Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-03 / 283. szám
1 Kelet-Magyacország 1990. december 3. Realitás vagy vágyálom... Vákuumhatás a homlokon Autópályák megyénkben ? Kózrátétellel altat Ha feszült, kimegy a biztosíték Üjabb szenzációs hír röppent fel a közelmúltban: van realitása egy, az ország déli részén haladó, tíz megyét (köztük Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyét) érintő autópálya megépítésének. Mai pénzszegény világunkban üdítő az információ: 1995-ben akár már autózhatunk is a Szent- gotthárdtól Záhonyig ívelő Déli Autópályán. A hírnek szinte mindenki örül, de a kétkedés talán még erősebb. De mit is lehet megtudni a tervekről? Honatyák információi Az első vázlatos rajzokat Szilassy Gézától, Nyíregyháza egyik országgyűlési képviselőjétől kaptam a múlt héten, az országgyűlés szünetében; a Hajdú- és Békés megyei képviselőkkel tárgyalt, miként lehetne a parlamentben támogatást adni az ügynek. Várkonyi István, Tiszavasvári és környéke képviselője szintén támogatja az ügyet, de — mivel városuk mellett találkozna az M-3 és a Déli Autópálya — a hatalmas forgalomnövekedés környezeti ártalmaira, a megelőzés fontosságára, az érintettekkel történő előzetes szótértésre hívta fel a figyelmet. Időközben az érintett tíz megyében előkészitő tárgyalások kezdődtek, s mindegyikről kiszivárgott valami új részlet. Zalaegerszegen elhangzott, hogy egy gazdasági társaság szerveződik az építésre, amelyben külföldi és hazai vállalkozók vennének részt, és bekapcsolódnának a megyék, megyei jogú városok, helyi önkormányzatok is. Ez a társaság oly mértékben készítené elő a létesítményt, hogy eljusson egy nemzetközi versenykiírás meghirdetéséig. Ez az előkészítő munka mintegy 40—50 millió forintba kerülne. Map a megyékből Békéscsabáról megtudtuk, hogy az érintett tíz megye 3—3 millió forintos alaptőke-részesedéssel még ebben az évben létrehozhat egy részvénytársaságot az előkészítő munkálatokra. Mindezeket a CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó RT. szervezi — nyugati és dél-európai tőkebefektetők érdeklődésének figyelembevételével. Az autópálya nálunk még szokatlan formában épülne, koncesz- sziókra alapozódna, tehát a befektetők — például nagy üzemanyagcégek, éttermi hálózatok, stb. — kapnának lehetőséget az autópályát kiszolgáló létesítmények üzemeltetésére. Mivel a hatalmas építkezés gazdasági alaA tervezett. déli autópálya nyomvonala — kitüntetett helyzetben megyénk, ahol két sztráda találkozna... pon szerveződne, ez lenne az első magyar autópálya, amelynek használatáért az autósnak fizetni kellene. Nagy üzlet természetesen a magyar autós kiszolgálása, de a vállalkozó olasz, izraeli, amerikai, angol befektetők nem tőlünk remélik a legnagyobb hasznot, hanem attól a hatalmas tranzit forgalomtól, amely Dél-Európa és Ukrajna, illetve Oroszország, Baltikum között várható. R tárca késfllib További nagy kérdés, hogy mit szól a tervhez a közlekedési tárca. Az országos közúthálózat-fejlesztési tervekben (amelyek felülvizsgálata folyamatban van) nem szerepel a tervezett nyomvonalon autópálya építése, ennek ellenére támogatja a nemzetközi ■ versenypályázat útján, koncessziós formában történő megvalósítást. Az előkészületi munkákhoz a tárca nem tud anyagiakkal hozzájárulni, viszont a konkrét megvalósításhoz kormányzati támogatást helyezett kilátásba. 1990. december elején eny- nyi információhoz tudtunk hozzájutni. Szerencsés esetben lehet Déli Autópálya — de nagyon sok még a „ha.. ‘ M. S. Ez valami szemfényvesztés lehet, vagy odaragasztotta valamivel a homlokához — vélekedtek első látásra a kollégák a szerkesztőségben, ahogy az itt látható képeket nézegettük. Mi azonban, akik a nyíregyházi lakásán felkerestük T. L.-nét. tanúsíthatják, nincs szó csalásról, nem használ ragasztót, vagy más segédeszközt, a tárgyak mintegy fél percnyi koncentrálás után megállnak a homlokán. Mikor fedezte fel ezt a képességét, Nézte a tévé Nulladik típusú találkozások című műsorát, amelyben az utóbbi időben gyaikran mutatnak be parafenoméneket, kanálgörbítőket, és más különleges személyeket. Egely György, az ismert Úri Gel- ler-íszalkértő egy bizonyos Hursán (Szovjetunió) produkcióját ismertette. A hölgy jókora tányérokat tapasztott a homlokához, ás azok ott biztonságban megmaradtak. T. L.-né akkor megpróbálta a keze ügyébe kerülő tárgyakat hasonlóképpen rögzíteni a homlokán — és sikerült. El kell mondani, elég nehezen állt kötélnek, hogy róla a sajtóban cikk jelenjen meg, mivel, mint mondta, nem tartja parajelenségnek a vele történteket, és szerinte arra bárki képes. Megkértük, rögzítené-e ily módon a fia homlokához valamelyik tárgyat — megpróbálta, de többszöri kísérletre sem sikerült. Neki azonban minden tárgy „engedelmeskedett”, csak mi izgultunk, jaj, a gyönyörű Zsolnay porcelán el ne törjön, a nagy konyhakés meg ne vágja. Szárazra törölt homlokán hasonlóan „viselkedik” minden tárgy: fél méteres pvc-szegőléc, zsebszámológép, műanyagkazetta, papírdoboz. A legtovább a fémek maradnak, különösen a réz. Üigy érzi, egy szívó, úgynevezett vákumha- tás érvényesül ilyenkor. Fotós kollégámmal magunk is „kísérletezünk” a szobájában található tárgyakkal, mérsékelt sikerrel, de nem eredménytelenül. Főleg azok a tárgyak tapadnak a homlokunkon, melyeket megérintett. Eközben megemlít egy eléggé titokzatos esetet, ami vele örtént. Véletlenül vette kezébe a lázmérőt, és azt látta, a higany 42 fok fölé futott fel. Gondolta, elromlott, és vesz egy másikat a patikában. Több gyógyszer- tárat járt végig, és a lázméHangverseny 1 mmallgatom a képernyő n előtt a kongresszusi központból hangzó nagyzenekari és kórus- hangversenyt. Sokszor hallgattam már, magam is játszottam zenekarban, s mindig lenyűgözött, s mindig feloldódtam benne. Ezzel — gondolom — mindenki így van, aki a zenét szereti, mégis — most a mai széthúzó légkörben — eszembe jutott; miként lehet, hogy más emberi tevékenységben sehol sem lelhető fel az az önfeledt gyönyörű Íj; együttműködés dés, az a szinkronban lüktető lelkesedés, a harmóniába omló jóakarat egy cél, a „Mű” érdekében!? A zenekarban, énekkarban miért van így, azt tudom, arra azt hiszem, rájöttem! Lelkes együtth.______________________________________ muzsikálás közben a tettetést, az önző-harsány- „önmegvalósító”, a színlelő-hazug-hamis hangzást sem a kollégák, sem a karmester nem tűrné. Különben is, jó muzsikusnak ilyesmi eszébe sem jut, hiszen lelkileg a zenében kielégülést nyer. És ez nemcsak szép, de természetes is: előtte a cél, azt ismeri. A partitúra előjegyzései és a dirigens jelzései mindnyájunkra egyaránt kötelezőek, azt *— mivel mindannyian óhajtják — szívesen követik és egyébként, ha valami nem ,,stimmelne” esetleg, a szakértő karmester azt nyomban „lekopogná”! Hát igen — ez a különbség egy szép hangverseny, s a közélet között! (ö. Dienes) _____________________________________Jt Nem rablók, „üzletfelek” 600 márka a kukában A vasárnapi Mai Napban olvastuk. Szegény tiszalöki tanár úr szombaton rosszul felelt. Pedig a szegedi rendőrök köny- nyűt kérdeztek, olyasmit, hogy hányán voltak a rablók, mennyi pénzt vittek el, mivel fenyegetőztek. A tanár úr fújta a leckét. Támadóként két férfit és egy nőt, veszteségként 48 ezer forintot, félelme okaként a nyakára tett bicskát említette. Hamarosan megkerültek a gyanúsítottak is, hármuk zsebében 40 ezer forinttal. Hanem ők rossz diákként el- lentmondtak a pedagógusnak. Nem vették el, csupán beváltották a Tiszalökről érkező forintokat Márkára. Igaz, a kifizetett ezer helyett csupán 600-at adtak át feljelentőjüknek. Az ezért gurult be, ezért sietett a rendőrségre. A tanár úr először nevetségesnek, később igaznak találta ezt a magyarázatot. Még azt is beismerte, hogy az átvett valutát (a személyi motozástól tartva) egy ház kukájába rejtette. Ám a megjelölt szeméttartályban már sem a tanár úr, sem a keresésben segédkező nyomozók nem találtak semmit. A környéken lakók mesélték, hogy előttük toprongyos emberek kutatták át az edényeket. Üres üvegeket, száraz kenyeret és ezek szerint 600 márkát vittek magukkal. A tanár úr újabb feleltetés- től tartva kérdezte a rendőröket : akkor most otthon mit is mondjon az asszonynak? rők, melyet a gyógyszerészek hibátlanul adtak át, mind felszökött a kezében 42 fok felé. Pedig nem is volt lázas. Szakemberek számára érdekes lehet, hogy egyéb, különösnek mondható jelenségek is megtörténtek a környezetében. Az utóbbi időben a tárgyak „elmá&znak” a keze alól, akaratlanul kihullanak, vagy furcsán változtatják a helyüket. Sajátságos tudománya, hogy kézrátétel- lel altat kisebb állatokat, most a balkonon lakó galambot. Enyhe símogatásra a madár hanyattfekve elalszik. Az elmondottak közül azonban a legfurasábbnak a következőt taLáltuk: előfordul időnként — ha nagyon feszült, vagy aggódik valami miatt, ideges —, hogy a lakás valamennyi helyiségében, anélkül, hogy bármihez hozzáérne, kimegy a biztosíték. Ez utóbbira, egyelőre nincs semmi magyarázat, ez van, mondja nagy nyugalommal, ezt kell elfogadni. Mindenesetre, mondja búcsúzáskor, azt szeretné, ha az ilyen és hasonló képességeket arra lehetne hasznosítani, hogy a megbetegedett embereken segítsenek, hogy mielőbbi gyógyulásukhoz hozzájáruljanak. Baraksó Erzsébet Fotók: Harasztosi Pál Fekete lyuk — Mi akartál lenni? — Semmi. — Mi a programod? — Semmi. — Mit vársz az élettől? — Semmit. — Miért jársz ide? — Mert itt jól érzem magam. Ha kedvem van, lerúgom a neont, összetöröm a telefonfülkét, mert ez a korosztály tele van feszültséggel és valahol le kell vezetni. Az épületes beszélgetés szombat délelőtt hangzott el a Kossuth Rádió Ismét a javából című műsorában. Eredetileg Vandálok címmel sugározták. Természetesen nem ennyi volt, szinte tökéletes képet kaphattunk, a, vandálokról, akik közül egyik megkérdezett precízen fogalmazta meg, kik is ők. Mikor az anarchistákhoz hasonlította a riporter, azt mondta: az anarchisták tudják mit akarnak, a vandálok nem. Törzshelyükön a Fekete lyuk nevű szórakozóhelyen esett meg a beszélgetés, onnan tudhattuk meg, milyen esztelen pusztításokkal vezetik le a 19—20 éves korukra bennük felgyülemlett „feszültséget.” Jó lenne, ha a normális társadalom is elveszítené egyszer a türelmét és levezetné valahol. Például a Fekete lyuk, a fekete lyukak befalazásával. (baljós) Segítség a kemecsei cigányságnak Tizenegyedik szervezetéi alakította meg november 30-án Ke- mecsén csaknem félszáz taggal, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Elnöksége. Farkas Kálmán, a szövetség megyei elnöke tájékoztatta a tagságot az alakulás óta végzett munkáról. Elmondta: ma már közelíti a másfél ezret a tagság létszáma. A helyhatósági választásokon 5 MCKSZ-jelöli került be a községi képvisel estüle- tekbe. Hamarosan megkezdődik a munka a Hodászon létesült faipari üzemben, ahol túlnyomó többségben cigányokat foglalkoztatnak. Országosan elismert sikere volt a cigány Ki mit tud? rendezvénysorozatnak, amelyre csaknem 100-an jelentkeztek, s mintegy 2 ezren tekintették meg a produkciókat, s a szövetség 120 ezer forintot osztott ki a hagyományőrző együttesek és a szólisták között. A kemecsei cigányok Tóth Gyula munkást választották meg a helyi MCKSZ-szervezet elnökének, aki tájékoztatójában elmondta: a teendőket egyeztette a polgármesterrel és a képviselőtestülettel. Most az egyik cél a munkanélküliség kezelése és a különösen ősszel-télen járhatatlan cigánytelepi utak sürgős rendbetétele. Az eseményen részt vevő Szentpéteri József polgármester elmondta: a kemecsei MCKSZ-szervezettel együtt tervükben szerepel egy vessző- fonó üzem létesítése. Cél, hogy a szükséges fűzt is a cigányok termelik meg. Tervezik egy hagyományőrző együttes megalakítását is. A cigány önkormányzat Tóth Gyulát jelölte és választotta meg, aki a jövőben tanácskozási joggal vesz részt a községi képviselőtestületi üléseken. Szentpéteri József polgármester elmondta: gondoskodnak róla, hogy az MCKSZ kemecsei alapszervezete a működéséhez szükséges feltételeket megkapja.
