Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-30 / 305. szám

Tűzzománc alkotás a 20 éves nyírbátori képzömüvé szeti stúdió kollektív kiállítási anyagából. Göncz Kínái) kinevezte a köztársasági megbízottakat Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a minisz­terelnök javaslatára a/. Or­szággyűlés illetékes bizottsá­gai előtti meghallgatás figye­lembevételével 1991. januái 1-jei hatállyal kinevezte a köztársasági megbízottakat: köztük dr. Virágh Pált. Haj dú-Bihar, S/.abolcs-Szatmár- Bereg megye működési terü­lettel. AHOL ÉLÜMK F alvédőnyi világatlasz feszül fiam tanulóasztala előtt. Mostanában gyakran ka­pom magam azon, hogy percekig meredek rá. Fél­arasznyi a távolság Bag­dad és Tel-Aviv között — ez a Szad- dam Húszéin tényleg lőheti a bibliai tájakat. Arrébb megtaláltam a kelet­afrikai törésvonalat — a Teleki-expe- dició szerint itt válik el néhány száz millió év múlva Afrika Afrikától. Eu­rópa? Milyen semmi kis hely a nagy földabroszon. És még itt is egvesül- getni kell a németeknek, szétválni a cseheknek, meg a szlovákoknak. Kár­pát-medence ... Alig ismerni rá a kö- römnvi zöld foltra. De legalább zöld. Láttam egyszer Európát egy nagyon régi térképen. . Csak a mediterrániumhoz közel eső részen volt ábrázolata, erre mifélénk, és tőlünk feljebb fehér foltok mutat­koztak csupán, meg misztikus ször­nyek. A terra incognita, az ismeret­len föld leírása egy mondatra szorít­kozott: „hic sunt leones”, azaz, itt oroszlánok laknak. íme az ókori tér­képész olcsó kis átverése Élj itt pol­gár, és ne vágyj az ismeretlenbe, mert otthagyod a fogad. Mi tízmillióan, és rajtunk kívül a keletre eső fél glóbusz népe, keltünk útra ezekben a hónapokban és eszten­dőkben, és megláttuk, hogy túl a Laj­tán, ott az Óperencián is túl, nem oroszlánok laknak. Kitágult világunk, megszűnt a fészekmeleg, a régi tér­képészek visszavedlettek azzá amik: hétköznapi emberekké. Északon és délen más térképátrajzolók tűntek fel. keletről új népvándorlás ígérkezik. Itt­hon pedig hétköznapi földindulásaink teszik bizonytalanná a lelkeket, ront­ják a tájékozódási képességet Nehéz eligazodni, egv rendszerváltás kusza határain. fíolnap elkezdődik egv uj évtized, ennek a századnak és ennek az évez­rednek az utolsó évtizede A pangás­nak elkeresztelt esztendői: lassan, de biztosan hanyatló viszonylagos nyu­galma után a magyar miniszterelnök újabb három évet kér, és az elsőt, az­az 1991-et a legnehezebbnek ígéri. A térkép, amelyen élünkön a jobb jövő­be vezető utat keresi, cifrább, mint a már említett oroszlános-szörnyes. Inf­láció, gazdasági visszaesés, fokozott el­szegényedés, kilátástalanság. Bűnözés, erkölcsi hanyatlás, letargia Nem szí­vesen hasonlítanám hánykolódó hajó­hoz országunkat, mert az adosságpls- hoz érve azt kellene mondanom, hogy mát »ellepett bennünket. Négy határ spiccében, kelet bajai­nak fókuszában Szabolcs-Szatmár-Be- reg népe és gazdasága, ha lehet, még egy fokkal jobban benne van a gö­dörben, mint az ország többi része. Legmagasabb a munkanélküliség, leg­alacsonyabb az átlagbér, ami pedig jókedvünket illeti.. . Erről nem is ér­demes beszélni. Vagy mégis ? Közvet­len, hétköznapi tapasztalataink még úgyszólván nincsenek arról, hogy bár­mi is a kilábalás első lépését jelente­né. Pusztán egy valamire hagyatkoz­hatunk. Kilencvenháromezer négyzet- kilométerünknek Európa kellős köze­pén pusztán a .,telekértéke'’ nagyobb annál, hogysem nyomorogni kellene rajta. Mi azonban fehér folt voltunk, és nem haraptak ugvan az itten, orosz­lánok. de annyi erejük mégis volt, hogy távol tartsák az alkotás, a vál­lalkozás „ördögét” az egyenlösdi bol­dogságának ígéretével. Olyan sikerrel, hogy rendszerváltás ide. liberalizmus oda, benne van még a lelkekben a métely. Ilyesztő mértékű visszahúzó erők működnek A tömegeket sújtó szegénység nevében irigység övezi a „tollasodó" valakiket. A törvények előtt még ma sem egyenlő a magán, és az állami vállalat, az adórendszer pedig kimondottan vállalkozásellenes. Ki mondja meg a szegényebb népré­tegeknek, hogy felemelkedésüket csak a vagyonos középosztály kialakulása hozhatja meg .' Mikor ismeri el végre a társadalom egyöntetűen, hogy egy sziporkázó gondolat milliókat érhet, és azt ki is kell érte fizetni? És azt. hogy hamis próféta, aki ennek az ellenke­zőjét állítja ... Sót, a „régi rossz tér­képészek” közül való. ök voltak azok, akik a lelkűnkbe égették, hogy féljünk a nyugati szél­től — meglehetős sikerrel járt mun­kájuk. Befalazott városok, körbekerí­tett országok, kiábrándult és másna­pos emberek. Nem hisznek maguk­ban, megkövezik vezetőjükül szegődött társaikat, zavarodottan keresik hon­jukat a hazában. Magyarok, csehék. németek, oroszok, fél Európa: De leg­alább Európa. Kicsiny zöldesbarna folt a Kék Bolygón. Globális hanyatlás kezdődik-e? Va­jon kibirja-e a gazdag világ ezt az áldozatot, hogy magához emelje azo­kat, akik kebleibe vágynak? Egyelőre nem sok jel utal arra, hogy nagyobb rést nyitna pénztárcáján. Aggodalma jogos, de nem alapos. Lehet, hogy feje tetejére állított az okoskodás, de ne­kik legalább olyan érdekük a m; szé­nánk rendbetétele, mint saját magunk­nak. Nem viselhetnek el egy „rendet len hátsóudvart”. Egyelőre azonban még be sem lehet jönni zűrzavaros félvilágunkba, tisztelet tehát a parla­ment erőltetett menetének. F ájós derékkal egyenesedek fel fiam fali atlasza elől. Amúgy jól mulatna ez a planéta. De kár, hog nem férünk meg békében raj la. Széttárom a karom uj­jammal a két szélső pontra mutatok: negyvenezer kilométer. Átfogom a vi­lágot. ennyi... összevetem a magam korát a magyar történelmével: huszon- ötödnyi időt éltem, mint amilyen hosz- s/.ú idő Árpád óta eltelt arasznyi törté nelem. Megtapogatom a zsebem, jócs­kán van benne hely. Valamit ki kel lene találni, valahová el kellene men ni, valami nagyot kellene csinálni Nem azt sorolgatni állandóan, hogy miért nem. hanem azt mondani: hogy igen. Nem hinni azoknak, akik azt mondják: igen ám, de az oroszlánok! Azt fogom mondani, hogy na ás.., Bátran, fütvörészve. Mint siheredő ko romban, mikor a sötét utcán ballag­tam hazafelé a moziból. Esik Sándor Politikai szópárbajok a Parlamentben Ma lönlenek a költségvetésről Délelőtt 10 órakor kezdődött az Országgyűlés szombati munkanapja, s ettől az időponttól délután fél 2-ig tartott az egyébként hetek óta zajló költségvetési vita utolsó sza­kasza. Ezen a napon 29-en kértek szót — néhányan több ízben is —, a hozzászólásokra azonban ezúttal inkább a po­litikai szópárbaj volt jellemző. A kora délutáni órákban végülls a képviselők lezárták a jövő évi költségvetés terve­zetének részletes vitáját. Az elmúlt két nap során az álláspontok semmiben sem közeledtek. Az ellenzéki frak­cióvezetők továbbra is amellett foglaltak állást, hogy az ellenzék nemmel fog szavazni a határozatho­zatalnál. A kormánypárti honatyák sérelmezték ezt a hozzáállást, mondván, hogy a képviselőknek nemcsak pártjuk, hanem az egész or­szág iránt is felelősséget kell tanúsítaniuk. Az ország je­lenlegi helyzetében pedig mindenképpen az a legjobb megoldás, ha elfogadják a nem túl jóra sikerült költ­ségvetést. Az ellenzéki kép­viselők úgy érveltek: a ma­ximum, amit megtehetnek, , hogy nem akadályozzák meg számtalan újabb és újabb módosító javaslattal a vita lezárását. A délután folyamán több törvényjavaslat megtárgya­lására került sor, az Ország- gyűlés — többek között — rövid vita után elfogadta a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény módo­sítását. A képviselők úgy ha­tároztak, hogy az alapból 1991-ben — átmeneti jelleg­gel — törvényben megha- tározt célokon túl és a felhasználási jogcímeken kí­vül az Országos Tudományos Kutatási Alap részére 1,8 milliárd, a Felsőoktatási Fej­lesztési Alap számára 1 mil­liárd, az állami költségvetés­nek pedig 1,3 milliárd forin­tot csoportosítanak át. Nem sokkal háromnegyed 6 előtt fejeződött be az Or­szággyűlés szombati munka­napja: a képviselők előzőleg még döntöttek arról, hogy két hónappal meghosszabbít­ják az ez évi ideiglenes va­gyonpolitikai irányelvek haj tályát, mivel a jövő évre szánt irányelvek vitájára nem jutott idő. Vasárnap reggel 9 órától a költségvetési törvényjavas­latról döntenek a képviselők. Petefi-szobor üngváron A TARTALOMBÓL Boldogító igen 20 ezerszer Nyugdíjba menl Szo- kol Károly, a n>ii egy­házi családi események ceremóniamestere. (Tu­dósítás a 2. oldalon.) Remény az utak metszőpontján Interjú dr. Oláh Al­bert kisvárdai polgár- mesterrel a városlakók önbizalmának vissza­nyeréséről. ^3 oldal.) Újságunk új éve Milyen változásokat hoz az új év lapunk éle­tében, ez miként érinti az olvasókat — erről szól a lapkészítés ku­lisszatitkaiba az olvasót beavató írásunk. (3. ol­dal.) 1001 a pápa­látogatás éve Kik és hogyan szerve­zik megyénkben a pá­pa- látogatását, hol tar­tanak az előkészületek, mit vár a látogatástól a görög katolikus egyház püspöke? (7 oldai.) Mit remél ön 1091-től? Összeállításunk nem elsősorban arra kíván­csi, mit várnak a sza­bolcsi, szatmári, beregi emberek 1991 -tői, — ugyanis köztudottan nem sok jót várhatunk, inkább a remény egy- egy aprócska fonalába kapaszkodhatunk. (5. ol­dal.) Nemzetközi egyetem Nyíregyházán? Dr. Keresztes Szilárd görög katolikus megyés- püspök Habsburg Ottó támogatását kérte az ügyben, létesüljön nem­zetközi államigazgatási egyetem Nyíregyházán. (15. oldal) XLVII. évfolyam, 305. 3zám ÁRA: 5,30 FORINT 1990. december 30-, vasárnap A legnagyobb magyar köl­tők egyike Petőfi Sándor 1823. január elsején szüle­tett. Áz évforduló alkal­mából szombaton a kárpátal­jai Ungváron. a Hungaroló: gia.i Intézetben felavatták a költő szobrát. Az ünnepi ese­ményen ott voltak megyénk képviselői is. (Petőfi Sándor­ról szóló összeállításunk a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents