Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-19 / 297. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. december 19 llsln a Partitien Újabb változat a rendezésre Készpénz nincs a földéri Hozzászólás „...hogy ne ítéltessél!” (Folytatás az 1. oldalról) Magyarországon olyan az adórendszer, amely a világon egyedül csak a túlbürokratizált Olaszországban működik. A képviselő szerint Magyarországon teljesen felesleges ez a túlzott szigorúság, ettől még nem javul az állampolgárok adófizető képessége. Felhívta a parlament figyelmét arra: a kormány továbbra sem tett le arról a szándékáról, hogy jelentős mértékben megadóztassa az üzemanyagokat, a benzint és a gázolajt. Az adótörvények sorában ezután a magánszemélyek jövedelemadójával foglalkozott a plénum. A vitában hozzászólók — saját módosító indítványuk mellett érvelve — főként a lakosság túlnyomó többségét érdeklő és érintő adótáblázat megváltoztatására, nevezetesen az adóterhek csökkentésére tettek javaslatot. Török Gábor (MDF) például úgy vélte, hogy a megállapított minimumbért, az 5800 forintot nem szabad megadóztatni, így az adózó jövedelmek alsó határát 77 ezer forintba (Folytatás az 1. oldalról) élve a Vöröskereszten kívül más megemlékezésre szinte nem is számíthatnak. Az egyenként 800 forint értékű csomagok kiosztását a napokban megkezdték, azokat személyesen juttatták el a címzettekhez. A különféle éleimiiszerékkel, édességekkel megrakott pakkokat öt City-taxis ée a Vöröskereszt aktivistái hordják szét. Azoknak, akiket inem találtaik ' otthonukban, üzenetet hagytak, ok a: Vöröskereszt megyei székházában vehették át az ajándékokat. S hogy honnan volt minderre pénze a Vöröskeresztnek? Adni természetesen ő is csak abból tudott, amit másoktól megkapott. A Gabonaforgalmi Vállalat, a Compaok, a Füszért, a Nyírkellene megállapítani. Ez mindössze 8,6 milliárd forintos adóbevétel-csökkenést eredményezne. Mindemellett a képviselő szeretné elérni azt is, hogy a nyugdíjasok javadalmazásának adózásánál ne 108 ezer, hanem 130 ezer forint legyen az alsó határ. Békési László (MSZP) adótáblázatmódosító javaslata ennél is drasztikusabb, nettó 25 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelentene. Számos javaslat hangzott még el, a legtöbben azzal foglakoztak, miként lehetne a legszegényebb, illetve a középrétegek adóterheit csökkenteni. A kormány által benyújtott törvénytervezet ugyanis főleg a lakosságnak ezt a rétegét érinti kedvezőtlenül. A személyi jövedelem- adó törvénytervezetéről folytatott vita lezárását követően az elnöklő Dörnbach Alajos bejelentette, hogy az Országgyűlés zárt ülésen folytatja munkáját. Az alelnök csupán any- nyit közölt, a téma jellege kívánja meg a nyilvánosság kizárását, nehogy államtitkok kerüljenek napvilágra. Lapzártakor még tartott az ülés. ség Konzervgyár, a Csemege Édesipari Vállalat adományai tették lehetővé -az ajándékozást. Külön öröm volt a Vöröskereszt dolgozói számára, hogy amikor . már fogytán voltak az ajándékok, a SZABOLCSHÖ Vállalat vöröskeresztesei és dolgozói 32 értékes csomaggal siettek a rászorulók megsegítésére. Jutott ajándék a megyei kórház bakta- lórántházi intézetébe, valamint a sóstói szociális otthonba is. Utóbbi két helyre több mint tízezer'forint értékű narancsot és szaloncukrot küldött a Vöröskereszt, hogy azokat olyan idős embereknek, magányosoknak adják, akiket öreg korukra családtagjaik teljesen magára hagytak, nem látogatnak. Nagy várakozás előzte meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsának keddi ülését, amelyet a résztvevők közül a legtöbben a tsz-ek jövője szempontjából létfontosságúnak tartottak, mivel ezúttal terjesztette az Igazságügyi Minisztérium képviselője a tulajdonviszonyok rendezésével kapcsolatos kártérítési törvényjavaslatot a szövetkezeti tagok érdek- képviseleti fóruma elé; a várt nagy csatározás ezúttal elmaradt, mivel a tanácskozáson hatalmas visszhangot váltott ki dr. Bogdán Tibornak, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának bejelentése, amely a földtulajdon-rendezésnek teljesen új változatát tartalmazta. Ezzel egy csapásra eltolódott a hangsúly a vitában a törvénytervezetről —, amelyet a tanács minden tagja, eredeti formájában egységesen elutasított —, és helyette az új variáció került az érdeklődés előterébe. Olyannyira érezhető volt a fordulat a tanácskozáson, hogy többen is kormányzati koncepció- váltást emlegettek az ügy- >■ ben és a legtöbb felszólaló komoly tárgyalási alapnak tekintette az államtitkár által elmondottakat. Bogdán Tibor előadásában lényegében arra tett javaslatot, hogy a földtulajdon reprivatizációs-privatizációs elképzeléseit más oldalról közelítsék meg, azaz a termelőszövetkezet érdekeit jobban vegyék figye- ‘ lembe. Az elképzelés: amennyiben a tsz előzetes kötelezettséget vállalna arra, hogy a kártalanítás során az arra jogosultaknak, abban az esetben, ha földet művelni akarja és erre nézve igényét bejelenti, kiadja a földet, más elbírálásba kerül. Azzal, hogy azt a területet, ami az érintett — tehát visszaigényelhető — földek közé tartozik ugyan, ám művelésre igény nem mutatkozik, megváltania Az öreg kontinens országai egyre nyitottabbakká válnak, ám a határok átjárhatósága kedvez a bűnözésnek. Náluk is sajnos gyakoribbak lesznek a biztosítási csalások, felüti fejét a csekk- és pénzhamisítás, szélsőséges politikai csoportok rob- bantgatnak majd autókat, amelyeket lehet, hogy épp a legismertebb autó- és fegyvercsempész maffia hozott az országba. Nem kapunk esetleg munkát, mert a hamis papírokkal bevándorlók vállalnak fel bagóért mindent, s gyermekeinket reggelente úgy indítjuk majd iskolába, hogy senkitől ne fogadjanak el cukrot, cigarettát, kábítószert. Az ellenőrzött határok szűrőhatásának elmaradását valaminek pótolnia kell: először a rendőri jog, a büntető jog, a bevándorlási, illetve menedékjogi előírások nemzetek közötti harmonizálásának, majd egy határok feletti rendőri együttműködésnek. Ez lennem kell, illetve csak egy bizonyos mértékig — ennek részleteiről további egyeztető tárgyalások kezdődnek. Ezek szerint azok a kártalanításra jogosultak, akik földjükért készpénzt akarnak a tsz-től hiába jelentkeznének, erre — az elmondottajk értelmében — nem lenne lehetőség. A kormány a reprivatizáció kérdésében a részleges kárpótlás álláspontjára helyezkedik és további sarokpont a kérdésben: a földet kívánó volt tulajdonosiaknak mindenképpen földet kell juttatni, ha a művelési szándék adott. Mivel az állami földekből a várható visszaigényléseket tel- jeskörűen távolról sem lehet kielégíteni. ezért mindenképpen kívánatos a kompromisszum létrejötte. A törvénytervezet további sorsáról a következő napokban ismételt egyeztető tárgyalásokra kerül sor, ezeken a MOSZ képviselői részt vesznek. Lakat alatt a bűnözök Ismét lakat alá került a székesfehérvári Büntetésvégrehajtási Intézetből vasárnap este megszökött két, előzetes letartóztatásban lévő rab, a 30 éves Rozenczveig János és a 27 éves Bogdán László. „Szabadságuk” nem tartott sokáig: Rozenczveig Jánost már hétfőn este elfogták a rendőrök az egyik székesfehérvári szórakozóhelyen. Bogdán László kedden délelőtt került rendőrkézre sógora lakásának közelében. Az öt váró rendőrök elől kocsijából kiugorva megpróbált ugyan elmenekülni, de nem sikerült egérutat nyernie. Mindketten biztos zárkában várják tárgyalásukat. ne az úgynevezett EURO- POL. A Közalkalmazottak Európai Szövetsége rendőri szakmai tanácsának tagszervezetei a hét végén tartották kongresszusokat Luxemburgban azzal a nem titkolt céllal, hogy együttműködésük kinyilvánításával megkezdjék az EUROPOL kiépítését. Egy „még a ceruzákat számláló rendészeti közigazgatás” azonban aligha veheti fel a versenyt a fejlett technológiával és bőséges anyagi eszközökkel rendelkező nemzetközi bűnszövetkezetékkel. De vajon áldoznak-e majd a nemzeti parlamentek a rendőri erők sikerrel kecsegtető, Európában egységes technikai szintjének megteremtésére? Tudnak-e majd annyit fizetni egy rendőrnek, hogy ne gondolja meg kétszer, míg megadásra szólít fel egy villám- kezű bérgyilkost? A kedvező válasz — amelynek megadására a hét végi konferencia nem volt hivatott — nyugalmunkat jelenthetné. „A FARIZEUS MEGALLVAN, ily módon imádkozék magában: Isteni Hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozok, hamisak, paráznák, vagy mint £m e vámszedő is . .. A vámszedő pedig távol áll- ván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mailét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem, bűnösnek. Mondom néktek, ez megigazítva méné alá az ő házához, inkább hogynem annak, mert valaki felmagasztalja magát megaláztatik; és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.” (Lukács 18/11—12—14.) A szeretet küldötte, a názáreti Jézus szavait kell kölcsönvennem. hogy az ő bizonyítottan nem állampárti elfo- gultságú példázatának segítségével érzékeltessem, milyen képtelenséghez vezet, ha az erkölcsi Ítéletalkotásban bárki is eltekint a „mindenki vétkezik” kiindulópontjának feltétlen érvényességéből. Olyan állításokhoz, mint amilyeneket a K-M legutóbbi nyilvános vitájának résztvevői engednek meg maguknak. Az erkölcsi elszegényedésről folytatott beszélgetésükben: „a fiatalok az iskolában nem kaphatták meg azt a nevelést, amibe belekapaszkodhatnának” — mondja egyikük és bizonyíthatóan a valláserkölcsi nevelésre gondol, amely neki életre szóló hitet adott. „De kérdezem én, kitől kapták volna meg?” — veszi fel a fonalat, aki szavai szerint nem vallásos — „Mert a tanártól nem tudták megkapni. És nagyon sok gyerek szüleitől sem kaphatta meg, mert már a gyerekek szülei sem részesültek erkölcsi nevelésben (??) Kiesett egy korosztály” „Nem egy, hanem két-három korosztály esett ki, a mai fiatalok, serdülők, ifjak hetven százaléka nem kapott erkölcsi nevelést” — így zárja a harmadik. Mielőtt a méltatlankodó értelem érveire kerítek szert, engednem kell az erkölcsi méltóságérzet követelésének, hogy tlltakozhassam. Tiltakozom a „lelki kevélység” ellen a szüleim és nemzedéktársaik nevében, akik engem és korosztályomat tisztességre neveltek; tiltakozom a magam és nemzedéktársaim nevében, akik gyermekeinket emberségre igyekeztünk tanítani. Tiltakozom pedagóguskollégáim nevében, akiknek egyetlen odavetett mondattal ismét a képükbe vágnak. És tiltakozom két felnőtt fiam nevében, akiktől — hetven százalékban — minden erényt elvitatnak. Minthogy Krisztus a hívőnek alázatot hirdetett, a hitetlennek meggyőződése a demokratikus egyenlőséggondolat jegyében ugyanazt diktálja, joggal htvatkozhatom a Bibliára intésül azokhoz, akikkel vitám van: .......... ezt mondjátok: Ha mi, atyáink korábban éltünk volna, nem lettünk volna az ő bűntársaik a próféták vérében. így hát magatok ellen tesztek bizonyságot, hogy fiai vagytok azoknak, akik megölték a prófétát.” (Máté 23:30—31.) o o A beszélgetőtársak gondolkodásának három előfeltevése van. Az egyik: hogy az erkölcs teljességgel a nevelés hatalma alá tartozik. A másik: hogy az emberi tisztességnek egyetlen biztosítéka van: a valláserkölcsi nevelés. S a harmadik: hogy az elmúlt negyven évben az egész ország elbitangolt az erkölcsösség mezőiről. ELKÉPEDVE OLVASOM, HOGY az egyik vitázó nem talál érintkezési pontot az erkölcs és a szűikebb-tágabb társadalmi környezet között. Éppen ő nem, aki foglalkozására nézve pszichológus, és alkinak tudnia kell (kellene) a neurózisok és a környezeti betegítő tényezők összefüggéseiről. Ezért tévedhet odáig, hogy azt panaszolja: a háború utáni helyzethez képest, amikor „voltaik céljaik az embereknek. .. akikor nem a vagyonszerzés volt a fő eél, ma egyre inkább a pénz az érték”. Negyvenöt előtt és után is egy ideig a mindennapi betevő falat megszerzése volt a fő célja az emberek túlnyomó többségének — jellemzőül arra, hogy a cél önmagában alig mond valamit egy cselekvés eszmei értékéről. Am jellemzőül arra is, hogy az embernek előbb ennie, laknia és ruházkodnia kell ahhoz, hogy a fenkölt er- kölosdség dilemmáival foglalkozhasson. Rövidlátásról tanúskodik, ha valaki a vagyonszerzés bűnét látja manapság általánosnak, amikor a társadalmi elnyomoro- dás ölt rendkívüli mértéket. És igencsak széplelkű panaszkodás a piacgazdaságra esküvő állampolgárok részéről, ha éppen ez ellen berzenkednek. Tudtommal ma sem a régebbi vagyonok felhalmozásában tevőlegesen közreműködők gazdagítása a kormányzat országos gondja, hanem a kártalanítás. Egyszóval visszatértünk oda, ahonnan egykor elindultunk. És ma is az a hamis prófécia mint hajdanán: hogy minden ember a maga szegénye. Mert szegény és gazdag nemcsak a piacgazdaságra jellemző fogalmak, de létezésük annak nélkülözhetetlen megkülönböztető vonása, akármit is mond erről „Morál Néne”. És semmit sem hirdettek gyakrabban azok, akiknek maguknak nem kell a szenvedéstől tartaniuk, mint az áldozatvállalás földi vagy túlvilág! megjutalmazását. Lehet szép tirádákat mondani a család szentségéről Is (amit állítólag a pártállam züllesztett volna szét), ha előzékenyen elfelejtkezünk arról, hogy a nyugati szép- és szakirodalom (a pszichológiai is!) több mint fél évszázad óta regisztrálja, elemzi, panaszolja a hagyományos család ottani szétesését mint a modernizáció árát. És legfeljebb a nosztalgikus érzelmek világába névedhet vissza az, akinek hiányérzete támad (pl.: a nagymama bibliaolvasása iránt). Ezért egyet kell értenem a vitát közreadó újságíróval: ..a gazdasági és erkölcsi válságból ninos külön kilábalás.” o o Hogy valaki számára Isten a legfőbb törvényadó, ez az ő legtiszteletreméltóbb magánügye. Szeretnék azonban emlékeztetni arra, hogy a bűn a viaUásnaik is alaptermimusa, sőt, a világi gondolkodásba onnan származott át. Minthogy ,,annak idején” soha nem sértettem a hívő ember méltóságát, ma, amikor sokan a vallásos egyenértékű kifejezésévé avatják az erkölcsöst, elkerülhetetlennek érzem, hogy kimondjam: ez nem igaz. A kereszténység története a bűnök története is. Ezért szemforgatásnak tartom a vallás múltjának manapság divatos h erői sál ásá£. Minden erkölcsi eszménynek az a sorsa, hogy posztulátumalt megszegik, akárha a tízparancsolat is az. Az egyház sem volt kivétel ez alól. A superbia, a Krisztus által kárhoztatott gőg, mindig megterem ott, ahol vagyon és gazdaság halmozódik, hatalom összpontosul. Az egyház is számtalanszor vétett az irgalmasság, a könyörületessóg és az alázat parancsa ellen. És mindannyian tudjuk, hogy lélek- gyilikosságot minden eszme fanatikusa elkövethet akár a kommunizmus megszállottja, akár Krisztus atlétája. A beszélgetés minden résztvevője elismeri elvben, hogy különböző világnézetek alapján is lehet erkölcsösnek lenni, mégis azt állítják, hogy a váltás előtt csak az erkölcsi züllés tenyészete voltunk. Az ország és egyénei is. Ez a beállítás az erkölcs természetének félreértésén alapszik, mert sohasem lehetséges, hogy valamely társadalom erkölcse csak jó, vagy csak rossz legyen. Másrészről morált választva az ember maga alkotja önmagát. Igenis különbözünk a személyes erkölcs tekintetében, cselekedeteink szerint. Nem abszolút igazság tehát, csupán általános érvényű tétel, hogy köz- és magánerkölcs között van összefüggés. Ezért nem fogadhatom el az erkölcsi ítélkezés túláltalánosí- tásait. Ezek az önigazolás és önfelmentés tudott, vagy öntudatlan torzításai. A ,,különb”-ség dekralációi saját magunkról. A PÁRTÁLLAMI RENDSZER erkölcsi értelemben nemcsak azért bukott meg, mert nem engedett eléggé teret a valláserkölcsi nevelésnek, hanem mert tényei és hirdetett eszméi feleseltek egymással. Hazugságra nem épülhet tisztes erkölcsiség! Ám a hazugság tulajdonképpen a polgári társadalom generáló elve is. És ehhez képest súlyos kiábrándulással fenyegető álmodozás az eljövendő tisztaság boldog korszakáról álmodozni. Az áhított fényes Nyugat, de az álmok Amerikája is, nemcsak a jólét és demokrácia, hanem a bűnözés és erőszak, elidegenedés és magány, valamint a kultur- szemét világa is. De nem ez a lényege. A jövendő erkölcsiség felbecsülése szempontjából in- inkább az, hogy ott „kétharmados társadalom kormányoz és gyarapszik, amelynek nem kell tartani az egyharmadnyi szegény ördögtől, míg a világ másik részén ez a másik társadalom kétharmadot, négyötödöt* vagy kilenctizedet tesz ki.” És aligha fojtja meg jobban az erkölcsisé- get más, mint a pénz, az ennivaló és a lakhely hiánya. A „gonosiz csábításaidnak ott is ki van téve az egyes ember. Ami ott van, mégsem a gonosz birodalma. Az sem ami nálunk — volt. „Mert élt itt az élet is.” A „létező szocializmus” megbukott, de bukása nem vet véget az igazságosság szükségletének az emberekben és szomjúhozásá- nak. Ami pedig a múlt örökségét illeti, „amiért fizetnünk kell nekünk és gyermekeinknek” senki se feledje: részese volt a múltnak maga is. Ezért senki ne is osszon másoknak igazságot és helyet bal és jobb keze felől, valami személyes utolsó ítéletet tartván. Hogy is van ez a Bibliában? „ . . . minket rágalmaznak és amint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, kiknek kárhoztatása igazságos. Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképpen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy a zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak ... Száj ok telve átkozódással és keserűséggel ... És a békességnek útját nem ismerik.” (Pál levele a Rómabeliekhez 3: 8-17). Békés Karácsonyt mindannyiunknak. Kiss Gábor Kovács Éva PÁLYÁZAT Villamosszigetelő és Műanyaggyár Fékbetétgyára Kisvárda, Árpád út 125. igazgatója pályázatot hirdet a megüresedett Kereskedelmi igazgatóhelyettesi munkakör 1991. február 01-től való betöltésére. A kinevezés 5 évre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. A GYÁR FÖ TEVÉKENYSÉGI KÖRE: Járműipari súrlódó alkatrészek (fékbetétek, kapcsolótárcsák) előállítása. Árbevétele az elmúlt években közel 700 mill. Ft, létszáma 650 fő. 1991. január 01-től önálló vállalatként tevékenykedik. A KERESKEDELMI IGAZGATÓHELYETTES FELADATAI: — A vállalat kereskedelmi és termelési tevékenységének szervezése, irányítása. — A vállalat bel- és külkereskedelem politikájának kialakítása, továbbfejlesztése. — Konvertibilis export piacok bővítése, kooperációs kereskedelmi kapcsolatok kiépítése. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — maximum 50 éves életkor, — szakirányú egyetemi végzettség, — 10 éves szakmai, ötéves vezetői gyakorlat. BÉREZÉS: megegyezés szerint. elbírálásnál előnynek számit : — piacszervező, marketing szakközgazdász képesítéssel is rendelkezők, — egy Idegen nyelvet tárgyalási szinten ismer (angol, vagy német). A PALY AZAT TARTALMAZZA: Szakmai önéletrajzát, eddigi tevékenységének, munkaköreinek Ismertetését, a pályázati feltételeket igazoló okiratok másolatait, kereskedelmi igazgatóhelyettes munkakörre kialakított koncepcióját, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. Pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet a vállalat személyzeti vezetőjénél. Telefon: 42-15-875; vagy Kisvárda 728. A PÄLYÄZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1991. január 15 ELBÍRÁLÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1991. január 31. A pályázatokat a fenti időpontig kérjük ajánlott levélben postára adni, vagy személyesen benyújtani és a borítékra jól láthatóan feltűntetni: PÁLYÁZAT. CÍM: Villamosszigetelő és Műanyaggyár Fékbetétgyára Kisvárda, Árpád út 125. 4601 A pályázatokat bizalmasan kezeljük, azok elbírálásáról — az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben — az igazgató dönt. Az eredményről a pályázatok egyidejű visszaküldésével írásban értesítjük a résztvevőket. Szeretetcsomag és segély Rendőri Unió alokult Europol a nyugalmunkért
