Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-22 / 274. szám

Kelet-Magyarország 1990. november 22. ANTALL—GORBACSOV (Folytatás az 1. oldalról) gyünk azzal, hogy a Szovjet­unió mai belső nehézségei el­lenére is a világ egyik veze­tő hatalma, tehát realista módon kívánjuk megközelí­teni ezt a kérdést. Gorba­csov urat — ugyanúgy, mint a vezető nyugati államférfi­ak — mi is nagyra becsül­jük. Erre a nemzetközi meg­becsülésre a legjobb bizo­nyíték a Nobel-békedíj, ez önmagáért beszél. — Gorbacsov úr hangsú­lyozta — mondta a minisz­terelnök — szó sincs arról, hogy a szovjet—magyar kap­csolatot rossznak tekintenék, és minden olyan híresztelés — amely a magyar belpoli­tikában is felvetődik — ar­ról, hogy mi egyoldalú poli­tikát folytatnánk, nem állja meg a helyét. Mi is fontos­nak tartják a korrekt szov­jet-magyar kapcsolat fenn­tartását. Ez a kapcsolat tel­jesen logikus, hiszen a Szov­jetunió nemcsak szomszédos ország, hanem az egyik ve­zető világhatalom is. Gorba­csov úr is azt hansúlyozta, hogy korrekt és jó kapcso­latokat kell fenntartanunk. Antall József elmondta: magyar részről felvetették 1956 újraértékelésének kér­dését, mivel az Országgyűlés eddig nem kapott választ a Szovjetunió legfelsőbb taná­csához intézett, erre vonat­kozó kérésére. Gorbacsov vá­laszában utalt a korábbi szovjet értékelésekre. „Meg­állapodtunk abban, hogy megkeressük a megfelelő for­mulát. Hansúlyoztam, hogy mi a szovjet katonákat is hő­si halottaknak tekintjük” — mondotta a magyar kor­mányfő hozzátéve: egyetér­tettek abban, hogy a két or­szág nem kíván történelmi vitát folytatni. Gorbacsov a megbeszélé­sen tájékoztatást adott a Szovjetunió helyzetéről, bel­ső nehézségeiről, a tagköz­társaságok problémáiról. Antall József az újságírók kérdéseire válaszolva nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy a párizsi megbeszé­lés gondosan előkészített hivatalos találkozó volt, amelynek létrejöttére a szovjet fél is törekedett. Jelenleg nem terveznek újabb találkozót, ebben az önvizsgálatra van szükség Nem zsihlalt el az MDF A Magyar Demokrata Fó­rum megyei választmányai­ban, a helyi szervezetek ülésein, fórumain tisztító viták folynak. Az elmúlt. 2— 3 évet, illetve a leutóbbi hónapokat elemző tanácsko­zások jelzik: az MDF-nek önvizsgálatra van szüksége, hogy a december közepi or­szágos gyűlésen kialakít­hassa politikai irányvona­lát a következő esztendőkre — számoltak be az MDF vezető tisztségviselői szoká­sos szerdai sajtótájékoztató­jukon. Lezsák Sándor ügyvezető alelnök úgy fogalmazott, hogy az MDF nem „zsib­badt el”, eleven mozgásban van, még ha kívülről azt is igyekeznek sugallni, hogy a hasadás, a széthúzás jelei érzékelhetők. Ahhoz, hogy az MDF szövetségként is megerősödött politikai erővé váljék, nélkülözhetetlen a vélemények tisztázása. Kiss Gy. Csaba, az országos el­nökség tagja hozzátette, hogy az országos gyűlésnek a kudarcokért felelős sze­mélyeket is meg kell tudnia nevezni. Bíró Zoltán kilé­pésével kapcsolatban annak a véleményének adott han­got, hogy az MDF ezzel két­ségkívül meggyengült. Bebi­zonyosodott azonban, hogy valótlanok voltak azok a pletykák, amelyek szerint Bíró Zoltán az MDF-en belül frakció szervezésébe kezdett volna. Erőszak Feketehalmon Ismét szörnyű bűncse­lekményről kaptunk hírt, november 19-én, késő este egy büntetett előéletű fiatalember Búj, Feketehalom ta­nyán megerőszakolt egy 72 éves asszonyt, akinek megtakarított pénzét és más értéktárgyait elvit­te. Az eddigi értesüléseink szerint a huszonnégy éves N. Bertalan Ibrány nagyta­nyai lakos november 19-én fél liter pálinkát, több üveg sört, valamint bort is fo­gyasztott, majd a Lónyay- csatorna gátján hazafelé in­dult Útközben eszébe jutott, hogy a családja pénzéből közel ezer forintot elivott, melyért otthon felelősségre vonják Már néhányszor megfi­gyelte : a gát melletti kis házban egy néni egyedül él. Ügy döntött’ tőle bármi áron pénzt szerez. Ezért a lakás udvarára ment, a ház bejá­rati ajtaját kiszakította, s bent az asszonytól pénzt kö­vetelt. A nő annak először nem tett eleget, ezért a férfi többször megütötte. Később a néni félelmében a megtaka­rított tízezer forintját átad­ta N. Bertalannak még ez sem volt elég, mert a verés­től és a rémülettől félholt asz- szonyt megerőszakolta, majd otthonában kutatott, s a már megkapott pénzen kívül más értéktárgyakkal együtt távo­zott. A nyíregyházi rendőrkapi­tányság forrónyomos szolgá­lata a tettest bravúros gyor­sasággal elfogta, s őrizetbe vette. N. Bertalan a bűncse­lekmény elkövetését beis­merte, s nála az elvitt tár­gyakat megtalálták. A bűn­ügyi osztály az ügyészségen a tettes letartóztatása érde­kében előterjesztést tett. November 21-én telefonon jelezték szerkesztőségünk­nek: a sóstói csónakázótó­ban a tűzoltók holttestet ke­resnek. Azonnal a helyszín­re mentünk, de a tűzoltók helyett nyomozókkal talál­koztunk. Megtudtuk; igaz, hogy korábban tűzoltók jár­tak ott. de nem halottat ke­restek, hanem a tó mel­letti vízelvezető csatorná­ban egy bűncselekmény tár­gyi bizonyítéka után kutat­tak. A konkrét esetről a nyo­mozás eredményessége érde­kében még nem nyilatkoz­hatnak. (cselényi) évben már nem kerül sor újabb megbeszélésre, ezt a Szovjetunió is így látja szükségesnek. Gorbacsov külön hangsúlyozta: jónak minősítik a szovjet—magyar kapcsolatokat. Antall József és a magyar küldöttség többi tagja szer­dán délután Párizsból haza­utazott Budapestre. livátétel a |oi- fosztottaknak A Kárpótlási Hivatalhoz eddig beérkezett mintegy 200 ezer kérelem közül 170 ezer jogos igény volt. Ebből 40 ez­ret már az idén elintéztek, azaz a kérelmezők megkap­ták azt a hatósági bizonyít­ványt, amelynek alapján szá­múkra a járadékot folyósíta­ni lehet — közölte szerdán a Parlamentben Kiss Gyula tárca nélküli miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen a volt politikai elítéltek re­habilitációjával kapcsolatos teendők kerültek napirend­re. FOLKSTONE, NAGY-BRITANNIA: Brit munkások ünne­pelnek a hatalmas fúrópajzs előtt, miután a La Manche csatorna alatt épülő alagút utolsó, a kenti partvidék alatt húzódó szakaszt összekötötték az alagút bejáratának épí­tési munkaterületével. Forintosftott utak A devizatörvény még ez évben várható módosítása elő­reláthatóan megnehezíti az egyéni turizmust. További nehézséget jelent, hogy az utazási irodák sem számít­hatnak könnyítésre. Tovább­ra is csak az előző években kitermelt deviza 50 százalé­kát tarthatják meg. Az egyé­ni utazók számára eddig biz­tosított utazási keret megszű­nik, ami azt jelenti, hogy 1991-ben már csak forintért vásárolhatnak jegyeket, illet­ve ahová forintért nem lehet utazni, oda mindenkinek saját devizájából kell fizetnie az utazás költségeit. Számos változás várható a lakosságot, illetve az utazó­kat érintő jogszabályokban is. Egyetlen biztos kivétel ez alól a lakossági valutakeret összege. Az jövőre is csak 50 dollár lesz. Az otthon tart­ható deviza összege viszont 4000 forintról 5000 forint kö­rüli összegre emelkedik. Vár­hatóan megszűnik az utazási keret: repülővel, vonattal, hajóval és autóbusszal egy­aránt egész Európába, és évente több alkalommal is, gyakorlatilag korlátozás nél­kül, forintért lehet majd utazni 1991 elejétől. Tenge­rentúlra viszont évente egy- egy repülőjegyet válthat minden magyar turista. ■ Közzétették II. János Pál jövő évi magyarországi programját: a pápa augusz­tus 18-án, vasárnap délelőtt látogat Máriapócsra. ■ A Biztonsági Tanács összehívá­sáról James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter második párizsi megbeszélésén jutot­tak megállapodásra, azt azonban egyik fél sem közöl­te, hogy az új határozat felT hatalmazást adna-e egy Irak elleni katonai akcióra. ■ A német kormány várhatóan hétszázmillió márka értékű humanitárius gyorssegélyt nyújt a Szovjetuniónak a tél küszöbén az ellátási gon­dok enyhítésére — a segély alapvetően fon­tos élelmiszerekből áll. ■ Az iraki parlament Szaddám Húszéin elnök ja­vaslatára megszavazta, hogy az Irakban és Kuvaitban visszatartott összes német — körülbelül száznyolcvan fő — hazautazhasson. ■ Befejező­dött a vizsgálat Todor Zsiv- kov volt bolgár pártfőtitkár- államfő ügyében, ás azt a kö­zeli napokban átadják a bí­róságnak — jelentették szer­dán a szófiai lapok. ■ A ci- vódó állampolgárok békítge- tésében élen járó önkéntese­ket tüntettek ki Pekingben, „Az igazságszolgáltatás ki­váló segítője”, vagy az „Élen­járó népi közvetítő” címmel. Megoldatlan gócok a telefonellátásban (Folytatás az 1. oldalról) a többi körzet részesedését, polgármestereink azonban rövid számolás után ennek épp az ellenkezőjét bizonyí­tották. Megoldásra vár Kisvárda, Csenger, Nagykálló, Fehér- gyarmat telefonhelyzete, Ti­sza vasvári bem viszont már december végén üzembe he­lyezik a telefonközpontot. A közelmúltban Mátészalka, Tiszalök és Baktalórántháza kapcsolódott be a távhívó­hálózatba, a megyeszekhe- lyen pedig azt könyvelhet­jük el eredményként, hogy idén már közvetlenül tár­csázhatjuk külföldi ismerő­seink telefonszámát. Legké­sőbb jövő év elejére megér­kezik a két konténerközpont is. S hogy mit várhatunk két­ezerre? A tízéves program alapján —, mint ahogy azt Bárány Endre igazgató el­mondta — elérjük a nyugat­európai 1980-as évekbeli szintet, vagyis akkor száz lakásra már 30 telefon jut. Azt viszont máris elmond­hatjuk: ez a megye (vagyis Szabolcs-Szatmár-Bereg) vállalta eddig a legtöbb ál­dozatot a hálózat fejlesztése érdekében ... cs. k. Az új Európa az emberi jogokért^ Záródokumentum a csúcstalálkozóról A PÁRIZSI CHARTA a helsinki zárónyilatkozat­ban foglalt elvek érvényé­nek megtartása mellett az új korszakra fogalmazza meg az európai biztonság és együttműködés elveit és gyakorlati teendőit, rendel­kezik az ehhez szükséges új intézmények létrehozá­sáról. A mai korszak jel­lemzéseként a terjedelmes dokumentum abból indul ki, hogy Európában immár „megvalósul a szilárd el­kötelezettség az emberi jo­gokon és az alapvető sza­badságjogokon alapuló de­mokrácia mellett, s vala­mennyi ország számára megteremtődik a gazdasági szabadságból és a társadal­mi igazságosságból eredő felvirágzás és az egyenlő biztonság”. Az emberi jogok, a de­mokrácia és a jogállamiság kérdéseivel foglalkozó fe­jezet a demokráciát tekin­ti az európai nemzeteket kormányzó egyetlen rend­szernek. Állást foglal az emberi jogok védelme melllett, és külön leszögezi, hogy „a nemzeti kisebbsé­gek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvez, és a nem­zeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van szabadon kifejezni, meg­őrizni és fejleszteni ezt az identitást, megkülönbözte­téstől mentesen, és a tör­vény előtti teljes egyenlő­ség alapján. Az államok közötti ba­ráti kapcsolatokról szólva az aláírók megújítják azt a fogadalmukat, hogy tartóz­kodnak az erőszak alkalma­zásától, vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam területi épsége, vagy politikai függetlensége el­len, megerősítik kötelezett­ségüket, hogy a felmerülő vitákat békés eszközökkel rendezik. E célból mecha­nizmust hoznak létre a konfliktusok megelőzésére és megoldására. A biztonsági kérdésekkel foglalkozó rész üdvözli a huszonkét (NATO és VSZ) állam leszerelési megálla­podását. A dokumentum megelégedéssel szól Német­ország egységének megva­lósulásáról, állást foglal az európai államok egysége, az együttműködés kibővítése mellett. Külön fő fejezet a Párizsi Chartában a jövőre vonat­kozó iránymutatások ösz- szegzése. Ennek első része az úgynevezett emberi di­menzióra, az emberi jogok és az alapvető szabadságjo­gok tiszteletben tartására és érvényesítésére vonatkozik, és ismét részletesen szól a nemzeti kisebbségekről. „Megerősítjük mély meg­győződésünket, hogy a né­peink közötti baráti kap­csolatok, a béke, az igazsá­gosság, a stabilitás és a de­mokrácia megköveteli, hogy a nemzeti kisebbségek etni­kai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvezzen, és megteremtőd­jenek a feltételek identitá­suk kiteljesedéséhez. A dokumentum egyút­tal aláhúzza, hogy az alá­írók harcolni fognak a faji és az etnikai gyűlölet, az antiszemitizmus, az ide­gengyűlölet és az egyének megkülönböztetésének va­lamennyi formája, átállá­si és ideológiai alapon tör­ténő üldözés ellen. A Párizsi Charta egyik legfontosabb része a ka­tonai biztonság terén meg­valósítandó közös erőfe­szítésekről szól. Előirá­nyozza a bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedések­ről megtartott tárgyalá­sok folytatását azzal, hogy azoknak legkésőbb a biz­tonsági konferencia 1992- ben Helsinkiben megtar­tandó utódtalálkozójáig be kell fejeződniük. A charta felhív a de­mokratikus intézmények és a résztvevő államok függetlenségének, szuverén egyenlőségének, területi épségének védelmére. El­ítél minden olyan jogel­lenes cselekedetet, amely külső nyomást, kényszert vagy felforgatást testesít meg, bűncselekménynek minősít minden terrorista akciót, módszert és gya­korlatot. A charta harmadik fő fe­jezete az európai biztonsági és együttműködési folyamat új struktúráit és intézmé­nyeit határozza meg. A konzultációk állandóvá té­tele céljából rendszeresíti a különböző szintű találkozó­kat, és ezek adminisztratív támogatására titkárságot hoz létre Prágában. Rendkívüli jelentős fej­lemény az, hogy a harminc­négy ország — bécsi szék­hellyel — konfliktus-meg­előző központot hoz létre, azért, hogy segítse a taná­csot a konfliktusok kocká­zatának csökkentésében. Varsói székhellyel jön lét­re az aláírók új közös in­tézményeként a szabad vá­lasztási iroda, amelynek feladata a résztvevő álla­mokban megtartott válasz­tásokkal kapcsolatos kon­taktusok és az információ­csere megkönnyítése. A charta javasolja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet parlamenti közgyűlésének létrehozását, hogy a biz­tonsági folyamatba na­gyobb mértékben bevonják a parlamenteket. Bush harci szelleme A párizsi EBBE-csúcsról a szaúd-arábiai Dzsiddába érkezett szerda este George Bush amerikai elnök, hogy — az Öböl-válság kirobba­nása óta először — Fahd szaúdi királlyal tárgyaljon, s találkozzon a sivatagi ki­rályságba vezényelt ameri­kai katonákkal. A külügyminiszte-3 és nemzetbiztonsági fő anács- adója kíséretében ? kezett amerikai elnök a szaúdi ve­zetőkkel az Öböl-válság ka­tonai megoldásának ehető­ségeiről tárgyal, ezen belül egy Irak ellen adott esetben indítandó támadás időpont­járól és mikéntjéről. Bush elnök csütörtökön a sivatagi királyság keleti ré­szére vezényelt amerikai ka­tonákkal találkozik, s kö­zöttük költi el a hálaadás napján feltálalt ünnepi ebé­det. Ez a látogatása egyaránt szolgálja a harci szellem éb­ren tartását a csapatokban és az amerikai közvélemény­ben. Az amerikai elnök csütör­tök délután Kairóba utazik, hogy Hoszni Mubarakkal, az Irakkal szemben álló arab tábort vezető Egyiptom el­nökével tárgyaljon. 4 ___

Next

/
Thumbnails
Contents