Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-05 / 259. szám

1990. november 5. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! A nagy dolgok a főváros­ban dőlnek el, de az egysze­rű állampolgárt nem is ez érdekli, hanem elsősorban azt szeretné, hogy ha a sa­ját környezetében teremtőd­ne béke: félelem nélkül köz­lekedhessen az utcán, a bol­tokban igényének megfele­lően vásárolhasson, be tud­ja szerezni a téli tüzelőjét, és egyébként is hagyják őt nyugodtan dolgozni. — Mindez mennyiben várható el az új önkormányzatoktól? — Az olvasók e témakörben várták a válaszokat. Ka­paszkodót, információt ke­resve a zűrzavaros közéleti ügyekben. A pillanatnyi helyzetben ho­gyan Is működik a helyi köz- igazgatási rendszer? Valójá­ban kiket tekinthetünk ma a települések gazdáinak? A kérdések megválaszo­lásában dr. Kőrössy Kálmán megyei vb-titkár van segít­ségemre, aki annál is in­kább nyilatkozhat, mert a végrehajtó bizottságok a ta­nácsok megszűnése után is működnek, mindaddig, míg fel nem áll a polgármesteri hivatal. — Most egy átmeneti ál­lapot van. Sajnos az a tör­vény még mindig nem je­lent meg, amelyiknek ezt a köztes időt rendeznie kelle­ne, pedig már több hete az átmenetben vagyunk. Meg­választottuk a képviselőket, a polgármestereket, de a hi­vatalok még nem jöttek lét­re. Az önkormányzat való­jában nem más, mint a te­lepülésen lakók összessége, minden jog ezeket az em­bereket illeti meg, ezt a megválasztott képviselők ál­tal, valamint bizonyos kér­désekben népszavazással gyakorolják. A települése­ken a polgármester az első­számú ember mindenféle szempontból. Végül is olyan, mint egy miniszter. A kezé­ben összpontosulnak a dol­gok, de munkájának sikere attól függ, hogy milyen kép­zett szakemberekkel veszi körül magát, s a jegyzőn keresztül irányítja a hiva­talt. — A polgármesteri tisztség nincs iskolai végzettséghez kötve. A jegyzőnek pedig fel­sőfokú képesítés szükséges. Nem okozhat e feszültséget az, hogy bizonyos témában a pol­gármester csak egyszerű lai­kusként tájékozott, és a dön­tés joga mégis az ő kezében van? — A polgármesternek azért nem írtak elő iskolai végzettséget, mert ez a vá­lasztói jog korlátozását je­lentette volna. Ezt nem le­het szakma szerint sem be­határolni, ő alapvetően egy politikai vezető, akit válasz­tottak. A jegyző pedig ha­tározatlan időre kinevezett munkaviszonnyal rendelke­zik, és szerepe nem függ a politikai változásoktól. S ne­ki kötelessége szakmailag tájékoztatni az esetleges té­mában épp laikusként köz­reműködő polgármestert, sőt fel kell hívni a figyelmet a jogszabálysértésre. — Létrejönnek minisztéri­umhoz tartozó szervek, Így várhatóan a gyámügy, kisajá­títás, szabálysértés kikerül a hivatalok kezéből. Nem jelen­ti ez azt, hogy kevesebb fel­adat lesz, mint korábban, és mindez elbocsátásokhoz is ve­zethet? — Ez nem más, mint csu­ka fogta róka, róka fogta csuka. Mert a minőségi munkához jó szakembergár­da kell. A feladatok pedig nem csökkennek, esetleg más jellegűek. Egyébként úgy gondolom, hogy a jelen­legi dolgozók többsége meg­marad a helyén, hiszen be­bizonyították, hogy a nehéz körülmények között is za­vartalanul intézték a lakos­ság ügyeit. — Ha az állampolgár nem ért egyet a helyi polgármeste­ri hivatal döntésével, hová fel­lebbezhet, kitől kérhet prob­lémájára orvoslást? — Nem a megyeházától, az biztos. Megszűnt a hatá­rozatok felülbírálatának le­hetősége. Nincs alá- fölé­rendeltség, kölcsönös érde­keken alapuló szoros együtt­működésről lehet szó. Ha panasszal akar élni az ügy­fél, azt a szakfeladatokat intéző szerveknél teheti meg, (a tervek szerint pél­dául az árvaszéknél). Tör­vényességi kérdésben az érintett fél a köztársasági megbízotthoz fordulhat, de a bíróságnak és ügyészség­nek is jogában áll igazsá­got szolgáltatni. Akinek el­utasították a segélykérel­mét, vagy ha a lakástámo­gatást nem kapta meg, a polgármesteri hivatal dönté­sével szemben jogorvoslatot kérhet majd a képviselőtes­tülettől. — Szinte gombamód szapo­rodnak a polgárőrségek. Az önkormányzati önállóságba belefoglaltatik, hogy a lakos­ság oldja meg a települések közbiztonságát is? — A képviselőtestület mindent megtehet, amit jog­szabály nem tilt, feltéve, ha van hozzá pénze. Gondos­kodnia kell a lakosság köz­ellátásáról, ebbe pedig bele­tartozik a közbiztonság is. Így jogában áll polgárőrsé­get szervezni. Természete­sen ezt össze kell ' hangolni a rendőrséggel is, nehogy a végén egymás munkáját gá­tolják. E ngedjük-e magun­kat megközelíte­ni? majdnem lé­nyegesebb ez a kérdés, mint a hozzátartozó másik: Hozza-e a nyuga­ti cég a pénzét, hajlan­dó-e tőkéjét hazánkban befektetni? Hiszen van­nak esetek, amikor úgy látszik, ellenségei va­gyunk magunknak, gör­getjük az akadályokat a gyorsan megköthető meg­állapodások elé, vagy pe­dig passzivitással fogad­juk a karnyújtásnyira lé­vő külföldi segítséget. Angol üzletemberek tárgyaltak nemrégiben megyénk egyik városá­ban. Az első kérdésük az volt, nincs-e a ma­gyaroknak kifogásuk az ellen, hogy felszálljanak helikopterrel és felülről pásztázzák át a közeli . tanyavidéket, amelyet sport- és üdülő-pihenő­centrum építése céljára kiszemeltek? A második kérdésük az volt, ott a tanyán, ahová majd an­gol családokat utaztat­nának, van-e telefax? Azt, hogy telex, telefon van-e, nem is feszeget­ték, azt természetesnek vették. Holott még az adott várost sem lehet telefonon távhívással el­érni. megyei szervezetének partnerei, hogy sajátos eszközeikkel segítsék a magyar gazdaságot. A na­pokban megtartott sajtó- tájékoztatón jelentették be, hogy a párt Nyíregy­Karnyújtásnyira Nem követtük azután, mi lett az ajánlat sorsa, de elképzelhető, hiszen számtalan hasonló eset­ben nem köttetett meg az üzlet. Nyugati bankár, tőkés, beruházó mene­kül, ha azt hallja, ide nem lehet telefonálni, nincsenek jó útjaink, szállodáink. Ez utóbbi­ak várhatóan egy dara­big még nem is lesznek, olykor azonban a jó szándék is elég volna, hogy akik akarnak, raj­tunk segíthessenek. Szinte a „határon” vá­rakoznak pl. a Keresz­ténydemokrata Néppárt háza és a megye javára, pártérdek felett felajánl­ja külföldi kapcsolatait, hadd hozzanak azok hasznot a nagyobb közös­ség számára. Holland vállalkozók és farmerek népes csoportja járt itt néhány hónapja tanulmányúton, képvi­selőjük" konkrét gazdasá­gi segítséget ígért. Azt várják, mondjuk meg, mire van szükségünk, és két héten belül megva­lósulhat a kívánság. A holland nőszövetség akár a jövő héten nyelvtaná­rokat küld, amellett je­lentős összeggel is segí­ti a nyelvoktatást. Né­metországból a CDU küld egy szakértői csoportot, Svájcból társadalombiz­tosítási bankok jelent­keztek, Brüsszelből a napokban érkezik egy megyénkből elszárma­zott pénzügyi szakember, a K. Adenauer alapít­vány kéthetes tanul­mányútra szóló meghí­vással segíti az önkor­mányzatokat, külföldi cégek az ENSZ-től és egyéb szervezetektől ka­pott támogatást aján­lanak. P ersze, nem ázt akar­ják e sorok sugalla- ni, hogy lessük a nyugati mannát, majd onnan a szánkba repül a sült galamb. Viszont a kínálkozó lehetőséget meg kell ragadni, és az országban lehetőleg úgy viselkedni, hogy á segít­séget nyújtók szimpátiád ját ne veszítsük el. Baraksó Erzsébet TEJÜNK FÖLÖTT LEBEG A KARD Lesz-e 30 forintos tej? Válság-jelek mutatkoznak a tejipar házatáján. Ki­hatásaként, hamarosan a tejtermelés jelentős vissza­fogása válik szükségessé. A válság oka, hogy a tej­termékek fogyasztása, az életszínvonal csökkenésének következtében a huszonöt évvel ezelőtti szintre esett vissza. Eközben az 570 ezres hazai tehénállomány to­vábbra is termeli a két évvel ezelőtti, már európai fogyasztási szokásokra beállított tejmennyiséget. A fogyasztás és a termelés közötti, egyre növekvő kü­lönbségnek csak egy része helyezhető el külpiacokon. „Megtisztított ár“ A tejipar mindezek ellené­re, ebben az évben — a kö­tött szerződéseihez híven — megvásárolta a tudottan el­adhatatlan teljes termelői tejmennyiséget. Ám jövőre toy elnyűtt tfisarkii panaszai A kkor voltam boldog, mikor a kirakatban díszeleg­vén sóvárogtak utánam. Egyszerű voltam, de mu­tatós és méregdrága. Gazdám, alighogy hazavitt, elégedetten végigsétálta­tott a tükör előtt — majd felnyögött. Tüstén nekem esett: előbb nedves harisnyában, majd zokniban pró­bált tágítani. De én nem hagytam magam. Nem azért van ilyen szép vékony orrom, hogy azt csak úgy ripsz- ropsz bárki tönkretegye. Én kérem egyéniség vagyok, csakazértsem engedek a 48-ból — akarom mondani — a 38-ból. Ha nem húz kaptafára, még most is vígan nö­veszteném a tyúkszemeket a lábán. Nem értem a nőket! Töri őket a frász utánunk, az­tán mi következik? Macera, macera, macera. Másnap, mikor elveszett a flekkem, gazdám fogott és mérgében bevágott a szekrény aljába. Ezalatt leg­alább begyógyult a seb, melyet a sarkán horzsoltam. De megcsináltatott! Olyan fontos vagyok, hogy 80 fo­rintot költött az új fémsarkamra. Bizony! Egy idő után gazdám úgy találta, megfakultam. De hiába kísérletezett smirglivel, fogkefével. Ismét a sut­ban találtam magamat, ezúttal hosszú szilenciumot szenvedve. Hanem egyszer nagyon siethetett, mert bosszantó fo­gyatékosságomat feledve elővett. Zuhogott az eső, még­is örültem, hogy viszontláthatom az ismerős utcai göd­röket, lábtörlőrácsokat. Legtöbbjükkel rég barátságot kötöttem, hisz sarkam annyiszor szorult beléjük. De jaj! A víz nem tett jót nekem. Kénytelen voltam 1: npromisszumot kötni a talpammal: amennyiben ö nem válik le, én sem deformálódok. Sajnos, felrúgta a megállapodást, aminek újabb kényszerpihenő lett az eredménye. A végzett akkor ért utol, mikor gazdám neszét vet­te, hogy a KGST-piacon olcsó gyermekholmit kapni. Csapot-papot odahagyva rohant, nem törődve rokkant állapotommal. Ott aztán a durva zúzalékkavics, ame­lyen járni nem, legfeljebb bukdácsolni lehet, teljesen lenyúzta sarkamról a bőrborítást. H át ezért kornyadozom ismét itt, az „elfekvőben’’, a kinőtt, kopott lábbelik között, arra várva, mi­kor kerülök a kukába. Talán egy igénytelen gu­beráló még kihalász. Csak az vigasztal, hogy mióta gazdámnak nem telik házra, porosodik a szomszéd polcon egy báli cipellő út kímélik, engem mellőznek, holtaképp egyremegy. (simonies) ezt az áldozatot már nem tudja és nem is fogja vállal­ni. Ráadásul a válságot to­vább mélyítheti a kormány januártól bevezetésre szánt intézkedése, miszerint „meg­tisztítják" a tejtermékek árát a még benne lévő álla­mi támogatástól. A támoga­tás megvonás, az energia­költség-emelkedések begyű­rűzésével együtt újabb jelen­tős áremelkedést eredmé­nyeznek a tejtermékeknél. Ez pedig a megindult folya­matokat felgyorsítva oda ve­zethet, hogy nagyon hamar maguk a termelők mondják majd ki 130 ezer tehén halá­los ítéletét. Amennyiben a dolgok a fentebb vázolt módon alakul­nak, könnyen előfordulhat, hogy a tej ára igen hamar el­érheti a 30 forintot is literen­ként — vélekedik dr. Rudolf János a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Tejipari Válla­lat megbízott igazgatója, aki részt vett a Tejtermelőgazda­ságok Érdekvédelmi Közössé­gének tanácskozásán — a saj­tok fogyasztói ára pedig akár meg is duplázódhat. Ilyen árakon viszont a tejtermé­kekre nincs ma Magyarorszá­gon fizetőképes kereslet. Szá­molni lehet tehát a fogyasz­tás drasztikus visszaesésével. Ennek következtében 6—800 ezer liter termelői tej válik viszonylagosan fölöslegessé az országban! Ez teszi bizonytalanná a több mint száz ezer tehén sorsát, ami nagyon sok kis és nagyüzemet alapjaiban érint. A tehenek kivágásával kap­csolatban azonban két dol­gon kell elgondolkodni. Az egyik, hogy a tejelő-marhá­kat a vágóhídra küldeni könnyű, ám az eredeti lét­számukat visszaállítani — egy néhány év múlva bekö­vetkező fogyasztói kereslet- növekedés esetén — sokkal nehezebb. Az, hosszú évek ki­tartó tenyésztői munkáját igényli. A másik gondot pe­dig az okozhatja, hogy eny- nyi marhahúsra sincs piac. Önmérsékletet! A kormányzat éppen ezért állt elő egy olyan javaslattal, hogy a termelők tanúsítsanak önmérsékletet a kialakult ne­héz helyzetben. Azaz önszán­tukból fogják vissza a tejter­melést, csökkentett béltartal­om takarmányok etetésével. Igen ám, de a szakemberek számára ez elfogadhatatlan. Ugyanis az intenzív,- nagy te­jelőképességű és természete­sen drága szarvasmarhafaj­ták nem viselik el a csutka­száron való tartást, mint a jó öreg magyar tarka. Mindeb­ből az tűnik ki, hogy a kor­mányzat nem érzi a tejter­melés-feldolgozás válságát és sajátosságait. A megyében — amint azt a tejipari vállalat igazgatója elmondta -— közel 40 százalé­kát kistermelők állítják elő annak a 110 millió liter tej­nek, ami egy év alatt a vál­lalathoz bekerül. A válság elmélyülése esetén komoly foglalkoztatás-politikai ne­hézségek is támadhatnak. Az újévtől kezdve ugyanis szükségszerű, hogy csak any- nyit szerződjön a tejipar, amennyit el is tud adni. Ez a mennyiség pedig közel egy­negyedével kevesebb mint az eddig megtermelt tej. Mi lesz tehát a sorsa 300 ezer liter nyírségi és szatmár- beregi tejnek és az ezt előál­lító teheneknek és gondozói­nak? Csak értékesítés után — Az ipar nem tudja át­venni. Legfeljebb csak azzal a feltétellel, ha a termelő is osztozik a kockázatban. Ez azt jelenti a gyakorlatban — mondja az ipar képviselője —, hogy ennek a bizonytala­nul értékesíthető tejnek az árát már nem „menetrend szerint”, hanem csak a tény­leges értékesítést követően kapná meg a termelő. A kö­zös piaci export nem jelent megoldást a fölösleg lecsapo- lásában hisz ott csak mélyen a világpiaci árak alatt lehet értékesíteni. Éhesebb piacok után kelle­ne nézni, kínálkozik az újabb javaslat. Ahogy" hallani, pró­bálkozások vannak szinté ki­vétel nélkül minden megyé­ben. A nyíregyháziak már fölvették a kapcsolatot a me­gyével határos országokkal. átvészelni Éhes azonban a belföldi piac ,is, -csak- lukas a 'zsebe a fogyasztóknak. A- vaj-hegyek és az éhes szájak közötti el­lentmondás enyhítésén segí­tené az a kézenfekvőnek lát­szó ötlet, hogy szociális se­gély formájában kellene az öregek, nagycsaládosok szá­mára ingyenes tejjegyet jut­tatni. A rászorulók ilyen mó­don történő támogatása több­féle előnnyel is járna és min­den bizonnyal a legolcsóbb is lenne az országnak hosszú tá­von. Galambos Béla Tégla van - gáz lesz A korábbi években nem egyszer csak „szocialista ösz- szeköttetéssel” lehetett tég­lához jutni a fehérgyarmati téglagyárban is. Most tégla- hegyek várják a vásárlót, s További előrelépést jelent, hogy megkezdődött a vezeté­kes gáz alkalmazására törté­nő áttérés. Ez a technológiá­ban változást eredményez, s az eddigiéktől eltérő termé­kek előállítására is lehetőség nyílik. Az ÉTCSV Fehér- gyarmati Téglagyára mintegy 30 millió forinttal segíti a gázprogram megvalósítását. Válaszol Bojté Gizolla ajsagiro

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents