Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-05 / 285. szám

1990. december 5. Kelet-Magyarország 11 y m r ■ I Olvasóink Az ilyen „értékekből" nem kérünk! Mi, a Nyíregyháza, Északi körút 21—23—25-ös számú ház lakói kérjük, vonják be a 23-as számú ház melletti palackozott italmérés mű­ködési engedélyét. Azzal mi is egyetértünk, hogy elő kell segíteni a szabadkeres­kedést, de csak akkor, ha nem sért emberi, állampol­gári jogokat, mert itt na­gyon is sért. Rövid idő alatt teljesen letaposták a bolt körül a pázsitot, sőt több bokor is erre a sorsra jutott. Itt a legnagyobb a levegő­szennyezettség a városban, a fű, a fák, bokrok hiánya végül is a mi létünket fe­nyegeti. Az italárus bódétól alig ötven méterre egy általá­nos iskolai kollégium, egy közép- és egy általános is­kola, valamint a 110-es szakmunkásképző van, itt aztán a gyerekek megtanul­hatják az ivászat mesterfo­gásait azoktól, akik szégyen­kezés nélkül nyilvános vé­cének használják a bokro­kat, fákat... A kocsmáros azzal érvel, ő igényt elégít ki, dugaszolt árut árul rá­adásul, és arról nem tehet, hogy a palackokat rögtön felbontják, és helyben fo­gyasztják. Előre félünk a jövő évi nyártól, a bűztől, szennytől és a durva szavaktól, amely- lyel az italmérés látogatói természetesen vissza fogják utasítani a figyelmeztetése­inket. Ilyen új „értékeket” ne hozzanak létre, hiszen ezzel csak nő a családok nyomora a szennyeződéssel és a piszokkal együtt. Ez a bolt szünet nélkül egész hé­ten, reggel 7-től, este fél 10- ig nyitva van. Az ilyen üz­letek bezárásával lekerül­hetnénk a szeszfogyasztás­ban és az öngyilkosságban elfoglalt világelső helyünk­ről, sok családanya örömére. Negyvenegy aláírás Csalódottság A nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház úgy október végén hirdette meg, hogy szabó-varró tan­folyamot indít. Varrógépet biztosít és szabni-varrni negyven óra alatt megtanít 1400 forintért. Jelentkeztem, befizettem a pénzt sokakkal együtt, aztán kiderült, hogy nem tudnak varrógépet biz­tosítani, mert csak egy gép van, azt viszont használhat­juk délelőtt. A probléma csak az, hogy mi .délelőttön­ként dolgozunk ... Egyéb­ként háromszor negyvenöt perces órák lennének, de ál­talában fél-, háromnegyed órával hamarabb befejezik az oktatást. Csalódottnak és becsapottnak érezzük ma­gunkat, mert nem azt kap­tuk, amit ígértek. Teljes név és cím Nyíregyháza KM-posta • KM-posta • KM-posta Kopogtat a szegénység „Hat gyermeket szültem, mégsem nézik sem­mibe. Nem adnak semmi segítséget. Hogy támo­gatják akkor a nagycsaládokat?” Egy tarpai fia­talasszony írta e sorokat levelében. Szívesen dolgozna, de nem veszik fel sehová. A férjének is hol van munkája, hol nincs. „A gyerekeknek pedig enni kell, ruházni, óvodába, isko­lába kell őket járatni.” Asztalborogató ügyfelek A nagyközségi polgármes­teri hivatal felbolydult méh­kashoz hasonlít — igaz, min­denki csak a munkáját vég­zi. Az ügyfelek hangja, író­gépkattogás, siető emberek jelzik; zajlik az élet. — Az idén 46 család (112 gyerek) között osztottak ki 100 ezer forint gyámügyi se­gély — hallottuk Tóth Pát­riától. — A jogszabály szerint mindenkinek adni kell, aki­nek több gyerekek van, és ebből három-négy az iskolás. Rendszeres segélyben 48-an részesülnek, 500—4600 forin­tos havi összegig. Rendkívüli támogatást 238 személy ka­pott, 1000—3000 forintig. A hivatal dolgozóinak ta­pasztalatai szerint sok család visszaél a lehetőségekkel. Mi­óta alanyi jogon kapják pél­dául a családi pótlékot, nem törődnek a munkahellyel. Még aki dolgozott eddig, az is hazajött. És kihozzák a gyerekeket az intézetből. Jól élnek. Mutatja ezt az egyes napok bolti és kocsmai forgalma. Természetes, hogy irritálja a becsületes embere­ket az ilyen fonákság. Nem értik meg, hogy nincs pénz. Fenyegetik az előadót, rájuk borítják az asztalt. A dolgo­zók teljesen védtelenek velük nemben. — A konkrét esettel kap­csolatban: tudjuk, a család tényleg nehéz körülmények között él, — folytatja az ügy­intéző. — Ez év áprilisában két alkalomal kaptak támo­gatást. Augusztus 28-án újabb kérelemmel fordult hozzánk az anya, de elfogyott a pén­zünk, s nem tudtunk segíteni. Igényeltünk pótkeretet, ez még nem érkezett meg. Családfő — munka nélkül Panaszosunk házát köny- nyen megtalálom. Űj épület. A belső berendezése még hi­ányos. — Mit csináljak, ennyire telik, — mondja az asszony­ka, karján egy 8 hónapos cse­csemővel. — Férjem a terme­lőszövetkezetben takarmá- nyos.. Gyakran megtörténik, hogy nincs munkája. Szülé­ink sem tudnak segíteni, mi is nagycsaládból származunk. Nem kapok gyest, munkát is hiába keresek. Mindenütt el­utasítanak: mi lesz ha a gye­rekek betegek lesznek, s táp­pénzre kerülök. A havi kia­dásokra (élelem, villany, víz stb.) még a családi pótlék sem elég. A napközi, az óvo­da gyerekenként 735 forint­ba kerül. Kértem az összeg mérséklését méltányosságból, de választ sem kaptam. „Ingázott” a tsz-ben Sajnáljuk ezt a családot, de bizonyos: nekik is szerepük van abban, hogy ilyen hely­zetbe jutottak. Szécsi Zol­tántól, a termelőszövetkezet főmérnökétől megtudtam, a gyanúnk „alapos”. Legalább­is a szövetkezetben van mun­kalehetőség bőven. Az erdé­szeti ágazat gyérítés, fakiter­melés, a kertészetben léalma­szedés, ládaszegezés. A mai napon legalább 200 embert tudnának foglalkoztatni. Kü­lönösen a férfi munkaerőre lenne nagy szükség a közös­ben. Nem akarok megriasztani senkit: a szegénység itt kopog az ajtón. S ha valaki még nem is tesz ellene, hamar el­hatalmasodik rajta. Szeret­nék a családfő felelősségére is apellálni: Nem elég a gyer­mek világraj öttét elősegíteni, azt taníttatni, ruházni, nevel­ni kell, hogy tisztes állam­polgár legyen. Ebben pedig anyagiakra is szükség van, amit elsősorban a családnak kell előteremteni. Szerkesztői üzenetek REPÜLŐTÉR UTCAI LA- LAKÓK, NYÍREGYHÁZA; A TITÁSZ az utcai lámpá­kat alkatrészhiány miatt nem tudta rögtön megja­vítani. Az utca lakóinak türelmét és megértését ké­rik, amíg megérkeznek az alkatrészek és a szüksé­ges javításokat elvégzik. BODNÁR MIHÁLY, ZÁ­HONY: A jelenleg érvé­nyes társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdí­jazástól számított három év szolgálati idő megszer­zése után újra lehet kérni a nyugdíj megállapítását. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha a nyugdí­jazástól eltelt idő alatt a keresete lényegesen maga­sabb volt, mint a nyugdí­jazás előtti. GÁL ANDRÁSNÉ, TI­SZA VAS VÁRI: Az OTP tájékoztatása szerint az ön munkahelye követte el az átutaláskor a hibát, innen a félreértés. MÉSZÁROS FERENC, NAGYKÁLLÖ: Házastársi pótlékra az jogosult, aki­nek a sajátjogú nyugellátá­sa nem éri el az ötezeröt­száz forintot. özvegyi nyugdíjhoz házastársi pótlé­kot megállapítani nem le­het. ZS. M.-NEK NYÍREGY­HÁZA : A munkaviszony nem szüntethető meg a táppénzes állomány ideje alatt, és az azt követő ti­zenöt napon belül. Az üzemi balesetet szenvedett dolgo­zót a baleset miatti kereső- képtelenség idejére átlag- kereset illeti meg. A száz százalékos táppénz folyósí­tása nem minden esetben jelent teljes kártalanítást, mert a táppénz alapja a megelőző naptári év átlag- keresete, az átlagkereset ki­számításánál viszont a ki­számításkor érvényes idő­bért (például havibért) kell alapul Venni. (tmi) (dankó) Kicsi volt a konténer, kirúgták az oldalát... EZT MONDJA AZ ILLETÉKES logi tanácsok Cs. Péter beregi illetőségű levél­írónkat — miután @ a részére kiszabott munkát a közös gazdaságban nem volt hajlandó el­végezni — három évvel ezelőtt ki­zárták a termelő- szövetkezetből. Mindezektől füg­getlenül nyugdí­jazták, amikor el­érte a nyugdíjkor­határt. Azt szeretné tudni, hogy ilyen előzmények után jogosult-e háztáji földre? A még hatályban lévő tsz- törvény úgy rendelkezik, hogy a termelőszövetkezet háztáji gazdálkodás céljára tagjainak háztáji földet vagy terményt köteles biztosítani, ha teljesítették a tsz által részükre meghatározott mun­kamennyiséget. Az idős, rok­kant, munkaképtelen terme­lőszövetkezeti tagakat a föld­vagy terményjuttatás a mun­kavégzéstől függetlenül is megilleti. A rendelet szerint tehát a főszabály az, hogy a háztáji juttatás csak termelőszövet­kezeti tagnak adható, s ak­kor is csak abban az eset­ben, ha a szükséges feltéte­lekkel rendelkezik. Olvasónk viszont már nem a termelő­szövetkezet tagja. így nem illeti meg a háztáji föld. Zsémbes Istvánné kisvár A háztáji juttatásról dai levélírónk édesapja nyár derekán elhunyt. Az elhalt egy hold háztáji földnek megfelelő húsz mázsa mor­zsolt kukoricára volt jogo­sult. Levélírónk az örököse­ként viszont ennek a három­negyed részét sem kapta meg, a tsz eljárását pedig mél­tánytalannak tartja. A termelőszövetkezet a terményjuttatás kiadásánál az érvényes rendeletek sze­rint járt el, ugyanis, ha a háztáji földre jogosult tsz- tag meghal, az örököse mél­tányosságból, kérelemre kap­hat háztáji juttatást. A jutta­tás — a termelőszövetkezet alapszabályának rendelkezé­sétől függően — nem halad­hatja meg a tárgyévben, tag­sági viszonyban eltöltött idő arányos részét. K. Andrásné és férje a la­kóhelyükön lévő termelőszö­vetkezet egyik melléküzem­ágában dolgoztak alkalmazot­ti minőségben. A termelőszö­vetkezet ez év májusban fel­számolta a veszteségesnek mutatkozó melléküzemágat, és megszüntette az ő mun­kaviszonyukat. Jelenleg mun­kanélküli-segélyből élnek és tartják el négy gyermeküket. Emiatt is nagyon fontos lett volna, hogy megkapják az évi illetményföldért járó ter­ményjuttatást, de csak idő­arányosan csökkentve kap- meg, holott szerintük az elmúlt évi teljesítményük alapján az teljes egészében megillette volna őket. Az érvényben lévő rendel­kezések szerint a termelőszö­vetkezet a főállásban foglal­koztatott alkalmazottak ré­szére ingyenes használatba illetményföldet adhat. Az il­letményföld használatának a feltételeit a tsz az alapsza­bályában határozza meg, és azt a kijelölt háztáji földé­vel esik egy tekintet alá. Általános szabály, hogy a tagsági viszony, illetve a munkaviszony megszűnésé­vel a tagnak a háztáji gazda­ság, az alkalmazottnak pedig az illetményföld fenntartásá­hoz való joga is megszűnik. Az alkalmazott kérelmére a termelőszövetkezet azonban az illetményföld használatát a gazdasági év végéig enge­délyezheti, illetve kiadhatja az egyébként egész évre járó terménymennyiségnek az adott évben végzett munká­val arányos részét. A fentiek alapján tehát a termelőszövetkezet nem kö­vetett el jogsértést olvasónk­il szemben, mert az alkal­mazotti jogviszony megszű­nése esetén az illetményföld juttatásának mértéke nem az elmúlt évi, hanem méltá­nyossági alapon a tárgyévi teljesítménytől függ. Dr. Nyitrai Zoltán Beáznak a lapostetők Nyíregyházán, a Kun Béla utca 26. számú ház tizedik emeletén élők rettegve kém­lelik az eget, mikor hajt a szél feléjük esőfelleget. Ak­kor elővesznek lavórt, vöd­röt, felmosóruhát, mert a te­tő a legkisebb esőtől is be­ázik, a beépített szekrények­ben megpenészedik a ruha, a tapéta leválik a falról, a festék tenyérnyi foltokban hull a lakók nyakába. Mind­erről egyik levélírónktól sze­reztünk tudomást, aki meg­írta azt is: levelet küldött az Ingatlankezelő és Szolgál­tató Vállalatnak. Egy hónap múlva kiment a lakására két fiatalember, megnézték a többi lakást is, és azt mondták, jogos a panasz, szigetelni fogják a tetőt, de később. „Márpedig ennyi bosszúság után jó volna, ha a nagy havazások előtt szi­getelnék a tetőt, mert nincs pénzünk örökös festésre, ta­pétázásra” — panaszolta ol­vasónk. A beázott lakásokat meg­vizsgáltuk, a panasz valóban jogos — olvastuk Hlatky Attilának., az IKSZV kezelé­si és műszaki igazgatóhe­lyettesének lapunkhoz kül­dött levelében. Sajnos, a legtöbb probléma az egész országban azzal a fajta tető­vel adódik, amit a nyíregv- házi Kun Béla utca 26- számú házra is építettek, és sorozatosan készítették a hetvenes években, nyolcva­nas évek elején. Ezek az ún. fordított rendszerű IRMA- tetők. A Kun Béla utcai ház örö­kös beázása csak a tető tel­jes átfedésével szüntethető meg. Ebben az évben az IK- SZV-nek erre már sajnos, nincsen pénze. Jövőre ter­mészetesen elvégezhetik a teljes átfedést, s addig át­Egy tiszanagymogyorósi olvasónk tavaly december­ben rendelt meg az AGRO- KER-nél egy MTZ 125-ös traktort, és be is fizette az előleget. Most júliusban a vállalat táviratban értesítet­te a gép érkezéséről, s egy­ben felhívta a szíves figyel­met a további befizetésre. Ez néhány nap múlva a vál­lalat pénztárában meg is történt. Ott azonban meg­tudták, hogy a gépet abban a pillanatban nem tudják átadni nekik, mert hiányzik a szerszámláda a tartozékok­ból, de rögtön küldenek táv­iratot mihelyt pótolják a hiányt. A gép jóval több, mint kétszázezer forintba került, s ezt úgy fizettem be a vál­lalatnak, hogy a traktor át­vételéről mind a mai napig nem értesítettek — írta két hónap múltán olvasónk, aki már többször ' 'ődött meneti megoldásként „be- foldozzák” a tetőt a legve- veszélyeztetettebb helyeken. Két év alatt tizennégy (!) IRMA-tetőt kellett teljesen átfedniük, és azután sem maradnak ilyen munka hí­ján. Lévén, hogy egy tető felújítási költsége meghalad­ja az egymillió forintot, csak évekre ütemezve tudják a ki­viteli munkákat elvégeztetni. telefonon is, de érdembeli felvilágosítást nem tudtak neki adni... Kovács Károly, az AGRO- KER igazgatója úgy tartja, a megrendelő jogosan ma­rasztalta el a vállalatot a késlekedésért. Sajnos levél­írónk mellett még két má­sik vásárlót ért bosszúság, ugyanis azért nem tudták határidőre átadni nekik az MTZ 125-ös traktorokat, mert vasúti lopás okozott a traktorokban kárt. Az eltelt idő alatt persze pótolták az így keletkezett hiányosságokat, a gépeket műszaki vizsgáztatták, és átadták a megrendelőknek. Természetes, hogy a vállalat az ilyen esetek miatt nem mentegetőzik, nem hárítja másra a felelősséget, hanem mindent megtesz annak az érdekében, hogy a hasonló átfutási idők a lehető legrö­videbbek legyenek. Ki tartsa el a gyerekeket? Vasúti lopás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents