Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-08 / 262. szám

4 Kelet-Mafyaronság 1990. november 8. Változás lesz a kormányban Nehéz idők állnak előttünk " ---------------'—— | Harminc év után itthon j Az angol királynő alattvalója Horváth Tiborral — aki több mint harminc évig Ka­nadában élt —, Nyíregyházán egy közös ismerősüknél futottam össze. Egyébként Gyöngyösön lakik. Kanadában sok nemzetiség él egymás mellett — békességben. Hor­váth Tiborral erről, meg egy tőkés gazdaság működéséről beszélgettünk. Lesz változás a kormány­ban, de ezt nem úgy kell el­képzelni, hogy valamiféle mindenkinek a menesztésé­vel járó átalakítás lesz. E változtatás azt fejezi majd ki, hogy levonjuk a szüksé­ges konzekvenciákat. Tisztá­ban vagyok a felelősségem­mel és a feladataimmal. Sze­retném az országot meg­nyugtatni abban a tekintet­ben, hogy szilárdan, a kon­zekvenciák levonásával fog­juk folytatni a kormányzást — hangsúlyozta televíziós nyilatkozatában Antall Jó­zsef miniszterelnök. A szaúd-arábiai—magyar kapcsolatfelvétellel és ko­rábbi kuvaiti tárgyalásaink­kal összefüggésben a minisz­terelnök rámutatott: kapcso­lataink -alakulása e két or­szággal a jövőt tekintve is óriási jelentőségű. Szeret­ném azonban azt is hangsú­lyozni — folytatta' a minisz­terelnök —, hogy a szovjet viszonyt is pozitív eredmé­nyekkel tudjuk" kezelni. „A magyar—szovjet viszonyban semmiféle olyan akadály, negatívum nincs, amiről gyakran ír a magyar sajtó és ahogyan azt egyes kriti­kusok gyakran fölemlege­tik. Korrekt tárgyalások folynak a szovjet partnerek­kel, és meg fogjuk oldani a még rendezetlen, vitás kér­déseket.” Antall József hoz­zátette: energiagondjaink ügyében az említett orszá­gokkal folytatott tárgyalások feljogosítanak arra a re­ményre, hogy hosszú távon könnyíteni tudunk a helyze­tünkön. Az már más kérdés persze, hogy most mit tu­dunk tenni, és milyen gyors eredményt tudunk például az olajkérdésben elérni... A kormány e téren is min­den lehetséges kül- és bel­gazdasági intézkedést meg­tesz. A miniszterelnök végeze­tül hangoztatta: „nehéz idők állnak előttünk. Biztos va­gyok azonban abban, hogy mindent csak a magyar nép­pel együtt, a magyar nép egyetértésével tudunk meg­teremteni. Azt kérjük: a magyar nép higgyen abban, hogy ebben a súlyos, nehéz helyzetben együtt kell dol­goznunk”. Országos MDF- gyülés Lezsák Sándor szerint nem népszerű dolog ma egy párthoz tartozni. Az MDF- ből merített példával il­lusztrálta: a tagságon belül egyfajta bizonytalanság lett úrrá. Sokan — többek kö­zött pedagógusok — úgy érzik, hátrányos, sőt egzisz­tenciálisan bizonytalan hely­zetbe kerültek amiatt, hogy a fórumhof tartoznak. Ennek ellenére — különösen a taxisblokád óta — száz­nál többen léptek a párt soraiba. Mint fogalmazott: a blokád felrázta az orszá­got, s mind többen vélik úgy, hogy saját környeze­tükben szervezetten véle­ményt kell formálni, szer­vezkedni kell, mert külön­ben a zűrzavar rendkívül veszélyessé válhat. E gon­dolat jegyében ül össze az MDF IV. országos gyűlése is. A december 15-re össze­hívott kétnapos tanácskozás legfontosabb feladata az lesz — mondta az alelnök —, hogy összefogja a tagsá­got, levonja a két választás közötti tanulságokat, s az új alapszabály elfogadásá­val kialakítsa azt a hosszabb időszakra szóló szervezeti keretet, amely nélkül a többpártrendszer veszélybe kerülhet. Csalódott részvényesek (Folytatás az 1. oldalról) hatóan szerdán vagy csütör­tökön dől el, hogy mikor kaphatják meg a részvénye­ket a tulajdonosok, erről az OTP értesítést küld. Az OKHB megyei igazgató­ja, Németh György elmond­ta, hogy bankjuknál csak Budapesten lehetett rész­vényt jegyezni, amely 4,7- szeres volt. A részvényjegy­zés valamennyi érintett pénz­intézetén lezárult, tehát már nem fogadnak el jegyzése­ket. Aki FOTEX-részvényt kíván vásárolni, azt már csak a tőzsdén teheti meg. — Az ottani törvények úgy fogalmaznak, hogy Kanadá­ban élő. vagyis nem foglal­koznak azzal, ki magyar, ki ukrán, ki szerb stb. — mond­ta. — A nemzetiségeken be­lül azért van egy kis csopor­tosulás. Alapelv: aki Kana­dában él — akár ott született, akár nem — odatartozik. Emellett a saját kultúráját mindenki ápolhatja, művel­heti. Fontos dolog, hogy a hivatalos nyelveken, angolul vagy franciául a lakosságnak beszélnie kell. De a templo­mok, klubok segítik a nyelv- tanulást. Arra törekednek, sőt az a kormányprogram: ki-ki a saját hazájával tart­hassa a kapcsolatot. Ügy vé­lik, azon Kanada csak nyer- het. _________________________ Nem a származás számit — Az előrejutásnál nem a származás, hanem a tudás számít — folytatta Horváth Tibor. — Én a magyarságo­mat nem akartam feladni, így az angol királynőnek elő­ször nem fogadtam alattvaló- ságot. Pedig 13 évvel ezelőtt a kanadai állampolgárság el­nyerésének az volt a feltéte­le. Két év múlva túlestem a formalitáson. — Hogyan lehet Kanadá­ba bevándorolni? — Vagy rokoni támoga­tással, vagy a szakmai tudás alapján telepedhet le valaki. Ha valamilyen szakmából hiány van, akkor készségesen fogadják az azt művelő szak­embereket. Egy időben szer­számkészítőt, kőművest, cső­szerelőt kerestek. A pillanat­nyi helyzetet nem ismerem. A másik mód, ha valaki pénzzel megy. Ha van száz­ezer dollárja, akkor nem né­zik a foglalkozását. — Ott a munkahelynek a dolgozó szemében milyen a becsülete? — Nagy. A cégeknél nem nagyon lehet követelőzni. A főnökség azt nézi, ki hogyan dolgozik, milyen a teljesít­ménye. Dumálni nem taná­csos. Például, ha egy szalag mellett, az összeszerelő üzem­ben valakinek veseproblémá­ja van, s gyakran szaladgál a mosdóba, akkor gyáron belül vagy más munkahelyre irányítják, vagy felmonda­nak neki. Mindezt finoman, intelligensen teszik, az illető­vel még kezet is ráznak. A tőkés tudja, mit akar. Aztán csaknem minden szakmában létezik a háromhónapos pró­baidő. Az alatt mindkét fél részéről sok minden kiderül. Szemügyre veszik: árban, stílusban, minőségben hol tart a konkurencia? Ha a tőkésnek van pénze, föl akar törni, ha nincs, leál­lítja az egész gyárat. Ezt sokszor az emberek is meg­értik, hiszen az a saját ér­dekük is. A létbizonytalan­ság Kanadában is fennáll. Ott nincs garantált állás. — ön Horváth úr Kana­dában mechanikai, valamint gyártásfolyamat-tervezéssel foglalkozott. Van-e ott ka­pun belüli munkanélküli- ség? _______________________ Csík a protekciós lóghat — Talán az állami válla­latoknál. Privát cégnél a protekciós lóghat, például az, aki papájának áz üz­letben nagy a tőkerészese­dése. A magasrangú veze­tők ott is sok mindent megengedhetnek maguknak, övék a pénz és kész, nem vonhatók felelősségre, illet­ve csak akkor, ha üzelmeik emberi jogokat sértenek. — Milyen ott az élet? — Aki versenyképesen működő cégnél dolgozik, az jól élhet. Mondjuk a Ford- nál, vagy a Generál Mo­torsnál (lehet kisebb cég is) egy átlagos mérnök évente 30 ezer dollárt is megkeres. Abból már jól megél. A különböző vállala­tok lehetőségei között na­gyok a különbségek. — Kanadában van-e . szo­ciális védőháló? — Alkoholizálás, vagy ge­netikai probléma miatt az átlagos szintre feltörni kép­telen emberek minden tár­sadalomban vannak. Ott ta­lálhatók akár diplomás munkanélküliek is. Aki ke­res, az igyekszik spórolni, s a tőkéjét próbálja eredmé­nyesen befektetni. Ha nyer rajta, jó. Minden dolgozó fizet munkanélküli biztosí­tást. Ha valakit elbocsáta­nak, s mutatja az erről szóló igazolást, akkor kapja a munkanélküli-segélyt. Ha már az sem jár neki, és nem tud elhelyezkedni, szeren­csétlen; akkor egy minimá­lis állami segélyt folyósíta­nak számára, de még abból is meg tud élni éppen csak ennivalóra, meg egy szoba bérére elég. „Segíts magadon...“ — Szóval ott a termelés­ben az embereket — legyen mérnök, vagy munkás, — célirányosan foglalkoztatják. Ha a dolog megy neki, jó, ha nem, félreállítják. Ma­gyarországon a privatizáció önmagában nem old meg semmit. Az állami vagyont nem volna szabad elherdál­ni. Hol van itt annyi jó szakember, akik ' a Vállala­tokat megfelelően tudnák irányítani? A saját bajaink­ra ne a külföldiektől vár­junk megoldást. Mert ők a mi érdekeinket alig veszik figyelembe. Konkrét pénz­ügyi tervek készítendők. Azt tartsuk szem előtt: segíts magadon, az Isten is megse­gít. Cselényi György Képes külföld LONDON: A brit parlament űj ülésszakát II. Erzsébet ki­rálynő trónbeszédével nyitotta meg november 7-én. _________November 7.________ Lövések a Vörös téren A Vörös téren, a Novem­ber 7-i évforduló alkalmá­ból rendezett felvonulás idején két lövésszerű csatta­nás hallatszott a Lenin Ma­uzóleum közeléből. Az MTI moszkvai tudósítjával ezt az események idején a mau­zóleum tőszomszédságában tartózkodó diplomáciai for­rások közölték. A TASZSZ a KGB sajtó­irodájára hivatkozva szer­dán azt jelentette, hogy egy — a közleményben meg nem nevezett — leningrádi lakos lefűrészelt csövű sö­rétes vadászfegyverből adott le két lövést a levegőbe. Senki sem sérült meg, a lövöldözőt őrizetbe vették, és a szovjet hatóságok meg­kezdték az eset kivizsgálá­sát. A két durranást hallani lehetett a mauzóleumtól jobbra lévő diplomáciai és sajtótribünön, noha a zaj forrása az emelvény túlol­daláról jött. A lövések ide­jén azonban semmi mozgás nem volt a Lenin Mauzó­leumon — ahol Mihail Gor­bacsov és más szovjet veze­tők tartózkodtak —, s a szovjet biztonsági szervek is nyugodtan viselkedtek, ami valószínűsíti, hogy nem merényletkísérletről volt szó. Újabb túszokat engedtek szabadon Szaddám Húszéin iraki ál­lamfő szerdán, Willy Brandt egykori nyugatnémet kancel­lárral folytatott megbeszélése után elrendelte 100 német, valamint 20 más nyugati ál­lampolgár szabadon engedé­sét. Ezzel egyidőben a bag­dadi szovjet nagykövetség szóvivője bejelentette: az ira­kiak korábbi ígéretének meg­felelően vasárnaptól elhagy­hatja az országot ezer szov­jet állampolgár. Mindez — párhuzamosan a japán tú­szok egy részének elengedé­sével — megfigyelők szerint azt bizonyítja, hogy az iraki vezetés minden lehetőséget ki akar aknázni a Bagdaddal szembeni egységfront meg­bontására. Irakból egyébként épp szer­dán indult vissza Tokióba Nakaszone Jaszuhiró, volt japán miniszterelnök és az a hetvenhét japán túsz, akik a távol-keleti politikus hu­manitárius akciója nyomán nyerték el szabadságukat. Irakban még mintegy 270 ja­pán túszt tartanak fogva. Előtérben a privatizáció A.z AVÜ sajtótájékoztatója Várják a bejelentéseket Egy gyilkos megvan, a másikat keresik A magyarországi privati­záció megfelelő ütemben, egyenletesen halad — hang­súlyozta Csépi Lajos, az Ál­lami Vagyonügynökség ügy­vezető igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján. A kormány és a parla­ment által elfogadott törvé­nyek szellemében — a piaci elveknek megfelelően kell végrehajtani Magyarorszá­gon a privatizációt — hang­súlyozta. Ennek fontos ré­sze az egyes tranzakciók so­rán a megfelelő vagyonérté­kelés, a versenytárgyalásos forma betartása, amely ugyan időben lassítja a pri­vatizáció végrehajtását, de mindenképpen szükséges a magyar gazdaság jelenlegi állapotában. A gyorsított privatizáció esetén ugyanis jelentős túlkínálat keletkez­ne a privatizációs piacon, amelyre egyrészt nem lenne megfelelő fizetésképes ke­reslet (és így a magyar kis­befektetők kiszorulnának az (Folytatás az 1. oldalról) Viták és hozzászólások so­rozata kísérte az önkormány­zat előtt álló feladatokról szó­ló tájékoztatót. Ebben — töb­bek között — szó esett a vá­sár- és piactér rendjéről, a városrendezési terv megvaló­sításáról, valamint a víz, a szennyvíz és gázhálózat fej­lesztéséről. Mindezekre visz- szatérnek a várhatóan novem­ber 28-án sorra kerülő kö­vetkező ülésen. új tulajdoni szerkezet kiala­kulásának folyamatából), másrészt pedig az állam be­vételeit is jelentősen csök­kentené a gyorsított privfiti- záció. Az állami cégek gyor­sított úton történő magán­kézbe adása hozzájárulna a jelenlegi torz piaci struktú­ra továbbéléséhez és veszé­lyeztetné az első privatizá­ciós program eddigi ered­ményeit. Taurus DEPÓ Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) A DEPÓ-megnyitás köz­ben Jaczkó László gyárveze­tőtől arról kaptunk infor­mációt, hogy a világbanki, 1 milliárd 200 millió forin­tért készülő új szövetmeg­dolgozó üzem itatósorának próbaüzemét hétfőn kezdik meg. Szerdán a német sze­relőkkel együtt a művelete­ket megtekinti Palotás László vezérigazgató is. A gyárvezető a gyár teljes le­állásával kapcsolatban a következőket mondta: nincs még végleges dátuma a le­állásnak. A kempingüzem november közepéig áll, de utána folytatja á termelést. A lépcsőzetes, illetve teljes leállásról a jövő héten tájé­koztatják szerkesztőségün­ket. Olvasóink körében vala­mennyi gyilkosság híre élénk visszhangra talál; de az idén április 20-án éjjel Nyíregyházán, valamint a július 31-én a Kisléta és Máriapócs közötti út men­tén történtek különösen nagy port vertek M. Mind­két tragédia óta hónapok teltek el. — Hol tart a nyomozás? — kérdeztük dr. Kerezsi Ta­mástól, a megyei rendőr- főkapitányság bűnüldözési osztályának, vezetőjétől, va­lamint Démuth Lászlótól, az MRFK életvédelmi alosztá­lyának vezetőjétől. — A nyíregyházi gyilkos­ság tettesét sikerült felderí­teni — mondták. Mint arról beszámoltunk, idén április 21-én reggel Nyíregyházán, a Szabadidő Csarnok közelében egy ösz- szezúzott koponyájú, vérbe fagyott férfit találtak. Ha­lott volt. Megállapították: a 45 éves Garaj Antal rokkant- nyugdíjas, nyíregyházi lakos bűncselekmény áldozata. Az ismeretlen tettes kilétének felderítésére széleskörű nyo­mozást indítottak. A több szakértő bevonásával végzett aprólékos munka eredmény­re vezetett, hiszen a minap elfogták K. László, foglalko­zás nélküli, nyíregyházi la­kost, aki a súlyos bűncselek­mény elkövetésével alaposan gyanúsítható. Tettének idő­pontjában még fiatalkorú volt. A férfi a rendelkezésre álló bizonyítékok hatására beismerő vallomást tett. El­mondta: április 20-án éjjel Nyíregyházán, a Szabadidő Csarnok közelében Garaj An­tallal véletlenül találkozott, akitől cigarettát kért és ka­pott. Azonban a férfi meg­kérdezte: K. László miért nem dolgozik meg érte? Szó­váltás támadt köztük, majd K. László Garaj Antalt oly­annyira bántalmazta, hogy az a helyszínen meghalt. Ä tettes több más bűncselek­mény elkövetésével is gyanú­sítható. A rendőrség letartóz­tatta őt. Ezekután nézzük a másik ügyet. Bizonyára sokan em- lékezenk rá: 1990. július 31- én 14 óra körül a Máriapócs és Kisléta közötti úton a ke­rékpárjával Kislétára tartó Sz. L.-né, kislétai lakost Kis­léta közelében eddig isme­retlen tettes megtámadta, az utat szegélyező akácfasor mögötti tarlós részre vitte, ahol az asszonyt több késszú­rással megölte. A nyomozást jelenleg is több szálon foly­tatják. A lakosság a rendőr­ségnek sokat segített eddig is. A nyomozók továbbra is vár­ják a bejelentéseket. (cselényi)

Next

/
Thumbnails
Contents