Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-07 / 261. szám

Agyonlőtték a Zsidó Védelmi Liga alapitóját H 24, csillag Marom BÚMA: Magyarország november 6-ikán csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza külügyminiszter a római Bar- berini palotában írta alá az Európa Tanács alapokmá­nyát. Hazánk felvételével a szervezet 24 tagúvá bővült. Részletes beszámolónk a 4. oldalon olvasható. XLV1I. évfolyam, 261. szám ARA: 4,36 FORINT 1990. november 7., szerda Nyilvános rovó a titkosszolgálatnak Az Országgyűlés keddi munkanapjának kezdetén — rövid ideig tartó „szünet” után — ismét teret kapott az éles, személyes sérelmeket is felhánytor- gató és személyes sértéseket is osztogató politikai vi­ta. Ennek oka az volt, hogy két szocialista párti kép­viselő, Tabajdi Csaba és Békési László napirend előtt kért szót a magyar—szovjet viszony új alapok­ra helyezése, illetve a következő év gazdasági és tár­sadalmi előkészítése érdekében, a kormány és a Az interpellációk és a kérdések sorában a legizgal­masabb kétségtelen Fodor Gábor (Fidesz) kérdése volt. (Folytatás a 4. oldalon) Magyar vezetők távirata Göncz Árpád köztár­sasági elnök, Antall Jó­zsef miniszterelnök, Sza­bad György, az Ország- gyűlés elnöke és Je­szenszky Géza külügy­miniszter a Szovjetunió nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban köszön­tötte Mihail Gorbacso- vot, a Szovjetunió elnö­két, Nyikolaj Rizskov miniszterelnököt, Anato­lij Lukjanovot, a Leg­felsőbb Tanács elnökét és Eduard Sevardnadze külügyminisztert. Üd­vözletükben a magyar vezetők megerősítették hazánk készségét az egyenjogú, a kölcsönös érdekeltségen és elő­nyökön alapuló jószom­szédi kapcsolatok fejlesz­tésére minden területen. El a kezeket a 2-esröl (2. oldal) Országgyűlés — keddi munkanap Vissza a Szovjetunióba! Véres merénylet New Yorkban Merényletet követtek el kedd virradóra New York­ban, Mair Kahane, a mili- táns Zsidó Védelmi Liga alapítója, a Knesszet volt képviselője ellen, aki a kór­házba szállítás után meghalt. A merénylő egy szállo­dában tartott gyűlésen lőtt rá Kahanére. Két lövést adott le, közvetlen közelről, az egyik a fején, a másik a mellkasán találta el a zsidó politikust. A rendőrök elfog­ták a merénylőt, miután lö­véseket adtak le a taxira, ame­lyen megpróbált elmenekülni. A merénylő állapota válsá­gos. Izraelben mozgósították a biztonsági erőket, nehogy Kahane rabbi hívei, meg­torlásul, arab ellenes me­rényleteket kövessenek el. Az első jelentések szerint ugyan­is egy arab férfi lőtte le New Yorkban. Az izraeli hadsereg és a rendőrség erősítéseket küldött a leginkább veszé­lyeztetett körzetekbe, s véde­lem alá helyezték a Ciszjor- dániában lévő arab, illetve zsidó szent helyeket. parlament tevékenységének ésszerűsítésére téve ja­vaslatokat. Tabajdi Csaba megítélése szerint Magyarországnak a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatrendszere nem válhat a napi politikai csatározások martalékává. Elérkezett az ideje annak, hogy e viszony­ban ne a hangulatkeltés, az indulatok mesterséges ger­jesztése játssza a fő szerepet, Lemond a román miniszterelnök? Petre Roman miniszter- elnök kedden kilátásba he­lyezte lemondását, ameny- nyiben a román nép nem támogatja az általa javasolt gazdaságpolitikát. A poli­tikus szakszervezeti veze­tők előtt Bukarestben rámu­tatott: ez a gazdaságpoliti­ka a súlyos gazdasági vál­ság megakadályozásához szükséges, így annak ke­resztülvitele nemzeti érdek. Lemond hivataláról, ameny­Volt nagy cso­dálkozás, riada­lom és tanácsko­zás Terem-Sárga- háza lakói köré­ben, amikor egyik napról a másik­ra egy csomó gazdátlan jószá­got láttak feltűn­ni lakóhelyük ha­tárában. A gaz­dák becslése sze­rint legalább 150 disznó — köztük kocák és süldők vegyesen —, majd’ 50 birka és 7 üsző tűnt fel a kertek alján a frissen megmun­kált szántásokon, a betakarításra váró kukoricás­ban. S hogy honnan jöttek, s hová tartanak a gaz­dátlan állatok? E pillanatban senki nem tudja. Biz­tos csak annyi, hogy ismeretlen tettesek egy éj­szaka lerakták az egyik major­ban az állato­kat, s egy hétig feléjük sem néz­tek. Az emberek nézni sem bírták a jószágok éhe­zését, voltak, akik enni vittek nekik. A gazdátlan ál­latok kitörtek a karámokból, s „birtokba vették” a határt. Törtek, zúztak, tetemes kárt okozva ez­zel nemcsak a fa­lu lakóinak ház­tájijában, kertjé­ben, hanem a nyírbátori Üj Barázda Terme­lőszövetkezet földjeiben is. A csodálkozó gaz­dák első döbbe­netükből ocsúdva, megpróbálták be­gyűjteni, biztos helyre rakni az állatokat, s bizo­nyára várják gaz­dáik jelentkezését is. Az eredeti tu­lajdonosoknak több kérdésre is válaszolniuk kell majd. Milyen úton-módon ke­rültek a jószá­gok Terem-Sárga- házára, kik szál­lították azokat oda, s természe­tesen felelniük kell arra a kér­désre is, ki fogja megtéríteni a gazdáknak és a szövetkezetnek okozott károkat. A tettes egyelő­re ismeretlen, így a válaszok is késnek. A fejle­ményekre később lapunkban is visszatérünk. Kovács Éva nyiben folytatódnak a „de- stabilizálásra irányuló ak­ciók” — szögezte le a kor­mányfő. A román kormány és a szakszervezetek képviselői azzal a céllal találkoztak, hogy megegyezésre jussa­nak a legutóbbi árliberali­zációs intézkedések kiváltot­ta vitában. A kormány érvelése sze­rint az áruféleségek egy­negyedére kiterjedő árfel­szabadítással a veszteséges vállalatokat kívánta kedve­zőbb helyzetbe hozni. A szakszervezetek az elégte­lennek tartott szociális in­tézkedések módosítását kö­vetelték és az állami válla­latok magánkézbe adását sürgették. hanem az új alapokon nyug­vó, új alapszerződés előké­szítése. Vita nélkül döntött a T. Ház a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségveté­sének módosításáról szóló törvényjavaslat ügyében. Már a kedd délután krónikájához tartozott, hogy Szabad György fel­olvasta Antall József le­velét, amelyben a minisz­terelnök arra kérte a képviselőcsoportok veze­tőit, hogy szerdán 11 óra­kor kezdjenek egyeztető tárgyalásokat a kormány tagjaival az év hátralévő jogalkotó munkájáról. Befejeződött az ártörvény általános vitája is, s a rész­letes vitát azután folytatják, hogy az illetékes bizottságok áttekintik majd a módosító javaslatokat. Rabár Ferenc pénzügyminiszter a napi­rend előadója kifejtette: az elkövetkező években a piac- gazdaság kialakítása, illetve az ahhoz szükséges feltétel­rendszer megteremtése kerül hazánk gazdasági törekvé­seinek középpontjába. Az általános vitában fel­szólalók egyöntetűen hang­súlyozták, hogy az ármegál­lapításról szóló törvény megalkotásával újabb fontos lépést tesz Magyarország a piaci viszonyok kialakítása irányában. Nőhet a mezőgazdasági export volumene Kormányzati körökből származó értesülések sze­rint a Szovjetunió jelentős mennyiségű magyar élelmi­szer megvásárlására hajlan­dó és esély van arra is, hogy jövőre — amennyiben a külkereskedelmi tárgya­lások eredményre vezetnek — az ideinél nagyobb mennyiségű, agrárterméket exportálhatunk, immár dollárelszámolással, keleti szomszédunkhoz. A Mezőgazdasági Szövet­kezőik és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), mint il­letékes vezetői az MTI mun­katársának elmondták, öröm­mel fogadna egy ilyen lehe­tőséget. Ezzel ugyanis jelen­tősen mérséklődnének a me­zőgazdasági üzemek értékesí­tési gondjai. A magyar mezőgazdaság képes lenne a termelés foko­zására, ez azonban — amint a MOSZ-ban rámutattak — korántsem csak elhatározás kérdése. A termelők jelenleg rendkívül nehéz helyzetben vannak, lévén, hogy az aszálykárok miatt újabb je­lentős bevételeiktől estek el. Ilyen körülmények között ah­hoz, hogy növelhessék az export árualapokat, illetve kihasználhassák a szovjet export lehetőségeit, kor­mányzati intézkedésekre van szükség. A MOSZ erőteljesen sürgeti, hogy szüntessék meg az úgynevezett kivételi listát, amely ma még a mezőgazda- sági termelők széles körét hátrányosan megkülönböz­teti a külkereskedelemmel szemben. Sürgeti például, hogy számolják fel a külke­reskedelem többek között a gabona és a hús exportjára még jelenleg is fenálló mo­nopol helyzetét. Az exportő­rök számára ugyanekkor egy olyan kedvező hitelkonstruk­ció bevezetését indítványoz­za, amilyen a fejlett orszá­gokban, az agrártermelés tá­mogatására meghonosodott. Mindezeket a MOSZ a kor­mányzat tudomására hozza, kiindulva abból, hogy az „új” exportkilátásokra a termelők csakis a jelenlegi feltételek megváltoztatásával tudnak reagálni. A MOSZ véleménye szerint az ágazat olyan nehézségek­kel küszködik, hogy költség- vetési beavatkozásra is szük­ség van. E nélkül a jövő évet a termelők sokfelé el sem tudják „indítani". A pénzügyi segítség közvetett módon is megnyilvánulhat, akár ked­vezményes hitelek vagy adó- kedvezmények révén. Inli néni icmát rt LúnarnuÁn A közelmúltban három alkalommal szerepelt a tv 2-es műsorában JUH 11 ír 111 1»Hl c I U KvpcriiyOíl, Jászai Joli néni. A tv-hez százával érkeztek levelek, ismét sze­retnék látni a 83 éves rendkívül népszerű asszonyt. A Belpolitikai Főszerkesztőség Évgyűrűk című nyugdíjasműsora novemberben és decemberben négy alkalommal jelentkezik a nyíregyházi Gösser sörözőből, ahol Friderikusz Sándor vendégeként Joli néni kortársaival találkozik, beszélget. Az első felvétel készítésére kedden került sor, amely a tv adá­sában november 9-én látható. (E. E. felv.) Mién egyeztető tárgyalások 1 a disznó, lói a határszélen

Next

/
Thumbnails
Contents