Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-29 / 304. szám

1990. december 29. Kelet-Magyarország 11 Pontos pontatlanság A nyíregyházi Ságvári kert­város lakóinak nevében szeret­nék néhány észrevételt tenni a 17-es buszjáratokkal kapcsolat­ban. Az utóbbi időben egyre többször fordult elő, hogy nem tartották be a menetrendet, és 3—5 perccel hamarabb indultak el a szélsőbokori végállomásról. Ez főleg hétvégén okoz kelle­metlenséget, ugyanis szombat délután, vasárnap egész nap óránként, este másfél óránként indítanak járatokat. Három he­te moziba készültem, a jegyem is megvolt az este hat órai elő­adásra. Kimentem a 17,08-as buszhoz, ami a fenti időpontban már a Legyező utca 14. szám alatti megállóban volt. A követ­kező járat 18,08-kor indult vol­na, nem volt más választásom, le kellett stoppolnom egy au­tót, hogy az előadást elérjem. Néhány nap múlva megismétlő­dött az eset. Buszindulás előtt három perccel már az ív utcai megállóban voltam, amikor egy ott várakozó fiatal pár közölte velem, hogy a buszt látták el­menni. Ök elindultak gyalog az állomásra, mert ha nem érik el a 20,10-es vonatot, a következő 24,00-kor megy. Kérdezem, miért nem tartják be a pontos menet­rendet, vagy az indulási időből számítsunk le jó pár percet, úgy álljunk ki a megállóba? Ez nem a 8-as busz, ami elmegy és tíz perc múlva jön a másik. Ha­sonló problémával már fordul­tam a Volán illetékeséhez, és azt a választ kaptam, hogy egy hé­tig figyelték a járatokat és pontosan indultak. Fülöp Tibor Nyíregyháza, Rövid u. 25. Rózsám gyújtsál világot Nagy problémánk van, ugyanis itt nálunk Kőlaposon már hó­napok óta nem égnek az utcai lámpák. Azóta olyan sötétben botorkálunk hazafelé, hogy az orrunk hegyéig is alig látunk. Ugye, nem haragszanak meg a TITÁSZ illetékesei, ha sokszor eszünkbe jut a népdal: Sötét van, nem látok, gyere rózsám, gyújtsál világot! Darkó Tibor Nyíregyháza, Üj Erő u. 31. sz. Nem kaptuk a családi pótlékot A fiam májusban töltötte be a tizennyolcadik életévét, aztán júniusban leérettségizett a gim­náziumban. Aztán, mivel sehol sem talált munkahelyet, szep­temberben beiratkozott az egyik ipari szakközépiskola nappali tagozatára. Az érettségi után két hónapig egy fillér családi pótlékot sem kaptunk, jogos-e a megvonás? Kocsis Lászlóné Mátészalka (A családi pótlék meghatáro­zott keretek között a tanulói jogviszony időtartamára jár. A tanulói jogviszony az iskolába való beiratkozás napjától a ta­nulmányokat befejező évfolya­mot követő első vizsgaidőszak utolsó napjáig tart, de az ellátás legfeljebb a gyermek húsz éves koráig adható. Amennyiben a gyermek szeptemberben már be­iratkozott az iskolába, úgy a családi pótlék ettől a hónaptól folyamatosan megilleti — kapta olvasónk a Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóságtól a tájé­koztatást.) B Mikulás szánon jütt A nyírtassi óvodásoknál lovas szánon megjelent a Mikulás, és tömött volt a zsákja minden jó­val. Ezt a nyírtassi Dózsa Ter­melőszövetkezet intézte így, ők adták a szánt, amely még a fa­luban is csodálkozást keltett nagyszakállú utasával együtt. Aztán a gyermekek Mikulás-cso­magjához hozzápótoltak egyen­ként húsz forintot, melyből telt sok mindenre. És hogy az a so­kat emlegetett lúd igazán kövér legyen, a fa alá egy színes tele­víziót kaptak a gyerekek! Mind­ezt szeretnénk megköszönni a termelőszövetkezet tagjainak, a vezetőségnek: az óvodások, a szülők, a dolgozók Nyírtass KM-posta • KM-posta Hátamon a házam? Egy tengerikígyóvá duzzadt ügy A boríték vastagsága szinte szimbóluma egy-egy ügy­nek, melynek elintézéséhez szerkesztőségünk segítségét ké­rik. Feketéné Birta Margit Nyírbátorból az Alkotmány ut­cában lakók nevében fordult hozzánk. Három éve költöztek ki az emeletes házból, az akkor még viszonylag nyugodt ker­tes lakásba. Pár hónapja kö­zel hozzájuk egy tápkeverő üzem létesült. S azóta az a környéket „többször hányin­gert keltő bűzzel” árasztja el. Lakók kontra tizem — Nem lehet szellőztetni, a szag átjárja a lakásunkat — mondja az asszony. — Voltunk bent a gyárban, ahol érthetetlenül álltak a problé­mával szemben, ök semmi­lyen bűzt nem éreznek. Ez igaz. mi is meggyőződhet­tünk róla! Közel ötven aláírással be­advánnyal fordultak a vá­rosi KÖJÁL-hoz. Panaszuk­ban kitértek arra is. hogy az őszi időszakban az üzem te­rületén lévő szárítóberende­zésből száll a kukoricapor, pelyva, de a gépek is nagyon zajosak. Megkeresték a vá­rosi tanácsot is. ahol meg­tudták. a FETIKÖVIZIO mé­réseket végzett, s a szakvé­leményük alapján adták meg az engedélyt a létesítmény­hez. Ez kissé felpaprikázta a lakók kedélyét. S a FETI- KÖVIZIG-nek címzett levél­ben kérdések tömegével ost­romolták őket: „Miért dön­töttek a lakók véleményé­nek ismerete nélkül? Miért iteszik tönkre a környezetet ezzel az üzemmel? Mi a fontosabb, az emberek egész­sége, nyugalma, vagy ez a beruházás?” Hangtompító a ventilátorra — Nekünk 22 évi munkánk van ebben a házban — fo­galmaz Feketéné. — Most mit csináljak, vegyem a há­tamra? Vagy menjek el friss levegőért otthonról? Egyre gyakrabban gyullad be a gyermekem szeme és az enyém is. Az üzem feladata a problémát megoldani, ta­lán forduljunk bírósághoz? Dr. Csontos Gyula álla­mi közegészségügyi-járvány­ügyi felügyelő válaszából ki­derült: helyszíni vizsgálat után a megyei gabonafor­galmi és malomipari válla­lattal. mint fenntartóval megegyeztek, intézkedési ter­vet készítenek a telep zaj- és porkibocsátásának csökken­tésére. Eszerint különböző mérések után hangtompító kerül a hűtőventilátor csonk­jára. folyamatosan zárva kell tartani a lakott terület felé eső nyílászárókat, elvégezni a szükséges karbantartáso­kat és takarításokat. Mindemellett a FETIKÖ- VIZIG munkatársai is hely­színi szemlét tartottak. Meg­állapították : a technológia során elszívott levegő kifú- vása az Alkotmány utca felé történik. Ezért ennek irányát meg kell változtatni és így valószínűleg csökken a zaj és légszennyeződés. Megállapodás nincs A munkát elvégezték. Ol­vasónk szerint az eredmény: semmi! Ismét állandósul a por és bűz. Üjabb bejelentés az illetékeseknek, tovább vizsgálják az ügyet. A ten­gerikígyó csak tekeredi'k. te- keredik. Az üzem. a lakók a maguk igazát hajtják. A megállapodás viszont várat magára. P. András, Vásárosna- mény: A tizennégy éven aluli gyermekét egyedül ne­velő apát is megilleti az évi két nap pótszabadság. A ki nem adott szabadságot három évre visszamenőleg követelheti a munkáltató­jától. özvegy Bánki Gézáné, Nyíregyháza: A Kárpótlási Hivatal Budapesten a VII. kerület Kürt utca 6. szám alatt található, postacíme: 1399 Budapest,.Pl: 715. Névtelen levélírónknak: Az elküldött október végi újságkivágást köszönjük. Sajnos a nyomda öröikké le­selkedő kisördöge egyszerű­en elcsent egy szedett sort, így a közölt olvasólevél érthetetlenné vált. Mivel még sehol a világon nem találták föl a nyomda ör­döge elleni (mód)szert, így csupán elnézést kérhetünk öntől és olvasóinktól a hi­báért. A vélemény helyesen A nyírbátori határőrkerü­letnél szolgáló kiskatonák ér­deklődtek lapunktól, jár-e nekik a „megígért” ötezer- ötszáznegyven forintos illet­ménykiegészítés. és a havi egynapi pótszabadság, ebben a kérdésben ugyanis nem egyértelműek az álláspontok. Ungvári Sándor ezredes, a Magyar Honvédség Szaboles- Szatmár-Bereg Megyei Had­kiegészítő Parancsnokságá­nak parancsnoka foglalt ál­lást a vitás kérdésben: A tizenkét hónapnál hosz- szabb ideig sorkatonai szol­gálatot teljesítő hadkötelesek jövedelempótló segélyéről a Kormány 85/1990. (XI. 13.) számú rendeléte. míg a havi így szól: „Miért nem úgy van, hogy az ötezer forin­tos nyugdíjas ötezret, a ti­zenkétezer forintos meg öt­százat ...” kap. Magúra György, Nyíregy­háza: Közérdekű javaslata.! már meglévő rendeleteken, előírásokon alapulnak, in­kább a végrehajtással és az ellenőrzéssel van problé­ma. Reméljük, a sokat em­legetett Európához való csatlakozás végre megérteti pl. a szemetelőkkel, hogy önmaguk életét is megcsú­fítják. Az europerhez mél­tó tisztaság eléréséhez azonban az is szükséges, hogy a közvélemény egyér­telműen elítélje a szemete- lőket. Kucsora Beáta, Kisvárda: A keresett gyógykrém tudo­másunk szerint kapható az .áruházak illatszerosztálya­in. Újévi jókívánságait ez­úton viszonozzuk. (tmi) egy nap pótszabadság bizto­sításáról a Magyar Honvéd­ség Vezérkari Főnökének 87/1990. számú intézkedése rendelkezik. A fenti rendelet, illetve intézkedés kimondja, hogy az a hadköteles, aki tizen­két hónapnál hosszabb idejű sorkatonai szolgálatot telje­sít, a visszatartás napjától a tartalékállományba helyezés napjáig jövedelempótló se­gélyre, valamint havonta egy nap pótszabadságra jogosult. A jövedelempótló segély ha­vi összege ötezer-ötszáznegy- ven forint, amelyet 1990. no­vember elsejétől kell megál­lapítani és folyósítani. D. M. Ezt mondja az illetékes Jár a jövedelempótlék flz igazolás nem tagadható meg „... ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”! (A má- riapócsi tsz varrodájának sportpályájánál fotózta Harasz- tosi Pál.) K. M. nyíregyházi olvasónk gmk-ban dolgozott, csakhogy megszüntették a munkaviszo­fl jogász tanácsai F Áthelyezés gyes alatt nyát. Hetekig keresett állást, ám sajnos nem talált. Nem tehetett mást, munkanélküli- segélyért folyamodott... vol­na, de a volt munkahelyi fő­nöke megtagadta a szükséges munkáltatói igazolás kiadá­sát. „Megtehet ilyet egy ve­zető?!” — tette fel a kérdést érthető felháborodásában többgyermekes levélírónk. Zsigmondi Ferenc nyíregyházi olvasónk ez év tavasszal üzemi balesetet szenvedett. A munkahelyén azt ajánlották neki, hogy mivel előtte is sokat betegeskedett, kérje a leszázalékolását, il­letve a rokkanttá nyilvánítását. Olvasónk megdöbbent, úgy érzi, emberi jogait sértik, hogy ilyet ajánlgatnak neki. Azt kérdezi, joga van-e ilyet tanácsolni a mun­káltatónak, a leszázalékolás mennyire lesz hátrányos neki, valamint köve- telhet-e valamit a munkáltatótól. A munkaképesség-csökkenés mér­tékének megállapítását mind a mun­káltató, mind a munkavállaló kezde­ményezheti. Ebből a dolgozónak hát­ránya egyik esetben sem származik. Az üzemi balesetből eredő munkaké­pesség-csökkenés mértéke ha meg­haladja a tizenöt százalékot, járadék folyósítására van lehetőség. A rok- kantnyugdijazáshoz jelenleg hatvan­hét százalékos munkaképesség-csök­kenés szükséges. A. munkáltatótól akkor kérhet kár­térítést, ha a baleset a munkahelyén és munkaköri kötelességének teljesí­tése közben következett be. A kár­igény érvényesítése céljából a dolgo­zónak fel kell hívni a figyelmét, ren­delkezésére kell bocsátani a munka­helyén egy formanyomtatványt, amit ki kell vele tölteni. De nem lehet ala­pos a kárigénye, ha a baleset munká­ba menet vagy onnan jövet történt, illetve, ha a balesetet kizárólagosan és elháríthatatlan magatartásával ő idéz­te elő (például italos állapot, vágj' en­gedély nélkül végzett munka). Az el­ső esetben azért nem alapos a kár­igény, mert a közút a munkáltató mű­ködési körén kívül esik és a baleset- mentes közlekedés biztosítása nem feladata. (Kivétel ez alól az az eset, amikor a dolgozó a munkáltató saját, vagy általa bérelt járművén utazott.) Az utóbbi esetben pedig azért nem alapos, mert a balesetet a dolgozó vét­kes magatartásával maga idézte elő. Nem tartozik kárfelelősseggel a vál­lalat az olyan természetes megbetege­désből eredő munkaképesség-csökke­nésért, amit olvasónk a levelében többször is említ. De ha a dolgozó balesete a munkahelyén, munkaköré­nek teljesítése közben következett be, illetve abban vétlen, kérheti az elma­radt jövedelme és keletkezett kára, to­vábbá minden kiadása megtérítését. A dolgozó elmaradt jövedelme több­féle és „szakaszos” is lehet, úgymint a táppénz és az átlagkereset; rokkant­nyugdíj és az átlagkereset közti kü­lönbség; rendszeresen folytatott má­sodállásból, mellékfoglalkozásból el­maradt jövedelem ... Kára keletkezhetett a dolgozónak a ruházatában és egyéb személyes tár­gyaiban. A kiadás is többféle lehet, például utazási, ápolási, gondozási, fű­tési, élelmezési többletköltség, vagy az, hogy a saját telkét a balesete mi­att mással kénytelen műveltetni. Nem vagyoni kártérítésre is igenj't tarthat, ha a baleset következtében a társa­dalomban való részvétele, vagy egyébként élete tartósan, vagy súlyo­san megnehezült. Egy esetleges kár­igénnyel összefüggő peres eljárás ke­retében természetesen bizonyítani kell a baleset üzemiségét, amire alkalmas lehet a baleseti jegyzőkönyv. Ezen túlmenően a kárigényével kapcsola­tos kiadásokat tételesen és összegsze­rűen kell igazolni. P. V.-né Nyírbátorból kereste meg lapunkat tanácsért. A szövetkezet, ahol dolgozott kettévált, és őt — bár gyer­mekgondozási szabadságát töltötte — más munkakörbe helyezték át. Le­het-e ilyet tenni, milyen jogai van­nak? — kérdi. A gyermekgondozási szabadság ide­je alatt, illetve annak lejárta után a munkáltató a dolgozó nőt ugyanab­ban a munkakörben köteles tovább foglalkoztatni. Ha a munkakör idő­közben megszűnik, hasonló munka­kört kell felajánlani. Erre azonban csak közös megegyezés alapján van lehetőség. A közös megegyezést mun­kamegállapodásba kell foglalni. Egy • oldalú munkamegállapodás esetén, an­nak megváltoztatása érdekében a szö­vetkezeti döntőbizottsághoz lehet for­dulni. Kérelem benyújtására a mó­dosításról szóló egyoldalú határozat kézhezvételétől számított tizenöt na­pon belül van lehetőség. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a korábbi munkakör megszűnt, és a felajánlott munkakört a munka- vállaló nem fogadja el, illetve közös megegyezés nem jön létre, a tagsági viszonyból való kizárásra lehetőség nyílik. Az is előfordulhat, hogy a tag­sági viszony fenntartása mellett más munkát a szövetkezet átmenetileg nem tud biztosítani. Nagy Mihály Nem — derült ki a Megyei Foglalkoztatási Központ igaz­gatójának a véleményéből. K. M. esetére, és minden más hasonló jogesetre is a mun­kanélküli segélyről szóló 114/1988. (XII. 31.) Mt. sz. rendelet előírásai a mérv­adók. E jogszabály értelmé­ben a gmk vezetője, vagy annak megbízottja köteles a munkanélküli-segély megál­lapításához szükséges „mun­káltatói igazolást” kitölteni. Ezen szerepel a dolgozó át­lagkeresete. amely meghatá­rozza a munkanélküli-segély mértékét. Ha a munkahelyi vezető „köti az ebet a karóhoz”, ol­vasónknak a helyi foglalkoz­tatási központban kérnie kell. hogy az államigazgatási eljá­rásról szóló 1981. évi I. sz. tv. 2. paragrafusának hato­dik bekezdése értelmében ve­gyék jegyzőkönyvbe a nyilat­kozattételét. Az általa elmon­dott jegyzőkönyvi nyilatko­zattétel alapján ugyanis a foglalkoztatási központnak kötelessége a munkahelyi ve­zetőt megidézni (távol ma­radása esetén pénzbírságot kivetni rá), és az ügyben határozni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents