Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-17 / 295. szám

4 KeUt-Magyaronzác 1990. december 17 Ismót Antall József az MDF elnöke (Folytatás az 1. oldalról) Az MDF eszmeiségének gyökereit feltárva Antall József hangsúlyozta, hogy a lakitelki nyilatkozatban a mozgalom, majd később a párt vállalta az egykori Független Kisgazdapárt esz­mevilágát (ami nem azonos a ma működő kisgazdáké­val), vállalta a Bibó István nevével fémjelzett Nemzeti Parasztpárt eszmeiségét, ma­gáénak vallotta a keresz­ténydemokráciát, illetve a nemzeti liberalizmus leg­jobb hagyományait. Az MDF a népi-nemzeti gondolatot, és ehhez kapcsolódó szoci­ális érzékenységet, a nem­zeti liberalizmusban kifeje­ződő jogállamiságot és sza­bad piacgazdaságot, az ér­tékek őrizetében a konzer­vativizmust, valamint a mai modern, nyugat-európai po­litikai programpártok esz­meiségében is fellelhető egyetemes kereszténység gondolatát képviseli. Az MDF maga ezeknek az esz­méknek az egysége, nem pe­dig szétdarabolt irányzatok halmaza. ❖ * * Vasárnap folytatódott az MDF IV. országos gyűlése a szekciók és munkacsoportok tanácskozásával. A szociálpolitikai munka- csoport helyzetelemzése sze­rint az ország válságos álla­potban van; a kormányt érő támadások védhetetlenné válnak, ha a testület nem lesz képes orvosolni a leg­égetőbb szociális gondokat. A feszültségek .'növgkédésével lázadások, sztrájkok is elkép­zelhetőek. Ezek elkerülése érdekében a kormányzati munka egészét át kell hatnia a szociálpolitikai szemlélet­nek. Az egyik legsürgetőbb tennivaló a gyermekes csalá­dok terheinek hatékony eny­hítése. A támogatások növe­léséhez forrást teremthet a költségvetésből folyósított termelési, illetve ártámogatá­sok leépítése. Eelkes taps köszöntötte a szónoki emelvényre lépő Csurka Istvánt. A sajtó-nyil­vánosság szekció munkájáról beszámolva a munkacsoport vezetője elmondta: az önálló sajtó megteremtésének vlsz- szavonhatatlan igénye csen­dült ki-valamennyi felszóla­lásból. Miért kell a kormány­hoz közelálló sajtóorgánum? — tette fel a kérdést Csurka István, majd rögvest meg is válaszolta: a rendszerváltás, az átalakulás csak akkor hajtható végre, ha az MDF hisz magában, és megteremti saját sajtóját. A politikai program szek­ció munkájáról Csengey Dé­nes számolt be Az első és legfontosabb megállapítás: nincs szükség az MDF irányvonalának, stratégiá­jának megváltoztatására, hiszen az helyesnek bizo­nyult Valamelyest bővült a párt meghatározása, esze­rint az MDF a népi-nemzeti gondolat, a nemzeti libera­lizmus, illetve a keresztény- demokrata értékrend egy­sége alapján álló gyüjtőpárt. Késő délután — még a választási eredmények ki­hirdetése előtt — lépett a szónoki emelvényre Antall József, hogy zárszóban ösz- szegezze a tanácskozás leg­fontosabb tapasztalatait. Egy korábbi hasonlatát folytatva a „magyar mitológiát” talán a leghívebben tükröző Bánk báni gondolatvilág alapján jellemezte a kormányzás felelősségét. Eszerint a kor­mányfő dolga, hogy vállalja az egyeztetés feladatát az egymás ellen feszülő ellen­tétek között. Ugyanakkor tisztában kell lennie az­zal, hogy Tiborc panaszának meghallása nélkül nincs kormányzati munka. Az MDF IV. országos gyűlésé­nek egyik legnagyobb érté­ke, hogy hallatta a nép hangját, kritikusan elemez­ve a kormányzat eddigi te­vékenységét. A Magyar Demokrata Fó­rum IV. országos gyűlése új­ból Antall Józsefet választot­ta a párt elnökévé. A leadott 948 szavazatból 908 voksolt Antall József mellett. Az el­nökség tagjai egybek között: Für Lajos, Horváth Balázs, Jeszenszky Géza, Kónya Im­re, Lezsák Sándor, Furmann Imre, Csengey Dénes, Csoó- ri Sándor és Csurka István. Az országos gyűlés megvá­lasztotta a 12 tagú etikai-fe­gyelmi bizottság tagjait is. Tőkés-interjú egy angol lapban Kárpátaljai változók Az álomzóna „Imádkozom azért, hogy amikor Románia megemlé­kezik befejezetlen forradal­munk első évfordulójáról az elkövetkező két hétben, ne legyen újabb vérontás” — jelentette ki Tőkés László erdélyi református püspök a The European című heti­lapnak adott interjújában. A püspök, aki a balesetet követő hosszas magyaror­szági kórházi ápolása után a 'közelmúltban tért vissza Nagyváradra, a romániai forradalmat megnyitó te­mesvári felkelés . évforduló­ja alkalmából adott nyilat­kozatot az angol nyelvű eu­rópai hetilapnak. ,,Romániában az emberek úgy érzik, hogy továbbra is megtagadják tőlük a de­mokráciát és az emberi jo­gokat. Második forradalmat akarnak, mert az álalaku­Bukaresti helyzetkép Feszült légkör Romániában Romániában á volt 'politi­kai foglyok szövetsége arra szólította fel a Zsil-völgyi bányászokat, hogy vállalja­nak szolidaritást a sztrájko­ló egyetemistákkal, s ezzel köszörüljék ki a csorbát, amely a június 14—15-i bu­karesti „rendteremtő akció­jukkal” hírnevükön esett a hazai és a nemzetközi köz­vélemény előtt. Mint isme­retes, a bányászok két na­pon át -valóságos hajtóva- dászatot folytattak az egye­temisták és az ellenzéki ve­zetők után és brutálisan bántalmazták őket. A jelen­legi, Temesvárról kiindult diáksztrájk az államfő és a kormány lemondását köve­teli és a diákliga a nagyüzemi munkásságot csatlakozásra szólította fel. Bukarestben a tavaly decemberi fordulatot megelőző feszült légkörben különfélé provokatív röpla­pok és falragaszok tűntek fel. Az egyik ilyen szórólap egy füst alatt akarja lejá­ratni a hatalommal szembe­szegülő gépkocsivezetőket és a diákságot. A "röplapon a sofőröknek az egyetemis­tákkal szolidaritást vállaló bizottsága arra buzdítja a hallgatókat, hogy csatlakoz­zanak hozzájuk „az ország tönkretételében". A gépko­csivezetők csütörtökön fel­függesztették útlezáró akci­óikat, szakszervezeti vezető­ik és a kormány képvise­lőiből bizottság alakult kö­veteléseik kivizsgálására. A fővárosban vasárnap a Besszarábia Társaság szer­vezésében mintegy másfél­ezren tüntettek a szovjet nagykövetség előtt. Temesváron románokhoz szól Tőkés László püspök, december 15-én. lás, amelyben a Ceaascscu- korszak után reményked­tünk, még korántsem teljes. Még mindig a gyanakvás, a türelmetlenség, az ellensé­geskedés légkörében élünk” — mondotta Tőkés László, akiről a lap megállapítja, jelenleg is megfigyelés alatt áll és szélsőséges román na­cionalista elemek fenyege­tik, eljárást akarnak indít­tatni ellene. Erre utalva a püspök kijelentette: Romá­nia „veszélyesen közel áll ahhoz, hogy fasiszta jellegű állam legyen”. „Még nincs elég demokratikus tapaszta­latunk, az emberek tudják, hogy a régivágású kommu­nisták és a Seeuritate bü­rokratái továbbra is hatal­mon vannak” — hangoztat­ta az interjúban. A püspök nyilatkozatá­ban elmondotta: az évfor­duló alkalmából Nagyvára­don nemzetközi egyházi konferenciát tartanak, a ke­let-európai egyházak rész­vételével. Ennek célja az, hogy megvitassák, hogyan lehet békés eszközökkel megoldani a Közép- és Ke­let-Európábán jelentkező nemzetiségi problémákat, amelyeket, a különböző to- talitariánus rendszerek a szőnyeg alá seperték. Saját helyzetéről szólva közölte a lap tudósítójával: tiltako­zott az ellene folytatott megfigyelés ellen, de a vá­rosi hatóságok nyíltan ki­jelentették, hogy nem szün­tetik meg azt. „Családom csaknem olyan mértékben érzi fenyegetettnek magát, mint tavaly ilyenkor” — idézi a hetilap Tőkés László nyilatkozatát. Szabad gazdasági övezet megteremtése a távolabbi célja Kárpátaljának. En­nek első lépcsőjeként már kidolgozták a szakemberek a „Kárpátontúli közös vál­lalkozási zóna” tervét, melyet a közeli hetekben terjesztenek az Ukrán SzSzK parlamentje elé. Amennyiben ott elfogad­ják a nagyratörő elképzelé­seket tartalmazó tervet, minden bizonnyal látványos fejlődésnek indul majd ez az egy és egynegyedmillió la­kosú megyéje Ukrajnának, amely a kulcsfontosságú nyugati kapu szerepét tölti be a Szovjetunióban. Kínai modell Ungvári hivatalában Usz- tics Szergej Ivanovicsot, a népképviselők Kárpáton­túli területi Tanácsának V. B. titkárát kérdeztük az elképzelések előzményeiről és a kitűzött célokról. — Az Orosz SzSzK-ban ez idáig tíz különleges gaz­dasági zónát hoztak létre, de egyik sem működik megfelelően — kezd ked­venc témájába a tanácstit­kár. — Ide is próbálták el­méletben átültetni a kínai modelleket, ám az ilyen terv a mi véleményünk szerint eleve bukásra lenne ítélve. A helyi szociális, gazdasági, történelmi és nemzeti sajá­tosságokat kell alapul venni. Mi így láttunk hozzá .és tudományos alapossággal, párhuzamosan két magasan képzett csapat készítette el részletes tervét. A kettőből hoztuk össze a decemberben területi tanácsülés elé ter­jesztett végleges változatot. Ez abban különbözik a töb-. bi, sikertelennek mondható-" próbálkozástól, hogy nem a legmagasabb szinten, a „sza­bad gazdasági övezet” azon­nali megvalósítását kezdi, hanem egy köztes megoldás- * sal, a „közös vállalkozási övezet” létrehozásával is megelégszik az első lépcső­ben. Éppen a fokozatosság az, amely a lehetőségek * maximális figyelembevéte­le mellett a másik biztosíté­ka a terv sikerének. — A közös vállalkozási övezet megvalósításának Műszaki kiskereskedfik figyelem! A HÍREX Menedzser Kft. vonzáskörzetében kizárólagos joggal megkezdte az ACCORD KFT. által forgalmazott híradástechnikai termékek nagyikereskedelmi forgalmazását. Együttműködési szerződés alapján folyamatos ellátást biztosítunk a tőkével is beszálló partnereinknek. HÍREX Menedzser Kft. Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 15. Telefon: 11-313, 11-579 ftírgWj Torgyán nélküli vezérkar fl Fíigietlen Kisgazdapárt ülése Zárt ajtók mögött folytatódott szombaton a Független Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülése, jóllehet a személyi kérdéseket már előző nap megtárgyalták, és a küldöttek leadták szavazataikat az új pártvezetésre is. A rendező­gárda tagjai a párttag küldötteken kívül senkit nem en­gedtek be a tanácskozás .színhelyére, s a biztonsági intéz­kedések olyan szigorúak voltak, hogy csak jóval a szava­zatok összeszámlálása után válhatott ismertté a Kisgazda- párt új vezetőinek névsora. A zárt ülés befejeztével azonban kiderült: a párt el­nökévé — a szavazatok 53 százalékával ismét Nagy Fe­renc Józsefet választották. Szoros verseny alakult ki a főtitkári posztért folytatott küzdelemben, hiszen az Oláh Sándorra, illetve a Torgyán Józsefre leadott voksok kö­zött mindössze egy volt a különbség. Éppen ezért töb­ben javasolták is a szavazás megismétlését, ám végül Tor­gyán József — hangsúlyozva a választás demokratikus voltát — bejelentette: tudo­másul veszi a végeredményt, azaz Oláh Sándor győzelmét. A nagy választmány öt alel- nököt juttatott a vezetőség­be: Cseh Sándort. Dragon Pált, Kiss Gyulát. Kocsenda Antalt és Németh Bélát. A főtitkár helyettese ifjabb Bé- lafi Antall és Ómolnár Mik- . lós, míg a párt főügyésze Bántál Ferenc lett. A mind ez idáig a főügyészi tisztet be­töltő Torgyán Józsefet vi­szont egyetlen párton belüli tisztségre sem választották meg a küldöttek. Az új vezetőség megvá­lasztásával sem oldódott a tanácskozást végigkísérő fe­szültség, a nagyválasztmány ugyanis nem hagyta jóvá a leköszönő pártvezetés beszá­molóit. A küldöttek úgy lát­ták : számos ponton hiányos az elszámolás a pénzeszkö­zökkel. s több felszólaló is annak a gyanújának adott hangot, hogy tetemes — egyesek szerint 50 millió fo­rintnyi — hiány mutatkozik a pártkasszában. Alapszabályba foglalták, hogy a párt valamennyi tiszt­ségviselője egy évig töltheti be funkcióját. Kora este ép­pen arról szavazott a nagy­választmány, hogy egy évre szóljon az országgyűlési kép­viselőcsoport vezetőjének megbízatása is, amikor a számlálás során kitűnt: erő­sen megfogyatkozott, sőt, ha­tározatképtelenné vált a tes­tület. Mivel a küldötteknek már több mint fele távozott a tanácskozásról, fel kellett függeszteni a pártalkotmány vitáját. A már megszavazott paragrafusok érvénybe lép­nek. A legközelebbi nagyvá­lasztmányi ülésig — várha­tóan jövő év novemberéig — a kisgazdapártnak tehát félig elfogadott alapszabállyal kell tevékenykednie. Minthogy megfogyatkoztak, a nagyválasztmány tagjai el­fogadni már nem, csupán meghallgatni tudták a kis­gazdapárt délután megfogal­mazott határozati javaslatát. A nyilatkozattervezeben — amelynek végleges sorsáról az elnökség dönt majd — ki­mondják: amennyiben tava­szig nem születik számukra elfogadható földtörvény, 1991. március 31-éig visszahívják a földművelésügyi minisztert, az agrárpolitikáért való fe­lelősséget pedig átadják a kormánykoalíció vezető párt­jának. alapvető célja, meggyorsí­tani e vidék gazdasági, szo­ciális fejlődését. A zóna létrehozásától reméljük az üzletek áruval való feltöl­tését, a rejtett, több tízez­res munkanélküliség meg­szüntetését. Mindezt a ter­melő tőke idecsalogatása következtében létesülő új munkahelyek révén. A szol­gáltatóipar fejlődését pedig a remélt idegenforgalmi fel­lendüléstől várjuk. Várható vendégjárás — Elképzeléseink szerint kedvezményeket és garan­ciákat akarunk nyújtani a külföldi beruházók számá­ra. Azt szeretnénk, hogy a vegyes vállalatok legyenek a befektetők tőkéjének cél­pontjai és ne az ország kincseit elherdáló, hírhedt barterüzletekben merüljön ki a gazdasági külkapcsola- tunk. Az eddigi árucsere- ügyletek során főként a nyersanyagokat, kőolajat, földgázt, faanyagot vittek ki — gyakran potom áron — az országból. — Ahhoz persze, hogy a legkevesebb bürokráciával menjenek majd a tőkebe­fektetések, elengedhetetlenül szükséges a megfelelő jogo­sítványok területi hatáskörbe adása az országos, illetve a köztársasági központokból. Hasonló a probléma az ide­genforgalom fellendítésével kapcsolatban is. A jelenlegi helyzet szerint a meglévő üdülők, panziók, gyógyfür­dők és egyéb létesítmények­nek csupán nyolc százaléká­val rendelkezik Kárpátalja népe. A többi, más köztársa­ságok főhivatalainak birtoká­ban van — sorolta a koráb­ban megkérdőjelezhetetlen törvényeket és állapotokat a filozófusból lett megyei ve­zető. Vállalkozási övezet A Kárpátalján átmenő for­galom (amely az elmúlt év­ben tizenegy millió utast je­lentett) várható megsokszo­rozódása hatalmas infra­strukturális, ökológiai, szoci­ális és egyéb problémákat vetít előre. A várható gon­dok megoldásához szükséges anyagi eszközök előteremté­sére helyi adók bevezetését tervezik. Már 1991. január 1-től, mintegy vámot kíván­nak szedni a Kárpátalján át­utazó valamennyi kül-, és belföldi állampolgártól. Az adó mértékére még csak tippelni lehet, de elképzelhe­tőnek tartanak egy tíz rubel körüli összeget. A kárpátaljai magyarságon keresztül minket is érint az az övezet tervébe illesztett elképzelés, miszerint el akar­nak tüntetni minden bürok­ratikus akadályt az emberek, így a nemzeti kisebbségek­nek az anyaországgal létesí­tett kapcsolatainak útjából. Legyen az rokonlátogatás, vagy külföldi munkavállalás. A közös vállalkozási övezet, amely kedvezményes gazda­sági-, jogi-, vám-, valuta-, és pénzügyi rendszer megte­remtésével jár együtt, a szá­munkra is új helyzetet te­remthet és kedvező változá­sokat hozhat. Elég csupán a szükségszerűen kiépítendő nemzetközi úthálózatra, a szállítmányozó cégek idetele- pülésére, a tőke, s az üzlet­emberek, valamint a turisták megsokszorozódására gondol­ni. Egy ilyen irányú fejlődés révén Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye a „keleti véged­ből legalábbis a „kelet kapu­jává” válhat, ami óriási kü­lönbség. Ám ehhez előbb va­lóban meg kell nyitni Csap­nál is a „nyugat kapuját” Galambos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents