Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-04 / 284. szám

1990. december 4, 7 * I,, ín.' ’----------------------------­i SMÉTAKCI ÖT Az EAST RIVER KFT. november 26-tól folyamatosan, a készlet erejéig reklámáron kiárusítást rendez. AJÁNLATUNK: — Wet wild körömlakk és szemhéjpúder 20,— Ft/db — Parfümös testfrissítő 236 ml. 80,— Ft/db — Max-factor szemhéjpúder díszdobozban 100,— Ft/db — Szem- és ajakkontur ceruzák 30—50,— Ft/db —* .Amerikai' férfi kölnik 300—500,— Ft/db .— •Rozsdamentes tortalapát 20,— Ft/db Fenti termékek megvásárolhatók a kft. raktárában. Nyíregyháza, Jég u. 2. sz. (Temetői benzinkúttal szem­ben az Építőipari Szövetkezet telephelyén. (4088) Legyen Ön is sikeres, teljesítményorientált, jó keresettel rendelkező üzletember! A nyugati stílusú aktív eladási technika módszereiből Nyugat-Európa egyik legsikeresebb direkt eladási szakembere ad ízelítőt 1990. december 7-én 16 órai kezdettel. A program költsége: 4500,— Ft/fő. Ennek fejében az oktatáson túl mindenki egy BONUS- BREAKS szállodacsekket kap ajándékba, amely 2 fő részére (4 nap/3 éjszaka) gondtalan pihenést, díjtalan szálláslehetőséget biztosít Nyugat-Európa és Magyaror­szág több mint 200 szállodájában, sőt luxusszállodájá­ban is. Ha az üzletkötésre tehetséget és kedvet érez, legyen a FUTBALFERIA alkalmankénti mellék- vagy főmun­katársa ! Jelentkezés és részvételi díj befizetése személyesen a rendezvény szervezőjénél 8—18 óra között a KITV— KERSZI együttműködésével a METÓD Betéti Társaságnál 4028 Debrecen, Kút utca 132. LINEA KFT. Nyíregyháza, Mártírok tere 9. ZÁMBÓ ERIKÁNÁL Minden érdeklődőnek szíves rendelkezésére állunk, a következő telefonszámokon: 52-31-336, és a 42/15-391 (4198) A BIO-AGRO Kft. nyírteleki telepe FELVÉTELRE KERES 1 fő középfokú raktárgazdálkodási végzettség­gel és számítógép kezelésben jártas dolgozót. JELENTKEZNI LEHET: az ügyviteli csoportvezetőnél személyesen, vagy telefonon a 42/12-293. Cím: Görögszálás (Vasútállomás mellett). (4155) Pályázati felhívás N iflRJÁKÓ és NYÍRKÉRCS községek önkormányzati Testületé PÁLYÁZATOT HIRDET jegyzői állás betöltésére, 4—4 órás megosztott foglalkozással, A PÁLYÁZAT BENYŰJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1990 december 15. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: Állam- és Jogtudományi Egyetem Állam- és Jog- tudományi Karán, vagy az Államigazgatási Főisko­lán szerzett oklevél és 2 éves államigazgatási gya­korlat. Bővebb felvilágosítást a nyírjákói és nyírkércsi polgár- mesterek személyesen adnak az érdeklődőknek. (4160) PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának (Nyíregyháza, Csalóköz 8. sz. 4100.) Igazga­tója pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére. Feladata: a vállalat tevékenységével- kapcsolatos pénzügyi, számviteli és egyéb gazdasági tevékenység megszervezése, fejlesztése, irányítása és ellenőrzése. A munkakör betöltésének feltételei: — felsőfokú szakirányú végzettség — 10 éves szakmai és vezetői munkakörben szerzett gya­korlat. Fizetés megegyezés szerint. A pályázatokat szakmai önéletrajzzal együtt a vallalat igaz­gatójához kell benyújtani. (4209) TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Költségvetési kalauz Azaz mit várhatunk a jövő évi költségvetéstől Olyan időket élünk, hogy las­san min danny ivónknak gazdasá­gi szakemberekké kell válnunk ahhoz — ha legalábbis vállalko­zókként vagy pedig vezetőként már eleve nem kényszerülünk rá —, hogy megértsük gazdasági bajaink okait, de még inkább azért, hogy a ránk zúduló igen­csak baljós gazdasági jellegű in­formációkat megérthessük, s felfigyelhessünk a mindennapja­inkra leselkedő veszélyekre. Az elkövetkező egy hónapban Ma­gyarország központi kérdése a jövő évi költségvetés lesz, s ah­hoz,' hogy eligazodjunk a ben­nünket elárasztó hírekben, talán hasznos lenne egy kis közgazda- sági bevezető. Mit tartalmaz a költségvetés, s mit nem? Mik a jövő évi költségvetést fenyegető legfőbb veszélyek? Mit várha­tunk a rendszerváltást ígérő Kormánytól? — ezekre a kérdé­sekre keresem cikkemben a vá­laszt. A költségvetés — Ikőzn-apiam fogalmazva — az állam által el­vont majd újraosztott pénzek forgását mutatja. A költségve­tés aránya az egy év alatt meg­termelt GDP-hez (a nem anyagi szolgáltatásokat is tartalmazó bruttó nemzeti termék) képest ugyanakkor jól mutatja a cent­ralizáltság mértékét, azaz az ál­lam újraelosztó szerepét a gaz­daságban. A gazdálkodó egysé­gek által megtermelt és a ma­gánszemélyek által megkeresett jövedelemből ugyanis az állam elvon adóik, illetékek, vámok, és járulékok formájában, míg más oldalon ezt támogatások és ked­vezmények formájában újra­osztja. A közgazdászok sokat vi­tatkoznak azon, hogy milyen mértékű legyen a centralizáció, s említésre méltó, hogy az eddig uralkodó a centralizációs szintet magasabb arányban meghirdető irányzatot manapság már egyre jobban kiszorítja a liberalizációt, a szabad versenyt hirdető köz­gazdászok csapata. Valamilyen minimális újraelosztás azonban elengedhetetlen, hiszen szükség vian pl. honvédelemre, rendőr­ségre, de szükség van oktatás­ra, művelődésre és jó néhány olyan közszolgáltatásra, amely­ben az államnak közvetlenül se­gítenie kell, mert azt nem lehet, vagy nem érdemes profitérdekek alapján művelni. Az állam beavatkozásának sze­rintem alapjában két oka van, az egyik a gazdaság szereplői­nek, struktúrájának befolyásolá­sa, a másik pedig a jóléti állam által oly fontosnak tartott szo­ciálpolitika. Az előbbit nem sze­retik különösebben a liberális iközgazdászok, de kétségtelen például, hogy éppen a piac za­vartalan működése miatt is szükség van monopolellenes tö­rekvésekre és gazdasági intézke­désekre. A szociálpolitika ugyan­akkor sokfajta módon is célt ér­het. Ügy is, hogy ingyenes egészségügyet és oktatást való­sítok meg (az persze még kér­dés, hogy az valójában az-e), úgy is, hogy támogatom a tö­megközlekedést, vagy mondjuk a tej és kenyér árát, de úgy is, ho-gy szociális segélyeket oszto­gatok. Nem mondanék igazat akkor, ha az újraelosztás során csak a költségvetést említeném, hiszen nagyságrendben is igen jelen­tős a társadalombiztosítás szere­pe, de harmadik tényezőként je­len van még a költségvetéssel ugyan szoros kapcsolatban álló, de attól pénzügyileg és politikai­lag is elkülöníthető önkormány­zati szféra, s még negyedikként meg kell említenünk az elkülö­nített pénzalapokat. Ez utóbbi nagy része ugyan egy nyugati országban a költségvetésbe kel­lene hogy tartozzon, de nálunk nem ez volt a gyakorlat. (Gon­doljunk csak az állami naigybe- r uhá zás okra, B ő s - Na gy m a r osr a vagy Jamburgra, amelyek szin­tén ilyen elkülönített alapból fi- inariiszírozádtaik, de például ilyen alapból gazdálkodik a műszaki fejlesztés is.) A költségvetésen keresztül irá­nyítja egy kormány az országot, abban határozza meg (a parla­ment véleményét kikérve), hogy mi fog jövőre jutni az óvodák­ra, a mezőgazdaságra, a múzeu­mok fenntartására, de ebből ol­vasható ki, hogy a kormány mi­lyen módon kívánja támogatni az exportot, az idegenforgalmat, s a vállalkozókat is. (Utóbbiakat akár azzal, hogy kevesebb adót vet ki rájuk.) A költségvetés számaiból olvasható ki az is, hogy várhatóan hogy fog alakul­ni az infláció mértéke, hiszen a kormány nemcsak a külföldi bankoknak tartozik, hanem a Magyar Nemzeti Banknak is, s ráadásul nem is kevéssel, hanem megközelítőleg ezer milliárd (!!) Ft-tal — ezt nevezzük a szak­zsargonban álla ma dóságnak. Az államháztartás (amelyben a a költségvetési tételeken kívül az elkülönített állami pénzalapok is benne foglaltatnak) a legfőbb eszköze a gazdaságpolitikának, annak, hogy mit akar az éppen hatalmon lévő kormányzat elér­ni a társadalom különböző rész­területein. A hazai közgazdászok meg­egyeznek abban, hogy a kívá­natos gazdaságpolitika a ter­melési támogatások drr.sz iikus csökkentését . (a véért esiég es vállalatok mesterséges életben tartásának beszüntetéseit). az államigazgatási kiadások visz- szafogását és a honvédelmi kiadások megintcsak jelentős mérsékelését követelik. Az első adatként bedobott 230 milliárdos költségvetési de­ficit (a bevétel és a kiadás egyenlege) azonban igencsak félrevezető, s nyilvánosságra hozatala sokak szerint hiba is volt. A helyzet ugyan ka­tasztrofális, de korántsem eny- nyire. (Az idei évben — igaz* az elkülönített alapok nélkül — a hiány 14—16 milliárdra tehető, az alapokkal együtt pedig megközelítőleg 80 milliárd fo­rint.) A történet ugyanis a jól ismert tervalku folyamatát is­métli, amikor is mindenki — jelen esetben minden tárca — a valós igényeinek legalább dupláját mondta, hogy legalább a reális összeget megkaphassa. Mi várható most december­ben? — bizonyára ez a kérdés foglalkoztatja leginkább önö­ket, s teljes joggal. Sajnos a helyzet szinte menthetetlennek tűnik, hiszen a költségvetést egy kiegyensúlyozott országban legalább 3—4 hónapig tárgyal­ja a parlament, mivel több száz milliárdról van szó, s az adott ország gazdasági életét alapvetően befolyásoló tételek­ről, szabályzókról. Emlékez­zünk csak a közelmúlt amerikai költségvetési vitájára. ahol Bush elnöknek bizony nagyon kemény harcot kellett vívnia, s jó néhány kompromisszumot kellett kötnie ahhoz, hogy megmaradhasson a székében. Vagy lehetne egy másik példát említeni: a francia parlament az egész őszi ülésszakot a költ­ségvetés vitájának szenteli, s biztos, hogy nem úri passzió­ból. Nekünk viszont már csak he­teink, napjaink lesznek hátra ebben az évben, hiszen a kor­mány december 1-jére ígérte a kormányzati beterjesztést! Va­jon az fog történni, mint ta­valy az egypárti parlamentben, ahol a honatyák sokan — meg sem értve, hogy milyen tételekről, s milyen jelentőségű dologról van szó — automati­kusan megszavazták a Németh- kormány kívánságait? Vagy az is lehet, hogy belátva a feladat képtelenségét, a képviselők 1 __2 hónapra átmeneti költség­vetést szavaznak csak meg az or­szágnak? (Ami azt jelentené, hogy a folyó költségeket és működési feltételeket még fi­nanszírozni lehetne, de a meg­kezdett beruházásokat se le­hetne folytatni, s újba sem le­hetne kezdeni.) Ha. megszavaz­zuk a ,,normális” jövő évi költségvetést, akkor a kapko­dás következtében nem kell-e már tavasszal módosítani a frissen megszavazott számokat és arányokat — olyan kérdések ezek, amelyekre látnoknak keli lenni ahhoz, hogy érdem­ben válaszolni tudjunk. Az külön kérdés, hogy az eddig meglévő hibákból, ame­lyek az évről-évre benyújtott költségvetéseket jellemezték, mit fog ez a kormány, ez a parlament megoldani. Gondo­lok itt elsősorban az uralkodó bázisszemléletre, a túlzott át- lami feladatvállalásra, a leg­kisebb ellenállás irányába való elmozdulásra. Én személy szerint minden­esetre várom Antall miniszter- elnök úr beígért nyílt, őszinte gyónását, mert bizony az előbb feltett kérdésekre Neki kell először megadnia a, választ. Hiszen a döntés is jórészt Raj­ta múlik. Mádi László országgyűlési képviselő FIDESZ CANBERRA, AUSZTRÁLIA: NAORA Hirohito, az Ausztrál Nemzeti Egyetem japán nemzetiségű profesz- szora bemutatja azt az egeret, amelyen sikeres rákku­tatási kísérletet hajtottak végre. Az állatba rákos da­ganatot műtötték, amelynek növekedését sikerült meg­állítani, sőt visszafordították a kóros folyamatot. Áz Egzisztencia Alapról (Az 1990 nov. 27-i Magyar Közlönyben megjelent 97/1990 (XI. 27.) Kormány r. teljes szövege) 1. § A Kormány az állami tulajdon­ban levő vagyon privatizálásá­nak, vállalkozásba adásának elő­segítése, az új magánvállalkozá­sok létrejöttének támogatása ér­dekében egzisztenciateremtő alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre. 2. § Az Alapot az Országos Kis­vállalkozás-Fejlesztési Iroda (to­vábbiakban: Iroda) kezeli. 3. § Az Iroda feladata az Alap mű­ködtetésével kapcsolatban külö­nösen : a) figyelemmel kíséri azokat a külföldi és hazai pénzügyi forrá­sokat, amelyek az Alap céljait szolgálják, b) nyilvántartja a hitelállo­mányt, az igénybevevőket és a hitelezés feltételeit, c) kapcsolatot tart a hitel fo­lyósítását végző pénzintézetekkel, amelynek keretében megállapo­dást köt az Alap terhére nyújtott hitel lebonyolítására és a kap­csolódó szolgáltatásra, d) együttműködik az állami va­gyon privatizációja során az Ál­lami Vagyonügynökséggel. e) kezeli az Alapnál képzett xockázati tartalékot. 4. § (1) Az Alap induló forrásai: a) a Németország által Magyar- országnak a hazai vállalkozások bővítésére nyújtandó kölcsön összegének megfelelő forint ösz- szeg; b) a Magyar Nemzeti Bank ál­tal nyújtott refinanszírozási hi­tel. (2) Az Alap további forrásait az Alap céljaira átutalt egyéb ha­zai és külföldi források képezik. 5. § (1) Az Alap terhére hitel az ál­lami tulajdonban álló vagyon, vagyonrészek (továbbiakban: va­gyonrész) értékesítése esetén — kivéve az értékpapírt — vehető igénybe. (2) Az Állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítése esetén az Alapból olyan mértékben nyújt­ható hitel, amilyen mértékben az ellenérték — az Állami Vagyon­ügynökség nyilatkozata alapján — az államadósság törlesztésére szolgál. (3) A vagyonrész értékesítése során felmerülő és egyébként a vevőt terhelő költségek fedezeté­re az Alap terhére folyósított hi­tel nem vehető igénybe. 6. § (1) Az Alap terhére hitelt azok a magánszemélyek vehetnek igénybe. akik a pénzintézetek hitelelbírálati szempontjai alap­ján hitelképesnek bizonyultak és a) rendelkeznek egyéni vállal­kozói igazolvánnyal, vagy b) vállalják, hogy a hitelből megvásárolt vagyonrész működ­tetésére gazdasági társaságot, szövetkezetét alapítanak, vagy azt működő gazdasági társaság­ba nem pénzbeli betétként be viszik; illetve termőföld,r vág gazdasági társaság üzletrészének megvásárlásához igényelnek hi­telt (2) Az Alap terhére folyósított hitel több alkalommal is igény­be vehető. Az igénybe vett hi­telek együttes összege az í>0 mil­lió forintot nem haladhatja meg A 9. §-ban foglaltak alkalmazá­sa szempontjából a korábban felvett hitel (ek) összege nem ve­hető figyelembe. 7. § Amennyiben a hitelvizsgálat eredményeképpen a pénzintézet a hitel folyósítása elől elzárkó­zik, az igénylő az Alapot kezelő irodához fordulhat. Ha az iroda a hitel iránti kérelmet megala­pozottnak tartja — az Iroda nyilatkozata alapján — a pénz­intézet köteles a megvásárolt vagyonrészre a hitelszerződést megkötni. Ebben az esetben a hitel kockázatát — a kockázati tartalék terhére — teljes egészé­ben az Iroda viseli, a pénzinté­zetet 1% lebonyolítási díj illeti meg, és a 3% kamatrészt az Iroda kockázati tartalék képzé­sére fordítja. 8. § (1) Az Alap terhére nyújtott hitel folyósítására a pénzintéze­tek az alapot működtető irodá­val történő megállapodás alap­ján jogosultak. A megállapodás­nak ki kell terjedni e hitelnyúj­tás feltételeire is. (2) A pénzintézetek — eseten­ként — az értékesítésre kerülő állami vagyonrész kikiáltási árá­hoz viszonyítva meghatározhat­ják azt az összeget, amely felett a vagyonrész megvásárlására a hitel nem vehető igénybe. (3) Az Alap terhére nyújtott hitel kockázatát a hitelt folyósí­tó pénzintézetek ' p — a 7. §-ban foglaltak kivételével — közösen fele-fele arányban vise­lik. (4) Az Alapból nyújtott hitel biztosítékául zálogjog kizárólag e hitelből megszerzett vagyon­részre alapítható. A zálogjog elsősorban a pénzintézet hitele­zési kockázatának fedezetére szolgál. (5) A (3) bekezdésben megha­tározott hitelezési kockázat fe­dezése céljából a hitelt igény­bevevő saját forrásból szárma­zó befizetéseit az Állami Va­gyonügynökség az Alapnak ad­ja át kockázati tartalék képzé­sére. 9. § (1) Az Alap terhére folyósí­tott hitel iránti kérelem előter­jesztésekor az igénylőnek iga­zolnia kell, hogy a jogszabály­ban meghatározott összeg erejé­ig saját pénzforrással rendel­kezik. (2) A saját pénzforrás mérté­ke. a hiteltörlesztés maximális futamideje és türelmi ideje: Saját pénz­for- Fu- Tü- Az rás tam rel­igényelt az Idő mi hitel igé- (év) idő összege nyelt (év) hitel bo­ában 5 M Ft-ig 2 6 1 10 M Ft-ig 15 8 1 50 M Ft-ig 25 10 2 10. § Az Alap terhére folyósított hi­tel kamata — a 7. §-ban foglal­tak kivételével — a mindenkori jegybanki alapkamatláb 75%-a, amelynél a pénzintézetek által felszámított kamat 4 százalék- ponttal lehet magasabb. 11. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, Dr. Antall József s. k. miniszterelnök Kelet-Magyarország

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents