Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-20 / 272. szám
1990. november 20. Kelet-Magyarország 3 Falu az egykori birtokon Talaj tálán földigónyek Pár hónappal ezelőtt Izraelből kapott levelet a nyíregyházi körzeti földhivatal és a városi tanács. Az idegenbe szakadt hazánkfia arra kérte benne az illetékeseket, hogy a Bocskai utcán lévő egykori lakóházát tegyék szabaddá, mert szeretne hazaköltözni. Nem ez az egyetlen ilyen jellegű kívánság, amellyel az elmúlt időszakban megkeresték az állampolgárok a földhivatalt. Amikor a tulajdonreform, a reprivatizáció kérdése felvetődött, szinte megbolydult az egész ország. Nincs jogszabály — Nagymértékben megnőtt az ügyfél- és ügyiratforgalmunk — tájékoztat Havcl- lant Csaba, a nyíregyházi körzeti földhivatal vezetője. — Számunkra ez azért jelentett gondot, mert egy-eyy irat megkeresése több napot is igénybe vett. Mint közismert, a jogszabály szerint még jelenleg is a termelőszövetkezeti tagok kérhetik vissza a földet, vagy azok a személyek, akiknek a földjét nem váltották meg. Ilyen igények most is vannak nálunk. A probléma az, hogy a legtöbben az eredeti földjüket szeretnék visszakapni, azonban ez egyelőre megoldhatatlan, így a szövetkezetek vezetősége választja ki a területet. Felméréseink szerint Nyíregyháza körzetében közel 3500 fő igényelt vissza mintegy 9 ezer hektár területet. Sok volt az olyan kérelmező is, akinek az ingatlanát megváltották, vagy felajánlás, állami tulajdonba vétel alapján került állami, termelőszövetkezeti tulajdonba. Ezeket az ingatlanokat a mai napig nem lehet visz- szaadni, ugyanis nincs rájuk vonatkozó jogszabály, pedig többen érdeklődtek üzletek, lakások, kisüzemek iránt. Az alkotmány- bíróság a tervezetről Az őszi hónapokban erősen visszaesett a kérelmek száma. A legfontosabb szerepet ebben az alkotmánybíróság döntése játszotta, amely szerint a földtörvénytervezet alkotmányba ütközik. — Az emberek most az új földtörvény megszületésére várnak — folytatja Havel- lant Csaba — amely tartalmától függően a mi munkát is behatárolhatja. Ugyanis, ha lehetőség lesz a földek visszavételére, hirtelen megnő a munkánk. Szerencsére már új épületben, a Szarvas utcai irodaházban, kultúrált körülmények között dolgozhatnak munkatársaink. Tájékoztatás a bárónak A legtöbben az iránt érdeklődtek, hogy mi áll az egykori birtokuk helyén, kinek a használatában van. A napokban az egyik ügyfél ezer hold nagykállói földterületről kívánt nyilvántartást látni, mások a Zöldért telephely, a Bánki Donát Szakközépiskola területéről akartak információt megtudni. Azonban nemcsak Nyíregyháza körzetéből, hanem az egész megye területéről lehetne példákat sorolni. Fehérgyarmat térségében több száz holdról érdeklődött egy báró megbízottja. Valószínűleg nem nagyon örült a kapott tájékoztatásnak, mert azokon a birtokokon napjainkban található falu, gyümölcsös, tsz-központ. — Tapasztalataink szerint elsősorban olyanok szeretnék visszakapni a földet, akik nem földművelésből élnek — magyarázza Görömbei József, a megyei földhivatal vezetője. — Az igénylők kilencven százaléka nem is lakik a kérdéses településen. A megyében egyébként különösen Pátr'oha és Botpalád körzetében kérték vissza sokan a földet. A privatizáció sokkal bonyolultabb, mint egyesek képzelik. Nehéz például megmondani azt. hogy az az ingatlan, amit egykor igénybe vettek, mennyit ért akkor, s mennyit ér ma. Azokkal érték egyet, akik szerint rehabilitálni kell a sérelmeiket, de az ésszerűség határain belül. M. Magyar László Kamionban utazik a pótkocsi Alvázakat és pótkocsi puttonyokat gyártanak egy német cég megrendelésére a nagykállói Vasipari Szövetkezetben. A szállító kamionra négy egységet raknak az autódaru segítségével. (Elek Emil felv.) Kiknek jár, s kiknek nem jár támogatás? Kiskarácsony december 15-ig Az alacsany jövedelműek, a kisnyugdíjasok megsegítését szolgálja az a rendelkezés, amelynek négi barátom bő két hete arra kért: az Északi körút egyik zegzugában (megadta a házszámot is) késő este, vagy kora reggel keressem meg az öreg hajléktalant és készítsek vele riportot. S leírta az öreget. Hogy középmagas, sovány, beesettek a szemei, mindig borostás, kissé piros az orra. Papírral és ronggyal takarózik a hűvössé vált őszi éjszakákon. A kevéske nyugdíjából juttat valamit a két unokájának — ha már az apjuk nem gondoskodik róluk —, a többi pénzt többnyire a kocsmákban költi el. Napközben parkokban lődörög, kukákban turkál. Barátom így fejezte be az öreg leírását: „Valaha szebb napokat látott. Csak pár hónapja csúszott le ide, amikor a lánya házassága megromlott.” Rögvest a lánya és a két unoka felől érdeklődtem. Kopaszodó, jó öreg barátom elérzékenyülve válaszolt. Így: — A fiatalasszonyt, aki pár hónap óta már nem is olyan fiatal, többnyire a vasúti váróteremben találod. De hozzá ne fáradj. Úgy sem nyilatkozik. Ne szakítsd fel a sebeit. Olyan az, mint egy tébolyult. A két kicsit, vagyis az unokákat beadta állami gondozásba. Folyton a nevüket emlegeti. Esténként maga mellé szólítja őket a váróterem rideg padjára. Szegény asszony elvált, munkát nem kapott a városban. Ide jutott. Azelőtt jól éltek, az öreg, nyugdíjas apját is maguk közé vették a bérlakásba. Ám a férje részegessé vált és lassan széthullt ez a család. Megrendültén hallgattam a történetet az utcán és talán el sem köszöntem. számolt be, hogy az ő napja most van feljövőben, mivel X tanyán földet vett és vállalkozásba kezdett. Van ott nagy lakás, több gazdasági épület, több tehén és kistrak- tor is. Kellenek ide a dolgos segítő kezek. A két öreg megegyezett ... Az egyesség után a borostás az állomás környékén megtalálta a lányát. Hármasban menArra határozottan emlékszem: megígértem barátomnak, hogy alkalom adtán megkeresem rejtekhelyén az öreget, hátha tudok segíteni — legalább neki. Aztán teltek-múltak a napok, és mi tagadás, halasztgattam az ügyet. Részben azért, mert egy riport néha többet árt, mint használ. Tegnap aztán megint találkoztam barátommal. Szemlesütve mentegetőzni akartam, de ő fülig húzta a száját és jókedvűen mondta, a család sorsa jóra fordult. Történt pedig, hogy az öreg egy szép napon egy park szélén összefutott régi cimborájával és érdeklődtek egymás sorsa felől. A hajléktalan elmondta tragikus sorsát, a régi cimbora meg arról tek ki a tanyára. Csak pár nap telt el azóta, s a nemrég hajléktalan öreg ápolt külsejű, nem kívánkozik kocsmába. Dolgozik a hatalmas portán. A lánya is. Egy szoba és egy konyha az övék, de a régimódi nyárikonyhát is használhatják. Ide várják a két gyereket. Megindították a hivatalos eljárást, visszaveszik őket az állam gondoskodásából. narátom arra kért: Jj pár hónapig még ne írjak névvel és címmel a jobb sorsra érdemes fiatalasszony történetéről. Hagy felejtse el a bánatát. Való igaz: csak az gyógyul, aki felejt, csak azt gyógyítja az idő. Nábrádi Lajos értelmében egyszeri nyugdíjkiegészítésben részesülhetnek a rászorulók. Amint azt Olmann Zoltán- nétól, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság nyug- díjosztályának vezetőjétől megtudtuk, az egyszeri kifizetést december 15-ig mindenkihez eljuttatja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Az egyszeri járandóság mértéke kizárólag attól függ, mennyi az illető jelenlegi nyugdíja. Ha az ötezer forintot nem haladja meg, akkor négyezer, ha ötezer és nyolcezer forint között van 3200, ha 8000-től 13 800 forintig terjed a nyugdíj, akkor 2700 forint az egyszeri támogatás összege. Fontos tudni azt is, aki nyugdíjával együtt házastársi illetve jövedelempótlékot is kap, akkor 2400 forint egyszeri kifizetés is megilleti. Az árvaellátásban részesülő gyermekeket is megilleti az egyszeri kifizetés, amelyre mindazok jogosultak, akiknek november 1-je előtt már járt nyugdíj. Félreértések elkerülése végett jó ha tudjuk. az alapnyugdíj összegébe nem számítható bele az internáltak nyugdíjkiegészítése, illetve a cukorbetegeknek járó 100 forintos támogatás sem. Nem jogos az egyszeri kiegészítésre a baleseti járadékos és nem adható támogatás a családi pótlékkal sem. Mindazok, akik esetleg nem kapják meg a nekik járó összeget, panaszukkal a törzsszámúkra hivatkozva, közvetlenül a Budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál reklamálhatnak. ........ K..É. Apadó állomány ÉSZREVEHETŐEN CSÖKKENT ebben az évben a lakosságnál a hús és húskészítmények, tej és tejtermékek fogyasztása. Mindez inkább a fizetőképes kereslet mérséklődésével, mintsem az állatállomány csökkenésével, az élelmiszeripar teljesítményének visszaesésével magyarázható. Magyarán, nincs annyi pénzük az embereknek, hogy húst és húskészítményt, tejet és tejterméket a korábbi mértékben vásároljanak. A fogyasztás mérséklődése hat a termelésre, az állatállomány alakulására. Ok és okozat nyilvánvaló. Ha a boltokban kevesebb tejet adnak el, a tejipar azzal reagál, hogy a termelőknél csökkenti a felvásárlást. A termelő reakciója is egyértelmű, ha nincs piaca a termékének, csökkenti, vagy teljes egészében felszámolja az állat- állományát. Hogy a csökkentés milyen mértékű, ahhoz a Központi Statisztikai Hivatal reprezentatív felmérésének adatai szolgáltatnak támpontot. A KSH az említett reprezentatív felmérést szeptember 30-ával végezte el. Ennek alapján Magyarországon a szarvasmarha- állomány 1 millió 614 ezer volt, 49 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Negatív rekord, hogy az elmúlt tíz év adatai alapján most a legkevesebb a szarvasmarha az országban Az állomány csökkenése nagyrészt a vállalati (nagyüzemi) szíérában történt, hiszen a kistermelők egy év alatt 13 ezerrel növelték állataik számát. Szarvasmarhánál a tehenek száma országosan 635 ezer, tízezerrel kevesebb mint egy évvel korábban. A csökkenés itt is a nagyüzemeknél következett be, a tehénállomány közel egy - negyedével rendelkező kistermelőknél az állatok száma nem változott. EGZISZTENCIÁLIS OKAI IS VOLTAK a tehénállomány szinten tartásának. Sokan ebben a változó és válságos gazdasági helyzetben saját maguk boldogulását, életterük kialakítását a jószágtartásban látták. Számtalan ember például marhahizlalásra, tejtermelésre vett fel újrakezdési hitelt és ma hangos a falurádió azoktól a panaszoktól, hogy a vállalkozó, az újrakezdő a termékeit nem tudja eladni, hogy nincs megfelelő felvásárlási ára sem a marhahúsnak, sem a tejnek. Ha valaki a tenyészállatát kívánja eladni, azért is csak a fele árát kapja annak amennyiért ő vásárolta. Ellentétben a szarvas- marhával o sertések száma nem csökkent. Szeptember végén 9,5 millió sertést regisztráltak 488 ezerrel többet mint egy évvel korábban. A sertések 53 százaléka a kisgazdaságokban található. Itt a növekedés egy év alatt 474 ezer volt, tehát a nagyüzemi állomány, a vállalati sertéstartás és -hizlalás nem növekedett. Sokatmondó adat, hogy a kistermelők közel fele csak egy-két sertést tart. saját vágásra hizlal. A kistermelőknek csupán egynegyede az, akik árut termelnek, értékesítésre hizlalnak. Az árutermelés tehát stagnál, örvendetes viszont, hogy az anyakocák száma egy év alatt 30 ezerrel gyarapodott, tehát a sertésh ú st er me lés. Tovább tart a juhágazat válsága, egy év alatt ismét jelentős mértékben, 11,8 százalékkal csökkent az állomány. Miután a tejesbárány felvásárlási ára nem kielégítő, a gyapjú ára kriminális, megnyugtató változásra nemigen lehet számítani. Igazolja a borúlátást az is, hogy az anyajuhok száma egy év alatt 72 ezerrel lett kevesebb, és ennek pótlása — még, ha kedvező változás törtérne is a hús és gyapjú értékesítésben — sok pénzbe kerülne, és hosszú időt venne igénybe. LÉNYEGES VÁLTOZÁS történt a baromfiállománynál, a tyúkfélék tartásánál is. Tavaly ilyenkor még 59 millió körül volt a tyúkfélék száma, ma négymillióval kevesebb. A baromfihúsnál is mérséklődött a belföldi fogyasztás, ugyanakkor az export is csökkent. Tojástermelésben, amit a vállalati termelés elmulaszt, azt a kisüzem igyekszik teljesíteni. A kistermelők tojótyúkállománya 156 ezerrel gyarapodott, így a tyúkfélék száma a kisüzemekben szeptember végén már meghaladta a 23 milliót. A hús és húskészítmények, a tej és tejtermékek fogyasztásának alakulása foglalkoztatja a kormányt. Készült egy olyan prognózis, miszerint az egy fóré jutó hús- és tejtermékfogyasztás egy-kéi év múlva visszaáll a korábbi szükséges szintre. Üdvös lenne. Ehhez azonban meg kell tartani, sőt fejleszteni szükséges a termelő alapokat, el kell érni, hogv az állatállomány tovább' ne csökkenjen. A jelenlegi fel- vásárlási árak és takarmányárak mellett viszont a szinten tartás is komoly erőpróba, arról nem is beszélve, hogy a fogyasztói árak, a keresletet a szóban forgó élelmiszerek iránt nem növelik. Néhány kér • dés ez utóbbinál is rendezésre vár. Seres Ernő
