Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-19 / 297. szám

Az Országgyűlés keddi programja Bdó(s)nap a Parlamentben Kedden reggel csaknem negyedórás késéssel kezdhette meg munkáját Szabad György elnök­letével az Országgyűlés, mert az első jelenlét- ellenőrzéskor csupán 165-en voltak a teremben, s hosszú percek teltek el, amíg határozatképes­sé vált a testület. Mint kiderült: a képviselők az újságokért, illetve az Állami Biztosító aján­dékcsomagjáért álltak sorba. A,z alig több mint kétszáz törvényhozó elsőként a jövő évi privatizációt meghatáro­zó vagyonpolitikai irányel­vekről tárgyalt. Mádl Ferenc tárcanélküli miniszter elöljá­róban leszögezte: a tulajdon- váltásnak a privatizáció és nem a reprivatizáció, az állami vagyon újraelosztása révén kell megvalósulnia. A kormány az úgynevezett ak­tív programok keretében 1991-ben mintegy 100 állami nagyvállalat privatizációját indítja meg. A tárca nélküli miniszter valószínűsítette, hogy jövő­re a privatizációs folyamat összességében 300—400 válla­latot érinthet — 400—500 milliárd forint értékben, ami az állami termelői vagyon 20 százaléka. Ez a mérték a gazdaság egészére kiható át­alakulás kiindulópontjává válhat a szállodaipari válla­latoktól az építőiparon keresz­flz autós világatlaszban Fehérgyarmat: Sliell-kít Szatmáriul Átadták a megye harma­dik SHELL benzinkútját tegnap délelőtt Fehérgyar­maton. Az ünnepélyes meg­nyitón, melyen részt vettek a város vezetői, a SHELL vezérkara és a megye ille­tékes szakemberei, Domo­kos Ferenc, a SHELL-ln- terág vezérigazgató-helyet­tese adta át jelképesen a modern töltőállomást dr. Nemes Istvánnak, Fehér- gyarmat polgármesterének (képünk). Az alkatrész és ajándék üzlettel is ellátott benzinkút első kuncsaftjai, a nemzeti- színű szalag átvágása után a cég vendégei voltak egy in­gyen tankolásra. A neves cég színvonalas kiszolgálást nyújtó töltőállomásainak most átadott részlege már környezetvédelmi szempont­ból is korszerűbb, mint a korábban épültek. — A SHELL környezetba­rát cég — jelentette ki a ve­zérigazgató-helyettes — en­nek megfelelően az idén épí­tett kútjaink, mint a fehér- gyarmati is, már kettős fa- ^ lú tartállyal rendelkeznek, melyeket még betonfal is körülvesz. Biztonsági előírá­saink a jelenlegi magyar szabványt lényegesen meg­haladják. A megyénket érintő Shell fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatban — lapunk kér­désére — az alábbiakat mondta el a vezérigazgató­helyettes. — A februárban végleges­sé váló hálózatfejlesztési tervünk szerint a magyaror­szági kútjaink számát öt év alatt meg szeretnénk dupláz­ni. Ennek megfelelően ala­kulnak a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyével kapcsolatos elképzeléseink is. E megyé­ben a következő Shell-kútra legnagyobb eséllyel és legha­marabb Kisvárda számíthat, mivel itt indokolják szá­munkra is a beruházást a földrajzi és forgalmi viszo­nyok. A megye műszaki ve­zetésének tervei között sze­replő kilenc további töltőál­lomásból a sor elején olyan városok várakoznak, mint Máté lka, Váeárosnamény, Nyírt or, mellyefekel kap­csolatban még korai volna nyilatkoznom. Már a jelenle­gi hálózatunk mellett is erő­sen gondolkodunk egy kelet­magyarországi alközpont lét­rehozásáról, mert a főváros­ból tankkocsikkal ellátni ezt a régiót már nagyon költsé­ges. Az alközpont teremti majd meg egy erőteljesebb hálózatfejlesztésnek a lehe­tőségét. Galambos Béla EDBBS Ajándékképp A Béres Részvénytár­saság 50 ezer Béres Csepp Plusz gyógyhatású készítményt ajándékoz a Máltai Szeretetszolgálat­nak. A részvénytársaság ezúton kívánja eljuttatni a Béres-cseppeket azok számára, akik anyagi ne­hézségeik miatt nem tud­ják azt megvásárolni. Akik igényt tartanak a készítményre, azok levél­ben kereshetik fel a Mál­tai Szeretetszolgálatot. (1125 Budapest, XII., Szarvas Gábor út 52.). Hogy a szegényeknek is llnnM legyen Szeretetcsomag és segély Antall—Chevenement tül a gépgyártó nagyvállala­tokig. A vagyonügynökség fela­datául e folyamat segítését fogalmazza meg. Az Állami Vagyonügynökség évi 3—4 privatizációs programot kí­ván megvalósítani. Egy- egy programban 25—30 vállalat eladásával foglal­koznak majd. Jövőre egy­szerűsödik a spontán priva­tizációval kapcsolatos állami vagyonügynökiségi elbírá­lás, így ez a folyamat vár­hatóan felgyorsul. A ter­vezet a munkavállalói tu­lajdonszerzést a privatizá­ció egyik lehetséges, de nem elsődleges útjának tekinti. A vitában a volt egyházi ingatlanok visszaadása is szóba került, A kérdést a kisgazdapárti Oláh Sándor vetette fel, aki szerint a kormány hasonlóan megér­tő lehetne más esetekben is. Egyebek között a volt gaz­dakörök tulajdonát említet­te. A kisgazdapárti szerve­zetek vállalnák, hogy ere­deti funkcióiknak megfe­lelően folytassák tevékeny­ségüket. A felvetésre rea­gálva Pálos Miklós állam­titkár leszögezte: a volt egyházi ingatlanok ügye nem tekinthető reprivatizá­ciónak. Az egyházak kárta­lanítást kapnak a tőlük jog­talanul elvett ingatlanokért. A vagyonpolitikai irányel­vekről folytatott vita felfüg­gesztése után a képviselők hozzáláttak a jövő évi álta­lános forgalmi adó törvény- tervezetének részletes tár­gyalásához. Palotás János (MDF) több javaslatot is tett a törvénytervezettel kapcso­latban. Kifogásolta, hogy (Folytatás a 4. oldalon) találkozó II térség Mm» A kormányszóvivő közli: Antall József miniszterelnök parlamenti hivatalában fo­gadta Jean-Pierre Chevene­ment francia védelmi mi­nisztert, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik Magyaror­szágon. A találkozón jelen volt Für Lajos honvédelmi miniszter és Pierre Brochand budapesti francia nagykövet. A megbeszélésen eszmét cseréltek az európai földrész politikai együttműködését és biztonságát érintő kérdé­sekről, különös tekintettel a párizsi Európai Biztonsági és Együttműködési Csúcsérte­kezlet utáni helyzetre. A francia miniszter érdeklődé­sére Antall József kifejtette a magyar kormány felfogását a közép-kelet-európai térség biztonságának kérdéseiről, és szólt az európai integrációs szervezetek jövendő szerepé­ről és felelősségéről. Comb, karaj, tej Vajon mennyi leäz a tej ára január elsejétől, való­ban csak ünnepi étel lesz a sajt és a sertéscomb? Ezek a kérdések foglal­koztatják leginkább a la­kosságot napjainkban, fő­leg a hétfői Földművelés- ügyi Minisztérium bejelen­tése után, mely szerint a tej és tejtermékek 35, a hús ára 30—35 százalék­kal emelkedik. A megyei tejipari vállalat és a Sza­bolcs Húsipari Vállalat csatlakozik-e az árat eme­lők közé? — kérdeztük. — Annyira megnőttek a költségeink — válaszolta Rudolf János, a tejipari vál­lalat igazgatója —, hogy sajnos árat kell emelnünk. A költségnövekedés a tej- ágazatban 33 százalékos, emiatt 35 százalékos a fo­gyasztói árnövekedés. Konk­rét árakat kedden még nem ismerünk, szerdán lesz igaz­gatótanácsi ülés, ahol vár­hatóan ismertetik a szám­adatokat. Előzetes szakra i- nisztériumi tájékoztatás sze­rint a felvásárlói tejár 4 fo­rinttal nő, de ez is csak szerdán derül ki. Januártól a piacon való maradáshoz még jobban kell igazodnunk az igényekhez, hiszen jelen­leg a belföldi szállításon van némi nyereségünk. Nem emel árai a Szabolcs Húsipari Vállalat, kaptuk az információt, így a hús és hústermékeik ára változat­lan marad. Viszont a felvá­sárlási árminimumról nem tudnak semmit, ha emelke­dik a felvásárlási ár, akkor kényszerűségből nekik is igazodni kell ehhez. Hogy mindez mikor lesz? Talán egy újabb újsághír nyomán, hiszen a minisztérium tájé­koztatójáról az újságokból értesültek. Közeledik a kará­csony, s ez némelyeknek öröm, másoknak azon­ban szomorúság. Utób­biak közé tartoznak azok, akik a szeretet ün­nepe felé közeledve mind gyakrabban kény­telenek a nincstelenség- re, a lemondásra gondol­ni. Róluk gondoskodik az a központi rendelet, amelynek értelmében a rendszeres segélyezettek négyezer forint kiegé­szítő segélyt kapnak ha­vi járandóságuk mellé, — tudtuk meg Bódi Andrásnétól, a nyíregy­házi városi tanács szo­ciálpolitikai csoportjá­nak vezetőjétől. A megyeszékhelyen össze­sen 530-an jogosultak erre a segélyre, számukra 1 millió 600 ezer forintot fizet ki a vá­rosi tanács. Igaz, a segélye­zettek mintegy fele úgyneve­zett részsegélyt kap. Közéjük tartoznak azok, akiknek az állam által nyújtott támoga­tás mellett más forrásból származó jövedelmük is van: házastársi pótlékot, földterü­letből származó jövedelmet, A Vöröskereszt megyei székhazában személyesen adják át a rászorulóknak a karácsonyi ajándékot, az értékes szeretetcsomagot. vagy albérleti díjat kapnak. Számukra kétezer forint egyszeri ki­egészítést ad a tanács, mivel ezek az emberek a nyugdíjfolyósító igazga­tóságtól ezekben a na­pokban kapják meg a 2400 forintos egyszeri tá­mogatást is. A nyíregyházi kisnyugdíja­sok karácsonykor is úgyneve­zett eseti kérelem alapján kaphatnak segélyt. Nem árt azonban tudni, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a döntés is nehezebb lett, ezért a kérvényezők a szokásosnál kisebb összeget kapnak, nem utolsósorban azért, hogy jus­son belőle minden rászoruló­nak. A különféle jogcímeken juttatott segélyeket karácso­nyig mindenki megkapja, hi­szen azokat a tanács decem­ber 15-ig postára adja. Amint azt lapunk korábbi számában megírtuk, a Vörös- kereszt megyei szervezete emberséges akcióba kezdett az ünnep tiszteletére. Szere­tetcsomagot készített azok­nak a rászorulóknak, akik a megye különféle településein (Folytatás a 4. oldalon) Minimál nyugdii: 7600 Ft Koruk miatt kiszolyáltatottak A nyugdíjak minimá­lis összegét 1991-ben 8750 Ft-ra kellene emel­ni ahhoz, hogy az idő­sebb korosztály a be­ígért áremelések után is meg tudjon élni — mondta Michaletzky Vilmos, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke ked­den tartott sajtótájékoz­tatón Budapesten. Számításaik szerint a lét- fenntartás legkisebb össze­ge az emelkedő élelmiszer- árak, a lakbérek, a rezsi, valamint az egyéb kiadások — karbantartási munkák, ruházkodás — kölségeinek növekedése miatt megha­ladja majd a 7600 Ft-ot. Ez a teher elsősorban a 70 év feletti, munkát vállalni már nem tudó, kisnyugdíjas ré­teget sújtja. A kormány fe­Perel Penészlek (S. oldal) lelőssége, hogy ezekről az emberekről gondoskodjon. A 'jövő évre tervezett ár­emelések egy része, így az élelmiszerárak és a lakás- fenntartás költségeinek emelésé a párt gazdasági szakemberei szerint elkerül­hető lenne, ha az 1991-es költségvetésbe beiktatott tartalékokat mozgósítanák. A jelenlegi gazdaságpolitika kritikájaként hangzott el az is, hogy igazságtalannak és erkölcstelennek tartják a nyugdíjak megadóztatását, mert ez tovább nehezíti az idősebb korosztály megélhe­tését. Elhangzott: több alkalom­mal megpróbáltak kapcsola­tot felvenni a parlamenti pártokkal, eddig azonban ez nem sikerült. Igaz ugyan, hogy mind a tavaszi parla­menti, mind az őszi helyha­tósági választások előtt szá­mos ígéretet kaptak a közel két és fél millió szavazat reményében. Az ígéreteket azonban eddig még nem kö­vette határozott intézkedés, sőt a választások után a hat legnagyobb párt még a kap­csolatfelvételtől is elzárkó­zott. Egyetlen honatya. Pa­lotás János vállalta csak, hogy képviseli a nyugdíja­sok érdekeit a törvényho­zásban. II Kelet­magyarrszág Mi mennyi lesz?

Next

/
Thumbnails
Contents