor kombinálták a tűszúrást elektrotherá- piával, s megszületett a galvano- és elektroakupunktúra. Maga Laner a gyógyító gyakorlatában nem alkalmazta ezen gyógymódot. Ma viszont megyénkben is (űr. Fügedi Ágota, Dr. Lipóczki Imre stb.) számosán használják rendelőjükben, sikeresen. Újsághír közölte, hogy a nyíregyházi Júlia fürdőben Mészáros Endre természetgyógyász moxá- zást (melegítéses kezelést) alkalmaz reumatikus fájdalmak ellen. Felfogásom szerint megérett az idő arra, hogy az akupunktúra illetve moxabustio a megyei szakorvosi rendelőintézetbe n (fizikotherápiás vagy rheumato- lógiai szakrendelés kapcsán) és a kórházban ( a rheumatológiai osztályon, 3-4 ágyon) is hozzáférhető legyen az igénylők számára, szakmai felügyelet mellett. Hazánkban az eddigi gépies, lélektelen SZTK betegellátásban változtatás szükséges: a testi betegség mellett törődni kell az ember leikével is. Fontosnak tartom a kórházak élére jó orvosigazgatók kinevezését, azonban emellett még elengedhetetlen sok-sok kórházi dolgozó viselkedésének és betegségi szemléletének a kedvező megváltozása is. Végezetül szabad legyen megemlítenem, hogy magyar nyelvünkben az orvoslás, orvos kifejezés egyenesen a kuruzsló szóból (kuruzs, urvos, urvosló, orvosló orvos; eredetileg pedig a szláv vrács szóból) származik. Ez is a szoros kapcsolatot jelzi a kettő között. így napjainkban is a paramedicinának, a természetgyógyászatnak illetve hivatalos orvostudománynak nem kizárnia, hanem az eredményes gyógyítás érdekében kiegészítenie kell egymást. Tanulni lehet a kuruzslóktól is, s a jövőben a hivatásos gyógyítóknak többet kellene törődni betegük leikével, érzékenységével. Éppenséggel jobb gyógyulásuk érdekében. Dr. Fazekas Árpád Dr. Laner Antal (1808-1886) egykori szatmári főorvos írta még 1830-ban az akupunktúráról szóló első hazai tanulmányt, amelyet 1988-ban újból megjelentettek. HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1990. december 1. ÖRÖKÖLT SZERELEM ✓ Uj keddi sorozat a tévében Ezek a hónapok az örökségek jegyében telnek. És mindenki örököl. Ki ezt, ki azt: van, aki a visszérre való hajlamot csupán, és van, aki ezek mellé még milliókat. Most ősszel tizennégy hétig a Guldonburgok életébe pillanthattunk be, s máris itt egy újabb sorozat. És ez milyen megnyugtató. Van egy biztos pont, ha már annyi minden változik is körülöttünk: december 2-tól nyolc estén át — részenként 55 percig — egy francia-amerikai filmsorozat darabjait láthatjuk, melynek címe: Örökölt szerelem. A forgatókönyvet Judith Krantz regénye alapján Rosemary Anne Sisson és Terence Feely írta, a rendező Douglas Hickox, s zenéjét pedig — mely biztosan sokunk fülében cseng majd sokáig —-, a műfaj világhírű jelese: Vladimir Cosma szerezte. A történetet nem illik előre elmesélni, de talán annyit lehet, hogy főhőse tehetséges művész, egy festő, akinek sorsa sokkal változatosabb, mint amilyen egy hétköznapi ember számára valamikor is lehet. Az is érzékelhető a cselekmény szövéséből, fordulataiból, hogy a történet kiötlői és bábái is nők voltak. Jellemző az a vezérszál is, hogy a festőt a vörös hajú nők iránti vonzódása élete végéig elkíséri. Mivel ötven év telik el, amennyit a főhős sorsában végigkísérhetünk, változatosak a helyszínek is. Az 1925-ös év Párizsából indulunk, s megjárjuk New Yorkot, aztán a háború Európáját s az utána következő éveket itt és a tengeren túl is. Megéljük, hogy a szegény, meg nem értett művészből híresség lesz, s a szép, ámde szégyenlős modellből pedig ünnepelt csillag. És persze mindenen átiz- zik az ifjúság tüze, a szerelem. G. Nagy Ilián: Ha nem lobog semmi Utassy Józsefnek küldöm szeretettel Én vagyok a nagy szemlélődő, aki ámul a világon, és unatkozik. Csak csodákra virradó napokra vártam, s a csoda mint kéz a bábuban rejtőzik, rejtőzködik. Egy züllött kocsmában az élet egészen valódi, mocskos az asztal, Am örökzöld minden lehetőség: innen csak fényre törhet az álom! De az utak hová visznek? Merre mozdul vörös zászló árnyékából a rászedett lélek? Ha nem lobog semmi, tűz hamujába, ifjúságunk porába sóhajt az Isten. Ahogy az évek múlnak majd, az érzelmek heve és iránya is változik. Fel-feltűnnek új arcok, miközben a régiek egy része is megmarad — már ahogy az az igazi életben is lenni szokott. Tehát lesz miért leülni kedd esténként a tévékészülékek elé. Meglesz ebben a történetben is az érzelmi azonosulásra, az izgalomra, az együttérzésre okot adó indíték. Sokat segít ebben a hazai szöveget író Pataricza Eszter, a szinkronrendező, Hazai György és a szereplők: A festőt, Julien Mistrait Stacy Keach-t Fülöp Zsigmond, Maggie-t, Stefanie Powers-t Kovács Nóra, Kete-t, Lee Remick-et Moór Marianna szólaltatja meg és jelentősebb szerepet játszik még Perry, azaz Timothy Dalton, akit Kovács István hangján hallhatunk. Az talán sejthető, hogy nem véletlen a cím. Örökség ez is, akár a Guldenburgoké, csak hát itt nem birtokról és sörgyárról, hanem szerelemről van szó. Lehet érzelmeket örökölni? A tapasztalat azt mutatja, hogy lehet. Az is, hogy mindezekért az örökségekért a néző is „adót” fizet, méghozzá nem is keveset. J. Á. Kétdiplomás színészek Uj színiakadémia Becsengettek az új színiakadémián. Megnyitotta kapuit a Bodnár Sándor Drámai Akadémia. Bár az elméleti oktatás még nem kezdődött el, a gyakorlati oktatás — a Fővárosi Gázművek Művelődési Házában — már javában folyik. Usztics Mátyás színművész, ezúttal az akadémia igazgatójaként tájékoztat az intézmény megalakulásának körülményeiről. — Az akadémia a hajdani Bodnár Sándor Stúdióból jött létre. Nem feltétlenül a fővárosban akartuk létrehozni, de a feltételek itt voltak a leginkább adottak. Egy magániskola nem vár az államtól segítséget, ám az is igaz, hogy nehéz olyan mecénást találni, aki szívesen adja pénzét egy nem termelő vállalkozásba. Sikerült azonban alapítványt létrehozni, mindenekelőtt az Ipari Fejlesztési Bank részvételével, és tárgyalunk más cégekkel is, akik reklámért anyagi segítséget nyújtanának. Megjegyzem, a „Színház- és filmművész képzésért” alapítvány nyitott, bárki csatlakozhat hozzá. — Mi az oka, hogy az elméleti oktatás még nem kezdődött el? — A kormány csak azt a magániskolát fogadja el törvényesen, amely biztosítani tudja a hallgatóknak — egyebek mellett — a szociális feltételeket is, amelyeket az állami iskola nyújt. A mi diákjainknak csaknem fele vidéki, és nekik egyelőre nem tudunk kollégiumot biztosítani. Remélhetőleg januárra tisztázódnak a jogi bizonytalanságok, s akkor elkezdődhet a hivatalos félév. — Miben tér el ez a színiiskola az államitól? — Nálunk a színészmesterséget kizárólag színészek taníthatják. A tanárok kiváló kollégáim: Blaskó Péter, Végvári Tamás, Molnár Piroska, Császár Angéla, Schubert Éva, Reviczki Gábor, Rátóti Zoltán. Különbözik még abban is, hogy a növendékek bölcsészképzést is kapnak. A Bodnár Sándor Drámai Akadémia szerződést kötött a Corvin Egyetemmel, hogy előzetes vizsga után a diákok az egyetemi előadásokat is látogathatják; művészettörténetet, esztétikát, irodalmat és történelmet tanulnak majd. így a negyedik év végére két diplomához — színész és bölcsész oklevélhez —juthatnak, sőt az utolsó év végére a hallgatóknak két középfokú nyelvvizsgával kell rendelkezniük. Az iskola követelmény- rendszere az európai kívánalmaknak felel meg. — Hányán jelentkeztek, és hányán maradtak? — Kétszázhetvenen jelentkeztek, most két osztályban harmincnégyen tanulnak. Az akadémián háromhavonta lesznek rostavizsgák. — Milyen összegű tandíjat kell fizetniük a hallgatóknak? — A tandíj 3500 forint havonta. És ez, azt hiszem, messze elmarad a ma Magyarországon levő magániskolák tandíjától. — Úgy tudom, hogy a színészmesterségen kívül videoszakot is akarnak indítani. — Igen, de ehhez még nincsenek meg a szükséges feltételek. Egy műterem bérletéhez például óriási pénzösszegre lenne szükség. A beindítása tehát elősorban anyagi akadályokba ütközik. — Gyakran hallani mostanában, hogy egyre több színész válik munkanélkülivé. Mi lesz a majdani végzősökkel? Hol tudnak elhelyezkedni? — Az itt tanuló növendékek tisztában vannak a színészek jelenlegi helyzetével. Nincsenek illúzióik. S ha úgy alakulna az életük, hogy nem tudnának színházaknál elhelyezkedni, hasznosíthatják másik diplomájukat, taníthatnak, órákat adhatnak. Tehát a végzettségük mindenképpen védelmet nyújt számukra. Mint színész és mint az akadémia igazgatója teszem hozzá: ha majd később megkeresnek, hogy segítsek nekik, igenis színpadra fogom segíteni őket, a tehetségük, a felkészültségük alapján. A. M. ŐSZI TÁRLAT Tarr József: ALFÖLD (akvarell) Makrai Zsuzsa: KRISZTUSFEJ (E. E. felv.) 8 || Kelet — A Magyarország