Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-27 / 302. szám

1990. december 27. Kelet-Magyarország 7 NYUGAT-EURÓPAI MUNKAVÉGZÉSRE sürgősen keresünk saválló csövek hegesztéséhez WIG és AWI minősítésű hegesztőket. * Kábelfektetéshez villanyszerelőket \ — ugyanide német nyelvtudású csoportvezetőket. Érdeklődni: 62/23-326 telefonon. (4604) Pályázati kiírás A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Végrehajtó Bizott­ság pályázatot hirdet a NYÍRTOLJRIST Szabolcs-Szat­már-Bereg megyei Idegenforgalmi Hivatal hivatalvezetői munkakörének betöltésére. Feladata: a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályza­tában a munkakörre meghatározottak szerint. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — felsőfokú kereskedelmi iskolai végzettség, — az idegenforgalmi ágazatban eltöltött 5 éves szakmai és vezetői gyakorlat, — büntetlen előélet, — idegen nyelvtudás (legalább középfokú nyelv­vizsga) az elbíráláskor előnyt jelent. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: — a pályázó részletes szakmai tevékenységének ismertetését, — elképzelését a hivatal működtetésére, tevékeny­ségének fejlesztésére, — a pályázó önéletrajzát (személyi adat, lakcím), — a pályázati feltételeknek való megfelelést igazo­ló okiratokat, vagy hiteles másolatát. Bérezés: a 13'1987. (X. 25.) ÁBMH. számú rendelettel módo­sított 21/1983. (XII. 17.) ÁBMH. számú rendelet alapján. A pályázatokat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei köz­gyűlés elnökéhez kell benyújtani 1991. január 15-ig. Cím: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 5. Távbeszélőszám: 14-111. Pf. 145. A pályázati kiírással kapcsolatosan érdeklődni a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei Végrehajtó Bizottságon Takács Gusztáv főmunkatársnál lehet. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Végrehajtó Bizottság. (45101 ILYEN MÉG NEM VOLT NYÍREGYHÁZÁN! CSIZMAVÄSÄR, CIPÖVÁSÁR! Hörcsögbőr termékek! HOLLAND BÁLÁSRUHA! Több mint 20 090 pár téli, tavaszi, őszi LÁBBELIBŐL NAGY VÁSÁR! Kisméretű női cipők óriási választékban kapható! 1990. december 28. 9—19-ig a Bujtosi Szabadidő Csarnokban! Várja önt is a DOMINA GMK. Szőrmék és lábbelik 20—40%-kaI olcsóbban! BÁLABONTÁS A HELYSZÍNEN! (4598) Fehérgyarmat Város Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete pályázatot hirdet megüresedett irodahelyiségek bérlemény útján történő hasznosítására. Az irodahelyiségek a város központjában van­nak, Kossuth tér 36—38. szám alatt a (volt váro­si tanács épületeiben). A bérlemény igénybevételével kapcsolatos fel­világosítást az Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete nyújtja, Fehérgyarmat, Kiss Ernő utca 2. sz. Polgármesteri Hivatal. (460.5) A főszerkesztő postájából-A főszerkesztő postájából Tiszta büntetés Egy élet munkájáért Tisztelt Szerkesztőség! Ne haragudjanak, hogy leve­lemmel zavarom önöket, de már felháborító, hogy mindig csak a munkanélküliekkel foglalkoznak. A félreértés elkerülése végett (én nem önökre értem), hanem azokra a kedves olvasókra, akik olyan szép leveleket írnak önök­nek a segélyen lévőkről. Én elismerem, hogy sokan visszaélnek ezzel a lehetőséggel és jogtalanul Veszik fel a segé­lyeket, (de szerintem többen vannak azok, akiknek ez kény­szermegoldás, tiszta büntetés, hogy otthon kell lenni, mivel nincs munkalehetőség.) Gondoljanak már bele — az ember huszonéves fiatal, az élet kezdetén áll még, a családalapí­tásra is gondolnia kell és nincs munkahelye, mivel a vállalatát szanálták. Higgyék el, nagyon szívesen dolgoznánk, fizikai munkát is, csak lenne munka­hely, de sajnos nincs és igy kénytelen vagyok abból a kevés háromezer forint segélyből meg­élni. Irigyelt rokkantak Olvasom, hogy szükebb ..ha­zámban”, (Sz. Sz. B. megyében kb. 7000 főre tehető a munka- nélküliek száma és ez a szám, az esztendő végére csak tovább romolhat. Kb. 18 000 főt is meg­haladhatja.) Egy régi barátom valahogy így fogalmazott: ad­dig, míg egyes helyeken mun­kaerőhiány van. addig nem le­het munkanélküliség. Csak rossz a szervezés. Ugyanis sokan visszaélnek a gazdasági káosz- szál, büntetlenül tehetik, hisz gazda nélkül. „minden” szabad prédának számít. Gátlástalanul „arathatnak”, az átmenet kímé­letlen haszonlesői., , yamszedői, adómentes zsarolói. Mert igaz az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy elmaradott, egy el­öregedett, egy kizsákmányolt országrész, mely tele van göt­hös. toprongyos, kolduló-kére- getőkkel és mivel más lehetősé­get nem találnak létfenntartá­suk orvoslására, a társadalom­biztosítóhoz fordulnak segítsé­gért. A- hibák gyökereit itt is kell keresgélni. Mert addig, amíg látszatbetegeket is büntetlenül „gyógyítgathatnak” egyesek, addig a többi fehérköpenyes, becsületes dolgozótársaiknak sem lesz, se becsületük, sem pedig hitelük. És ki kell tisztítani-kotorni azokat a „posvánnyal telt csa­tornákat”, mely eme „uraknak” védelmet, azaz „zöld-utat” biz-. tositanak. A ma realitása: — a munkahelyeken, főleg üzenték- ben, tsz-ekben, gyárakban. a jogfosztott fizikai. alkalmazotti • állomány, szép csöndesén kimú­lik a világból. (Mindenül); rajjlor gazdálkodás dívik.") ' És akkor a böteg, agyonhaj­szolt dolgozó belekerül abba az ördögi körbe, mibe most én va­gyok és választhat: vagy mint a kergebirka jár körbe-körbe, s míg megtalálja, ha egyáltalán megtalálja — lelkét — ebben a nagy tolongásban, patrónusra talál, már nem sok értelme lesz: ÉLETNEK SEM! Saját tapasztalataim alapján az írásában közöltekkel csak rész­ben tudok egyetérteni. ITT NEM A ROKKANTAKAT IRIGYLIK! A MANIPULÁLT „ROKKAN­TAKRA” ÉS EZEK „TERMELŐI­RE” ÉRZÉKENYEK — mi nem gondolkodhatunk stádiumokban vagy esetleg fokozatokban, eh­hez kevés a tehetségünk ! Tisztelettel: Nagy István munkás Nábrád Szerintem nem a munkanélkü­liekkel kellene foglalkozniuk, hanem a leszázalékoltaikkal. Na­gyon sokan vannak akik l es zá­sai ékoltatják magukat és semmi bajuk sincs (ha van is, nem olyan komoly, hogy ne tudja­nak dolgozni.) Addig míg a le- százalékolást intézik (az orvost járják, hogy elhigyjék betegek, elhagyják magukat, szinte saj­nálatra méltóak.) Aztán ha meg­kapják a leszázalékolást, annyi­ra dolgoznak, hogy majd bele­halnak a munkába. Pl. dohányt, ■almát, bérelt földet fognak, nem beszélve arról, hogy van három lakhelyük és kertjük amit meg ■leéli kapálni, no és ládát is sze­geinek, mivel ez még nem elég. Most mondják meg 6000 forint nyugdíj mellé még mindez hi­ányzik? Szerintem ha valaki valóban beteg, azért százalékol- ják le, az nem képes mindezek­re, örül, hogy pihenhet. Egy kedves olvasójuk Varsán ygyüre A nyugdíjasokkal való törő­dést sokkallta B. T.-né tiszavas- vári lakos, és a napokban B.-né B. Zs. Nem tudom ezeknek a fiataloknak van-e a családjában nyugdíjas? Biztosan nincs, mert különben csak felvilágosították volna őket. hogy a nyugdíj nem segély, nem könyöradomány. ha­nem egy élet munkája után kap­juk. Nem tudom, ha ők nyugdí­jasok lesznek, akkor is ugyanez lesz a véleményük? Annál is in­kább szomorú ezeknek az emlí­tetteknek a véleménye. mert olyan rétegtől sajnálják a nyug­díjat. akik távolról sem része­sültek annyi kedvezményben, mint ők. Két gyermeket nevel­tem fel, akkor még nagy vív­mánynak számító hathetes szü­lési szabadság mellett. Hogy hat hét után mit csinál a dolgozó anya? A kutya se törődött vele, különösen falun volt nehéz, ahol nem volt ám bölcsőde. Kedves kismamák! Akik három évig ott­hon lehetnek, mit szólnak eh­hez? A családi pótlék? 75 forint volt a két gyerek után. melyből 18 liter tejre futotta. És nem Vasárnapi autós... Tisztelt Lelkész Ür! Nem szokásom újságokba íro­gatni, örülök, ha van időm az új lapokat végigfutni, de az ön által írt levél mégis tollat kényszerített a kezembe. (KM 1990. nov. 1. szám.) Többször is végigolvastam az írását, mert először azt hittem, hogy ez nem lehet igaz. ön azt állítja, hogy a múltkori benzin­áremelés az autósokat sújtja és mint kiderül írásából „még csak rágondolni sem tudunk arra, hogy a jövőben esetleg csak fe­le annyit vagy negyed annyit autózhatunk.” A továbbiakban még olyat is olvashatunk, hogy fiatalember ismerősei (akik agg­legények) azért lettek öngyilko­sok, mert nem vezethettek (ide én leginkább egy nagy kérdője­let tennék)? Azt nem tudom, hogy ki az, aki az autósok nagy átlagából vasárnapi autós kirándulásokkal pusztítja a benzint. Ezek a va­sárnapok sokak számára régen megszűntek. A Trabantok és társaik e napokon általában a „Gsiriáld magad”, mozgalom ke­retében otthoni javításnak van­nak alávetve (vajon miért?). Tu­dom, igen, látom azt is, hogy megjelennek az utcán a Merce- des-ek, a Porschék és más cso­daautók. amelyekbe szintén benzin kell. De ezek nem a MI autóink. NEKÜNK tizenkét éves Trabant, esetleg IK-s Zsiguli, vagy nyugati autóként huszon­éves. VW bogár az autó. Egyet nem tudok megérteni, és l ezt még sokan mások se. Miért hintik egyesek két gézzel a port mások szemébe? Itt nemcsak -üzemanyag-áremelkedésről van szó! Mutasson ön nekem egy olyan árucikket, amelyet nem kell szállítani! A továbbiakban szeretném megkérdezni, hogy tudja-e, mennyi gázolajat fo­gyaszt óránként egy traktor szántás közben például? Tegyük fel, hogy jó a tömegközlekedés. Elhiszi-e ön azt, hogy a busz­jegy ára nem fog emelkedni (ugye 30 Ft egy liter gázolaf). Persze egy jegy apróság, de pl. egy több tagú család havi bér­letét tudja-e, hogy mennyi és/ azt, hogy mekkora lesz ezután? Na igen, szántani lehet lóval is. gőzekével is. közlekedhetünk gyalog vagy kerékpáron, szállí­tani lehet stráfkocsin és akkor már Európának kell majd fel­zárkózni hozzánk! Még az sem baj, hogy egy kerékpár (egysze­rű Csepel, nem BMX vagy más) ára egy havi fizetésem. Ebből talán ha nem ezt választom, ak­kor három pár cipőt megvehe­tek, ha sikerül kifogni. De az egykilós kenyér már egy ideje nem a 3,60 Ft címkét hordja a hátán! Persze vannak olyanok is, saj­nos nem MI, akiknek a bére nincs „befagyasztva”. Egész európai (lásd Heti Világgazda­ság 1990. június 30. szám., 71. oldal.) Nem foglalkoznék efféle tolikoptatással, ha nem kellene egy liter benzin áráért több mint egy órát, egy liter tejért (most még) egy fél órát dolgozni. Cikke végén anarchiával fe­nyeget. Ügy tudom, demokrácia is a .feliratok” között van. Ha már ez van, akkor ne. csak fel­mázolva legyen! Itt pedig akkor el kell viselni, hogy a győztesek ígéreteit számonkérik! Mai adok tisztelettel: Merki István esztergályos Nyíregyháza volt apelláta. A ledolgozott év­tizedek munkával teltek. De ha szétnézünk nyitott szemmel or­szágunkban, bizony találni olyan réteget, lumpen elemeket, akik nem dolgoztak, nem dolgoznak és nem is fognak. Államunk két kézzel támogatja őket. Ezeket nem veszik észre a fiatal anyu­kák? A nyugdíjasoktól sajnál­ják? A jogosan járó nyugdíjat? Mert évtizedekig fizettük a ny ugdí j j árulékot. Én 31 évet dolgoztam le mind­össze, de ez ténylegesen munka volt. Nem gyesen évekig. A fér­jem 44 évet, de nyugdíjazása után fél évvel meghalt. Ketten ledolgoztunk 75 évet és most 6410 forintból „dőzsölök”, ebből az irigyelt nyugdíjból, amit ket­tőnk 75 évi munkája után ka­pok. Igaz, a benzin ára soha nem érdekelt, mert egy férfike­rékpár volt a szerzeményünk, mint jármű. Javaslom, hogy a csavargóknak adott pénzeket reklamálják. Mert vegye tudo­másul minden fiatal, hogy .-jo­gosan jár nekünk a nyugdíj. De reménykedjenek, hogy mire ők megöregszenek, elviszik tőiül: a nyugdíjat és a gyermekes fia­taloknak adják. Harcolják csak ki! Dolgozzanak évtizedeket és a nyugdíjat adják oda a fiata­loknak. Hát ehhez fogható el­fogultságot nem hallottam. A fiatalok szentek? Hiszen olyan minősíthetetlenül viselkednek néha — tisztelet a kivételnek —, hogy a járókelők félve sietnek át a túloldalra. És láttam, hogy nyomorgó, éhes fiatalok többet költenek - hot-dogra. fagylaltra, mint ég'y havi irigyelt nyug­díj .. . Az igényekről annyit. hogy igenis, akár tetszik, akár nem, egy nyugdíjasnak is lehet igé­nye. Kíváncsi lennék a kedves levélírók, ha elérik a nyugdíjas kort. begubóznak-e majd a sarok­ba? Szomorú, hogy ilyen valóban nehéz helyzetben, mikor nehéz fiatalnak, öregnek, akkor egye­sek élezik az ellentétet. Pedig kedves fiatalasszonyok, a ..ha­talmas’' nyugdíjmeléssel is álta­lában a fiatalok járnak jól. Töpb jut az unokáknak'/ gyerekeknek beleier és -ezt olyan nyugdíjasok adják a gyerekeiknek. akik sokkal nehezebb körülmények között voltunk fiatalok. Tisztelettel: Tóth Dezsőné nyugdíjas Csak Budapest? Tisztelt Főszerkesztő! Mély felháborodásomnak sze­retnék lapjukban hangot adni. 2—3 hete megjelent cikkük, melyben szóba került Nyíregyhá­za—Bécs világkiállítás. Már meg­örültem, végre ez a térség is leap lehetőséget, sanszot a kibontako­záshoz, s teljes szívvel,., lélekkel támogattam a gondolatot, ame­lyet addig míg Budapest—Bécs néven emlegettek, teljesen elítél­tem. Erre tegnap, azaz csütörtökön, újra Budapest a „fénypont”, ol­vasom lapjukban. Felháborító­nak tartom, hogy még mindig csak Budapest akar magának mindent, új utakat, új szállodá­kat stb. A vidék meg fúljon meg a saját nyomorúságában, amely talán Budapest fejlődésének is köszönhető. Hiszen Magyaror­szágnak nincsen más városa, csak ^Budapest, nincsen más la­kosa csiak budapesti. Fantaszti­kus, csak azt tudnám, mit kez­dene Budapest vidék, Szabolcs, Szatmár és Be reg népe. nélkül, akik olcsón megtermelik nekik a húst, amely több száz féle képpen van nekik feldolgozva, a kenyeret. amely vidéken jó, ha 3 féle, míg Pesten 25, dehát erre miért is gondolna a pesti ember. Mintha vidéken — jelen esetbe n S z a bol cs- S zatm á r- B ereg Sorok Nyírgyulajba Az MDF, a KDNP, a FKgP és az MSZP vezetőihez Tisztelt Uraim! A Kelet-Magyarország 1990. december 20-i számában önök — mint pártjuk felelős vezetői —■ rágalmazásnak minősítik a Kelet-Magyarországban Nagy István Attila újságíró 1990. de­cember 18-án megjelent, a nyír- gyulaji általános iskola igazga­tói állapotokkal kapcsolatos cik­kében foglaltakat. Ezeket a rágalmakat egyértel­műen a polgármesternek és sze­rény személyemnek tulajdonít­ják. Mielőtt ezen „rágalmak” részletezésébe fognék, engedje­nek meg egy-két megjegyzést. Most már meggyőződésem, hogy önöknek nem tetszik a sajtó tárgyszerűsége, önök biz­tosan azt gondolták, hogy aki értesíti a sajtót — márpedig önök hívták —. az annak szája íze szerint tálal, vagyis eleve •feltételezték, hogy a sajtó párt­érdekeket szolgál. Ez volt a? el­ső tévedésük. A második Nagy István Attila újságíró nem tő­lünk szerezte a Kállai Sándorra vonatkozó, önök szerint rágal­mazó adatokat, hanem hivata­los dokumentumokból, melyekbe önök is betekinthetnek. A har­madik tévedésük: azt hitték, hogy a „megjelent” 16 állampol­gár sokkoló hatással lesz az új­ságíróra, és befolyásolni fogja objektivitását. Ügy látszik, hogy az önök tanácsadójában még, élnek a régi reflexek! A kérdés csak az, hogy kiknek a nevében nyilatkoztak? Tudni­illik, ez az ügy nem politikai vita, ez nem pártügy, ez munka­ügyi vita. Ehhez a pártoknak semmi közük. Főleg a parlamen­ti pártoknak, amelyeknek a tör­vényesség betartatásán kell őr­ködni. törvényességre kell bíz­tatni az állampolgárokat, nem beleavatkozni munkaügyi vitá­ba, s a közhangulatot hergelni. Véleményem szerint az alkotmá­nyosan működő pártok nevét ilyen ügyre senkinek nincs joga felhasználni. Hogy ebben a mun­kaügyi vitában kinek van igaza, ennek eldöntése nem a nevezett négy párt feladata. Egyébként miért hagyják megjegyzés nélkül Kállai Sándor azon nyilatkoza­tát, hogy „nem ismerem el az önkormányzati testület dönté­sét”? Ezek szerint azonosulnak e kijelentéssel? Azonosulnak azokkal a cselekedetekkel, ame­lyek miatt az igazgatóhelyettest és annak helyettesét az önkor­mányzat visszahívta? Akkor vég­ső soron megkérdőjelezik a de­mokratikus rendszer létét, ame­lyik önöket létrehozta. Az önkormányzati testület fe­lelős egyénekből áll. (Ennek tag­ja Kállai Sándor is.) Nagyon meggondolta a testület, hogy mit cselekszik, és vállalja a felelős­séget az iskolával kapcsolatos döntéseiért. Ezek a döntések pontosan az iskola érdekében születtek. Nem biztos, hogy jogi­lag helyesek, de ezt döntse el a bíróság, ne a pártok. A pártok nem vehetik át a bíróságok sze­repét, mert akkor miért volt itt rendszerváltás? A. vitát az újságban lezártnak tekintem. Közlöm, hogy nagy nyilvánosság előtt elkövetett rá­galmazásért és becsületsértésért a bíróságon eljárást kezdemé­nyezek. Matolcsi Miklós a Pedagógus Szakszervezet Körzeti Bizottságának titkába megyében — nem lenne semmi! Erre azt tudnám javasolni a tisztelt bizottságnak, amely el­dönti, hogy lesz-e hát kiállítás, amit Palotás úr javasolt a kor­mánynak nagyon frappánsan a benzináremelés vitájában. — hogy — „kérdezzenek meg en­gem, mikor kell olcsón vásárol- ni’.V-r- ;hát .én is így reagálok, hogy kérdezzenek,, meg eng^pt; hogy itt a megyében milyen lát­ványosságok, idegenforgalfrii ne­vezetességek, s ami a fő, rend­behozni, újjáépíteni, s egyálta­lán végre megépíteni-valók van­nak! Egész kis listát tudnék így szinte fejből összeállítani. Tisztelettel: Tóth Lászlóné magánkereskedő Hodász Csórtalak Nem tudom eldönteni, hogy le­velem tartalmának milyen címet adjak, de aludtam egyet és fel­ébredve eszembe jutott valami. „Nesze semmi, fogd meg jól!” Nagy figyelemmel kísérem a tv- ben közvetített parlamenti ülése­ket, hisz mint rokkant nyugdí­jast érdekelt az a kormánybeje­lentés, hogy egyes miniszteri tárcáknál személycserét lát szükségesnek a miniszter úr. Be­vallom őszintén, hogy ezt a gesz­tust a kormány részéről nagyra értékeltem, de folyton az járt az eszembe, hogy vajon mennyire lesz kedvezőbb a nyugdíjasok sorsa, azon nyugdíjasoké, akik azzal érik meg, amennyit kap­nak, ott, ahol egyforma tehervi­selésről beszélünk. Tisztelettel ki merem mondani, hogy nem olyan buta a paraszt, amennyibe nézik, inkább isko­lázatlan, hisz nem lehet minden­ki miniszter, netán képviselő, hogy saját magának megítélje, hogy mennyit akar keresni, vagy mennyi legyen a nyugdíja, de hát akkor beszélhetünk-e egy­forma teherviselésről. Az ország sorsát megértem én, csak az egyforma teherviseléssel vannak gondjaim. Ugyanis én a har­mincéves fizikai munkám során örököltem a régi rendszertől’ olyan gerinc sérveket, mely által nyomorék lettem és kapok érte 6400 forintot. Ezzel szemben azok az érintetlen személyek, kiktől a húsz milliárd dollárt örököltük, össze tudtak kuporghatni annyit a szerény harmincezer nyugdí­juk mellett,, hogy a Balatonnál tudtak venni egy kis viskót, me­lyeket ki-ki a maga mód j a sze­rint keresztelt el. Erzsébet-lak, netán megtévesztésből Megkop­laltalak De az j.gazi nevétől ir­tóztak, hogy Csórtalak. Tehát ezek is megértek volna a priva­tizálásra, csiaik lépni kellene. Tisztelettel: Potor Gyula rokkantnyugdí;. as Kétérköz

Next

/
Thumbnails
Contents